Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám, péntek

1993. OKTÓBER 8. tÚJSZÓ* GAZDASÁG 8 A MINISZTÉRIUM HÁTRÁLTAT A vagyonjegyes privatizáció során az SCI Slov Coupon Invest I. privatizációs befektetési alap hatvanezer kisbefektetőtől több mint 50 millió pontot szerzett. Slavomír Štastný, až alapot igazgató osztrák tulajdonú Slovak Investment Company igazgatója szerint elsősorban arra törekedtek, hogy minél nagyobb befolyásra tegyenek szert az általuk kiválasztott vállalatokban. Ezen belül főként a papír-, gép- és vegyiparra összpontosítottak és pontjaik 81 százalékát Szlovákikában fektették be. Nyereséget egyelőre csak a tulajdonukban lévő részvénytársaságoktól várnak, mivel a pénzügyminisztérium megtiltotta az alapoknak, hogy értékpapírokkal kereskedjenek. hn ~ AUSZTRIA FELÉ SZABAD AZ ÚT Bécs befektetési elővárosa lesz Pozsony? - teszi fel a kérdést a Die Presse című osztrák lap. Folytatódik ugyanis az osztrák cégek terjeszkedése Szlovákia irányába. A gazdasági nehézségek ellenére növekedett ugyanis a szlovák export, s noha lassan is, de azért csordogálnak a külföldi befektetések. A 3210 vegyes vállalatból 970 osztrák tőkével alakult meg, így talán van esély arra, hogy Pozsony Bécs elővárosává legyen, véli a szlovák kereskedő, míg Ausztria Nyugat-Európa kirakatává a szlovákok számára. A befektetőket egyelőre a bizonytalan belpolitikai helyzet sem rias7tj

a és a t.ayasszal a világ 61 koronányi külföldi befektetésekből 30 százalékot Ausztria mondhat tésekben. Az UM v, ameiy rfcs/i Veretne a Slovnaftból, a benzmkúthálózat 11 százalékát szerezte meg eddig és a legintenzívebben terjeszkedik. Egy linzi építővállalat engedélyt kapott egy Pozsonyhoz közeli bevásárlóközpont felépítésére, az AVA Bank a legnagyobb szlovák kereskedelmi bankkal, az Általános Hitelbankkal szövetkezett, a Casino Austria pedig megszerezte a filharmónia épületét. A szlovák gazdaság jelenleg nincs a legrózsásabb helyzetben. Az első félévben 18,2 százalékkal csökkent az ipari termelés, a munkanélküliség a 13 százalék határán volt, az infláció pedig majdnem a 15 százalékon. ÁLUME GAZDASÁGOK PRIVATIZÁCIÓJA A szemerei, lőcsei, valašskái, drieňovái,kočovcei és a karvai állami gazdaságokban sikerült kielégíteni a kárpótlási és egyéb vagyonjogi igényeket, s minden készen áll arra, hogy még az év végéig a hat mezőgazdasági állami vállalat versenytárgyalás útján cseréljen gazdát. Még ebben az évben privatizálni akarják a holicsi, sztropkovi, rimaszombati és nyitrai traktorállomásokat, valamint a pozsonyi, eperjesi és zólyomi mezőgazdasági építővállalatokat is. A következő év első negyedében további 30 állami gazdaság kerül kalapács alá. Ezek privatizációs tervezeteit már korábban jóváhagyták, de mivel már régebben készültek, aktualizálni kell őket. A mezőgazdasági yállalatok privatizációjának zökkenőmentes lefolyása érdekében viszont a Szlovák Földalapot is fel kell ruházni azokkal a jogkörökkel, amellyel a többi ágazatban a Nemzeti Vagyonalap rendelkezik. tsz a párkányi papírgyár részvényeit, de a múlt héthez hasonlóan most sem volt kínálat. Ugyanígy ragaszkodnak papírjaikhoz egyelőre a Biotika részvények tulajdonosai is. A múlt héten 200 korona volt a különbség a Plastika részvények kereslete és kínálata között, s ezen a héten is még mindig 175 koronányi összeg volt a kért és a megajánlott ár között. A nem jegyzett részvények vénynél jegyeztek. Itt azonban túl nagy volt a megajánlott és a kért ár közötti különbség, így üzlet nem született. A rehabilitációs kötvények kamatfizetési határideje egyébként október vége, s valószínű, hogy erre várva nem kínálják most eladásra őket tulajdonosaik. A vállalati kötvények piacán viszont az Általános Hitelbank által kibocsátott mindkét jegyzett értékpapírra született kötés. A VÚB 01B jelzésűből négyen összesen ötöt vásároltak 30 055 koronás összértékben, míg a VÚB 01D jelzésű papírból egy darab kelt el 24 08 korona értékben. A jegyzett részvények piacán sem volt élénk az üzletmenet; csak két részvényre született kötés (lásd a táblázatot), noha kereslet ezenkívül még öt részvény után mutatkozott. A kínálati oldalon még két részvény jelent meg, de ezeknél nem találkoztak az árajánlatok. A múlt heti tőzsdenaphoz hasonlóan újra volt kötés Slovnaft részvényekre. Ezek árfolyama most 721 koronán van és ha kicsit is, de állandóan emelkedik. A múlt héten még 718 koro""" mifajjLut unt

ie korona érték között keresték "fcK i trvKAriM-1 uouci akfol'YÄMOK (Bratislavská burza cenných papierov) Jegyzett részvények - október 5 Részvény forgalom (db) átlagár (Sk) változás (%) Slovnaft Ozeta Nem jegyzett részvények Részvény 530 54 október 6 forgalom (db) 721 405 +0,42 -1,22 átlagár (Sk) változás (%) BAZ Inv. rozv. banka VÚB Senická mliekáreň Nafta STAS Hirocem Harmanec Cement. Lúčka VSŽ Ski Jasná 10 130 _ 3 1300 +8,33 44 1172 +0,60 30 60 _ 6 650 +2,36 6 55 _ 44 459 +9,03 32 790 +0,64 6 250 _ 106 176 -3,30 5 830 _ Kocsis Ernő karikatúrája HABOZTAK A S0RGYARIAK ELFOLYT A VAGYON? A nagy port felvert „Indiagate"ügy után máris nyakunkon az újabb, akár „Fácángate"nek is elnevezhető gazdasági botrány, amellyel azonban most (ellentámadásként?) a kormány, pontosabban Ivan Lexa miniszterelnöki hivatalvezető és privatizációs államtitkár rukkolt elő. A Pravdának adott interjúja szerint egyszerűen elrabolták az ógyallai Aranyfácán részvénytársaság vagyonát, vagyis a sörgyárat. Az államnak már csak egy raktárat meg egy víztisztítót hagytak belőle, és 51 százalékot az új társaság részvényeiből, amely társaság közben a jó nevű gyárat privatizálta. Semmi baj, mondhatnánk, hiszen a nagyobb hányad, tehát a döntő szó még mindig az államé ebben az új részvénytársaságban. Csakhogy ez nem teljesen így van. A részvénytársaság úgy jött létre, hogy a sörgyár értékesebb részét (900 millió korona) az állam vitte be az Rt.-be, míg a maradék 49 százalékot a partner, egy svájci cég adta volna (882 millió). 30 százalékot (264 milliót) ebből a cég bejegyzésével egyidőben kellett lefizetni, a maradékot pedig most október 9-ig. Csakhogy ez a 30 százalék sem érkezett meg a sörgyárhoz, mivel az állami többségű részvénytársaság vezetése beleegyezett abba, hogy a Cseh Ipari és Credit Bankban elhelyezett 264 milliót mint kezességi összeget hagyják a bankban négy csehországi magán-kft., egyenként 60 milliós kölcsönének fedezetéül. Mára egyre valószínűbb, hogy ez a négy társaság nem fizeti vissza a felvett kölcsönt és a bank lefoglalja az otthagyott kezességet. Közben azonban az Aranyfácán Rt.-nek magának is kölcsönt kellett felvennie saját költségei fedezésére (60 millió), amit természetesen nem tudott visszafizetni. A történtek után az sem biztos, hogy a svájci partner időben folyósítja a maradék 70 százalékot. A pénz nélkül maradt sörgyáriak így aztán olyan megoldást választottak, hogy a számukra hitelező banknak hiteltörlesztés gyanánt három százaléknyi részvénytulajdonról szóló okmányt állítottak ki. Az eredmény: öszszesen 103 százaléknyi részvény (ami ugye lehetetlen) s ráadásul a pénz sehol. Egyetlen vigasztaló tény az egész ügyben az, hogy a számvevőszék már megkezdte az adatgyűjtést és a főügyészség asztalán is bizonyára ott fekszik már a feljelentés. Az ilyen ügyet, persze, nem lehet okmányok nélkül intézni, amelyekre a bélyegzőn kívül aláírásoknak is kerülniük kellett. Lexa államtitkár úr eddig csak a történetet mesélte el, remélhetőleg később a főszereplők neve sem marad titokban. -SzénEXPORT VAGY ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS? Az üldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY portnak álcázva hajtja be, vagyis jön az áru az új blokkban, de fizetni nem nagyon kell érte, mert az egészet a régi blokk tartozása fe}ében \e tehet írni. S valóban, a kormányok között —

o -- " megegyezés a két blokk, tehát a volt föderális és az új önálló számla kigyenlítéséről. Amit tehát az első félévben a kormány kereskedelmi szakértői Szlovákia agresszív és sikeres exportpolitikájaként prezentáltak, nem volt más, mint adósságtörlesztés. Most, hogy az új és a régi számlát nagyjából kiegyenlítették, már meg is mutatkozott egyfajta erőeltolódás a szlovák-cseh kereskedelemben. A legjobban tanúsítja ezt a szlovák kormány azon korábbi határozatának felfrissítése, amely szerint állami szervezetek ezentúl csak akkor vásárolhatnak külföldről (Csehországból is), ha a szóban forgó terméknek nincs megfelelője Szlovákiában. Természetesen az sem kizárt, hogy a jövőben is mutat majd enyhe aktívumot Szlovákia számára a Csehországgal folytatott kereskedelem. Jó volna azonban, ha ennek értékelésénél és magyarázásánál a vezető gazdasági körök nem a szlovák gazdaság utolérhetetlen nagyszerűségének elvéből, hanem a józan számításokból indulnának ki. Hiszen a Szlovákiából általában félkésztermékeket vásároló Csehország feldolgozva, saját termékeibe beépítve jelentős haszonnal adja tovább nyugat felé a Szlovákiából érkező importja nagy részét. Megéri tehát innen szállítania mindazt, amire szüksége van. S ha a cseh és a szlovák élelmiszer-ipari termékek kiskereskedelmi árait nézzük, még exportálni is képes Szlovákia felé. Ideje volna tehát lemondani a külkereskedelmi önteltségről és jobban odafigyelni arra, mások mit, miért és hogyan csinálnak. -SznSH^ffy- piacképek A államkötvények pial\.Zi cán ezen a héten nem kötöttek üzletet a tőzsdén. Úgy látszik, hogy a kötvénytulajdonosok elégedettek papírjaikkal, mert mind a rövid, mind a hoszszú lejáratú kötvények iránt ugyan volt kereslet, de a kínálatot csak egyetlen államkötA POZSONYI ÉRTÉKPAPÍRTŐZSDE ÜZLETKÖTÉSEK OKTÓBER 5-ÉN ÉS 6-ÁN piacán a múlt héten hét, ezen a héten már tizenegy üzletkötés született és most több mint kétszer annyi részvény cserélt gaz* dát, az összes forgalom nagysága pedig a duplájánál nagyobbra nőtt. (Szeptember 29-én 57 540, október 6-án pedig 132 580 korona összértékű részvénnyel kereskedtek). Új részvények is megjelentek ezen a piacon, például a Pozsonyi Autógyár, a Senicai Tejgyár részvényei, valamint a STAS és a Ski Jasná jelzésű értékpapírok. A piac legtöbbre a Befektetési és Fejlesztési Bank részvényeit tartja, ezek értéke 8,5 ponttal emelkedett és elérte az 1300 koronát. Megugrottak a Hirocem részvények 9 százalékkal, 421-ről 459 koronára. A Keletszlovákiai Vasmű részvényeinek árfolyama tovább keresi a helyét, a múlt heti 13 százalékos ugrás után most 3,3 százalékkal csökkent és 176 koronáért cserélt gazdát darabja, noha záráskor ez az árfolyam 190-re ugrott. Ami az új részvények árfolyamát illeti, rendkívül alacsonyan, 55 koronás áron jegyzik a STAS részvényeit. A tél beállta előtt azonban jó árfolyammal indul a Ski Jasná, mégpedig 830 koronán . (szgy) Ha más nem, az első félévben Csehországgal szembeni magasan aktív szlovák kereskedelmi mérleg minden kétkedőt meggyőzhetett arról, hogy az ország kettéválása nem az óvatoskodó, sőt borúlátó , ban nem szenvedő „igazhitűeket", akik már akkor is látták, hogy a mindenre rátelepedő „föderál" hogyan zsákmányolja ki az ország dolgos keletebbi részét. Lám, mégiscsak innen áramlik a sok termék a nyugatabbik rész felé — mondogatták -, hiszen az új blokk számláján, amelyen a pénz felülbélyegzése utáni kereskedelmet vezették, magas aktívumot könyvelhettünk el. i A régi blokk számláján, ahol a pénz különválasztása előtti tartozásokat és követeléseket vezették, a mérleg magas cseh aktívumot mutatott. A két blokkot augusztus végén összevonták, a kölcsönös kereskedelmi mérleg kiegyenlítődött. Ezután várhatóan már csak a szlovák aktívum növekedhetett az eddigi eredmények egyenes következményeként. Vagy talán mégsem? A Statisztikai Hivatal jelentése szerint a szlovák export az I első félév végére fokozatosan lefékeződött, míg a Szlovákia felé irányuló csehországi szállítások növekedni kezdtek. Mi lehet az oka ennek a fokozatos erőeltolódásnak? Valószínűleg az, hogy Csehország az első időben kereskedelmi téren nagyon óvatos volt Szlovákiával szemben. Bizonyára feltették a kérdést, behajtható-e ez a követelés akkor, amikor a különválás első perceitől kezdve fokozatosan keményedett a határrezsim és a volt szövetség közös vagyonának elosztásában éleződtek a nézetkülönbségek. így a cseh fél azt tarthatta jó megoldásnak, hogyha tartozását szlovák im-