Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám, hétfő

1993. NOVEMBER 15. ,ÚJ SZÓ* PUBLICISZTIKA A VALOSAG SOKKAL BONYOLULTABB SZIMULTÁN OKTATÁS FÜLEKEN 1993. szeptember 27-én panasz érkezett a besztercebányai tanfelügyelőségre, hogy a füleki gépészeti szaktanintézetben 3 vegyes - magyar-szlovák - oktatási nyelvű osztály nyílt, amelyekben az általános műveltséget nyújtó tantárgyakat szlovákul, a szaktantárgyakat pedig magyarul tanítják, miközben az általános tantárgyak esetében magyar, a szaktantárgyak esetében szlovák nyelven összegzik a tanultakat. A panaszt előterjesztő Milan Berta, a Pravda besztercebányai szerkesztője közölte, hogy az egyik ilyen osztály tanulójának szülei elégedetlenek az oktatásnak ezzel a módjával, mivel fiuk szlovák alapiskolát végzett, és jelentkezőívén világosan feltüntették, hogy szlovák osztályba kívánják járatni. A panaszt vizsgálat követte, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzítették. Az üggyel kapcsolatosan felkerestük Varga Attilát, a füleki gépészeti szaktanintézet igazgatóját. • Igazgató úr, önt a tanfelügyelői kivizsgálás előtt felkereste valamelyik szülő, hogy panaszt tegyen az oktatás kétnyelvűsége miatt? - Nem keresett meg senki. • Mégis, hogy lehetséges, hogy olyan osztályban, ahol magyarul tanítják a szaktantárgyakat, 12 szlovák alapiskolát végzett tanuló van? - A törvény megengedi, hogy 12 gyerekkel osztály nyíljon. Ilyen létszámmal azonban, akár magyar, akár szlovák gyerekekről van szó, nem tartom célszerűnek egy osztály indítását, mivel a törvény azt is kimondja, hogy amennyiben 10 fő alá csökken a létszám egy osztályban, azt meg kell szüntetni. A lemorzsolódás általában több mint 20 százalékos, így az osztályt előbb-utóbb fel kellene számolnunk, és a gyerekeket más iskolába kellene átirányítanunk. A kétnyelvű oktatás nálunk nem valamiféle újítás, az elmúlt évek gyakorlata is többé-kevésbé hasonló volt, tehát vannak már tapasztalataink, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbáljuk ebben az évben is. Mivel itt vegyes a lakosság, nagyon kevés az olyan gyerek, aki végképp ne tudna magyarul. A szlovák alapiskolát végzettek között is nagyon sok a magyar anyanyelvű gyerek. Az órákon nincs pontosan percre kiszabva, mennyi ideig folyjon a foglalkozás magyarul és mennyi ideig szlovákul. Ez mindig a szükségnek megfeleően alakul. Ha a tanár látja, hogy a magyar gyerek nem ért valamit, elmondja magyarul, és fordítva. • És ha a vegyes osztályban tanuló szlovák gyerek azt mondja a szaktantárgyat oktató tanárnak, hogy márpedig ő magyarul nem tud felelni? - Akkor szlovákul felel, nincs kényszerítve a magyar nyelv használatára, vele szlovákul beszél a tanár. A magyar gyerek pedig felelhet szlovákul is, magyarul is. Nem a nyelv a fontos, hanem a tartalom. • Tudatták a szülőkkel, hogy kétnyelvű osztályokat indítanak? - Szeptemberben, a tanévnyitó összejövetelen közöltük velük. • Nem volt ez késő? - Késő, de az az igazság, hogy nyáron még magam sem tudtam, hogy alakul a helyzet. Sajnos, a szaktanintézet gyakran csak mint szükségmegoldás, utolsó lehetőség jön számításba, miután a szülők más iskolákban próbálkoztak, eredménytelenül. • A szlovák iskolákból érkezett gyerekek közül mennyi a magyar anyanyelvű? - Nem végeztünk ilyen felmérést, nem tartom célszerűnek így hívni fel a különbségre a figyelmet. Mindkét csoporttal egyaránt foglalkozunk a saját anyanyelvén, megszerzik a szükséges ismereteket, tehát nem fontos, hogy ki milyen nemzetiségű. A szaktantárgyak oktatásánál van egy elméleti bevezető, majd a gyakorlat következik. Amíg az egyik csoport a gyakorlattal van elfoglalva, addig a tanár a másik csoportnak magyaráz. Tehát nincs üresjárat, a gyerek nem az ablakon bámul ki, vagy regényt olvas, hanem tanul. A régi iskolákban is, ahol egy tenteremben több osztály tanult, ilyen volt a gyakorlat. Ott is mindig csak egy csoporttal foglalkozott a pedagógus, a többiek addig meghatározott feladatot kaptak. Mi is erre kényszerülünk, mivel vannak évfolyamok, ahol lehetetlenség összehozni egynyelvű osztályt. Ha rendszeresen jelentkezne 15 szlovák és 15 magyar gyerek, nem kellene ilyen megoldáshoz folyamodnunk. • Az oktatási minisztérium rendelete azonban lehetővé teszi, hogy egy osztályon belül csoportokat hozzanak létre, és így kiküszöböljék a szimultán kétnyelvű oktatást. - Csoportok így is vannak, az egyiket a csőszerelők, a másikat a hűtőgépszerelők alkotják. Az egyik csoportban van például 6 szlovák gyerek, a másikban 3. Ebből soha nem lesz egy azonos szakot tanuló egynyelvű csoport. A szakmát nem én választom, hanem a gyerek; nem mondhatom a hűtőgépszerelést tanuló szlovák növendéknek, hogy menjen át a csőszerelőkhöz. • A tanügyi igazgatóság vizsgálatot végző munkatársa kifogásolta, hogy az iskola nem kért engedélyt a minisztériumtól vegyes oktatási nyelvű osztályok nyitására. - Nem, mert ilyen osztály nem létezik a kérelmezhető osztályok jegyzékében. • Lényeges kifogásként merült fel az is, hogy jóváhagyott tanterv nélkül folyik ezekben az osztályokban az oktatás. - Ilyen osztályok nincsenek, tehát tanterv sem készült számukra. A magyar osztályokban használt tanterv megfelel a szlovák osztályok számára előirányzottnak. A különbség csupán annyi, hogy a magyar osztályokban magyar nyelvet és irodalmat is tanulnak a gyerekek. A szlovák növendékek a kétnyelvű osztályokban is kizárólag szlovák könyvekből tanulnak. • A pedagógusok, akiknek rendkívüli megterhelést jelenthet a kétnyelvű tanítás, nem panaszkodnak? - Valóban nagyon megterhelő számukra, de nem panaszkodnak. Tizennégy pedagógusunk van, megkérdeztem mindegyikük véleményét; hatnak semmi kifogása a kétnyelvű oktatás ellen, nyolcan a helyi viszonyok szülte szükségmegoldásnak tekintik, de nem ellenzik. Az a fontos, hogy az osztályok megmaradnak, nem kell más iskolába átirányítani a diákokat, és mindegyikük az általa választott szakmát tanulhatja. Az idén 90 elsősünk van, az előző évekhez viszonyítva több szakma közül választhattak a gyerekek. Minél több szakot nyitunk, annál nagyobb lesz az osztódás, és annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy csak vegyes osztályokban tudjuk megoldani az oktatást. • Akkor bizonyára megszaporodnak a mostanihoz hasonló panaszok. — Nézze, a valóság nem olyan, ahogy azt az íróasztal mellett ülő elméleti szakemberek elképzelik, hanem sokkal bonyolultabb. Fülek környékén a két nyelvterület határa szinte elmosódik, rengeteg a vegyes házasság, természetes a kétnyelvűség, nincsenek nemzetiségi ellentétek. Ebből kiindulva igyekeztünk megoldani a mi speciális esetünket. Speciális, mert néhány kilométerrel odébb már egészen más a helyzet. A magyar határ ide légvonalban mindössze nyolc kilométer, de a szomszéd falu már tiszta szlovák. Épp ezért az általunk választott megoldás másutt aligha alkalmazható, és hangsúlyozom, nem szeretném, ha akár pozitív, akár negatív példaként valamiféle hivatkozási alapul szolgálna, mert egyszerűen nem általánosítható. Itt így élünk egybefonódva, szlovákok, magyarok, mindeddig békében, és mi az iskolánkban mindkét anyanyelvűeknek igyekszünk a legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint a maximumot nyújtani. Én ennek a megoldásnak nem látom hátrányát egyik nemzetiség számára sem. Ha megnézzük a statisztikát, Füleken a munkanélküliség aránya meghaladja a 20 százalékot, tehát az itt végzett gyerekeknek nincs nagy esélyük arra, hogy helyben kapjanak munkát. Távolabb kell majd próbálkozniuk, ahol szükségük lesz a szlovák nyelvre. A magyar gyerekek ugyan tanultak szlovákot az alapiskolában, de kommunikációs készségük gyenge. Itt szlovák osztálytársaikkal naponta aktívan gyakorolhatják a nyelvet. A szlovák gyerkeket senki sem kényszeríti a magyar nyelv használatára, annyit mégis megtanulnak az itt töltött három év alatt, hogy tudják, miről van szó, s ez nem válik kárukra. A gyerekek toleranciát tanulnak, megismerik, megértik egymást, barátságokat kötnek; annyit biztosan elérünk, hogy nem lesznek tele nacionalista előítéletekkel és elfogultságokal. • A panasz kivizsgálása után készült jegyzőkönyv záradékában azonban a szimultán oktatás kiiktatására kapott utasítást az iskola. - Az lenne a megoldás, ha a mi iskolánk is bekapcksolódhatna abba a kísérletbe, amely lehetővé teszi a lépcsőzetes oktatást. Ez azt jelentené, hogy az első két évben általános gépészetet tanulnának a diákok, és csak a harmadik évben szakosodnának. így az első két évben nem kellene csoportokba osztani őket, kiküszöbölődne a kétnyelvű szimultán oktatás, a harmadik osztályban pedig már lehetne minimális létszámú csoportokat létrehozni. Mert azt hiszem, arra a jövőben sincs garancia, hogy minden szakra lesz elegendő számú szlovák és magyar jelentkező. yojTEK KATALIN ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT ÖRDÖG A FALON. A még a nemzetieknél is nemzetibb szlová politikusok - úgy tűnik - még nem fedezték fel, hogy a rendőrsé általi, illetve a hadsereg révén való védekezés helyett a kis európ. országok zömének vezetői ma már a diplomáciai eszközökki megvalósított biztonsági garanciákat részesítik előnyben. Ez a gyí korlatban - egyebeken kívül - a jószomszédi kapcsolatok ápolási jelenti. Viszont az elmúlt két hétben már legalább kétszer tapaszta hattuk a pozsonyi tévé vitaműsorát nézve, hogy van a szlová politikai életnek egy rétege, amelynek reprezentánsai semmit s tanultak az elmúlt 55 év történelméből, és még most is erőművés produkciókkal próbálnak hangulatot kelteni. A képernyőn néhán napja ismét kardot csörtetett Roman Kaliský. Ismét a kormányt é a parlamentet kritizálta, amiért ínég mindig nem készült el a köztái saság védelméről szóló törvény. Új mozzanat volt csütörtök esi jelenésében, hogy ezúttal - nyilván a gyengébbek kedvéért - mos már köntörfalazás nélkül kimondta: ez a jogszabály a Szlovákia magyarság megszabolására lenne hivatva. „Gumiparagrafusokat tartalmazna, amelyeket a hivatalnokok éppen olyan elasztikusai alkalmaznának, mint a pártállam évtizedeiben a szocializmus védel mérői szóló törvényt. Nagy valószínűséggel ugyanazok az emberek hiszen „tréningben maradtak". Csak arra a kérdésre nem adot választ Kaliský, hogy ő és elvbarátai akkor is ragaszkodnak-e ehhe: a törvényhez, ha Szlovákia végül mégis tagjává válik az európa szervezeteknek. Netán éppen arról lenne szó, hogy ezt akarjí mindenképpen megakadályozni, és Kelet felé tekintget? Kétségtelen hogy örömét leli az ördög falra festésében. ELTERELŐ HADMŰVELET. „A kenyeret és cirkuszt" jelszól még valamelyik római császár fogalmazta meg, és - örökérvényűnél bizonyult. Ami abból is látható, hogy az újságokból a múlt hél folyamán eltűntek a munkanélküliséggel, az ország gazdasága teljesítőképessége csökkenésével, a bűnözés növekedésével kapcsolatos elemzések. Nagyítóval sem talál az ember a sajtóban tudósítást a létminimum színvonala alatt élő családokról, a tönk szélére kerüli vállalatokról, vagy a mezőgazdaság válságáról. Viszont Lexa és Mečiar nevét visszhangozza a tévé és a rádió, és nincs mostanában nap, hogy az újság első oldaláról ne azok nevére esne a tekintet, akik nem és nem képesek elrendeződni a vályú körül. Mitagadás, vezetőink eredményesen átvertek bennünket. Cirkusz - az van. Kenyér viszont egyre kevesebb. A KOALÍCIÓ LEMORZSOLÓDÁSA. A kormányválság csak látszólag oldódott meg, hiszen valószínű, hogy a Szlovák Nemzeti Párt néhány képviselője - vagy elvi megfontolásból, vagy mert ambíciója kielégítetlen maradt - „átülésre" készül. Miškovský képviselő távozását már kész tényként emlegetik, és valószínű, hogy a párt liberális szárnyának más tagjai is veszik a kalapjukat. így előfordulhat, hogy kiderül: semmi sem oldódott meg a DSZM és az SZNP frigyével, és a kormány ismét kisebbségbe kerül a parlamentben. DZURINDA EGY ÚJ KOALÍCIÓRÓL. A Kereszténydemokrata Mozgalom gazdasági frontembere szerint a KDM „úgy viselkedik, mintha már holnap vállalnia kellene a kormányzás felelősségét". Čarnogurskýék ezzel kinyilvánították, hogy a Mečiar-kormány gyors összeomlásának eshetőségével is számolnak, és a volt miniszterelnök pártja kész lenne a „porból felemelni a porba hullott hatalmat". Arra a kérdésre, vajon a KDM szerint reális dolog-e számolni a Weisspárttal való együttműködéssel, Dzurinda azt válaszolta, hogy: „Érdekes ez a gondolat". Figyelemre méltó, hogy a kereszténydemokraták válságkezelési koncepciójának az az egyik sarkköve, hogy a kormányzásba be kellene vonni Szlovákia legtehetségesebb szakembereit. Konkrét példaként említette Anton Vavro professzort, akit a KDM nemrég jegybanki elnöknek javasolt. Čarnogurskýék egy előrehozott választás esélyeit latolgatva a minden pártból kiábrándult 40 százalékra vetik elsősorban a tekintetüket. , , TÓTH MIHÁLY KISEBBSÉGÜNKRŐL TÖRTÉNELMI TÜKÖRBEN (Munkatársunktól) Útkereső ösztönzésekkel szolgált a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság tegnap Érsekújvárban véget ért történelmi konferenciája. Történészek, valamint a szakmai megalapozottságú véleménycseréjük iránt érdeklődő történelemkedvelők, tanárok és diákok közötti kapcsolattartás szükségességére hívta fel a figyelmet a tanácskozás, mely a csehszlovákiai magyarság 1918 utáni sorskérdéseivel foglalkozott. Varga Sándor megnyitóját követően Szarka László tartott érdekfeszítő előadást arról, hogy miként sikkadt el a kisebbségi egyenjogúság és önrendelkezés eredetileg svájci mintával kecsegtető masaryki elképzelése és eszménye. Turczel Lajos professzor a magyar lakosság első köztársaságbeli helyzetének sajátosságait ismertette, miközben a résztvevők azt is tudatosíthatták, hogy az általa végzett alapkutatások eredményei az elmúlt évtizedek alatt szlovákiai magyar szellemi közkinccsé váltak. Vadkerty Katalin a reszlovakizáció mögötti politikai szándékokat és törekvéseket villantotta fel, amit jól kiegészített Tóth Lászlónak az 1945^48 közötti szlovákiai magyar, jórészt ismeretlen szellemi ellenállásról adott jellemzése. Az újszerűség erejével hatott Ivan Kamenec szlovák történész előadása és jelenléte, a szlovákiai politika és történetírás kapcsolatát feszegető elemzése. A vele folytatott véleménycsere főként Esterházy János történeti szerepének megítélésére összpontosult, s a feketefehér értékelésekkel szembeni árnyalt kép kialakításának problémáit érzékeltette. A Tiso féle Szlovák Államban maradt magyar kisebbség helyzetét és a reciprocitás problémáit elemezte D. Kovács László. Szombaton este a résztvevők megtekintették a Szülőföldön hontalanul című, Boráros Imre közreműködésével készült irodalmi műsort,