Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám, szerda

Szerda, 1993. november 17. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 268. szám AZ ÁLLAMPOLGÁR KESERVEI S ha a magyar nemzetiségű állampolgár képtelen megállni a lábán, nem menti meg őt sem az Európa Tanács, sem más intézmény. (5. oldal) HATVAN ÉV, KILENCVEN AKNASZILÁNK A rnűvészkedések, bohóckodások ideje lejárt; rna már csak az számíthat elismerésre, aki a tehetsége mellé megszerzi a műveltséget, s filozofikusan tud gondolkodni. (7. oldal) MILLIÓK - EMLÉKBE A PÉNZCSERE KIZÁRT • A FELEDÉKENYSÉG NEM NYOMÓS OK • AZ EZRESEK FELVÁLTÁSA MÉG KÉRVÉNYEZHETŐ Pénz, pénz, pénz... A legtöbben hozzáteszik: ebből van a legkeve­sebb. Vannak, akik nem panaszkodnak, nekik nem hiányzik. És egy harmadik csoport is kialakult: ők saját hibájuk vagy feledékenységük következtében olyan helyzetbe kerültek, hogy van is, meg nincs is pénzük, mégpedig azért, mert nyakukon maradtak a már legfeljebb történelmi értékű szövetségi bankjegyek. A felülbélyegzés, illetve a csere meglehetősen rövid ideig tartott, aztán augusztus 8-áig csupán kérvény alapján adott a nemzeti bank szlovák bélyeggel ellátott pénzt a régi helyett. Azóta meglehetősen hosszú idő telt el, de sokan nem nyugodtak bele, hogy egy adminisztratív döntés niiatt kárba veszett a pénzük. Hogyan vélekedik minderről Ján Mathes, a Szlovák Nemzeti Bank pénzintézetének főigazgatója? Erről beszél­gettünk vele. JESZENSZKY JÖN A DÁTUM MÉG BIZONYTALAN Korábbi magyar-szlovák meg­állapodás alapján már folyamat­ban van Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter pozsonyi látogatásának előkészítése. Ezt Herman János magyar külügyi szóvivő jelentette be tegnapi bu­dapesti sajtótájékoztatóján. El­mondta, hogy az előzetes elkép­zelések szerint a pozsonyi ma­gyar-szlovák megbeszéléseken szó esne egyebek mellett a két ország közt megkötésre váró konzuli és a toloncegyezmény­ről, illetve új határátkelőhelyek megnyitásáról is. Újságírói kérdésekre válaszol­va Herman leszögezte, hogy ma­gyar részről nem szabtak semmi­lyen előfeltételeket a találkozó megtartásához. Diplomáciai for­rásokból korábban olyan hírek (Folytatás a 2. oldalon) Az elmúlt hét végén egész Nyit­rát felrázta a Mezőgazdasági Fő­iskola folyosóján lejátszódott véres tragédia. A hírügynökség jelentéséből mindössze az derült ki, hogy az említett intézmény 35 éves guineai aspiránsa egy vasrúddal több ütést mért a 21 esztendős Martin Pavuk má­sodéves hallgató fejére, akinek a gyors orvosi beavatkozás elle­nére sem sikerült megmenteni az életét. Tegnap felkerestük a bűntény kivizsgálásával megbízott rend­őrtisztet, akitől a tragédia részle­tei iránt érdeklődtünk. Megtud­tuk, hogy a szerencsétlenül járt varannói fiatalember a diákszál­ló egyik szobájában barátaival • Szerkesztőségünkbe is érkez­tek panaszok: egyesek kérvé­nyükre nem kaptak választ, sőt a mellékelt, most már érvényét vesztett pénzt sem küldték visz­sza nekik. - A nemzeti bank szóvivője - kissé megkésve - névnapját ünnepelte. A Márton napi bulin elfogyott a cigaretta. Amikor a társaság a nikotinutánpótlás legegyszerűbb lehetőségét latol­gatta, valaki felvetette; az egyik közeli szobában lakik az iskola külföldi munkatársa, s neki do­hányos lévén, biztosan lesz ciga­rettája. A szívnivalóért Martin indult, s nem sejtette, hogy ez a megbízatás lesz életében az utolsó. Az afrikai férfi nem volt a szobában, kint ült a folyosón. A véres esemény tanúk nélkül zajlott le. Mégcsak hangosabb szóváltásról sem tud senki. A helyszínre érők vérben fekvő barátjuktól már nem tudhattak (Folytatás a 2. oldalon) a sajtóirodán keresztül tudatta az érintettekkel: a levelek nagy számára való tekintettel ne vár­janak választ. • Ön szerint tisztességes ez az eljárás? -Nézze, ruhakosárnyi meny­LENYEG: A PÁRBESZÉD (Munkatársunktól) Immár ne­gyedik alkalommal kezdemé­nyezett szlovák-magyar párbe­szédet a Szlovákiai Helsinki Bi­zottság. A Dunaszerdahelyen rendezett tegnapi találkozón a vegyes lakosságú területek ok­tatásügyét vette górcső alá mint­egy 50 meghívott vendég - köz­tük kormányhivatali munkatár­sak, parlamenti képviselők, pe­dagógusok, módszertani szak­emberek, pszichológusok és új­ságírók. Noha a találkozó bevezetőjé­ben a Helsinki Bizottság részéről Bročková asszony annak az óha­jának adott hangot, hogy nyílja­nak meg a szívek, és világosod­(Folytatás a 2. oldalon) nyiségben hozta a posta a kérvé­nyeket ... És egyébként is, miért tőlem kérdezi ezt? Mi erőnkhöz mérten próbáltunk válaszolni a kérvényekre. A pénzcserére vonatkozó törvényt a szlovák parlament hozta. Úgy látszik, hiába volt a meghatározott idő­pont, azóta is naponta átlagosan 20 levelet kapunk. Többnyire idősektől, akik például tüzelőre tették félre pénzüket. • Éppen az ő esetükben tar­tom felháborítónak, hogy tehe­tetlenné és lehetetlenné tették őket. Ne csodálkozzon azon, hogy itt-ott, akár a párnák alatt, vagy éppen az imádságos könyvben volt elrejtve a tarta­Az SZK Kulturális, illetve Földmű­velési Minisztériuma és a Geodéziai és Kartográfiai Hivatal közösen or­szágos szemináriumot rendez „Az egyházi vagyon visszaadásáról szóló törvény magyarázata" címmel. A szemináriumot a köteles szemé­lyek - járási, városi és körzeti hiva­talok, polgármesterek és mindazok számára tartják, akik az egyház tu­lajdonában levő objektumokat hasz­nálják. A rendezvényen általános előadást hallhatnak az egyházi va­gyon restitúciójáról. Törvénymagya­rázatot kapnak s szakmai tájékozta­tást a földhivatalok s mező- és erdő­gazdasági szervezetek együttműkö­déséről az egyházi vagyon vissza­szolgáltatásában, illetve az egyházi RAGASZKODNI KELL A MEGLÉVŐ HATÁROKHOZ BONNBAN A KISEBBSÉGEKRŐL IS Michal Kováč háromnapos né­metországi látogatásának záró­napján tegnap délelőtt Bonnban Rita Süssmuthtal, a Bundestag elnökével tárgyalt. A megbeszé­léseken a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett megvitatták a nemzeti kisebbségekkel össze­függő problémákat is. A szlovák elnök vendéglátója ennek kapcsán hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy Szlovákia teljesítse a kisebbségek vonatko­zásában az Európa Tanács által megszabott normákat. A kisebb­ségek helyzetét Rita Süssmuth szerint úgy kell megoldani, hogy ne jöjjenek létre homogén terü­letek, mert ez Európa kisebb egységekre való felbomlásához vezethetne, akárcsak Jugoszlá­ingatlanok kataszterével kapcsolatos tudnivalókról. A résztvevők ezekkel a témákkal kapcsolatos eszmecseré­ben is részt vehetnek. Amint a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalomtól megtudtuk, a rendezvényre december 15-én ke­rül sor a pozsonyi sportközpont (Dom športu, Junácka 6.) kongresz­szusi termében. A jelentkezési ívet és a részvételi díjat december 10­éig kell beküldeni. Közelebbi infor­mációkat a következő címen kaphat­nak: Dom techniky ZSVTS Bratisla­va s.r.o., Škultétyho ul. 1., 832 27 Bratislava. Tel: 213 502/463 (Ing. Kiselyová), 213 502/465 (H. Záhor­ská). Fax: 214 491. (gl) A GYILKOS MEGTAGADTA A VALLOMÁST TRAGÉDIÁVAL VÉGZŐDŐ ÜNNEPSÉG NYITRÁN (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) UJSZO INFORMÁCIÓ SZEMINÁRIUM AZ EGYHÁZI VAGYON RESTITÚCIÓJÁRÓL T alán Babitsnak volt igaza: elég beülni egy kávéházi asztalhoz (persze, lehetőleg az ablak közelségében), s bejön a világ. Aztán jött a szocialista ideológia, s kimondta: ki kell járni a „sűrejébe", ahol, úgymond, látható, hogyan él a nép, mi történik „nagyvilágunkban", ami a miénk és egy és oszthatatlan, s amely az orosz tundráktól a Sumaváig terjed, s amelynek jeles szellemi központ­jai Moszkva, Tirana, Hanoi ós Havanna. (Szellemek, lui találkoznak, mondaná Hofí Géza, aki ugyan nem mérhető Babits géniuszával, de az „adott kereteken belül" igyekezett tisztességesen bohóckodni.) Vilá­gunk a világok legjobbika, mondották Elvtárs elvtár­sék, felborítva a kávéházi asztalt, s kiűztek a szelle­met a „sűrűbe", amely az ő előregyártott elemeiktől kapott öntőformát, az ő általuk jóváhagyott paran­csok szerint kapta az egyfajta kenyeret, a rózsaszín híreket, a legtöbb acélt a világon, s tíz óra után .? vodkát, ha jól viselkedett, s ha elfogadta a játéksza­bályokat. De hiszen ezt a mesét mar jol ismerjük, sokan megírták. Izgalmasabb lesz letopografálni. mi történt négy év afatt. Körülöttünk és bennünk. Mert végül is mi bólintottunk rá parancsaikra, s mi fogadtuk el játékszabályaikat. Kényelemből, félelemből, rest­ségből, tudatlanságból. S mi nézzük el ismét a nagy visszarendeződést, ami ugyan leginkább a korai kapi­talizmusra hasonlít, annyit megenged számunkra, hogy odaüljünk az ablak mellé, a kávéházi asztalhoz, vodkát már reggel is ihatunk, de a „sűreje" me­gintcsak kocsonyásodik piszkosul. S lassan, mint vala­mi mustárgázzal körüllengett őserdei ütközetben, ren­deződünk vissza mi is belül, vagdalkozva és nyüszít­ve, sápítozva és hitetlenkedve bámuljuk, hogyan NÉGY ÉV UTÁN játszik velünk a hatalom. Figuráit ismerjük, dumaját nemkülönben, s mégis. Megvakultunk, megsüketül­tünk, elgyávultunk? Mintha nem látnánk, hogy az egykori agitator, aki a „büdöskulák" kamráját kulcsra zárta, padlását kisöpörte, most privatizációért liheg, aki kommunista kiskatéval a hóna alatt Bibliára vadászott, most püspökökkel parolázik, s birodalmát építgeti, ik' portásfülkében is szégyent hozott volna népere most miniszteri székben feszít, aki besúgó volt és „cölöp", most kegyet gyakorol, s munkahelyet ad az istenadta népnek. Ismerjük őket, mi választot­tuk őket, úgy kell nekünk. A kulcsrázogat ók némelyi­ke meg szupermarketbe akkumulalta a forradalmi tökéjét. A szenilis hírlapíró pedig cikkeket írogat, s elmélá­zik, milyen szép is volt az a május elseje, amikor Hoböék muzsikáltak Pozsony főterén, amikor majd­nem megépült egy egyetem a hármashatáron, amikor majdnem megkérdőjelezték a bősi katasztrófát, ami­kor majdnem emberi arcot viseltek azok is, akik pár hónap múlva fasiszta szimbólumokkal hadonásztak. Pedig elég lett volna az arcokat figyelni, s a gyanús fickókat kissé távolabb tartani. Néhány hete röplap jelent meg házunk postaládai­ban. Lakógyűlésre invitált, eldöntendő, kulcsra zár­juk-e a kaput, mivel sok a csavargó, aki „beszivárog" es télen pincéink folyosóján alszik. A rend nevében azóta kulcsolunk, igaz, kaputelefon nincs, dc sike­rült kiszúrni a gyanús „elemeket", akik vannak olyan pofátlanok, hogy nincs hol éjszakázniuk. „Ne adjunk lehetőséget nekik!" hirdette a röpcédula, a házmester­fasizmus gyanúsan bájos leple alatt. Távozzanak a múltba. Ugye, ismerős? Elzenghető házmesteri röp­iraton ugyanugy. mint országházak erkélyeiről. Hogy mi történt itt és távolabb nógv év alatt, majd összeszedik a krónikások. Vcgül is semmi meglepő, kis országoknak egy garnitúrája szokott lenni, mondta Határ .Győző Londonban, s vallhatná vele együtt Faludy is, aki, mint hírlik, újra Nyugatra készül távozni. Mi még egy darabig elücsöröghetünk a kávé­házi asztalnál, nézelődhetünk csaknem zavartalanul, míg le nem csapódik a rossz redőny. TJetidszerváltás? Polgári társadalom? Vörösbá­IX r ókkal, besúgókkal, gárdistákkal, kommunis­tákkal? Velünk? Talán majd a gyerekeinkkel. Bár félő, még ők is részesülnek a rossz nevelésben. KÖVESDI KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents