Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám, szerda

5 KALEIDOSZKÓP ÚJ szól 1993. SZEPTEMBER 30. LAPSZÉLEN TANTERMEK MÁR VANNAK - A HONOSÍTÁS MÉG KÉRDÉSES BESZÉLGETÉS SIDÓ ZOLTÁNNAL, A KOMÁROMI VÁROSI EGYETEM IGAZGATÓJÁVAL Amint arról már hírt adtunk, szeptember 24-én tanévnyitó ünnepség volt Komáromban, a városi egyetemen. Persze, a városi egyetem fogalma alatt nem egy épület, hanem egy intézmény értendő. Az ünnepi aktusra a Duna Menti Múzeum épületében került sor, és a soproni Benedek Elek Óvóképző levelező tagozatának elsős és másodikos hallga­tói számára kezdődött meg a tanév. Ebből az alkalomból kérdeztük Sidó Zoltánt, a Komáromi Városi Egyetem igazgatóját az intézmény helyzetéről. - Amikor 1990 tavaszán a prá­gai szövetségi parlamentben el­vetették a Jókai Egyetem létre­hozására kidolgozott tör­vénytervezetet, úgy látszott, meghiúsul az a jogos igényünk, hogy Szlovákiában magyar nyel­vű felsőoktatást lehessen szer­vezni. A Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége, a Gadóci Mezőgazdasági Középiskola, va­lamint Dunaszerdahely önkor­mányzata lépéseket tett, hogy magyarországi felsőoktatási in­tézményekkel karöltve konzul­tációs központokat hozzanak létre. Komárom város önkor­mányzata megalapította a városi egyetemet, s dr. Szabó Rezsőt bízta meg a vezetésével. A köz­igazgatási törvénnyel összhang­ban megalapított városi egyetem 1992 szeptemberében kezdte meg működését. A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem kecs­keméti kertészeti kara, a győri Apáczai Csere János Tanítókép­ző Főiskola 1-4 tagozatos kép­zése és a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola számára biz­tosít konzultációs központot Ko­máromban. Levelező tagozatról lévén szó, az eredeti tervek sze­rint a komáromi középiskolák­ban bérellek volna tantermeket, de ezt az oktatási minisztérium, pontosabban Pius igazgató úr til­tó levele lehetetlenné tette. így tavaly Paton és a Komáromi Re­formátus Kollégiumban folyt az oktatás. Közben a város az egye­tem rendelkezésére bocsátotta a Tiszti Pavilon egy részét, 400 négyzetméternyi területet, ame­lyet teljesen fel kellett újítanunk. 1993 márciusában lettem a váro­si egyetem igazgatója, s elsődle­ges feladatomnak tekintettem az átalakítás megszervezését. • Mennyibe került és miből finanszírozták az átalakítást? — Az Illyés Alapítvány, a vá­rosi önkormányzat és más támo­gatók, köztük az ausztráliai ma­gyarok szövetségének anyagi se­gítségével láttunk neki még jú­liusban a kétmillió koronát igénylő felújítási munkálatokhoz úgy, hogy azokat szeptember LAKÓ - HÁZ - ÜGY P. T.: Az édesanyám 1983-ban vállalta el egy házban a házmes­terséget, s ugyanakkor beköltöz­ködtünk mi is ebbe a házba. 1990-ben férjhez ment és elköl­tözött az új házastársához. A la­kásban én maradtam a felesé­gemmel. Azt szeretném tudni, megvehetem-e ezt a szolgálati lakást? A lakás megvásárlására, főként ha ez a lakás állami vagy községi tulajdonban van, elsősorban a bérlő-magánszemély jogosult (lásd a lakások és nem lakáscélú végére befejezzük. A városi könyvtár eddigi helyén négy osztályt, egy tanári termet, egy irodát és szociális helyiségeket hozunk létre. Október elsejétől már itt folytatjuk a tanítást. De nemcsak a teremhiány okozott problémát, ennél nagyobb gon­dok is voltak és vannak. Az oktatási minisztérium levélben értesítette a Tőketerebesi Tan­ügyi Hivatalt, hogy a magyaror­szági főiskolák által szervezett pedagógusképzést nem ismeri el, az azokon kapott okleveleket nem honosítja, tekintettel arra, hogy a képzés állítólag hatsze­meszteres. (Azért éppen a tőke­terebesi igazgatót értesítették, mert ő fordult a minisztérium­hoz erre vonatkozó kérdéssel.) A képzés azonban a valóságban nyolcszemeszteres. Teljes egé­szében átvettük a győri tanító­képző főiskola tantervét és azt kiegészítettük a Nyitrai Pedagó­giai Főiskola szlovák nyelvre vo­natkozó tananyagával. Nemcsak a felvételin szerepel a szlovák nyelv, hanem egyike a fontos tantárgyaknak. Szemeszteren­ként harminc órában tanítják és kollokviummal zárul. • Tehát mi a helyzet most az oklevelek honosításával? - A Szlovákiai Helsinki Bi­zottsággal karöltve Komárom­ban párbeszédet szerveztünk, melyre a bizottság meghívta a minisztérium felsőoktatási főosztályának munkatársait, a sajtó képviselőit, a Királyhel­meci és a Dunaszerdahelyi Váro­si Egyetem, valamint a pedagó­gusszövetség képviselőit és má­sokat. Ezt a megbeszélést erede­tileg szeptember 28-ára tervez­tük, de a minisztérium kérésére október 19-ére halasztottuk. Re­méljük, győz a józan ész, és az illetékesek belátják, hogy az elismert magyarországi egyete­mek oktatói és a nyitrai karon működő szlovák kollégáik ga­rantálni tudják a megfelelő szín­vonalat. • Itt, Komáromban, a sopro­ni óvóképző tanévnyitója volt. helyiségek tulajdonáról szóló törvény 16. §-ának első bekez­dését). Az adott esetben tehát elsősorban azt kell vizsgálni, bérlője-e ön ennek a lakásnak. A levelében említi, hogy 1983-ban az édesanyja házmes­terséget vállalt, s ezzel együtt beköltözött - nyilván a házmes­teri lakásba. 1990-ben pedig el­költözött a férjéhez. A lakásbérlet a Polgári Tör­vénykönyvben megállapított esetekben átszáll a bérlő gyer­mekére. Ilyen eset például az, ha A többi szakon már túl vannak a tanévkezdésen? - A másik két szak hallgatói számára a magyarországi egye­temeken, Kecskeméten szep­tember 15-én, Győrben pedig 18-án tartották meg a tanévnyi­tót. Ezenkívül a Szlovák Műsza­ki Egyetem nagyszombati gé­pészmérnöki kara létesített nap­pali és levelező tagozatot Komá­romban, de ez csupán annyiban tartozik a városi egyetemhez, hogy mi biztosítjuk számukra a tantermeket. • Kik tanítanak a városi egyetemen, vagyis az említett főiskolák konzultációs központ­jában, s ki fizeti az oktatókat? - Minden esetben a főiskola, tehát Sopron, Győr, Kecskemét és Nagyszombat gondoskodik az oktatásról, saját tanárai adnak elő, sőt a felvételiken is ők vizs­gáztatnak. Ugyanakkor szlová­kiai, elsősorban komáromi szak­emberek és pedagógusok is lehe­tőséget kapnak - az illetékes főiskolával kötött szerződés alapján -, hogy bekapcsolódja­nak az oktatásba. A városi egye­temnek tulajdonképpen csak szervezői szerepe van. Gondos­kodik a tantermekről, az oktatás zavartalan menetéről, szervezi a felvételi vizsgát, valamint a konzultációkat, továbbá a ha­zai és a magyarországi gyakorla­tokat. A pedagógiai gyakorlato­kat ugyanis a győri és a soproni főiskola gyakorlóiskoláiban, a szlovák nyelvű oktató-nevelő gyakorlatot pedig Komárom is­koláiban és óvodáiban végzik. A nagyszombati gépészmérnöki kar oktatói a Szlovák Műszaki Egyetem költségvetéséből kap­ják a fizetésüket, a magyarorszá­gi főiskolák tanárai pedig ala­pítványi pénzből kapják a jutta­tást, ami a legtöbb esetben szol­gálati útért járó térítés, és nem külön fizetés. Ezek az oktatók nem az anyagiak miatt végzik ezt a munkát. • A hallgatók számára ingye­nes az oktatás? - A hallgatók ezer, illetve a kecskemétiek ezerötszáz koro­nával járulnak hozzá szemeszte­renként az egyetem működésé­hez. Ezt nem tandíjnak nevez­ném, hanem hallgatói hozzájáru­lásnak. Többek között a magyar­országi gyakorlati oktatásra szállító autóbusz kifizetésére, segédeszközök, tankönyvek, főiskolai jegyzetek beszerzésére szolgál ez a pénz. a bérlő meghal, vagy elhagyja a közös háztartást, és a lakásban csak a bérlő gyermeke, esetleg annak házastársa marad. Kivé­telt képeznek ilyen szempontból a szolgálati lakások, ahol a bér­leti jognak ilyen jogcímen törté­nő átszállása nem jöhet számí­tásba (lásd a Polgári Tör­vénykönyv 709. paragrafusát). A Polgári Törvénykönyv fent említett rendelkezéseiből követ­kezik, hogy édesanyja lakásbér­leti joga nem szállt át önre, a tör­vény szempontjából ön nem te­kinthető a lakás bérlőjének, kö­vetkezésképpen a lakás megvé­telére sem tarthat igényt. • Mennyi alkalmazottja van az egyetemnek? - Állandó alkalmazott egye­dül én vagyok, ezenkívül szer­ződésre van egy munkatársnőm, aki a gazdasági ügyeket intézi. • Hány hallgatójuk van? - Az első, illetve a második évfolyamban a soproni óvókép­zőnek 38, illetve 37, a kecske­méti kertészetinek 20, illetve 27, a győri tanítóképzőnek pedig 40, illetve 38 hallgatója van az itteni levelező tagozaton. • A tavaly felvett hallgatók közül kiesett-e valaki, s ha igen, milyen okból? - Persze, többen itthagyták már az egyetemet különböző, főleg tanulmányi, családi, mun­kahelyi okokból. Tekintettel ar­ra, hogy városi egyetem szervezi a felsőoktatást, hallgatóink nem részesülnek azokban az elő­nyökben, amelyeket egy állami egyetem levelező tagozatán megkapnának. A konzultációkat szabadságuk rovására látogat­ják, és tanulmányi szabadságra sem jogosultak. Pedig egyete­münket nemcsak a frissen érett­ségizettek, hanem gyakorló pe­dagógusok is látogatják. Például a győri tanítóképző első évfolya­ma 40 tanulójának 37,5 százalé­ka gyakorló pedagógus. Van, aki húsz évvel ezelőtt érettségizett, jelenleg az iskola napközi ottho­nában nevelőként dolgozik, és szakképesítést szeretne szerez­ni. Éppen azért, mert sokan ré­gebben érettségiztek, nyáron, a felvételik előtt matematikából, illetve a kertészetire jelentkezők számára biológiából és kémiából előkészítő tanfolyamot szervez­tünk. • A Jókai Egyetem létreho­zásáról végleg lemondtak? - Erről szó sincs, de egy álla­mi egyetem megalapításához törvény szükséges. A törvényja­vaslatot a parlamentnek kell jó­váhagynia, s feltételezem, hogy elérkezik az az idő, amikor olyan összetételű lesz a szlovák parlament, hogy megszavazza eme jogos igényünket. A városi egyetem fokozatosan megte­remtheti egy állami egyetem megalapításának a feltételeit. Amennyiben lehetőség nyílna az állami egyetem létrehozására, akkor a városi egyetem meg­szűnne, és saját tanári karral, saját épülettel, saját felszerelés­sel, teljes infrastruktúrával a majdani Jókai Egyetem venné át a stafétabotot. GAÁL LÁSZLÓ Az édesanyja elköltözködése következtében keletkezett jog­viszonyt a Polgári Tör­vénykönyv 713. paragrafusa szabályozza, melynek értelmé­ben ön a lakásból csak azt köve­tően köteles kiköltözni, hogy megfelelő pótlakást biztosíta­nak önnek. Vagyis arról van szó, hogy jogában áll a lakásban lakni, kötelessége fizetni a lak­bért, valamint a lakás használa­tával kapcsolatos szolgáltatáso­kért járó térítést, azaz gyakorla­tilag a bérlőkkel azonos jogállá­sa van, csak éppen nem tekintik bérlőnek, nem keletkezik elővé­teli joga az ön által használt lakásra. Dr. P. D. Kl KÉPTELEN A PÁRBESZÉDRE? Gyakran vetik az ellenzéki honatyák szemére, hogy csak bírálni képesek a kormányt, és támadó, nem konst­ruktív politikát folytatnak. Állítólag nem hajlandók a végrehajtó hata­lommal közösen keresni a problé­mák megoldását. De kérdés: Valójá­ban ki nem hajlandó a párbeszédre? A legnagyobb ellenzéki erő, a Ke­reszténydemokrata Mozgalom kép­viselői konkrét példákat soroltak fel arra vonatkozólag, mennyire „nyi­tott" Vladimír Mečiar kormányfő a parlamenttel szemben. Felrótták neki, hogy hatalomra kerülése óta kerüli a parlamentet. Úgy látszik, a miniszterelnök úr jobban szeret a rádión és a televízión keresztül érintkezni a képviselőkkel - vélik a kereszténydemokrata vezetők. Azt is rosszallják, hogy a kormányfő több mint fél éve nem hajlandó aláír­ni egy olyan törvényt, amelyet a leg­felsőbb törvényhozó szerv megsza­vazott. A KDM volt belügyminiszte­re a szlovák titkosszolgálattal kap­csolatos interpellációjára sem kapott választ, ráadásul a kormányfő azt állította, hogy azt egyáltalán meg sem kapta - holott az interpellációt a parlament a szokásos módon eljut­tatta a kormánynak. S ez még ko­rántsem az összes példa... De nemcsak szlovák,hanem a ma­gyar kereszténydemokratáknak is nehéz szót érteniük Mečiarral. Pél­dául Bugár Bélának, az MKDM elnö­kének egy korábban elhangzott, a kisebbségi jogokkal foglalkozó in­terpellációjára a kormányfő levélben válaszolt. - A kormány és én szemé­lyesen megvalósítjuk, védjük és fej­lesztjük a kisebbségi jogokat, és azok törvény általi biztosítását java­soljuk. Ellentétben önökkel, akik a lábukkal szavaztak, megfutamod­tak a felelősség elől - írja levelében Mečiar, majd figyelmezteti az MKDM elnökét, hogy keresztényde­mokrata létére nem szabad hazud­nia. Szó ami šzó, ez nem éppen közeledésre biztató hangnem! Külö­nösen ha tudatosítjuk, hogy az MKDM koalíciós partnerének, az Együttélésnek sincs több szerencséje a kormányfővel való együttműkö­désben. Pedig párbeszéd nélkül aligha lesz kiút a jelenlegi aggasztó - akár ki­sebbségi, akár gazdasági vagy szo­ciális - helyzetből. De a fentiek ismeretében feltehetjük a kérdést: ki képtelen itt a párbeszédre? Ján Čar­nogurský szerint elképzelhető, hogy szót értsenek a kormánnyal, sőt, ő egy szélesebb kormánykoalíció le­hetőségét sem veti el, de mindezt egyetlen feltétellel - Mečiar nélkül. Az exkormányfő megtalálta a meg­oldás kulcsát? (gl) SZÁMLANYITÁS AZONNAL (Munkatársunktól) Az 1992 február­jában életre hívott pozsonyi székhe­lyű Beruházási és Fejlesztési Bank Rt. (IRB) a hazai pénzintézetek kö­zül elsőként radikális technikai újí­tást vezet be: Az eddigi ABO-rend­szerről október végéig átáll az ame­rikai PROFILE-rendszer segítségével az on—line szolgáltatásokra. Ez ma­gyarul azt jelenti, hogy eddig két­három napig eltartott, míg az ügyfél számlát nyithatott, míg fizetési és elszámolási ügyletei lebonyolódtak. A PROFILE segítségével mindez azonnal megoldható, ráadásul jövő februártól a bank mind a 17 fiókja bekapcsolódik e rendszerbe. Ha va­laki például a Beruházási és Fejlesz­tési Bank kassai fiókjában számlát nyit, e tényt azonnal regisztrálják Pozsonyban és a többi fióknál, ami radikálisan lecsökkenti a pénzügyi operációk idejét. (só)

Next

/
Thumbnails
Contents