Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám, szerda

MIKOR LESZ BÉKE A DUNARADVÁNYI OLAJFÁK ALATT? Nincs ésszerű magyarázat a gondnok cselekedeteire sem. Bezárja a templom kapuját és a kulcsot magához veszi. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP FOGVACOGVA Kürtön... nem egy lakás maradt fűtetlen a váratlanul beköszöntő hideg ellenére is. Az ok: nem sikerült időben befejezni a falu gázművesítését... (7. oldal) Szerda, 1993. november 24. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 274. szám SERTÉSHÚS-KÖZELBEN EGÉSZ, FEL, SZELET... Köztudott, hogy a válságban levő szlovákiai mezőgazdaságban az állattenyésztés a legráfizetésesebb ágazat. A rendszerváltás előtti ártámogatások radikális leépítése következtében ma már eljutottunk arra a szintre, hogy a kereslet-kínálat feltételei uralkodnak a piacon. Kifejezetten érvényes ez a sertéshúsra, ahol a jelenlegi hiánypiacon lassan már az égbe szöknek az árak. A termelők szempontjából érthető, hogy az előző megszorításokat pótolandó, most próbálják kiegyenlíteni a tetemes veszteségeket, az árakat azonban végső soron a fogyasztóknak kell megfizetniük. Az utóbbi napokban 40 korona fölé került sertéshús-felvásárlási árak miatt egyesek újra egy esetleges árszabályozást is megfontolandónak tartanak, bár értesüléseink szerint a pénzügyminisztérium ezt még a közelgő karácsonyi piacra való tekintettel sem tervezi. Munkatársaink segítségével DélSzlovákia egyes vidékein vizsgáltuk a húspiaci helyzetet. A dunaszerdahelyi Dumas húsfeldolgozó cégnek az utóbbi hónapokban a sertéshúspiac ínséges kínálata okozott problémát. Jelenleg hetente mindössze 600 darab sertést vágunk - jellemezte a helyzetet Écsy Imre kereskedelmi igazgatóhelyettes. Ez nagyon kevés. Megközelítőleg ugyanilyen kapacitásúak a járásban gomba modra kinőtt magánvágóhidak is. Mi többszörösen nagyobb mennyiségű sertést lennenk képesek levágni, felvásárolni. Jelenleg élősúlyban kilogrammonként 36-38 korona felvásárlási árat tudunk kínálni. Az igazgatóhelyettes szerint cégük is érzi a sertésállomány csökkenéséből származó hátrányokat, a kialakulatlan piac negatívumai!. Megnőtt a konkurencia is, Szlovákia más részeiről emelkedett a felvásárlók érdeklődése. - Nagy problémát jelent a másodlagos fizetésképtelenség hívta fel a figyelmet a válságos helyzet egyik okára Écsy Imre. Elmondta: ők sem ludlák fizetési kötelezettségeiket mindig teljesíteni, mert partnereik nekik is tartoznak. A sertéshús hiányát a dunaszerdahelyi vállalat Romániából és Angliából történő behozatallal próbálja pótolni. A sertéshúspiacon kialakult bizonytalan és áttekinthetetlen ZÁRJEGYEKKEL AZ ILLEGÁLIS DOHÁNYPIAC ELLEN NINCS TÖBB FÜSTBE MENT ADÓ? (Munkatársunktői) November 19étől Pozsonyban már nyomják a cigarettadobozokra ragasztandó zátjegyeket. Tegnap a pénzügyminisztérium képviselői ismertették, miért fontos a feketézőket kiszűrő zárjegyek bevezetése. Szlovákiában évente mintegy 8,5 milliárd szál cigarettát szívnak el. Az ebből és az alkoholbol származó állami bevételek a költségvetés jelentős részét képezik. A mind szervezettebb csempészet, az illegális árusítás révén óriási összegektől esik el az állam. Egyes becslések szerint evente 2,5-3 milliárd korona adókiesést okoz a nem legálisan forgalmazott dohány. Ezt kivédendő, januártól megismerkedhetünk a zárjegyekkel, a cigarettadobozokra ragasztott, bélyeg formájú jelzésekkel. Január elsejétől valamennyi importált és a hazai puha csomagolású, július elsejétől pedig az összes kemény csomagolású cigarettadobozon is rajta lesz a megkülönböztető jelzés. A zárjegyet nem tartalmazó 1993-as gyártmányú cigarettacsomagok március végéig forgalmazhatók. Évente mintegy 500 millió zárjegyre lesz szükség, egy darab költsége 3-10 fillér lesz. Nemcsak a hazai termékeken és a cseh gyártmányokon lesz e megkülönböztető jelzés (Csehországban szintén januártól vezetik be), hanem valamennyi importál! cigarettadobozon is. Vagyis az összes hazai dohányimportőr köteles külföldi szállítójának zárjegyeket biztosítani. Még egy fontos változás: januártól tilos szálanként árusítani a cigarettát; e döntés indoklásakor elsősorban higiéniai okokra és a manipulációs lehetőségekre hivatkoznak. A zárjegyek alkalmazásának nemcsak technikai akadályai vannak, hanem legiszlatív módosításokat is igényel. A 213/1992-es sz. törvény novellájáról van szó. Tegnap, a kormány 75. ülésén, egyébként elfogadták a módosítást, a parlamentre vár a végső döntés. (sidó) helyzet a vízkeleti mezőgazdasági szövetkezetet is arra kényszerítette, hogy bizonyos mértékben a feldolgozót és a kereskedőt is helyettesítsék. - A kitermelt sertéshúsunkat magunk értékesítjük. A dunaszerdahelyi Dumas cég vágóhídján levágott sertések húsát saját üzletünkben áruljuk, illetve 5-6 állandó galántai és diószegi partnerünknek szállítjuk - mondta el érdeklődésünkre Kaprinay Imre, a szövetkezet elnöke. - Bár figyelemmel követjük a fogyasztási árak alakulását, boltunkban így is legalább 10 százalékkal olcsóbban móijük a húst. A saját értékesítéssel egy további jelentós problémát is ki tudunk küszöbölni, gyorsabban tudjuk for(Folytatás a 2. oldalon) MINDENNAPI BŰNTÉNYEINK Túlélt nyolcemeletnyi zuhanást Aki nem hisz a csodákban, az most, az alábbi, szinte hihetetlen törtenetet olvasva kénytelen lesz véleményt változtatni. Néhány napja egy pozsonyi, idegenek által lakott bérházban egy görög orvostanhallgató tévénézés közben nagy robajra figyelt fel. Az első pillanatban azt hitte, valaki a felső emeletről asztalt vagy más bútort hajított ki. Amikor kinézett az ablakon, egy női testet látott a földön. Azonnal kirohant, megmerte az ismeretlen pulzusát. Megnyugodva tapasztalta, hogy él. Barátja közben plédet hozott, letakarta a nyöszörgő nőt, majd orvosért telefonált. A vizsgálat során kiderült, hogy a 24 eves, áldott állapotban levő ukrán asszonyt férje a nyolcadik emeletről kilökte. Az orvosoknak nemcsak a fiatalasszonyt, de magzatát is sikerült megmenteniük. Az újjászületett nő - közben mar ki is hallgatták - elmondta, hogy hét éve (Folytatás a 2. oldalon) UJSZO -INFORMÁCIÓ ELFOGADHATATLAN DÖNTÉS A HELYSÉGNEVEKRŐL A szlovák belügyminisztérium kidolgozta a helységnevek nem szlovák megnevezéséről és használatáról szóló törvénytervezetet. A dokumentumot a kormány a múlt héten tárgyalta és fogadta el. Bugár Béla képviselő, az MKDM elnöke erről Jozef Tuchyňa belügyminisztertől szerzett tudomást. Hogyan rendelkezik ez a tervezel a nemzeti kisebbségek által lakott területeken a helységnevek használatáról? - kérdeztük a képviselőtől. - Nagyon nehéz volt a törvénytervezethez hozzájutni, mert a kormány még a kidolgozására vonatkozó határozatát is titkosította. Lényegében a hivatalos nyelvről és a községi rendezésről szóló törvények módosításával akarják a kérdést rendezni. Méghozzá olyan értelemben, hogy azon községek, ahol a lakosság 20 százaléka nem szlovák nemzetiségű, kérhetik, hogy a falu vagy város nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék. A tablákra azonban nem a kisebbség által használt történelmi nevek kerülnek majd, mivel a törvény a lefordítható nevek esetében a fordításról, egyéb esetekben a szlovák megnevezésnek az adott kisebbség nyelvének szabályai szerinti feltüntetéséről beszél. Ez a megoldás az olyan nevek esetében (Folytatás n 2. oldalon) A hétfői havazás alaposan próbára tette Szlovákia nyugati területének, s legfőként a fővárosnak és környékének lakosságát. Ugyanis a lehullott hó nem olvadt el, mint másutt. Sok helyen akadozott a hóeltakarítás, az utak jegesek voltak. Több tucat közlekedési balesetről kaptunk értesítést. A mentőszolgálat központi ügyeletesétől megtudtuk: a tegnapi nap folyamán egy hátgerinc-, egy medencecsont-, két fejsérülést szenvedettet szállítottak kórházba. Bőven volt kéz-, illetve lábtörés is. VAGY MEGSZOKJUK, VAGY... Amint azt az autóközlekedési vállalat ügyeletesétől megtudtuk: sok helyen, főleg kisebb községekben, csak többszöri sürgetés után tették járhatóvá az utakat. Jócskán akadályozta a forgalmat a köd is, amely főként Somotja és Dunaszerdahely környékén szállt le. Ennek következtében egyes autóbuszjáratok egy orát is késtek. Délutánra a helyzet némileg javult, a buszok késése átlagosan 30 percre csökkent. A pozsonyi városi közlekedés folyamatos volt - tudtuk meg a közlekedési vállalat diszpécserétől, aki egyebek között elmondta: Vereknye, Csúny, Pozsonypüspöki térségében volt a legrosszabb az úthelyzet. Peter Fidler, a műszaki szolgáltató vállalat ügyeletese szerint minden a rossz munkaelosztás miatt van. Azt mondja: van elegendő kotro- és szórógépük, sőt kihasználatlanul allnak a vállalat udvarán. A kialakult helyzetért konkrétan a közúti igazgatóságot tartja felelősnek, amely szétosztja a munkát és a főpolgármesteri hivataltól kapott pénzt. Medvecký úr, a Pozsonyi Közúti Igazgatóság ügyeletese haragszik, amiért nem a sajtótitkárt kérdeztük meg, szerinte a közúti helyzet kielégítő, csak az emberek nem tudnak járni, illetve gépkocsit vezetni. Az utat csak ott sózzák, ahol az feltétlenül szükseges. Mert drága és környezetre káros mondja. Homokot, salakot meg azért nem szórnak, mert eltömi a lefolyókat. Azt mondja, más nagyvárosokban is így van ez. Vagy megszokjuk ezt a helyzetet, vagy... (Folytatas a 2. oldalon) Tömegek a megállókon, a síneket is kapirgálták Megjött a villamos is A hóekék után korcsolyapálya lett az autóútból (Prikler László pozsonyi felvételei)