Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám, hétfő

PAPA ROMA SZÍNJÁTÉKA "rmi^M SZOBORAVATÁS SZÍMÓN A szentmise tizenegy után ért véget. Az ünnep áhítata ott ragyogott a templomkertben gyülekezők arcán, megilletődötten várták, hogy lehulljon a lepel az emléktáblákról meg a szoborról. Megkönnyezték az értelmetlen pusztulás áldozatait; a háború borzalmas emlékei kitörölhetetlenek. De nem szabad felejteni a község szülöttét, a híres tudóst sem. Szombaton emléktáblákat és szobrot avattak Szímőn. Kálmán király már 1113-ban említette a falut - igaz, az akkori település nem a jelenlegi helyén állt. Ünnepeltek a 880. születésnapját ünneplő Szímő lakosai. Eljöttek a háborúk áldozatainak leszármazottai, s a falu híres szülöttének rokonai - a határon túlról is. A hazai és külföldi vendégek tisztelettel hajtottak fejet a tudós mellszobra előtt. Jedlik Ányos - róla van szó - élete elgondolkoztató. Mily sokra vitte parasztszülők gyerekeként, olyan korban, amikor a tudást nehezen adták. Iskolába szülőfalujában kezdett járni, tehát ott már a múlt század elején létezett oktatás, és nem is akármilyen, ha az ábécét és a számtani alapműveleteket Szímőn tanulta a dinamó feltalálója. És neki köszönhetjük a szódavizet is! Huszonkét évesen, 1822ben avatták doktorrá, három évvel később szentelték pappá. Ő írta az első magyar nyelvű fizikakönyvet, a Súlyos testek természettanát, 1850-ben. Hosszú munkás élete - 95 évesen halt meg — példaként állhat előtted, előttem, előttünk... Nem csak ő lehet a példa. A budapesti műszaki múzeum a szímői nyugdíjasklub két kicsi helyiségében óriásokat vonultatott fel. Műszaki világhírességeket, akiknek közös „ismertetőjelük" - hogy valamennyien magyarok. Miért nem beszélünk róluk többet? (kopasz) Hétfő, 1993. november 1. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 254. szám A KISEBBSÉG - TÖRTÉNELMI TÜKÖRBEN BESZÉLGETÉS A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁRÓL TARTOTT BUDAPESTI TALÁLKOZÓRÓL Lapunk hírt adott arról, hogy október 28-án a budapesti Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete a Rákóczi Szövetséggel közösen Magyarság Csehszlovákiában 1918-1992 címmel történésztanácskozást rendezett. A résztvevőket levélben üdvözölte Göncz Árpád magyar államfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter. Varga Sándor történész-levéltárostól, a történelemtudományok kandidátusától, a Szlovákiai Nemzetiségi Dokumentációs Centrum elnevezésű társulás kezdeményezőjétől kértünk tájékoztatást a találkozó lefolyásáról és eredményeiről. • Mi volt a tanácskozás tulajdonképpeni célja? - A jelentkezőknek szánt előzetes írásbeli tájékoztatás ezt abban határozta meg, hogy számba vegyük a volt Csehszlovákia magyarságának történetírása által elért eddigi eredményeket, közösen megállapítsuk a kutatás eddigi fehér foltjait és kitűzzük jövőbeni céljait. • Sikerült e feladatoknak maradéktalanul eleget tenni? -Túlzás lenne, ha így akarnánk megvonni a mérleget. A találkozó rendkívül hasznos volt, s inkább úgy mondanám, hogy a fentiekhez megadta az indító lökést, és megtette az első nélkülözhetetlen lépést. Szeretném hangsúlyozni, hogy ilyesfajta kutatási programvázlattal már 1989ben, közvetlenül a változások előtt a csehszlovákiai magyar ellenzéki értelmiségi szerveződés is előállt. A továbblépéshez intézményes keretekre volt szükség. Ezek viszont mindmáig nem teremtődtek meg, s a kilátások nem valami biztatóak. A mostani összejövetel megtartásával a Közép-Európa Intézet láthatóan a szétszórt intézményi részlehetőségek tisztázását és a hozzá igazodó kutatásösztönzést sejteti. (Folytatás a 4. oldalon) UJSZQ PÁRBESZÉD POZSONYBAN Nemzetközi konferenciát rendez november közepén Pozsonyban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Neves politikusok és más közéleti személyiségek fejtik ki véleményüket arról, hogy térségünkben mi a kereszténydemokrácia szerepe. Az előadások témái nemcsak időszerűek, hanem fontosak és minden bizonnyal szellemi izgalmat is nyújtanak. Előzetesként néhány nevet és témakört említünk. Andreas Khol, az Európai Demokrata Unió főtitkára és az Osztrák Néppárt egyik vezető személyisége A mi Közép-Európánkról tart előadást, Andreas Oplatka, a Neuer Ziiricher Zeitung főmunkatársa a visegrádi négyek perspektíváiról fejti ki véleményét. Surján László A kereszténydemokrácia a politikai változások tükrében című előadással lép a hallgatóság elé, Ján Čarnogurský arról elmélkedik majd, hogy milyen a kereszténydemokrata eszme és értékrend jövője Szlovákiában. Csáky Pál témája: A demokráciának nincs alternatívája. Az eszmecserére november 13-án kerül sor a Bratislava Szállóban. -UEgy sír, két sír, sok sír. Egy halál, két halál, sok halál. Betűk, nevek, életek. Évek, utak, szerelmek. Sorsok. Beteljesültek és beteljesületlenek. Ma és holnap gyertyák lángjában égnek. (Méry Gábor felvétele) BÁRDOS GYULA: NEM VESZEK RÉSZT A TÉVÉÉRT FOLYTATOTT HARCBAN Csak a koalíciós szerződés megkötésének köszönhetően sikerült Mečiar pártjának elképzelése szerint megoldani a Tévétanács kérdését. A parlament múlt heti ülésén kinevezte a tanács hét új tagját - ötöt a DSZM, kettőt pedig az SZNP jelölt - s így a fontos közszolgálati intézmény a koalíció kezébe került. Az ellenzék még annak idején jelölt két tagja aligha befolyásolhatja a kilenctagú tanács döntését. Hogyan fogadta a parlament határozatát Bárdos Gyula, aki az MKDM jelöltjeként került még megalakulásakor a testületbe? - Kellemetlen meglepetés volt ez számomra. Politikai harc folyik a televízió megszerzéséért. Nem véletlen, hogy csak ketten maradtunk a régi tagok közül, hiszen az igazgató kinevezéséhez hét igenre van szükség. És a kormánykoalíciónak ez a hét szavazata már megvan. Nem akarok egy olyan testületben dolgozni, amely a kormány szája íze szerint fogja próbálni a televíziót irányítani. Csak az tarthatja fontosnak, hogy ott legyen a tanácsban, aki nem látja át, mire megy ki a játék. Tudom, hogy például az EBEÉ itt járt képviselői is regisztrálták: a tanácsnak nem szlovák tagja is (Folytatás a 2. oldalon) Már megrendelhető! A Vox Nova 1994-es színes falinaptára Méry Gábor fotóival, a magyarság nagyjait ábrázoló szlovákiai köztéri szobrokkal. Fellini, a világ értelmiségének egyik legdédelgetettebb rendezője, halála után is itt marad, méghozzá „élve". Amíg mozi lesz a földön, addig a vásznon fog élni, s ha már mozi sem, akkor az emlékezetekben. (2. oldal) A falinaptár ára 60 korona Viszonteladóknak, kereskedőknek — ha legalább ötven példányt megrendelnek — 30 százalékos árengedményt adunk. Utánvétes megrendelés esetén a postaköltség felét a Vox Nova téríti. CÍMERES SZÍNVÁLTOZÁSOK A polgármester állítása szerint a kiállításon szereplő címert tehát a helyi magyar alapiskolában színezték ki piros-fehér-zöldre, lényegében önkényesen. (3. oldal)