Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓ* 1993. NOVEMBER 16. KÖZEL-KELETI RENDEZÉS EGY HÓNAP MÉG VAN Nabil Sat, az Izraellel folytatott tárgyalásokon részt vevő palesztin delegáció vezetője bejelentette: december 10. és 12. között Kairóban tartanak palesztin-izraeli csúcstalálkozót, amelyen Jasszer Arafatnak és Jicchak Rabinnak már ratifikálnia kellene az autonómiáról szóló végleges megállapQdás szövegét. Ha ez megtörténik, másnap már meg is kezdődik az izraeli csapatok kivonása Gázából és Jerikó térségéből. Sat azt sem tartotta kizártnak, hogy ezt megelőzően lesz még egy előkészítő tárgyalás is, amelyen igyekeznek majd tisztázni a még nyitott probléHÍRMAGYARÁZATUNK: Van még egy szűk hónap a mindent eldöntő palesztin-izraeli csúcstalálkozóig, de ez az idő nagyon kevésnek tűnik, ha figyelembe vesszük, melyek is azok a nyitott problémák, amelyekről a palesztin kúldöttségvezető beszélt. Kezdjük a bebörtönzöttek elengedésével. Ez a folyamat már hetekkel ezelőtt megkezdődött, de nagyon lassan halad. Ami érthető is, hiszen a zsidó telepesek elleni merényletek, sajnos, folytatódnak, s ugyanúgy a palesztinok elleni megtorlások. Egyelőre semmi hatása Arafat hétvégi kijelentésének, melyben elítélte az általa vezetett El-Fattah, a legerősebb PFSZ-tagszervezet öt tagja által két hete elkövetett gyilkosságot, s egyáltalán a megegyezést hátráltató minden erőszakot. Ha ilyen körülmények között kiszabadulnak a bebörtönzött szélsőségesek is, joggal feltételezhető, hogy a terrorcselekmények megszaporodnak. Izrael főleg a Hamasztagoktól tart, hiszen ez a fundamentalista muzulmán szervezet egyértelműen elutasítja a megegyezést. S bár Rabin és Clinton Washingtonban egyetértett abban, hogy Arafat számára valóban nem könnyű a radikálisok megfékezése, természetesen hozzáfűzték: erre kötelezettséget vállalt a Washingtonban aláírt szerződésben. Bonyolíthatják a megegyezést a szíriai befolyás alatt álló palesztin szervezetek is, mivel Damaszkusz ragaszkodik a kétoldalú tárgyalások folytatásának Izrael által elutasított előfeltételéhez: a zsidó állam kötelezze magát az egész Golan-fennsík kiürítésére. Ha ezt Izrael megtenné, akkor már nem is kellene különösebben tárgyalni, már csak a békekötés megfogalmazása volna hátra. Csakhát Izrael - biztonsági érdekeire hivatkozva - ragaszkodik a Golanhoz, legalábbis egy részéhez, még egy ideig. Hogy mekkora területhez és meddig - éppen ezt kellene Washingtonban tisztázni. Szíria azonban egyelőre lovon érzi magát, az alelnök magabiztosan kijelentette: ha nincs izraeli kötelezettségvállalás, akkor kétoldalú megállapodás sem lesz nemcsak Szíriával, hanem Libanonnal és Jordániával sem. Ez nagyon magabiztosan hangzik, de nem feltétlenül igaz. Libanon esetében igen, hiszen Bejrútra nagyon erős szír nyomás nehezedik, amelynek a katonai jelenlét ad nyomatékot. Ám Jordánia már más eset. Bár ezt hivatalosan egyik oldal sem jelentette be egyértelműen, tudni lehet, hogy elkészült a különszerződés, csak Rabin és Husszein király aláírása hiányzik róla. A mérsékelt erők jordániai választási győzelme után talán már erre sem kell sokat várni. Akkor pedig Szíria magára marad, hiszen a kis Libanon tartózkodása a megegyezéstől - a már említett okok miatt - nem nyomós érv, éppen ellenkezőleg, Damaszkusz ellen fordítható. GÖRFÖL ZSUZSA PUERTO RICO MARAD AZ AUTONÓMIA Puerto Ricoban vasárnap népszavazást tartottak az ország státusáról. Az előzetes eredmények szerint a választópolgárok többsége a jelenlegi állapot, az autonómia megőrzése mellett döntött. Igaz, az USA-hoz való szabad társulás csak nagyon kis többséget szerzett, a szavazatok 49,5 százalékát. 45,9 százalék amellett szavazott, hogy Puerto Rico legyen az Egyesült Államok 51. tagállama. A teljes függetlenség mindössze 3,5 százalékos támogatást élvez. Pedro Rosello kormányzó kijelentette, hogy a népszavazásnak csak konzultatív jellege volt. TILTAKOZÓ MUNKABESZÜNTETÉS BRÜSSZELBEN A két legnagyobb szakszervezet felhívására Belgiumban tegnap megtartották a bejelentett öt tiltakozó sztrájk közül az elsőt. A keresztény és a szocialista szakszervezetek ugyanis nem értenek egyet a kormány által tervezett intézkedésekkel, melyek célja a gazdaság élénkítése, a foglalkoztatottság és a versenyképesség növelése. Egyébként az ágazati miniszterek a hétvégén is lázasan dolgoztak a programon, de nem tudtak megegyezésre jutni. A sztrájk elsősorban a brüszszeli városi közlekedést bénította meg, de zárva tartott néhány nagy áruház is. Támogatták a munkabeszüntetést a kohászati, a vegyi és az élelmiszeripari üzemek dolgozói, a lapok azonban megjelentek, s a tanítás sem szünetelt, mivel a szülőket nem tudták időben értesíteni a tervezett akcióról. SEVARDNADZE: VISSZASZEREZZÜK ABHAZIAT MEGLEPŐ Egészen váratlanul népes grúz delegáció érkezett tegnap Moszkvába. A látogatás még a grúz nagykövetséget is meglepte, az itt állomásozó diplomaták csak a küldöttség repülőtéri telefonjából értesültek a vizitről. Meg nem erősített hírek szerint a Grúzia nyugati részén, az Inguri orosz-grúz határfolyó térségében kialakult helyzetről, valamint a két ország közti katonai és gazdasági együttműködésről tárgyal majd a delegáció az orosz féllel. Tbilisziben Sevardnadze államfő szokásos hétfői rádiónyilatkozatában kijelentette: egyetlen grúz sem nyugszik bele Abházia elvesztésébe, s Abházia LATOGATAS vissza is fog kerülni Grúziához. Hangsúlyozta, ezt elsősorban politikai eszközökkel akarják elérni, de más módszerek sem zárhatók ki. Azt ígérte, nem állnak bosszút az abház népen, s reményét fejezte ki, hogy a grúzok és az abházok ismét együtt fognak élni. Hozzáfűzte: Vlagyiszlav Arcinba, az abház parlament elnöke nem élvezi Oroszország támogatását. Nyugat-Grúziával kapcsolatosan azt mondta, most a törvényes rend helyreállítása a fő feladat. Mivel ott még megtalálhatóak a megdöntött Zviad Gamszahurdia elnök fegyveres hívei, a térségben rendőri erősítést küldött. KI ROBBANTGAT TALLINNBAN? Tallinn ban bomba robbant a rendőrség épületében. Az észt belügyminisztérium szóvivője szerint két rendőr súlyosan megsérült. A pokolgépet az objektumon belül, az egyik parkoló rendőrkocsi alatt helyezték el. A robbanás két másik gépkocsit is szétroncsolt. A merényletért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, de biztonsági szervek azokat a külföldi bűnöző elemeket gyanúsítják, amelyek az utóbbi időben megjelentek az országban. Észtországon keresztül folyik ugyanis a nagyszabású fémcsempészés Oroszországból a Nyugatra. Tallinnban egyébként az idén már kb. 50 bombamerénylet történt, de a rendőrségnek még egyet sem sikerült felderítenie. RMDSZ ÚJ KISEBBSÉGI TÖRVÉNYTERVEZET A Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve, a Szövetségi Küldöttek Tanácsa hétvégi marosvásárhelyi ülésén saját kisebbségi törvénytervezetet állított össze és fogadott el. Ez a tervezet alternatívát jelent a román kormányzat ez irányú elképzeléseivel szemben. Az ülés résztvevői elé összesen négy kisebbségi törvényjavaslatváltozat került. Ezek megvitatása után állt össze az a törvénytervezet, melyet a szövetség egésze magáénak tekint. Ez is bizonyítja, hogy az RMDSZ frakciói, bár vitáznak egymással, a legfontosabb, az egész romániai magyarságot érintő sorskérdésekben, ismét közös nevezőre tudtak jutni. Ezt az ülés minden résztvevője igen pozitívan értékelte. Ugyanakkor az RMDSZ nem fűz reményeket ahhoz, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzetben, a szövetség bármiféle kisebbségi törvénytervezetének esélye lehetne a sikerre a bukaresti törvényhozásban. A Szövetségi Küldöttek Tanácsa által elfogadott nyilatkozatban az RMDSZ elítélte a román televízió magyar adása elleni támadásokat, melyek az utóbbi időben egyre intenzívebbek, (kj) IZETBEGOVIC NEM KŐT BÉKÉT A HORVÁTOKKAL Alija Izetbegovic nem hisz többé abban, hogy a muzulmánok együtt élhetnek a szerbekkel és a horvátokkal. Bosznia nem maradhat meg többnemzetiségű kormányzattal, főképp nem olyannal, amelynek elnökségében „usztasák és csetnikek" is ülnek. Izetbegovic Zenicán mondott beszédet, s egyebek közt azt is kijelentette, hogy a muzulmánok nem tudnak békét kötni a boszniai horvátokkal, amíg Mate Boban áll az élükön. Az elnök csalódott a horvátokban, roppant nehezen viseli el, hogy Zágráb a szakadár Fikret Abdics pártjára állt. Ezért most azt hangoztatja, hogy a horvátországi szerbeknek joguk van a saját államra, s Krajinai Szerb Köztársaságra. Izetbegovic azonban továbbra sem mond le az egységes Bosznia -Hercegovináról, megvalósítását két szakaszban képzeli el: az elsőben felszabadítják mindazokat a területeket, ahol a muzulmánok többségben éltek a háború kitörése előtt, aztán több éves politikai harc kezdődik, amelynek eredményeként a muzulmánok megkapják saját államukat, úgy mint Németország az egyesüléssel. A belgrádi napilapok tegnap közölték washingtoni tudósítójuk értesülését, hogy Horvátország újabb háborúra készül a krajinai szerbek ellen. A Borba értesülése szerint Gojko Susa horvát védelmi miniszter a minap Washingtonban járt, ahol Les Aspin közölte vele: az USA aggodalommal figyeli a csapatösszevonásokat. Washingtoni diplomáciai körök szerint a horvát támadás december végén várható Knin és Nova Gradiska térségében, a horvátok megváljak a december 19-ei szavazás kimenetelét. Jean Cot tábornok, az UNPROFOR főparancsnoka hasonlóan mérte fel a helyzetet, szerinte azonban a támadásra csak tavasszal az UNPROFOR mandátumának lejárta után kerül sor. A Borba és a Politika egyetért abban, hogy a Vance-terv aláírása óta a fegyverszállítási tilalom ellenére Horvátország intenzíven fegyverkezik. Mindkét lap emlékeztet arra, milyen körülményes volt az UNPROFOR mandátumának meghosszabbítása és kiemelik: Horvátország sohasem nyugszik bele, hogy a Vance-terv végrehajtásából nem lett semmi. A Politika úgy látja, ha a téli hónapok folyamán nem kerül sor a horvát krajinai megegyezésre (márpedig a kudarcba fulladt oslói titkos tárgyalások erre utalnak), tavasszal elkerülhetetlen lesz a háború. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy Horvátországnak 200 ezer katonája áll fegyverben, ezzel szemben a krajinai szerbek csak 80 ezer fegyverest tudnak harcba küldeni, viszont M-04-es típusú harckocsikkal és föld-föld rakétákkal vannak felszerelve. Horvát támadás esetén a boszniai szerbektől is segítséget várhatnak. Karadzsics krajinai hadtestét a hírhedt Mladics tábornok parancsnoksága alatt ugyanis a közelmúltban áthelyezték Kninbe. Végső soron itt van Szerbia is, amely a Vance-tervet mindig úgy értelmezte, ahogy neki megfelelt. A terv szerint horvát támadás esetén Belgrádnak is joga lenne beavatkozni. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék Bingo m\\\ vw DUNASZERDAHELY MERKÚR VENDEGLO 15-től 02 óráig HALMOZOTT NYEREMÉNY 155 855,- Sk VK-1780 NÉHÁNY SORBAN T

egnap reggel tűz ütött ki Moszkvában az alkotmánybíróság épületében. Nyikolaj Vitruk, az alkotmánybíróság elnökének ideiglenes helyettese szerint egy személy füstmérgezésben meghalt. Ezt megerősítette a moszkvai tűzoltóparancsnokság is, amely szerint az áldozat „valamilyen szervezet csoportjához tartozott", állítólag az épület sarkán lévő óra szerkezetével akart megismerkedni. A helyi idő szerint röviddel 11 óra után eloltott tűz okáról a vizsgálatot folytató szervek egyelőre semmit sem közöltek. Nem voltak hajlandóak véleményt mondani azokról a nyomban felröppent hírekről sem, melyek szerint gyújtogatás történt, s az épület biztonsági szolgálata le is tartóztatott két ismeretlen személyt a tűzfészek közelében. H

elmut Kohl német kancellár tegnap Pekingben kezdte meg hivatalos kínai látogatását, melynek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése a célja. Pekingi információk szerint a német kancellár a kínai tárgyalópartnerekkel több megállapodást ír alá az acélipar, a közlekedés, az energetika, a vegyipar, a gépipar, a távközlés és a környezetvédelem terén folytatandó együttműködés bővítéséről. K

uvait, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közös hadgyakorlatokat kezdett Kuvait északi részén. Az emírségből érkezett információk szerint mintegy 1200 amerikai, több száz kuvaiti és brit katona vesz részt a Belső akció 94-1 fedőnevű manőveren, amelyet a három ország közötti védelmi megállapodás keretében rendeznek. Ezzel egyidejűleg az iráni csapatok is hadgyakorlatot kezdtek a perzsa-öbölben. Á

llítólag egy szlovák állampolgár is belekeveredett a múlt héten a Donau-Kurier gyorsvonatban történt rendőrgyilkosságba. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Standard című lapok úgy tudják, az osztrák rendőrség a gyilkos - egy 32 éves szerb -, valamint budapesti társának vallomása szerint bűnrészességgel vádol egy szlovák állampolgárt is, akiktől a letartóztatott tettesek fegyvereket és robbanószerkezetet vásároltak. A

merikai képviselők tegnapi közlése szerint siíta muzulmán fundamentalisták érkeztek Mogadishuba, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy bombatámadásokat hajtsanak végre a Szomáliában állomásozó ENSZ-katonák ellen. „Megtudtuk, hogy Libanonból és Iránból a Hezbollah több embere érkezett, köztük ismert és tapasztalt merénylők" - tájékoztatott egy magát megnevezni nem kívánó amerikai képviselő. Washington szerint Aidid tábornok hívei t ,oros kapcsolatokat tartanak fe tn a Hezbollahhal, s az USA felelősségre vonja a szomáliai tábornokot abban az esetben, ha valaki majd bombatámadást intéz az amerikai katonák ellen. mákat. Ilyen pedig több van, s ezek közül is az Izraelben bebörtönzött palesztinok szabadon engedése a legkényesebb. Márpedig Sat szerint csak akkor lesz megegyezés, ha már minden palesztin kiszabadult. Ugyancsak nehezíti a globális megállapodást Sziria változatlanul elutasító álláspontja. Abdal Halim Khaddam alelnök éppen tegnap mondta újságírók előtt: amíg Izrael nem tesz ígéretet arra, hogy kivonul a megszállt területekről, addig nincs értelme a washingtoni tárgyalások folytatásának.