Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám, kedd

1993. OKTÓBER 5. IÓ7SZÓGAZDASÁG TŐZSDEI KÖZLEMÉNYEK A párkányi papírgyár első félévi üzemviteli bevételei 1,191, kiadásai pedig 1,104 milliárd koronát értek el, az egyéb mutatókat is figyelembe véve pedig a vállalat ezt az időszakot 18,9 millió korona nyereséggel zárta - derül ki a Pozsonyi Értékpapírtőzsde (BBCP) közleményéből. Június végén követeléseik 480,5 millió koronára rúgtak (ebből 308,1 határidőn túl), kötelezettségeik pedig elérték a 468,9 millió koronát (ebből 387,8 millió határidőn túl). A JCP Rt., amely Közép-Európa legnagyobb hulladékpapír-feldolgozó üzeme, az első félév során több mint egymilliárd korona forgalmai bonyolított le, főként Szlovákiában és Csehországban. Rövid távú célként a papírgyártó gépsor felújítását tűzte ki, amelytől azt várja, hogy ezután termékeivel képes lesz betömi a nyugati piacokra. Ezenkívül tovább szeretnék növelni az aszfaltozott tetőszigetelőanyagok eladását Szlovákiában, Csehországban és Németországban. Hosszabb távon az E típusú hullámkarton gyártásának bővítését fontolgatják, a környező országok piacain ugyanis komoly kereslet mutatkozik iránta. Környezetvédelmi beruházásokat is terveznek, amelyeknek köszönhetően a gyár szennyezőanyag-kibocsájtása a nemzetközi szabványok által előírt értékekre csökkenne. * * * 1,16 milliárd korona értékű forgalmat bonyolított le és 105 millió koronás nyereséggel zárta az első félévet a smolenicei Chemolak, miközben termékeit főként szlovák és cseh cégek vásárolták. A vállalat közvetlen célja, hogy javítsa mázolóanyagainak minőségét, bevezesse a vízzel hígítható festékek és tovább bővítse a porított festékek gyártását. Hosszabb távon pedig gépkocsifestékek gyártására készül a Chemolak. • # * 10,9 milliárd koronás forgalmat bonyolított le és 656,8 millió koronás nyereséggel zárta az első félévet a pozsonyi Slovnafi. Az itt gyártott 150 féle termékből lebonyolított forgalom 50 százaléka Szlovákiában, 25 százaléka Csehországban, a maradék pedig a konvertibilis valutával rendelkező országokban realizálódik. A partnerek fizetésképtelensége miatt nehézségek jelentkeztek a fűtőolaj és az aszfalt eladásában, és a a korábbiakhoz képest a cseh Benzina is sokkal kevesebb üzemanyagot vásárolt tőlük. Új termékként bevezették a tisztítóbenzin gyártását, amely az eddigi környezetszennyező klór alapanyagú tisztítószereket helyettesíti. • * * 677,8 millió koronás forgalmat bonyolított le és 86 millió koronás nyereséggel zárta az első félévet a nyitrai Plastika Rt. A bevétel fele Szlovákiából, 35 százaléka Csehországból, a maradék pedig a lengyel, magyar, német, osztrák, francia, holland és skót piacról származik. Piaci nehézségként értékelik, hogy termékeik nem rendelkeznek az Európai Közösség certifikációjával, illetve a vállalat munkatársai nem ismerik a nyugati piacot. * * * 753 millió koronás forgalmat bonyolított le és 24,3 millió koronás nyereséggel zárta az első félévet a trencséni Ozeta Rt A főként konfekciót gyártó vállalat termékeinek nagy részéi külföldre szállítja, hiszen a szlovák piac részesedése mindössze 11 százalékos. Legnagyobb partnerei Hollandia (30%), Németország (17%), Oroszország (15%), USA (10,5%). (HN) KÉT TEAM EGY UDVARBAN AZ OLASZÉ LESZ A NAGYKÜRTÖSI „PLETA"? Az évtizedekig csupán hazai és szovjet piacra termelő Selmecbányái Pleta állami vállalat, a bársonyos forradalmat követő hónapokban is tonna számra ontotta felsőruházati cikkeit. A keleti piac megszűnésével, amikor az eladási lehetőségek beszűkültek és szinte csak a szlovák piacra korlátozódtak, komoly veszélybe került a Pleta üzemek egzisztenciája. Bár fokozatosan csökkentették a dolgozók létszámát - mivel gyakorlatilag csak raktárra termeltek - ez a lépés is csak ideig-óráig segített. Amikor már érezhető volt, hogy a kátyúból csak hatékonyabb intézkedéssel jutnak kl, minden dolgozójuknak felmondtak. Ezzel egyidejűleg kilencven kettőben megkezdődött a nagy átszervezés: a vállalathoz tartozó nagyobb üzemeket önállósították, ezek állami vállalatokká alakultak - a nagykürtös! a Teamtex nevet vette fel. Mint minden új állami vállalat, mi is nulláról indultunk - emlékezik a kezdetekre Emil fíeňo, a Teamtex igazgatója. - Mivel tudtuk, hogy termékeink minőségileg nem felelnek meg a nyugati piacon, keleten néztünk fizetőképes partner után. Amikor nem találtunk, már csak egy lehetőségünk maradt: valamiképpen bekerülni a nyugati piacra. Termékeink minőségével tisztában voltunk, és azzal is, hogy a nyugateurópai gyártók védik a piacukat. Tehát nekünk nem kereskedőket, hanem gyártót kellett találnunk valahol Nyugat-Európában. Utunk során több nyugati céggel kerültünk kapcsolatba, amelyek érdeklődést tanúsítottak irántunk. Idehaza viszont olyan pénzügyi nehézségbe ütköztünk, hogy már a gyártáshoz szükséges nyersanyagot sem tudtuk megvásárolni. Végül is egy olasz cég, a Punto Azúro mellett döntöttünk. A cég tulajdonosa kerek-perec kijelentette, hogy a meglévő gépsorokon sohasem készítünk a nyugati elvárásoknak megfelelő minőségű terméket, ó pedig terjeszkedni akar Magyarországon már akkor is volt egy üzeme -, privatizációs tervezetet nyújt be a minisztériumba, de addig is csúcstechnikával szereli fel a vállalatunkat, termékeinket pedig segít eladni a nyugati piacon. Az olasz vállalkozó ez év áprilisában kezdte meg a gépek és berendezések cseréjét, és ez még napjainkban is folyik. Augusztus középéig nem kevesebb, mint 20 millió korona értékű technológiát hozott be és szerelt fel Nagykürtösön. Szerettünk volna a cég nagykürtösi megbízottjával is beszélni, de ottjártunkkor az olasz technológus szolgálati úton tartózkodott. A Punto Azúro tulajdonosa ugyanis a vállalat egy részét már bérli: Team Azúro néven egy olaszszlovák vegyesvállalatot hozott létre. Az épületben tehát két „team" működik: a több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató Team Azúro és a nyolcvan varrónőt alkalmazó Teamtex, amely a Selmecbányái Pleta állami vállalattal (is) együttműködve továbbra is felsőruházati cikkeket gyárt. Az olasz vállalkozó pedig sportruházati cikkeket de a Teamtex termékeit segít eljuttatni a nagy nyugati üzlethálózatokhoz - Az olasz cégtulajdonos szeretné megvásárolni az egész ruhagyárat - folytatja az igazgató - vagy bérbe venni, illetve részvényesévé válni a vállalatunknak, de privatizációs tervezete újabban sok nehézségbe ütközik. Köztudott, hogy a privatizációs törvények közben megváltoztak, a folyamat lelassult, az olasznak pedig már fogytán a gazdaségi valamint a privatizációs minisztériumunk iránt tanúsított türelme. Termékei ugyanis szerte Európában befutottak, nem győzi kielégíteni a megrendeléseket. Az állami vállalatunkat is modern gépsorokkal szerelte már fel - kölcsönzi nekünk a technológiát - , így mi is napok alatt áttérhetnénk a sportruhák gyártására. Mivel az olasz cég képviselőjével nem beszéltem, másoktól tudom, hogy a vállalkozó legszívesebben megvásárolná a ruhagyárat. A döntésre az év végéig vár. Ha A lányok, asszonyok könnyen megtanulják az új műveleteket (Lőrincz János illusztrációs felvétele) addig nem születik döntés, akkor... A Teamtex igazgatója szerint az állami vállalat szempontjából az lenne a legelfogadhatóbb és legelőnyösebb döntés, ha a ruhagyár részvénytársasággá alakulna: a dolgozók lennének a gyár tulajdonosai, az olasz pedig a gépsoraival szállna be a társaságba. A cégtulajdonos állítólag ebbe a formába is beleegyezne. - Itt jegyzem meg - mondja végezetül az igazgató -, hogy hazánkban a szlovák-magyar határ mentén a legmagasabb a munkanélküliek aránya. A kormánynak szerintem fokozott figyelemmel kellene elbírálni az innét benyújtott privatizációs tervezeteket, hiszen ezeknek az embereknek munkalehetőséget kell(ene) biztosítani. A környező felvakból bejáróknak más munkalehetőségük nincs. A szövetkezetek is jóval kevesebb dolgozót foglalkoztatnak már, mint eddig foglalkoztattak. A privatizációs tervezet jóváhagyásával újabb nagyobb munkaerőfelvételre kerülne sor Nagykürtösön. De, ami a lényeg, egy valamiben már most is segített az olasz vállalkozó: a legnagyobb hátráltató erőt, a kisebbrendűségi érzést már leküzdötték a varrónők. Bíznak saját képességeikben, elhiszik önmagukról, hogy tudnak dolgozni. A Team Azúro vezetője nyíltan dicséri is varrónőink ügyes kezét, szorgalmát, a gyártott tennék minőségét. Ami az érem másik oldalát illeti: a bérekre sem hallottam panaszt. A kölcsönös kapcsolatot szerintem kissé beárnyékolja, hogy az olasz -szlovák vegyesvállalat olasz nyersanyagból termel. És, ha minden külföldi így gondolkodik, akkor mi lesz a mi termékeinkkel, jelen esetben gyapjúnkkal? Állítólag az olasznak nem a hazai nyersanyag minősége ellen van kifogása, hanem a nyersanyag árát sokallja. Állítja, hogy Olaszországban hasonló minőségű nyersanyagot olcsóbban kap, sőt az ideszállítási költségeket beleszámolva is olcsóbb az olasz fonál. Állítása megalapozottságának (még) nem jártunk utána. FARKAS OTTÓ EGY SIKERES VÁLLALKOZÁS TÖRTÉNETE A VILLÁMHÁRÍTÓTÓL A NAGYRÁKTÁRIG Három évvel ezelőtt a nagyudvarnoki Bíró Gábor elhatározta, hogy magánvállalkozóként folytatja revíziós technikusi munkáját. Az elektromos hálózatok ellenőrzése kapcsán azonban hamarosan felmerült az igény a hibák eltávolítására is, ezért néhány hónap múlva Balázs öccsével megalapították a Bíró kfl.t, amely azóta is folyamatosan bővíti tevékenységét. - Nem tartozunk azok közé, akik már a magánvállalkozás lehetőségének megteremtésekor komoly indulótőkével rendelkeztek. A kezdetekkor öcsémmel együtt kötélen lógva, hegymászótechnikával javítottuk a villámhárítókat. Jövedelmünket azonban nem éltük fel, hanem szinte teljes egészében visszaforgattuk a vállalkozásba - idézi fel a kezdeteket Bíró Gábor. Az idő múlásával egyre komolyabb megrendeléseket vállalhattak el, amelyek teljesítése során azonban mind gyakrabban szembesültek anyagbeszerzési problémákkal. Más megoldást nem találva, ezeket végül is maguk oldották meg. így például először elosztószekrényeket kezdtek el gyártani, majd nagyraktárat és mellette boltot nyitottak, legújabban pedig a gyártókkal időközben kialakult kapcsolatokra alapozva külkereskedelmi tevékenységbe is kezdtek. Három év alatt a Bíró kft. több építőipari vállalattal is jó kapcsolatokat épített ki. Pozsonyban például ők újították fel a Gyermekklinika elektromos hálózatát és most is több helyen dolgoznak. - Büszke vagyok arra, hogy azok a cégek, amelyekkel három évvel ezelőtt kapcsolatba kerültünk, az időközben megjelent konkurencia ellenére azóta is velünk dolgoztatnak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy árban és minőségben tudjuk tartani a lépést - mondja Bíró Gábor. Hasonlóan sikeres tevékenységükké fejlődött a nagykereskedésük is, amelyben elektromos szerelésekhez szükséges anyagokat tartanak. Mivel ezeket főként Csehországból szerzik be. sok gondot okoz számukra, hogy a „faktúrások" szinte teljesen elrontották az üzletmenetet. Emiatt általában tőlük is készpénzt vagy előre történő fizetést igényelnek, bár az is megfigyelhető, hogy miután rendszeres vásárlóvá válnak, lassan újra megteremtődik a normális kereskedelemhez szükséges bizalom. Ezzel párhuzamosan egyre több csehországi partnerük alkalmaz rugalmas kereskedelmi politkát, vagyis árkedvezményeket ad készpénzfizetés, illetve nagyobb tételek vásárlása esetén. Ugyanezt a Bíró kft. is bevezette, dunaszerdahelyi nagyraktárukban készpénzfizetés esetén tízszázalékos árengedményt adnak a vállalkozóknak és hasonló módon járnak el nagyobb mennyiség megvásárlásakor is. A raktár egyre fontosabb szerepet játszik a környéken, ma már nemcsak a magánvállalkozók, hanem a környékbeli vállalatok nagy része is tőlük vásárolja a villamosfelszerelési anyagokat Bíró Gábor viszont az építkezőknek nem ajánlja, hogy maguk vásárolják meg ezeket hiszen a jelenlegi adórendszer alapján ez 25 százalékos adóval jár együtt. Amennyiben viszont - például tőlük - megrendelik a munka elvégzését az adóteher csak 6 százalékos, így ez a különbség sok esetben teljesen fedezi a szerelés költségeit. A Bíró kft. sikeres tevékenysége természetesen nem jelenti azt, hogy őket elkerülik a hazai gazdaság negatív jelenségei. Így például nagyon rosszak a tapasztalataik az állami szektorral. A beruházások visszafogása miatt több egészségügyi intézmény beruházójától nem kapták meg az elvégzett munkájuk ellenértékét sem, és hiába várják a pénzüket a Hydrostavtól is, amelynek Július Binder vállalata tartozik. Még ennél is furcsább a hozzáadottérték-adót kezelő állami hivatalok gyakorlata, amelyeknek nem elég, hogy a törvény értelmében több mint három hónapig kezelhetik a vállalkozók által az adóból visszaigényelt összegeket, de rendszeresen megtörténik, hogy még a törvény által megengedett határidőt is megtoldják. Minden gazdasági nehézség ellenére a Bíró kft. sikeresen veszi az akadályokat. A már korábban említett nagyobb volumenű tevékenységeik mellett két üzletet is nyitottak Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren, amelyekben a szereléshez szükséges anyagokon kívül egyéb villamossági cikkek is kaphatóak. Nem hiányoznak ezek közül például az Osram energiatakarékos égői sem, amelyek ugyan első látásra drágának tűnnek, de ha összehasonlítjuk az élettartamukat és a fogyasztásukat, hamar rájövünk, hogy ily módon darabonként még a mai energiaárakon is háromszáz koronás magtakarítást érhetünk el. Ezekben az üzletekben egyébként bármiféle Philips termék, illetve a Bosch szerszámgépei is kaphatóak, illetve megrendelhetőek. Bíró Gábor a kassai ipariskolában végzett elektrotechnikai szakon és az iskola többi növendékéhez hasonlóan ma is büszke iparis múltjára. Tudását és kitartását magánvállalkozóként is kamatoztatni tudta: - Öcsémmel a cégünket nem egy évre hoztuk létre, hanem lehetőség szerint dinasztiát szeretnénk alapítani - mondja és eddigi eredményeik alapján erre minden esélyük megvan. -tl-