Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám, péntek

Péntek, 1993. november 19. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 270. szám CSIKORGÓ KOALÍCIÓ ... sikeres volt a Soboňa egészségügyi miniszterrel . szembeni bizalmatlansági szavazás, aminek komoly politikai súlya van: a kormányhatalom és a parlamenti ellenzék mérte össze erejét és nem az ellenzék lett a vesztes. (4. oldal) ÉRTÉKES AJÁNDÉK A NAGYKAPOSI (KIS)KÓRHÁZNAK Az épület ugyan ma is áll, de már csupán rendelőintézetként szolgálja a betegeket. Tudniillik a királyhelmeci, majd a tőketerebesi új - sokak szerint túlméretezett - kórház átadása után megkezdődött a kaposinak a fokozatos leépítése. (5. oldal) NYUGDÍJEMELÉS - KÉRDŐJELEKKEL A KORMÁNY A PÉNZHIÁNYRA HIVATKOZIK • EGY KÉPVISELŐI JAVASLATOT SEM FOGADTAK EL • Ml LESZ A JANUÁRTÓL ODAÍTÉLT NYUGDÍJAKKAL? (Munkatársainktól) Több mint egymillió személyt érintő kérdésben hozott döntést tegnap a parlament. Bár az ellenzéki pártok képvise­lői több szempontból is kifogásolták a kormánynak a nyugdíjak emelésére vonatkozó előterjesztését, végül is az eredeti korniányter­vezetet szavazta meg tegnapi ülésén a parlament. Ez a tervezet hat­százalékos emelést irányoz elő. A legtöbb kifogás arra vonatko­zott, hogy a hat százalék nincs arányban az átlagbérek és a lét­fenntartási költségek alakulásá­val. Többen nyolc-, illetve tíz­százalékos emelést tartottak vol­na reálisnak. Fehér Miklós (Együttélés) rámutatott, hogy a törvény indoklása sántít, ha a beterjesztők abból indulnak ki, hogy a nyugdíjak a bérek 60 százalékának felelnek meg. Úgy csakis a 10 százalékos emelés jöhetne számításba. Figyelmez­tettek a képviselők arra, hogy a törvényt megkésve hozzák, hi­szen a valorizálás már júniusban esedékes volt, és a törvény en­nek ellenére csak decembertől növeli a nyudíjasok havi juttatá­sát, sőt a megemelt összeget csak utólag, valószínűleg februárban kézbesíti majd a postás. Rámu­tattak arra is, hogy a harmadik és a negyedik negyedév béreme­lését nem veszi figyelembe a ter­vezel. Bauer Edit többek között azt kifogásolta, hogy a kormány nem gondolt a január 1-je után nyugdíjba vonulókra, így ők na­gyon hátrányos helyzetbe kerül­nek azokkal szemben, akik ez év végéig kérték nyugdíjaztatá­sukat. Ez esetben ismét működött a kormánykoalíció - a képvise­lői indítványok közül egyetlen­egy sem kapta meg a szükséges szavazatokat. így tehát a parla­mentben a hatszázalékos eme­lés ment át. Egyúttal jóvá­hagyták, hogy miként emeljék az 1993. március 1-je és decem­ber 31-e között odaítélt nyug­díjakat, mivel ezekre nem vo­natkozott az előző nyugdíjmó­dosítás. Az egyedüli megélhetési forrást jelentő szociális nyugdíj összege 1980 korona marad, két személy esetében pedig 3510 korona lesz. Két határozatot hozott vi­szont a parlament. Az egyik pó­tolni próbálja a törvény mulasz­tását, amikor feladatul adja a kormánynak, hogy a költség­vetési tervezettel együtt ter­jessze a törvényhozás elé javas­latát a jövő évi nyugdíjak valori­zálására. A parlament azt aján­lotta a kabinetnek, hogy dolgoz­zon ki olyan jogszabályt, amely lehetővé tenné a nyugdíjak auto­matikus módosítását az átlagbé­rek és a létfenntartási költségek emelkedésének arányában. (Folytatás a 2. oldalon) BOSZNIA HÁROMMILLIÓ EMBER ÉHEZIK Bosznia hárommillió lakosának ha­vonta 50 000 tonna élelemre lenne szüksége a túléléshez, a nemzetközi humanitárius szervezetek azonban már októberben is - aránylag kedve­ző időjárási körülményekben - en­nek csak a felét tudták elszállítani. Most nemcsak a harcok, hanem az erős havazás is nehezíti a segélyek szállítását. Ray Wilkinson, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) szarajevói megbízottja szerint Boszniát katasztrófa fenye­geti, még abban az esetben is, ha esetleg felújítják az október végén felfüggesztett segélyezést. Az a ve­szély fenyeget, hogy az elkeseredett menekültek az élelem miatt össze­csapnak a helybeli lakossággal. Ide (Folytatás a 2. oldalon) POLITIKAI ÉRETTSÉG - Bírókám, csak akkor lesz békés a válásunk, ha megkapjuk a Nobel-díjat Elek Tibor karikatúrája DEBRECENBEN MA KEZDŐDIK A KÉK-TALÁLKOZÓ Ma délután Debrecenbe várják a Kö­zép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállamainak külügyminisztereit, il­letve azok helyetteseit, akik szom­baton hivatalos tanácskozást tarta­nak a térség országainak politikai és gazdasági együttműködéséről. Szlo­vákiát Jozef Moravčík külügymi­niszter, míg Csehországot a külügy­miniszter első helyettese, Alexander Vondra fogja képviselni a debreceni találkozón. Hivatalos cseh vélemény szerint Josef Zieleniec miniszter távolmara­dása okát nem a cseh kormánynak a KeK iránti fenntartásaiban kell keresni. Szóvivője szerint Zieleniec azért nem utazik, hogy részt vehes­sen a cseh Polgári Demokratikus Párt jövő heti kongresszusát előké­szítő fontos tanácskozáson, melyen állítólag személyi ügyeket is tisztáz­ni kell. A külügyminiszteri találkozó ma este hivatalos vacsorával kezdődik, amelyet a házigazda, Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter ad a résztvevők tiszteletére. Ezen Je­szenszky rövid beszédet mond, s a résztvevőknek alkalmuk lesz a kötetlen véleménycserére a másna­pi hivatalos tanácskozás előtt. Diplomáciai források szerint a tagállamok a KeK-től mindenek­előtt azt várják, hogy tovább erősöd­jön stabilizációs szerepe. A megbe­szélések során egyebek között szó lesz arról a dokumentumtervezetről is, amelyet magyar kezdeményezés­re készítenek elő a kisebbség védel­méről. KOKES JÁNOS, Budapest NEM TELEPÍTENEK ROMAKAT SZEPSIBE Ki tudja, ki és milyen szándékkal kezdte terjeszteni a Bódva mentén, hogy Szepsibe rövidesen sok roma családot telepítenek az ország más területeiről? Aki tette, a helyi lakosság fülébe bogarat ültetett. Nos, a szerkesztőségünkbe is eljutott „biztos információ" alapján ez ügyben a városi hivatalban érdeklődtünk, s ott kérdésünkre Iván László alpolgármester ezt válaszolta: - A városi önkormányzat ezt álhírnek minősítette, ugyanis nálunk nincs semmilyen hivatalos nyoma ennek. Velünk ilyen tervről senki sem tárgyalt, nem kaptunk ezzel összefüggésbe hozható hivatalos levelet sehonnan. A szóbeszéd nekünk is a fülünkbe jutott, de valós alapjairól nincs tudomásunk. (gazdag) RENDKÍVÜLI KORMÁNYÜLÉS Tegnapi rendkívüli ülésén a szlo­vák kormány egyetlen napirendi pontról, az 1994. évi állami költ­ségvetés javaslatáról tárgyalt. Hosszú vita és a számos észrevé­tel mérlegelése után a testület úgy döntött: a javaslatot tökéle­tesebb kidolgozásra visszautalja a pénzügyi tárcához. Ilyen szűkszavú a sajtóiroda által megjelentetett kormány­közlemény. A sokakat érintő és érdeklő kérdésről - nem keve­sebbről, arról van szó, hogyan élünk jövőre - bővebbet nem tudhattak meg az újságírók, mert a tervezett sajtóértekezle­tet a kabinet lefújta. Az Új Szó és a Vasárnap NAGY KARÁCSONYI JÁTÉKÁNAK első kérdése lapunk 3. oldalán! MÉG EGY (ENERGETIKAI) VASFÜGGÖNY LESZ A MÚLTÉ Rudolf Kvetán, a Szlovák Energetikai Vállalat vezérigazgatója októberben, a Mohi Atomerőműben tartott nemzetközi sajtókonfe­rencián bejelentette, hogy aláírásra kész az a szlovák-osztrák megállapodás, amelynek értelmében Szlovákia villanyhálózatát ismét összekapcsolják legközelebbi nyugati szomszédunkéval. Mikor kerül aláírásra a szerződés, és energetikai, gazdasági szempontból mit jelent majd Szlovákia számára? Ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt a Szlovák Energetikai Vállalat­nál, amely az utóbbi hónapokban ismertté vált széles körű nemzetközi kapcsolatai révén. Megtudtuk, hogy a megállapodás a még mindig létező vasfüggöny el­távolítását segíti elő. Szlovákia tud­niillik energetikai rendszerének egyetlen szálával sem kapcsolódik Ausztriához, bár néhány évtizeddel ezelőtt magasfeszültségű villanyve­zeték kötötte össze a két szomszé­dos országot. Konkrét időpontban az osztrák és a szlovák fél még nem egyezett meg, de annyi bizonyos, hogy legkésőbb december közepéig aláírják a szerződést. A megállapo­dás értelmében a két ország közös beruházásként felépíti azt a magas­feszültségű távvezetéket, amely Stupava környékén lépné át az osztrák határt. Létrejön tehát a lehe­tőség a kölcsönös együttműködésre, amely rendkívüli esetekben, várat­lan üzemzavar, esetleges szerencsét­lenség miatt beállt áramkiesés esetén pótolhatatlan segítséget és nagyobb biztonságot nyújt mindkét ország­nak. Az sem elhanyagolható pozití­vuma a beruházásnak, hogy a vil­lanyenergia szükség szerinti kivitelé­re vagy behozatalára is lehetőséget nyújt. (mázsár) (Munkatársunktól) Még a nyár ele­jén hirdették meg azt a játékot, amely az eltelt több mint hét évtized során egyedülálló volt. A budapesti Dunasat és a Jákó Vera Alapítvány a határon túli magyar lapokban ver­senyszelvényeket tett közzé. Ezt kellett a megadott címre visszakül­deni. Rekordmennyiségű - több mint másfél millió - szelvényt szállí­tott a posta Budapestre. A legtöbbet - több mint 30 ezret - az Új Szó és a Vasárnap olvasói küldték. Az au­gusztusi sorsoláson Fortuna igazsá­gos volt, mert a fődíjat - egy sze­mélygépkocsit - a mi olvasónk nyer­te: Bugár Róbert Nádszegről, aki jelenleg munkanélküli, és ilyen autó­ról valóban csak álmodhatott. A tervek szerint a nyereményt augusztus 20-án kellett volna átadni, (Folytatás a 2. oldalon) Az átadás pillanata (Méry Gábor felvétele) A SUZUKI (VÉGRE) - NÁDSZEGEN ÚJSZÓ •INFORMÁCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents