Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám, szerda

INTERJÚ -I"USZÓT HATVAN ÉV, KILENCVEN AKNASZILÁNK BARTUSZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJÁN állítólag jól rajzoltam. Első szobraimat a lebombázott bényi templom törmelékeiből faragtam. Mindig erős élmény kellett hozzá, hogy megformáljak valamit, s így vagyok ezzel ma is. Az ember az élménytől kapja a szikrát, az tüzet gyújt benne - így olvad ki lelkéből a mű. melyben megpróbáltam elmondani, vajon mit jelent az ember jelenléte a földön. Ezért faragtam ki Prométheuszt, akinek egyik lábfejét óriásira mintáztam, hogy érzékeltessem, az ember törtető alkat, végiggázol a történelmen. A mltoszalak egyik kezébe csomagot helyeztem, hogy láttassam: a nagy törtetés, Ebben a fránya Közép-Kelet-Európában mindenki rohan; így él, örökös hajszában az ország egyik legkiválóbb szobrászművésze, a kéméndi születésű Bartusz György is. Hol Kassán, a műtermében található, hol Eperjesen, ahonnan második felesége, az író Jana Bodnárová való, hol Pozsonyban a Szépművészeti Főiskola szobrász-tanszékén, a tanítványai között; hol Kéménden, ahol öccse a szobrait önti, hol külföldi kiállításokon vagy tanulmányutakon. Most azonban szerencsém van: a Mihály-kapu közelében, Pozsony belvárosában „összefutunk". - Isten éltessen, Gyuri, a hatvanadikon; látom, tartod az iramot, jó száz métert loholtam, amíg beértelek! - Vigyázat, én csak az anyakönyvi kivonat szerint voltam október végén hatvan, mert másodszor is megszülettem - tizenkét évesen miután túléltem háborús sérüléseimet. Kéménden, ahol 1945-ben nagy csata folyt, felrobbant a közelemben egy akna. Állapotomat látva orvoshoz sem akartak vinni, lemondtak rólam, de a végén mégiscsak kórházba kerültem - így születtem meg még egyszer, kilencven szilánkkal a testemben. Ha ezt a második születést figyelembe veszem, ugyancsak ifjú vagyok! A mester nemcsak tartja, fokozza az iramot. Már a Katalin-kápolna előtt járunk, amikor felajánlom, üljünk be egy presszóba, hogy nyugodtan beszélgethessünk. - Maradjunk az utcán! - vág vissza Bartusz György. - Kérdezz csak zavartalanul - s elindul a Zichy-palota irányába. - Mikor dériül ki, hogy tehetség szunnyad benned? - Még gyermekkoromban, mert - Hat évtized már alkalmas rd, hogy végigtekintsünk a pályádon. Mindegyik munkád egyformán fontos számodra? - Szó sincs róla! Az ember rengeteg skiccet, képet, mintát készít, szobrot formál, de csak ritkán kerül ki a keze alól mérföldkőnek számító, jelentős mű, valóban mélyről fakadó alkotás. Az én pályámon ilyen a Jakoby-szobor, a korompai felkelés emlékműve, a kassai új kórház előterében felállított emberi anatómiai modell, vagy a Folytonosság (Pretrvávanie) című kompozíció. előrehaladás közepette mindig a „csomag", a megszerzett javak a fontosak, - ki-ki elsősorban saját boldogulásáért küzd, kielégítve önző ösztöneit. A mindenkori „csomag" megszerzésének vágya és ténye korunkban is tapasztalható és sok kár forrása. De az efféle kompozíciók mégsem tudnak választ adni a legizgalmasabb kérdésre, hogy tudniillik kik is vagyunk végső soron, hová tartunk? Fel tudnak viszont mutatni a ma emberének betemetett, elfedett, eltakart rétegeket a történelemből, hogy okulhasson. Prométheuszt iróniával teremtettem meg, ezt találtam a legalkalmasabb ábrázolási módnak. - Vajon honnan merít a művészeted, honnan gyűjtőd információidat, hogyan tudod megőrizni világlátásod rugalmasságát? - Mindig meg tudtam találni az „étlapon" azokat az ajánlatokat, melyeket a kor számomra felkínált. Hiba lenne, ha megtorpannék, ha merevvé, kialakulttá válna a világképem, ha eluralna a rutin. A .jellegzetes" stílus általában azokat az alkotókat jellemzi, akik egyszer rátaláltak a számukra sikert hozó ábrázolási módra, s ehhez aztán görcsösen ragaszkodnak, mert azt hiszik, ez később is biztosítja elismertségüket. ők nem szívesen vergődnek a kor okozta újabb és újabb feszültségek hálójában, nem keresik az új témákhoz az új megoldásokat. Én szívesen olvasok bölcseleti tárgyú, elmélkedő műveket, örömmel fogadom el gondolkodó emberek meghívását, mert tőlük mindig tanulok valamit. Az informatika korában élünk, szinte tobzódhatunk az ismeretek befogadásában. Ma már nem feltétlenül fontos, hogy az ember a központban éljen; a tudás, a műveltség a technika jóvoltából a föld mindegyik térségébe eljut, az eszmeáramlatokat nem lehet lefékezni, ahogyan a felhőket vagy a levegőt sem; az egyetemes kultúra mindenki tulajdona, nincsenek halárai, s nem is lesznek soha. Ha egy alkotó elme megteremt valami nagyszerűt, valami nagyon fontosat, egycsapásra a centrumban érezheti magát - egy kisvárosban vagy egy tanyán élve is. A művészkedések, a bohóckodások ideje lejárt; ma már csak az számíthat elismerésre, aki a tehetsége mellé megszerzi a műveltséget, s fi1993. NOVEMBER 17. lozofikusan tud gondolkodni. A világnak annyi súlyos gondja van. hogy e hármas egység nélkül nincs értelme foglalkozni ajövővel. Már a Duna-parton járunk, a Nemzeti Galéria bejáratánál. Az arcunkba faleveleket sodor az őszi szél. A mesteri Jakoby-szobor nincs a szokott helyén, a képtár udvarán. - Hová lett? - kérdezem Bartusz Györgytől. - Nem tudom; a másik példány viszont ott van Kassán, a Jakoby Gyula Galériában, az talán a végleges helye már. - Az ország melyik zugában érzed magad a legjobban ? - A kassai műtermemben, a Csermelyben. Ott terem bennem a legtöbb használható gondolat, ott fűt a legnagyobb munkakedv. Szívcsen töltöm az időm pozsonyi tanítványaim körében is - valamennyien tehetségesek t akikkel számos új ábrázolási formát próbáltam ki - például a meditációs és a testtel való festést. A tnagam tervezte műteremben a szabad alkotószellem kialakítása a cél: megdolgozunk mindenféle anyagot, járatlan utakra kalandozunk, s miután létrehoztunk bizonyos műveket, azokat bemutatjuk másutt is - legutóbb például Budapesten jártunk, a Szlovák Kulturális Központban. - Túl a hatvanon, milyen új téma foglalkoztatja a szobrászművészt? - teszem fel utolsó kérdésemet pozsonyi „futásunk" végén. - A föld környezeti betegségei izgatnak mostanában, s valószínűleg ezt a témát fogalmazom meg a jövőben. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberiség nem a spirális fejlődés útját jáija - inkább a horizontális, ciklikus vonal jellemzi történelmi vonulásunkat: háborúzunk, aztán megegyezünk ha kell, vissza-visszalépünk. Visszalépni nem szégyen! Emberi tulajdonság, hogy nem tudunk mindent. Talán ez a felismerés hozhatja gondjaink megoldását - válaszolja a mester, s továbbsiet az őszben. BATTA GYÖRGY KÖNYVET ELADNI RETTENETESEN NEHÉZ - MONDJA KOCSIS ANDRÁS, A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ IGAZGATÓJA A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesüléséhez hetven kiadó és terjesztő tartozik. Alelnöke Kocsis András, aki egyúttal a Kossuth Könyvkiadó igazgatója is. A Kossuth 1989-ig „pártintézményként" működött (komoly dotációt élvezett), Magyarország legnagyobb kiadója volt, a politikai művek mellett javarészt az ismeretterjesztő irodalomra specializálódott. Kilencvenben mindent elölről kellett kezdeni. Az új vezetés egészen más filozófiára építette a céget. (Magas raktárkészletet kellett felszámolni akkor, amikor a terjesztői hálózat már nem működött.) Nem azt a megoldást választották, amit sok magyar cég, hogy kft.ékre bontották a vállalatot, amelyekből egy-kettő (ha) maradt, a többi tönkrement, a dolgozók az utcára kerültek. Sokkal inkább a nem létező „tőkét" próbálták koncentrálni. Jelen pillanatban a Kossuth az ország 10-15 első kiadója közé tartozik, évente körülbelül 60-70 saját címet ad ki, s ezenkívül bérmunkában készít 30-40 címet. A példányszámok változóak. Kilenc sorozatuk van. Magyarországon filozófiát sorozatszerfien (dotáció nélkül!) egyedül ők adnak kl, 4-5 ezer példányban, s jelentős részüket utánnyomják. - Vannak kiemelkedően sikers könyveink, amelyek 30-40- 50 ezer példányban is elkelnek. A kiadó profilja tág értelemben vett ismeretterjesztés. Van egy sorozatunk, amelyre rendkívül büszkék vagyunk és egy picit már a világkiállítás felé tekintünk vele: a Holibri. Senki nem dotálja! Ennek az a különlegessége, hogy a magyar irodalmat adjuk ki két nyelven, mindegyik könyvben ugyanaz a munka angolul és németül jelenik meg. Ez elsősoban a külföldiek és nyelvtanulók számára készül. Eddig már megjelent Krúdy, Karinthy, Mikszáth, Örkény, Pilinszky, a magyar népmesék és egy Magyarország kultúrtörténetét bemutató kötet. Erős az egészségi ismeretterjesztésünk, a Nagy egészségkönyv példátlan európai sikere Magyarországon is igazolódott, megjelent a második kiadása. Komoly siker volt a Nők egészségkönyve is, amely szintén magas példányszámban kelt el, és ennek is van második kiadása Februárban hozzuk ki a Kisbabák és mamák kézikönyvét. Jövő karácsonyra nagy meglepetéssel készülünk, a kiadvány, amelyről szó van, a fogamzástól a felnőtté válásig végigkíséri az összes létező problémát. A terjesztés nem kevésbé fontos. Jelen pillanatban 28 boltunk van, ennek a márkaneve: Kossuth üzletlánc. Magánvállalkozókkal is szerződünk, ők egy bonyolult szerződéses rendszeren keresztül tartoznak a Kossuthcsaládhoz. • Ebbe szlovákiai terjesztők is bekapcsolódhatnak? - Elvileg igen. Az elszámolás a gond, de én nem tartok semmit megoldhatatlannak. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz., hogy a szlovákiai magyarokhoz is eljuttassuk a könyveket. Szívesen létesítenénk kapcsolatot, információt és beszerzési hátteret tudunk biztosítani a teljes magyar könyvpiacról. • Megjelentettek egy szép kiadványt, Shannon Pratt Üzletértékelését, amely nem kerül üzleti forgalomba. - Ez egy egészen különleges könyv, nyolcezer forintba kerül. Ezt nem magánemberek vásárolják Az üzletértékelés a piacgazdaságok hosszas folyamata, speciális szaktudást jelent. Az amerikai üzletértékelés kézikönyvét adtuk ki magyarul, ami annyit jelent, hogy Amerikában a könyvvizsgáló cégek, gazdasági joggal foglalkozó ügyvédek és ilyen jellegű cégek, vállalkozók kézikönyvként használják. Nem magas példányszámban adtuk ki. Rettenetes nehéz kiadói munka volt, mert bizony a fordítás során sokszor kiderült, hogy egyes amerikai fogalmaknak még nincs magyar megfelelőjük. • A könyvnek szlovákiai vállalat is hasznát veheti? / - Egész biztosan. Az üzletérték meghatározása gyakorlatilag olyan technika, amely különbözőségeket ugyan tartalmaz, de az egy és oszthatatlan. Hogy egy részvényt, kötvényt hogyan kell megítélni, részvényvásárlás előtt melyek azok a műveletek, tehenikák, amit végig kell gondolni, az pontosan ugyanolyan az Egyesült Államokban, mint Magyarországon vagy bárhol. /• Ezt a kiadványt tartja a kiadó büszkeségének? - Ez egy speciális ága a Kossuthnak, pontosabban egy kiadói profil, ahol magas értékű könyveket adunk ki. Ez volt az első ilyen kiadványunk, a következő lesz a devizakódex és jövőre kétkötetes óriási munkál jelentettünk meg Ingatlanértékelés címmel. Ennek sincsenek igazán technikái, itt is amerikai alapművet használunk. Amerikában ezt kétévenként adják ki, s minden ingatlanforgalmazónak, építési vállalkozónak ez a bibliája Azután következik majd a vállalatok pénzügyi elemzésével foglalkozó kiadvány. • Válságban van a könyvkiadás és -terjesztés? - Sajnos, a könyvkiadásban és -terjesztésben is megjelent az a sajátos szubkultúra, amely kísérőjelensége az átalakulásnak. A feketepiac ugyanúgy működik, és nagyon sok olyan csődbe ment vállalkozás ról adhatunk mi is számot, ahol iszonyú pénzeket vittek el a könyvszakmából. Maga a könyvkiadás nem lenne válságban, mert könyvet kiadni nem olyan nehéz, hiszen kiváló szakembereink vannak. A könyvet eladni rettenetesen nehézül Sok a kis- és magánkiadó. Van jövőjük? - Sok szimpatikus vállalkozásról tudunk. Vannak kiadók, amelyek évente 3-4 könyvet adnak ki, de fontos szerepet töltenek be. Számos alapítványi kiadó jelent meg. Kissé kettéválik a szakma: vannak a jólelkű filoszok, akik kevésbé üzletemberek, de a könyvkiadást imádják és komolyan gondolják, és vannak olyanok, akiknek, hogy finom legyek, csaknem teljesen mindegy, hogy könnyvei kereskednek-e vagy egy kiló vasszöggel. De akik hosszabb távon, struktúrákat építve szeretnének a piacon maradni, azoknak van jövőjük. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA (A szerző felvétele)