Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám, péntek

1993. OKTÓBER 1. . ÚJSZÓÄ GAZDASÁG 8 NAGYVILÁGBÓL KÍNA a világ harmadik legnagyobb hajóépítőjévé vált. 1992-ben össze­sen 1,12 millió tonna kapacitású ha­jót gyártott, s akkor még csak az ötödik helyet foglalta el a világrang­listán, ebben az évben azonban már 1,2 millió, jövőre pedig 1,4 millió tonna teherbírású „hajórajt" gyárta­nak majd a kínai hajógyárak. Ennek 40 százalékát adják el külföldön. Az elmúlt időszakban a japán hajógyá­rak technológiai szintje is emelke­dett, és derűlátóak a jövőt illetően is, mert két új szárazdokkot építenek az országban. OROSZORSZÁG azf kérte a Nem­zetközi Valutaalaptól, hogy a külföl­di hitelezők engedjék el az orosz adósság egy részét, amely jelenleg 80 milliárd dollárra rúg. Theo Wai­gel német pénzügyminiszter azon­ban ezt a megoldást határozottan elutasítja, mivel Németország a leg­nagyobb hitelezője Oroszországnak. Ez az álláspont döntőnek mutatkoz­hat ebben a kérdésben. A világ 7leg­fejlettebb országának vezetői leg­utóbbi csúcstalálkozójukon remé­nyüket fejezték ki annak kapcsán, hogy az oroszországi reformok sike­resen folytatódnak, de új segítséget az ott-tartózkodó Fjodorov orosz pénzügyminiszternek nem ajánlot­tak fel. Az adósságok egy részének elengedését azért is tartanák elsietett lépésnek, mert Oroszország arany-, gyémánt- és kőolajtartalékai eléggé magasak a hitelek törlesztésére. PEKING eladta az első számítógépes rendszerét Japánban. A Casio céggel kötöttek szerződést kínai nyelvű programok készítésére. Ilyen rend­szereket korábban már az Egyesült Államokban is eladtak. HÉTFŐTŐL 3 százalékkal növelte a diszkont kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank. A lépést a pénzügy­minisztérium ,.csodálkozássá/" fo­gadta. Ez ugyanis tovább drágítja a hiteleket és megnehezíti a költség­vetési hiány finanszírozását, amely hiány jelenleg a 150 milliárd forintos értékhez közeleg. Az MNB az alap­vető kamatláb 19-ról 22 százalékra való emelését a hiányos kereskedel­mi mérleggel magyarázza. Ezzel drá­gulnak az úgynevezett starthitelek is, amelyeket a kezdő vállalkozók eddig 14,5 %-os kamatra kaptak. Ezentúl ez 16,5 százalék lesz. VESZTESÉGEIK csökkentése érde­kében szövetségre kíván lépni az Alitalia és az Air France francia légitársaság. Az egyelőre nem vilá­gos, hogy fúziót, joint-venture-t vagy egyszerű kereskedelmi egyez­ményt terveznek. A két ország kor­mánya azonban mintha áldását adná a frigyre. Ezen nem is csodálkozha­tunk, az Air France vesztesége 93 első hat hónapjában 3,8 milliárd frank volt (670 millió dollár), az olasz légitársaság pedig 300 milliárd lírás (200 millió dolláros) veszteség­re számíthat az év végéig. S HOGY nehéz idők járnak a légi szállításban vállalkozókra, azt bizo­nyítja a német Lufthansa esete is. Két éven belül privatizálni szeretné a kormány ezt az állami kolosszust. Az új amerikai-német légiszállítási egyezmény ugyanis lehetőséget ad a nyereséges közlekedésre. Jó példa­ként a British Airways eredményes privatizálása lebeg a német kormány szeme előtt. MAGYAR tulajdonban és egyben marad a magyarországi Caola Koz­metikai és Háztartásvegyipari Rt. A Caola részvények 51 százalékát a Benkő és Társai Kft. vásárolhatta meg. A nyílt, kétfordulós pályázat győztese ígéretet tett arra: nem vál­toztat a cég eddigi profilján, tehát a Caola továbbra is a kispénzűek kozmetikumát gyártja majd. Ben­kőék vállalták azt is, hogy 300 millió forint értékben külföldi befektetőket keresnek. Összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY piacképek O lovákia gazdasági szer­uZ kezete jelenleg szinte minden életképes kezdeménye­zést elnyom. Az ipar, de főleg a mezőgazdaság tönkrement, mintha valamiféle bűn lenne az séges foglalkoztatás, vagyis a gyárkapun belüli munkanélkü­liség még sehol a világon nem hozott eredményt. A problémának azonban van egy másik odala is, és ez a veszé­lyesebb következmény. Ahhoz, hogy a kormány támogathassa a fölösleges és meddő vállalato­kat, óriási adókkal kell terhelnie a sikeres vállalkozókat. így az­CSŐDRE VÁRVA CSAK JÖNNE MÁR... árutermelés, pedig minden or­szág, ahol gyorsan csökken az ipari és mezőgazdasági termelés, komoly gazdasági problémákkal küzd. Nem kivétel Szlovákia sem. Az azonban már abszurd dolog, hogy ebben a helyzetben az állam milliárdos infúziókat ad olyan állami vállalatoknak, ahol már a napnál is világosabb: a lábraállás nem lehetséges. Eb­ben az esetben az egyetlen meg­oldás a csőd, amely a fölösleges termelés betegségének egyetlen orvossága. Állásban tartani azo­kat, akik semmit sem termelnek, sokkal drágább, mintha ugyan­ennyivel növekedne a munka­nélküliek száma. És a munkanél­küli legalább maga is megpróbál valamiféle megoldást találni ér­vényesülésére, de amíg van hol lennie és ezért fizetnek is, addig csődeljárási kezdeményezés nem nagyon várható. A mester­tán nem lehet csodálkozni azon, ha a magánszektor hosszú idő után sem képes konszolidálódni, növekedni, és új termelési tech­nológiákkal modernizálódni, te­hát végeredményben a világpia­con is versenyképes lenni. így új munkahelyek sem teremtődnek és a kör bezárul. Egy olyan or­szágban, ahol a gazdaságnak előre kell lépnie, nem lehet 25 százalékos hitelkamatot kérni. Ez olyan rövidlátásra vall, ami­ből még az államkasszának sincs haszna. Az előrelátó kormányok a fej­lett országokban pontosan az el­lenkezőjét teszik ennek. Megfe­lelő törvényekkel a vállalkozó­kat támogatják. Nálunk ez ép­pen fordítva van, a vállalkozók fizetik meg a mozgásképtelen és haszontalan állami ipari kolosz­szusok mesterséges lélegezteté­sét. (Profit) ÚJABB BANKJEGYEK Tegnap két új szlovákiai bankjegyet bocsátott ki a nemzeti bank, s ma kell megjelenniük a pénzforgalom­ban. Az új húsz- és százkoronás - ugyanúgy mint a már megismert ötvenkoronás is - egy sor, a hamisí­tást lehetetlenné tevő elemet tar­talmaz. A húszkoronáson Pribina nyitrai fejedelem arcképe látható. Méretei 128x65 milliméter, a bankjegy ural­kodó színe a zöld. A bankó hátlapját a nyitrai vár látképe díszíti. A húsz­koronást a kanadai BA Banknote bankjegynyomda készítette; a betűk sötétzöldek és a bal felső sarokban egy szürke húszas Sz.a111jv.5y jCiOlí uZ értéket. A harmadik forgalomba kerülő bankjegy a százkoronás, melynek mérete 140x71 milliméter, és egy madonna képe díszíti; a hátoldalán a középkori lőcsei városháza látha­tó. A bankjegy uralkodó színei a szürke és a piros. Ezt a bankjegyet a változatosság kedvéért brit nyom­dában nyomták, mégpedig a Thomas de La Rue and Company cégnél, amely a fejlett számítógépes techni­kát a hagyományos vésnöki módsze­rekkel kombinálja; így a hamisítás elleni védelemban nagyon magas szintet ér el. VÁLLALKOZÓKNAK MEGHÍVÓ ROMÁNIÁBA Szatmárnémetibe invitálja következő akciójára a hazai vállalkozókat a Déli Régió Ipartestülete. Ebben a magyar határhoz közeli városban október 26-27-én üzletember-találkozóra kerül sor, amelyre a szervezők cseh, szlovák, lengyel, magyar ukrán és természetesen román vállalkozókat várnak. Az akció keretében lehetőség nyílik konkrét üzletek kötésére, de a szakértők komoly esélyt látnak a román vállalkozókkal történő együttmű­ködésben is. A szatmárnémeti akcióra október 15-éig lehet jelentkezni; az érdeklődök bővebb felvilágosítást a párkányi Dejczó Aladártól (tel: 0810/3940) kaphatnak. _ý_ TÖZSDESZEMLE POZSONYI OPCIÓS TŐZSDE (Egynapos határidős üzletek) Részvénytársaság kifizetés utolsó napja forgalom ár (darab) Biotika S. Lupča 9.28 800 5 9.30 700 40 Chemolak Smol. 9.30 607 48 Figaro Bratislava 9.27 1300 2 JCP Štúrovo 9.27 550 30 Nafta Gbely- 9.24 665 20 9.28 642 31 9.30 660 49 Pov. strojárne 9.30 40 80 Slovakofarma 9.30 1100 2 Slovnaft Brat. 9.24 723 10 9.27 705 90 9.28 721 111 9.29 721 115 9.30 721 15 Závod SNP 9.30 75 20 Slov. poisťovňa 9.29 2200 5 9.30 1800 5 VSŽ Košice 9.24 188,5 2250 9.27 188 314 9.28 189 461 9.29 191 1162 9.30 186 3558 VÚB Bratislava 9.27 1190 59 Žel Podbrezová 9.30 73 210 (HN) * # * Idén nyáron - hosszú várakozás után - végre kialakult a hazai piacgazdaság egyik legfontosabb eleme, az értékpapírpiac. Ebben a tekintetben bizonyos értelem­ben még Csehországot is lekö­röztük, hiszen a hagyományos Értékpapírtőzsdén és a Klaus­féle RM Systémen kívül - szlo­vák—svéd vállalkozásnak kö­szönhetően - Pozsonyban egy opciós tőzsde is megkezdte a te­vékenységét. Ez a hármasura­lom feszültséget teremtett a tő­kepiacon, és mivel a döntésre hivatott pénzügyminisztérium a mai napig nem foglalt állást az ügyben, a három intézmény fel­rúgta a kezdeti hallgatólagos megállapodásokat. Ennek követ­keztében a Pozsonyi Értékpapír­tőzsde elkezdett üzletelni a nem jegyzett részvényekkel is, és hassonlóképpen cselekedett a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeivel az RMS Slovakia. Az értékpapírpiac harmadik tag­ja, a Pozsonyi Opciós Tőzsde pedig, miután a minisztériumtól hiába kérte az azonnali tőzs­deügyletek engedélyezését, be­vezette az ettől alig különböző egynapos határidős üzleteket. Ebbe ez idáig negyven vállalati részvényt soroltak be és az eddi­gi tapasztalatok szerint ezekkel a szlovák viszonyokhoz képest élénk kereskedelem folyik. Sőt, lassanként egyre kézzelfogha­tóbbá válik az egyes részvények elkülönülése is, így például az értékpapírtőzsdén a Slovnaft a sztár, az opciós tőzsdén pedig a kassai vasmű részvényeire tör­ténik a legtöbb kötés. -tl­Pozsonyi Értékpapírtőzsde (Bratislavská burza cenných papierov) Jegyzett részvények - szeptember 28. részvény átlagár forgalom (db) változás (%) Slovnaft 718 129 +0,28 Ozeta 410 6 +0,24 Tatramat 335 1 —4,29 Nem jegyzett részvények ­szeptember 29. részvény átlagár forgalom (db) változás (%) INVB 1200 16 Slov. poisť. 1800 5 +28,57 VÚB 1165 16 - 3,72 Salvator 110 16 - 3,72 Hirocem 421 2 Smrečina 100 12 VSŽ 182 38 + 13,4 (táblázatunkban tájékoztató jelleggel csak azokat a részvé­nyeket tüntettük fel, amelyekre kötés született) -Ú­A pozsonyi értékpapírtőzsdén két egymást követő héten is csökkent az üzletkötések száma. A szeptember 22-i tőzsdenapon 446 ezer koronát érő papírok cseréltek gazdát, ezen a héten már csak 358 ezer korona volt az üzletkötések értéke. Egyre növekszik ugyan a rész­vények kereskedelmének ará­nya, és már elérte a 60 százalé­kot, de ennek oka, sajnos, nem a részvények iránti kereslet nö­vekedése, hanem a kötvények gyenge piaca. A tőzsdén jegyzett értékpapí­rok közül jól áll a Slovnaft és a Biotika, amelyeknek növeke­dett az értékük, legyengült vi­szont a JCP, ami a párkányi cellulóz- és papírgyárban történt robbanás nyomán nem is csodál­ható. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok közül szilárdan tartják magukat a kereskedelmi bankok részvényei. Meglepő vi­szont a VSŽ-papír hullámzása. Annál is inkább, mivel a kassai vasmű részvényei a vagyonje­gyes befektetők körében is meg­becsülésnek örvendtek és villa­mosmegállóba kiragasztott apró­hirdetést is láttam már, hogy valaki VS2-részvényt venne. Egy héttel ezelőtt 169-ért cserél­tek gazdát ezek a papírok, 29-én viszont kicsit megerősödtek, és 182 korona volt az áruk. Megjelentek a tőzsdén a 004­es jelzésű „Gabčíkovo" néven ismert 3 éves lejáratú államköt­vények is. (szén) ÓVATOS SZAKEMBER Hír: Szlovákiában az infláció mértéke augusztusban 2.4 százalék volt. Elöl­te egy hónappal, júliusban még csak 1.1 százalék. Marián Jusko, a nemzeti bank alelnöke szerint az év végére 20-30 százalékos inflációra számíthatunk Szlovákiában, mivel az első nyolc hónap alatt már 18,3 százalékot ért el ez a mutató. Vélemény: Nem sokat kockáztatott Marián Jusko, amikor jóslásokba bocsátko­zott az inflációs ráta év végi értékét illetően. A 20 és 30 százalék közötti tippje ugyanis biztosan bejön. Az alsó határ eléréséhez nem sok kell, s tudva azt, hogy a pénzügyminiszté­rium még azokat a pénzeket sem utalja ki az államkasszából, amelye­ket a parlament különböző célokra megszavazott (iskolaügy, rádió, tele­vízió) nem kell attól félni, hogy elér­téktelenedik a korona a hazai zse­bekben. Nem lesz túl sok belőle. A bőséges toleranciába helyezett bankszakértői jóslat azonban azt is jelzi, hogy az erre legilletékesebb intézménynek, a Szlovák Nemzeti Banknak vajmi kevés a befolyása a pénz értékének alakulására... (sz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents