Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ; 1993. NOVEMBER 24. BUDARESTI ÁLLÁSFOGLALÁS A JESZENSZKY-LÁTOGATÁS ELHALASZTÁSÁRÓL Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter e hét végére tervezett szlovákiai látogatása elhalasztásának valódi oka az, hogy a szlovák lel összekötötte egy új magyar-szlovák határátkelőhely megnyitását - melyről pedig már korábban megállapodtak a magyar—szlovák toloncegyezmén^ aláírásával. Ezt a feltételt a magyar fél nem tudta elfogadni - jelentette ki tegnap Herman János magyar külügyi szóvivő szokásos heti sajtótájékoztatóján. Kérdésemre válaszolva a szóvivő kijelentette, hogy a magyar fél nem kíván azokra a vádaskodásokra és támadásokra reagálni, melyekkel ennek kapcsán illették Budapestet bizonyos szlovák pártok ós politikusok. „Magyarország számára ebből a szempontból az a mérvadó, amit Moravčík miniszter ur mondott ezzel kapcsolatban. Mnravčík úr kijelentéseiben, nyilatkozataiban, valamint az ezzel kapcsolatos magyar megnyilvánulásokban egyaránt vannak közös álláspontok. Mégpedig az, hogy erre a látogatásra szükség van, hogy meg kell teremteni ennek feltételeit. Mi világosán kinyilvánítottuk, miért halasztottuk el a látogatást, valamint azt is, hogy ennek a feltételeit újratárgyaljuk, utána pedig megvalósítjuk a találkozást." Herman azt is kifejtette, hogy a magyar fél azt szerette volna, ha a találkozó idején lehetőség nyílt volna találkozni más emberekkel és vezetőkkel is, nemcsak a pozsonyiakkal. A szlovák fél igyekezete viszont arra irányult, hogy egyre szűkítse ezt a teret, mégpedig egynapos pozsonyi látogatásra. Jeszenszky debreceni kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint Magyarország addig nem írja alá Szlovákiával és Romániával az alapszerződéseket, amíg ezen államok nem garantálják az ottani magyar kisebbségek alapvető jogait, Herman elmondta, hogy Budapest nagy fontosságot tanúsít a kérdésnek. ,,Mindenképpen fontos, hogy ezek az alapszerződések valamilyen konkrétabb formában tartalmazzák ezt, mert akarjuk vagy sem, a probléma valós, s érinti a kétoldalú kapcsolatokat." Hozzátette, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti kisebbségek jövője garantálásának. ,,Úgy gondolom, nem túlzás kijelentem, hogy ez teljes egészében - akár az Európa Tanács ajánlásait vesszük is mércének nem történt meg Szlovákiában" - hangsúlyozta. KOKES JÁNOS, Budapest A PFNTAGON IGERETE SZLOVÁKIÁT NEM FOGJÁK MEGKÜLÖNBÖZTETNI Fontos, hogy azok az országok, amelyek a NATO tagjává kívánnak válni, mielőbb megoldják saját problémáikat, rendezzék biztonsági kapcsolataikat - nyilatkozta Irena Belohorská, a szlovák külügyminisztérium megbízott államtitkára, miután megbeszéléseket folytatott Walter Slocombbal. Az amerikai védelmi miniszter helyettese állítólag kizárta annak lehetőségét, hogy Szlovákiát bizonyos országok mögé sorolják a NATO-lagság bővítését fontolgató döntéshozatalnál. Hangsúlyozta: a tagfelvétel során sok függ majd az egyes államok kezdeményezésétől is. Irena Belohorská Washingtonban tárgyalt az amerikai vezérkar képviselőivel is, akikkel a hadsereg polgári ellenőrzésének kérdéseit tekintette át. Ugyancsak találkozott a szenátus tagjaival, köztük Tom Lantossal és Claiborn Pell-lel, a külügyi bizottság elnökével. Mindketten a kisebbségi és a roma kérdés iránt érdeklődtek. Lantos többek közi értékelte azokat a lépéseket, amelyeket a szlovák kormány tett az elkobzott zsidó vagyon megtérítését illetően. Hangsúlyozta: egy ilyen tett sokkal hatékonyabb, mint bárminemű kampány, amelynek az a célja, hogy szebbé varázsolja Szlovákia képét. Az Egyesült Államokban és világszerte hétfőn megemlékeztek John F. Kennedy meggyilkolásának 30. évfordulójáról. Az arlingloni temetőbe ezrek zarándokoltak el, meg persze a Kennedy család tagjai. A felvételen (balról) Joseph P. Kennedy és felesége Beth, Edward Kennedy szenátor és felesége Victoria. A texasi Dallasban a merénylet színhelyét nemzetitörténelmi emlékhellyé nyilvánították. KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMAT ÚJ REMÉNYEK, RÉGI SÉRELMEK Jicchak Rabin izraeli kormányfő a jövő héten háromnapos európai körutat tesz, melynek keretében felkeresi Párizst, Brüszszelt, Bonnt és Londont - közölte a miniszterelnök szóvivője. Rabin december l-jén beszédet mond az Európa Parlamentben. Simon Peresz izraeli külügyminiszter viszont már tegnap megérkezett Athénba, ahol diplomáciai források szerint a görög kormány találkozót próbál szervezni Peresz és Arafat között. A PFSZ vezetőjét ugyanis mára várják a görög fővárosba. Közben Peresz tárgyalásokat folytat az athéni vezetőkkel. Szívesen találkozna az európai ügyeket irányító görög megbízottal is, akivel megvitatná, van-e lehetőség arra, hogy Izrael esetleg belépjen az Európai Unióba. Ami a közel-keleti rendezést illeti, Izrael optimista, feltételezi, hogy hamarosan sikerül előrelépni a Jeruzsálem és Damaszkusz közötti békemegállapodáshoz vezető úton. Megfigyelők nagy reményeket fűznek Warren Christopher amerikai külügyminiszter decemberi közelkeleti útjához. Husszein jordán király közben a parlamentben szállt síkra a közel-keleti béke megteremtése mellett. Végül még egy hír: Aharon Yariv, Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök-asszony tanácsadója a tegnapra virradó éjszaka adott televíziós interjújában ismerte be, az izraeli ügynökök szisztematikusan gyilkolták a PFSZ felelős képviselőit azt követően, hogy az 1972-es müncheni olimpián palesztin terroristák 11 izraeli sportolót mészároltak le. Mint mondotta, a Fekete Szeptember nevű terrorszervezet 12-15 magas rangú tisztségviselőjét a Mosszad emberei ölték meg, s tevékenységüket maga a miniszterelnökaszszony irányította. SZOMÁLIA

: A JÓAKARAT APRÓ JELEI A világszervezet képviselői hétfőn szabadon engedték Farah Aididnek, a rebellis szomaliai tábornok klánjának hét tagját. Az AFP francia hírügynökség ezzel összefüggésben tegnap arról számolt be, hogy az ENSZ ínég további 19 Szomáliáit tart őrizetben. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a helyi Rendőrség akcióiban, amelyek a Szomáliában állomásozó ENSZ-kontingens (UNOSOM) tagjai ellen irányultak. Ezek a személyek szomáliai vagy nemzetközi bíróság előtt felelnek majd tetteikért. David Stockwell őrnagy, az UNOSOM katonai szóvivője elmondta: a hét foglyot azt követően bocsátották szabadon, hogy az ENSZ nyomozói bizonyságot szereztek ártatlanságukról. NÉHÁNY SORBAN W

ashingtonban a Kongreszszus szenátusa jóváhagyta a kettős adóztatás megszüntetéséről kötött amerikaiszlovák megállapodást. A dokumentumot még alá kell írnia Bili Clinton elnöknek. A ratikációs okmányok kicserélésével lép hatályba a szerződés, feltehetően 1994. január elsején. M

oainer Kadhafi líbiai vezető a Focus című német lapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy országa fegyvereket szállított Észak-Írországba, s ezzel közvetlenül beavatkozott a konfliktusba. Kadhafi most azt mondta, hogy ez hiba volt, amelyet elhamarkodottsággal, tapasztalatlansággal próbált indokolni. I

sztambulban hétfő este merényletsorozat történt, melynek következtében 1 személy meghalt, 8 súlyosan megsebesült és jelentős anyagi károk keletkeztek. A rendőrség feltételezése szerint militáns kurd szeparatisták vagy szélsőbaloldali illegális szervezetek követhették el a merényleteket, amelyek nacionalista lapok és kiadóik székházai, valamint több iskola ellen irányultak a város különböző pontjain. M

ino Martinazzoli, a vasárnapi kommunális választásokban a jobboldali és baloldali pártoktól csúfos vereséget szenvedett olasz kereszténydemokraták vezetője közölte Scalafaro államfővel: pártja tudomásul veszi, ha esetleg döntés születik a parlamenti válasžtások előrehozásáról. F

ranciaországban immáron nyolcra emelkedett a váratlanul beköszöntött hideg idő áldozatainak száma. A közvélemény gyorsan reagált a tragédiákra: több vendéglő bejelentette, hogy ingyen ételt ad a hajléktalanoknak, kórházak és szállodák hajlandóak helyiségeket megnyitni a számukra. 105 alvohelyet hoztak létre Párizsban az egyik metróállomáson, amely nem üzemel. A hadsereg a metro bejáratainál osztogat élelmet, éjszaka pedig autók járják a várost, hogy segítsenek. F

urcsa párhuzam. De az élet és a huszadik század valósága sziili, amikor, úgymond, minden mindennel összefügg. Így a magyarság sorsában is felfejthetők a tűzhányók szigetéhez kötődő szálak. Erről tanúskodik a Magyar Televízió és Rádió egy-egy múltbeli adása, mely mintha felfedezni igyekezett volna a maroknyi, alig kétszázötvenezer fős izlandi nép ugyancsak rokonszenves kultúráját. De közben jött egy keserű falat. Az izlandi magyarok nevében nyilatkozó - oda szakadt magyar zeneszerző elmondta, hogy az izlandi magyarok tényleges száma nehezen kideríthető, minthogy 1976-ig a bevándorlóknak az ottani törvények értelmében izlandi nevet kellett felvenniük (nyilván nemcsak kereszt-, hanem vezetéknévről volt szó). Azóta már csak egy olyan izlandi megszorítás érvényes, hogy az anyanyelvi névhasználat mellett egy izlandi név is kötelező. Nos, Európa is változatos. Mindenesetre a közép-európai ember számára az is megnyugtató, hogy a nyilván a helsinki folyamatnak betudható szemléletváltozás itt különösebb zökkenő nélkül bekövetkezhetett. A csodákat alighanem maradéktalanul az izlandi irodalommal és történettel szemben lehet érezni, annak tükrében, ahogy a rádió Tanakodó című műsorában, a tévéadás előtt pár nappal sugárzott beszélgetés felvillantotta. ÖnmaACSITÁRI HEGYEK IZLANDBA IS ELÉRNEK gáért beszél, hogy Izland világelső az egy főre eső könyvkiadásban, s ez a szám öt-tízszerese az utána következő országokénak. Évezredes az izlandi történelmi gyökerek éltető nedve. Amikor a kora középkorban megjelent az írásbeliség, az izlandi ősök körében ez egyet jelentett a szinte teljes írni-olvasni tudással, kivételnek az számított, ha valaki nem voll ennek birtokában. Az izlandi irodalom sajátszerűsége már-már kivételes figyelemben részesítheti a tizenkilencedik században megszaporodó párhuzamokat. Nem érdektelen, hogy a távoli szigetországban is visszhangot váltott ki az 1848-49-es magyar szabadságharc. Ezt ünneplő és gyászolo izlandi versek egyike az Éljen a szabadság magyar nyelvű mottójával látott napvilágot. Kár, hogy a rádióbeszélgetés nem tert ki Petőfi világhírnevének izlandi vonatkozásaira, amiről évekkel ezelőtt érdekes felfedezéseket közöli az Irodalomtörténeti közleményekcímű szaklap. Ebben az írásban történik említés Steingrinus Thorslensson professzorról, aki kolozsvári közvetítéssel fogant Petőfi-rajongástól ösztökélve idős korában tanult meg magyarul. A szakemberektől származó érdekességek önkéntelenül is kiváltják a kérdést: vajon milyen Izland-kép alakulhatott ki eddig a magyar átlagemberben? Nos, a Széchenyi-könyvtár magyar nemzeti cikkbibliográfiájának tanúsága szerint az elmúlt években alig pár Izlandról szóló írás jelent meg magyar nyelven. Ezek egyike az izlandi börtönökkel foglalkozik, a Magyar jog című szaklapban látott napvilágot. A pozsonyi egyetemi könyvtárban a bekötött évfolyamból épp ez a szám hiányzik. Aki jártas ilyesfajta ügyekben, tudja, miről van szó: a lapszám úgy tűnt el, hogy amikor az olvasóteremben még hozzáférhető volt - egyszerűen ellopták. A megjelenés időpontját tudatosítva 1990 kora tavasza - ez talán nem is olyan meglepő. Az emberben akaratlanul is képzettársítás indul el. Hisz éppen ezidőtájl Václav Havelnak, a megboldogult Csehszlovák Köztársaság elnökének környezete a nagyszerűségtől eltelve lelkendezett, hogy az elnök szabadon bocsátja a bűnözőket, akik a bukotl rendszer börtöneiben feltehetően egyébre sem vártak, minthogy az új viszonyok között jobb útra térnek. Nos, ehhez alighanem még Izlandban is sok tűzhányónak kell kihúnynia. Pedig ott a demokráciaigény is még a törzsi szerveződés időszakába nyúló hagyományokkal rendelkezik. Izlandon a kereszténységet sem kellett tűzzel-vassal beoltani, mint tájékunkon felvételéről népgyűlés döntött, lehetővé téve egy nemzedéknyi időre egy pogány hit szerinti életvitelt. S a bűnözők esélyének, de a bűnhődésnek is van múltba kapaszkodó kultúrája. Az ősi időkban a gyilkosságokat sújtó legnagyobb büntetés a társadalmi kirekesztettség volt. Vajon mit jelent ez az erkölcsi teher napjainkban, amikor Izlandban a gyengédebb nem képviselője gyakorolja az állami főhatalmat? A szigetországnak immár több mint húsz éve elnökaszszonya van. Vigdis Finnbogadottir Európa egyik legrégibb hivatalban levő államfője. A magyar tévéfilmben természetesen vele készült beszélgetés is szerepelt. A néző az ősi kultúra megőrzéséről szóló szavail hallgatva arra is figyelhetett, ahogy beleéléssel, átszellemültséggel hallgatja az említett magyar zeneművész előadásában azt a dalt, mely Bartók átköltésében az ősi magyar dallamvilág izzását - ami sokban hasonlít az izlandira - európaivá, egyetemes emberivé nemesítette. S akkor előlopakodott a kíváncsiság: vajon a beszélgetőpartner, Sediánszky János, aki amint az kiderült -, az elnökasszony régi ismerőse, elmondta-e neki, hogy mikénl kerültek a Duna túloldalán egy más országba azok a magyarok, akik a csitári hegyek alatt élnek. .'. KISS JÓZSEF