Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám, csütörtök

1993. NOVEMBER 18. ÚJ SZÓ* GAZDASÁG 6 AZ AGRARREFORM MAS HANGSÚLYAI MEGÉLÉNKÜL A (KELET)NÉMET MEZŐGAZDASÁG A „zöld jelentéssel" kapcsolatos parlamenti vitában a mezőgazdaság állami támogatásának kérdésében több összehasonlítással is érveltek a honatyák. Az egyik kepviselő az ausztriai parlament „zöld jelentéséből" idézett: Az osztrák mezőgazdasági termelés az 1992-es év folyamán 5 százalékkal, a kivitel 2,4 százalékkal nőtt, s az egy munkaerőre eső állami támogatás elérte a 18 százalékot. Ezzel szemben Szlovákiában 1992-ben az állami támogatás összértéke 1989-hez viszonyítva 55 százalékkal csökkent. A nemzetközi tapasztalatokra figyel a parlament mezőgazdasági bizottsága. Ezt igazolta népes parlamenti küldöttségnek (köztük volt Peter Baco földművelési miniszter is) a közelmúltban megvalósult németországi tanulmányi útja is, amelynek tanulságait több honatya idézte a parlamentben. Mit tapasztaltak az egykori keletnémet mezőgazdaság átalakulásáról, felzárkózási esélyeiről - kérdeztük Varjú János parlamenti képviselőtől, aki a küldöttség tagjaként a mezőgazdasági szakember szemével tekinthetett a német tapasztalatokra. - Kelet-Németországban bárom évvel ezelőtt kezdték el a mezőgazdaság átalakítását. Kimondták: a tulajdonviszonyokat a szövetkezeten belül rendezni, a magángazdálkodókat támogatni kell. Viszont nem engedték meg, hogy a szövetkezetek apró, működésképtelen részekre osztódjanak. Meglátogattunk egy szövetkezetet, amely 100 alkalmazottal 1700 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik. A szövetkezet többi részét privatizálták: a tulajdonosok vagyonrészüket egyben vették ki. Például egy burgonyaosztályozó gépsort a hozzá tartozó épületekkel 50 jogosult személy vett birtokba. A szövetkezet 10 hasonló részlegét - például a javítóműhelyt, a fuvarozó részleget - így privatizálták. A mezőgazdasági termelés megmaradt a szövetkezetben, a jogosult személyek így továbbra is működtették a szövetkezet egészét. Ez egy járható út. Földjeit, aki akarta, kivette a szövetkezetből, aki nem élt ezzel a lehetőséggel, az 12 évre bérletviszonyra szerződött (a bankok a hiteleket is 12 évre adják). így zöldet kapott az egészséges kezdeményezés, vállalkozásbarát feltételek alakultak ki. Az a törvényrendelet is segítette az agrárvállalkozást Németországban, hogy a földművelést fő foglalkozásban űzők 100 hektárnál kisebb földterületen nem gazdálkodhatnak. Akinek nem volt ennyi saját földterülete, vehetett hozzá bérbe. Jelenleg a magángazdák átlagban 151, a szövetkezetek 1600 hektár földterületen gazdálkodnak. Varjú János igazolta: pozitív eredményeket mondhat magáénak a volt keletnémet mezőgazdaság. Nőtt a mezőgazdasági vállalatok műszaki felszereltsége, s például az egy tehénre eső évi átlagtejhozam 3800 literről 5300-ra emelkedett. Szászország az agrártermelés intenzitásának szempontjából az idén felzárkózott a németországi szinthez, miközben a mezőgazdasági terület 70 százalékát mezőgazdasági szövetkezetek művelik. A némeí agrártermelők a tartományi és a szövetségi kormány, valamint az Európai Közösségek forrásaiból 43 százalékos támogatásban részesülnek. Nagyon ésszerű az állam támogatása a fejlesztés, a beruházás esetében. Bár a bankok hasonló, 18-20 százalékos kamatlábak mellett nyújtanak kölcsönöket, valójában csupán 1-2 százalék terheli a mezőgazdasági válalkozót, hiszen a fennmaradó kamatrészt az állam vállalja magára. Hásznos lett volna a német mezőgazdaság átalakítási tapasztalataira korábban odafigyelni. (mázsár) TRIO-D: RÁGCSÁLÓK, ROVAROK, RESZKESSETEK! A vállalkozások korát éljük. A hazai feltételek ugyan nem nevezhetők kimondottan kedvezőeknek, ennek ellenére tíz- és tízezer kereskedő nyitotta meg boltját, kisüzemek, fuvarozók, ezernyi szolgáltatást nyújtó vállalkozók várják az érdeklődőket, a megrendeléseket. Minden, közelmúltban induló cégnek, kft.-nek érdekes, nemegyszer regénybe illő a kezdetekről, az útkeresés nehézségeiről szóló története. Különösen érvényes ez olyan vállalkozókra, akik valami rendhagyó, kevésbé ismert és kevésbé szem előtt lévő munkakörbe vágtak bele. A dunaszerdahelyi Antal Tamás, a Trio-D vállalkozás tulajdonosa is nem mindennapi szolgáltatást választott tevékenysége területéül. .,Rágcsálók és rovarok irtására specializálódtunk. 19S9 novembere előtt többé-kevésbé néhány monopolhelyzetben lévő állami cég látta el ezt a feladatot, amelyek a fordulat után szétestek, vagy átalakultak. Két társammal együtt 1991 tavaszán vágtunk bele, s bizony kezdetben döcögve ment a vállalkozás" - szólt a kezdetekről Antal Tamás. A patkányok, pockok, csótányok és a többi kártékony élőlény irtásához természetesen méreg kell, s aki ilyen vegyszerekkel manipulál, annak komoly ismeretekkel kell rendelkeznie. Antal és társai, mielőtt megalakították volna a konzorciumot, három hónapos jihlavai intenzív tanfolyamon vettek részt. Sőt, azóta újabb továbbképzés van mögöttük. Többnyire egyszemélyes vállalkozások végzik a rágcsáló- és rovarirtást. A Trio-D tulajdonosa nagyobb lendületet akart adni munkájuknak, gondolván, hármasban mégis gyorsabban és könnyebben megy. Ez elméletben jól hangzik, a gyakorlatban azonban kissé másként alakult. Kezdetben az agrárszövetkezetek, a lakók ódzkodtak, mikor rövid bemutatkozás után kiderült, magáncégről van szó. Majd fokozatosan rájöttek, nem lehet egyszerre szervezni, adminisztrálni és kivitelezni a munkát; egy szó mint száz, 1991 őszére válságba került a konzorcium, a két alapító kilépett, a tulajdonos egyedül maradt. Antal Tamás számára ez az időszak volt a beletanulás kora. Ám nem adta fel. Még egyszer átgondolta az egészet, mondván, ha már az iskolapénzt befizette, egyszer kamatoznia kell az összegyűjtött tapasztalatoknak. Valóban így történt. Mára öttagúvá vált a Trio-D vállalkozás, Czajlik Ágota, a vállalkozás hivatásos menedzsere nem zárkózik el a továbbképzés elől sem (Méry Gábor felvétele) és a nagyobb megbízatások esetén alkalmi munkaerőt is felvesznek. Mit jelent a nagyobb megrendelés? Egy családi házat, istállót vagy lakótömböt? A Trio-D esetében már többről van szó. Természetesen kis megbízást is vállalnak, ám napjainkban olyan nagy „halak" akadnak horogra, mint a kórházak, Dunaszerdahely állami lakásai, Pozsony egyik városrésze és a főváros malomvölgyi diáknegyede. Lényeges, hogy a megbízatások többnyire nem egyszeri jellegűek, hanem tartósak, azaz meghatározott időpontokban az irtás után újabb ellenőrzést tartanak. Nem elég egyszer alapos fertőtlenítést végezni. A rágcsálók és rovarok újra „benépesíthetik" a helyiségeket, a megelőzésnek és ellenőrzésnek ez adja fontosságát. Ráadásul az irtást túlélő élősködők azonmód alkalmazkodnak a felhasznált méreghez, tehát variálni, cserélni kell a szereket. A Trio-D csak nyugati mérgeket használ, és minden egyes alkalmazás esetén feljegyzik a típust, hogy legközelebb, ha újra felbukkannak a rágcsálók, míjr egy más irtószert vessenek be. Munkájuk eredményességét jelzi a számos köszönőlevél, amely jó referenciául szolgálhat további tevékenységük során. A Trio-D hozzáállásának komolyságát jelzi: Czajlik Ágota személyében hivatásos menedzser vezeti a vállalkozás folyó ügyeit, bonyolítja le a tárgyalásokat és dolgozza ki a koncepciót. Tudatos stratégiájuk részeként sikerült kapcsolatot kiépíteniük a rágcsálóirtás egyik legavatottabb szervezetével, a magyar Bábolnai Környezetbiológiai Központtal. A központ többek közt Budapest fertőtlenítését végzi, módszerei nemzetközi viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartoznak. A Trio-D végzi a bábolnai vegyszerek szlovákiai honosítását, és megismerkedhettek a módszereikkel is. Ilyen kapcsolatokkal és tudásanyaggal a hátuk mögött Antal Tamás belevágott az eddigi legmerészebb tervébe: Dunaszerdahely város komplex rágcsálóirtásába. A részleteiben kidolgozott dokumentáció ellenére a Trio-D nem járt sikerrel; zárt versenytárgyalás volt, az eredményeket máig nem hirdették ki, csupán az derült ki, egy alkalmi összetételű társaság nyerte meg szeptemberben a pályázatot. Hiába, a kudarcok vagy az övön aluli ütések a vállalkozások velejárói.... Antal Tamást azonban a csalódások nem törik meg, sőt, uj tettekre sarkallják. A Trio-D már eddigi megrendelőiből is megél, azonban a tulajdonos nem pihen babérjain. Újabb területen szeretne betörni: tégla- és betonfalak utólagos szigetelését tervezi. A Trio-D a fiatalok vállalkozása, tenniakarásuknak és dinamizmusuknak köszönhetően a céget a több lábon állás felé kormányozzák, nem tévesztve szem elől: a fő profiljuk a rágcsálók és a rovarok szakszerű irtása. (sidó) SVÁJCI TAPASZTALATOKRÓL — CSÖLLÉN NYOMASZTÓ GOND A HÁZTARTÁSI HULLADÉK A kommunális hulladékok elhelyezése a községek dolga, de mivel ezeknek nincsenek tapasztalataik és anyagi lehetőségeik is korlátozottak, az állam által kilátásba helyezett bírságok ellenére is nagyon vontatottan halad a felmerülő problémák megoldása. Ilyen helyzetben létfontosságú, hogy valaki kézbe vegye a szervezést, és erre Európa-szerte a települések regionális szervezetei vállalkoznak. Sőt, az is megtörténik, hogy épp a hulladékprobléma megoldása vezetett egy új regionális egyesülés megalapításához. Lényegében ez történt a Duna Menti Régió esetében, amely a Pozsony-vidéki járás Kis-, illetve Nagy-Duna mentén fekvő településeit tömöríti. Tevékenységük azóta kiszélesedett és munkájukra jellemző, hogy a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége náluk alakította ki a Del-Szlovákiának szánt információs és oktatóközpontját. Eredeti céljukat azonban természetesen nem adták fel, hanem Ivan Rentka hidasi (Most pri Bratislave) polgármester vezetésével a kommunális hulladék elhelyezésének megoldására munkacsoportot hoztak létre, amely már második éve intenzíven dolgozik. Eközben kibővült az érdeklődők köre is, és több, egyébként a Csallóközi Régióhoz tartozó falu társulásával már 25 település fogott össze a hulladékgondok megoldására. A felkészülés .részét képezte az a szeminárium is, amelyet a közelmúltban szerveztek a Svájci Falvak es Városok Szövetsége megbízottjainak közreműködésével. A vendégekkel folytatott dialógus során három alapvető probléma fogalmazódott meg: milyen konkrét intézkedésekre van szükség a törvényben meghatározott kötelességek teljesítésére; miként szervezhető meg a községek közti együttműködés és a lakosság meggyőzése, illetve miként finanszírozható az akció. A három napig tartó rendezvényen, azonkívül, hogy a felmerülő problémákkal kapcsolatban a vendégek elmondták saját, otthoni tapasztalataikat, a jelenlévő önkormányzati, illetve államigazgatási képviselők közt kialakuló viták is sok érdekes, tisztázásra váró összefüggésre derítettek fényt. A vitát vezető Daniel Hirsbrunner szerint például a svájci és németországi tapasztalatok alapján nem bizonyult életképesnek az az ötlet, hogy mondjanak le a lakosság együttműködését feltételező szeparált gyűjtésről és a kommunális hulladékot utólag osztályozzák. A bazini körzeti környezetvédelmi hivatal vezetője beszámolt a városban fokozatosan bevezetett, ma már teljes körű szeparált gyűjtés tapasztalatairól. A legfontosabb feladatnak a meggyőzést ítélte, de ez csak a villanegyedekben volt igazán hatásos, a tömbházakban ők is szembesültek az elidegenedés következményeivel. A rendszer azonban működik, így megengedhetik maguknak, hogy jövőre a fegyelmezetlenek számára jelentősen felemeljék a szemételhordás díját. Bazinban jelenleg egy, a város részvételével működtetett kft. négyfelé osztályozott hulladékot gyűjt: papírt, üveget, biológiai hulladékot és a maradékot. Nemsokára osztályozóvonalat helyeznek üzembe, amely elsőként a papírhulladékot választja szét jobban értékesíthető frakciókra. Idáig azonban bonyolult, sok vitával terhes évek után jutottak el. A hulladékgyűjtő program felépítéséről hasonlóképpen vélekedett Ivan Rentka is, akinek a munkacsoportja azóta szintén elvetette azt a gondolatot, hogy egy nagy osztályozómű megépítésével küszöbölje ki a polgárok meggyőzésének nehéz feladatát. Úgy tervezik, hogy a svájciakkal a továbbiakban is együttműködnek, rendszeresen megbeszélik a feladatokat. A Csöllén (Rovinka) tartott szeminárium alapján nyilvánvaló, hogy a Duna Menti Régió intenzíven dolgozik a szeparált hulladékgyűjtés bevezetésén, amit az ottani polgármesterek a jogszabályok által megszabott ilyen irányú kötelezettségeik teljesítésének reális lehetőségeként értékelnek. Kevés viszont az információnk arról, hogy hol tart ezen a téren a többi délszlovákiai régió, az viszont biztos, hogy sok idejük már nem marad a felkészülésre. (tuba) KOMERČNÍ BANKA A SZEMÜK SZLOVÁKIÁN Egyre előkelőbb helyen szerepe] a cseh tőke a Szlovákiában beruházó külföldiek sorában. A környező országok közül nyugati szomszédunk ismeri legjobban az itteni viszonyokat: cégfelvásárlások, vegyes vállalatok alapításán túl mind jelentősebb szerepet játszanak a pénzpiacokon is. A cseh pénzintézetek közül többek közt a Banka Bohemia, az Interbanka, az Ekoagrobanka. a COOP banka, a Banka Haná és a Moravia banka nyitott fiókot Szlovákiában. A napokban egy újabb, a Komerční banka Rt. telepedett le Pozsonyban. Igaz, nem fiókot nyitott, hanem képviseletet, amelynek szerepe Szlovákia gazdasági, politikai fejlődésének figyelése, a legiszlatíva alakulása, a szlovák pénzügyi partnerekkel való kapcsolatok elmélyítése és a tanácsadás. Richard Salzmann, a részvénytársaság elnöke közölte, nem céljuk a honi pénzintézetekkel való rivalizálás a lakosság megtakarításainak terén. Ugyanis tisztában vannak azzal, hogy Szlovákia szűkölködik az anyagi forrásokban. A Komerční banka Csehország egyik legnagyobb bankja. Alaptőkéjét nemrégiben emelték, mégpedig 9 milliárd cseh koronára. Csak összehasonlításképpen: Szlovákia két legjelentősebb pénzintézetének, a Szlovák Állami Takarékpénztárnak és az Általános Hitelbanknak 2,1 milliárd, illetve 2,0 milliárd korona az alaptőkéje. Egyéb adatai is tiszteletre méltóak: Csehországban mintegy 450 fiókot működtet, 16 ezer embert alkalmaz és tavalyi nyeresége 3,3 milliárd korona volt. Mint univerzális bank, a szolgáltatások legszélesebb skáláját nyújtja, valamint a csupán Csehországban érvényes Unikarta és a világ 99 országának 30 ezer bankjánál elfogadott Eurocard/MasterCard hitelkártya kibocsájtói. Richard Salzmann elnök a távlati tervekről is szólt: mivel a Komerční banka egyre inkább kilép a nemzetközi pénzpiacokra, moszkvai és pozsonyi vezérképviseletének megnyitása után a közeljövőben ujabbakkal is számol, mégpedig London, Frankfurt és New York lesznek terjeszkedésük további állomásai. (só)