Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-23 / 248. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. OKTÓBER 22. EMLÉKEZÉS '56-RA NÉHÁNY SORBAN A Pozsonyi Magyar Kulturális Központban tegnap este a magyar nemzeti ünnep alkalmából Emlékezés '56-ra címmel rendeztek baráti találkozót. A rendezvényen ötvenhatos örökségünk címmel Pomogáts Béla tartott előadást. Ezt követően levetítették Zsombolyai János Halálraítélt című filmjét, amelyben az ötvenhatos hősöknek állít emléket. Az alábbiakban részletet közlünk a neves magyar irodalomtörténész pozsonyi előadásából. POMOGÁTS BÉLA: ÖTVENHATOS ÖRÖKSÉGÜNK (részletek) GÖNCZ ALÁÍRTA AZ IGAZSÁGTÉTELI TÖRVÉNYT Göncz Árpád magyar köztársasági elnök tegnap délelőtt aláírta az „1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról" szóló törvényt. Erről Faragó András elnöki szóvivő tájékoztatta a sajtót. Ezt a korábban vitatott jogszabályt a magyar parlament most új változatban október 19-én fogadta el. Ismeretes, hogy az első változatot az országgyűlés még február 16-án jóváhagyta. Ez a törvény azonban nem került kihirdetésre, mert a magyar államfő szerint nem volt teljesen alkotmányos az első általános paragrafus, s ezért Göncz a dokumentumot az Alkotmánybíróság elé utalta véleményezés végett. A testület október 12-én hozta meg döntését ez ügyben, s igazat adva Göncznek, a törvény első paragrafusát alkotmányellenesnek minősítette. Ennek alapján a jogszabály most október 19-én elfogadott változatából már kimaradt ez a paragrafus, s a dokumentum új preambulummal egészült ki. Göncz a törvényt most már rendbenvalónak találta és aláírta. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép életbe. Az üj törvény alapján ezentúl már büntethetők lesznek az októberi forradalom idején elkövetett bűncselekmények. Budapesti politikai körök véleménye szerint mintegy 30-40 súlyosabb eset, elsősorban a sortüzek, valamint a rendszerellenes tüntetők elleni brutális fellépés kivizsgálásáról van szó. A végső szót aztán a bíróságok fogják kimondani. (Kokes) (...) Az ország igen nagy többsége, minden hivatalos hazugság, és minden, a valóságot elfedni próbáló retorika ellenében, jól tudta, hogy az elnyomás, és a megszállás - az megszállás. A forradalommal váratlanul lépett ki gyűlölt medréből a történelem, arra ugyanis eredetileg senki sem számított, hogy az egyetemi ifjúság elégedetlensége néhány óra leforgása alatt fegyveres harcokba csap át. Az azonban senki előtt sem lehetett kétséges, hogy a magyar nép elutasítja a kommunista diktatúrát, és mihelyt lehet, szabadulni próbál tőle. A szabadságnak és az igazságnak a vágya vitte az utcákra a budapesti diákokat, majd a barikádokra a munkásfiatalokat. Hirtelen minden azonossá vált önmagával, a vérben és a lőporfüstben a szavak is újjászülettek. Ismét voltak szavaink: szabadság, nemzeti függetlenség, hazaszeretet, amelyeket megszentelt a történelem. (...) Magyarországon ma szinte mindenki az ötvenhatos forradalomra hivatkozik, nála keres egyéni vagy csoportos törekvései számára jogalapot és igazolást. Éppen ezért fennáll a veszélye annak, hogy ötvenhat politikai szólammá válik, amellyel bármit alá lehet támasztani. A forradalom emlékét és örökségét ezért mindig gondozni kell, hogy tiszta fényben, a maga eredeti fényében álljon azok előtt, és itt különösen a fiatalabb nemzedékekre gondolok, akik rátekintenek. Miben van a forradalom szellemi és politikai öröksége? Ez igazából minden ötvenhatos dokumentumból, mindenekelőtt a tüntetni induló egyetemi ifjúság tízpontos és tizenkétpontos határozatából, az írók és a felkelők követeléseiből, a forradalmi kormány politikai döntéseiből kiolvasható. Örök magyar kívánságok és követelések ezek, lényegük szerint ott vannak 1848 márciusának tizenkét pontjában is. Nagyrészük mára megvalósult: a magyar állam visszanyerte függetlenségét, parlamentáris demokrácia jött létre, megszűnt a gazdasági élet központi irányítása, szabad a sajtó. Mindazonáltal ötvenhatnak jócskán maradtak még valóra nem váltott kívánságai, amelyek ugyancsak az akkor kinyilvánított vagy éppen meg sem fogalmazott, mert természetesnek tekintett, törekvésekből következnek. Ilyen annak a követelménye, hogy minden magyar állampolgárnak legyen áttekintése a közügyek alakulásáról, és befolyást tudjon gyakorolni erre. Ne csupán négyévenként, midőn dönthet a politikai pártok választási kínálata felett, hanem a minél közvetlenebb demokrácia eszközeivel. És ilyen az a követelmény, hogy a nemzet polgárai megfelelő anyagi biztonságban élhessenek, egyfelől ne jöhessenek létre gazdasági kiváltságok, másfelől pedig ne merüljenek el százezrek a nyomorúság emberhez méltatlan iszapjában. (...) AZ OROSZOK BESEGÍTENEK Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap utasította a Kaukázus térségében állomásozó orosz hadsereget, Nyugat-Grúziában indítson hadműveletet, s biztosítsa a vasúti forgalom beindítását. Közben a grúz kormánycsapatoknak sikerült bevenniük a stratégiai fontosságú Szamtregyja várost, amelyet a múlt vasárnap óta a Zviad Gamszahurdia exelnökhöz hű egységek tartották ellenőrzésük alatt. A kormányerők és maga Eduard Sevardnadze grúz államfő tegnap reggel léptek be a városba, jelentette a tbiliszi belügyminisztérium. A kormánycsapatok további két frontvonalon még folytatják a harcokat. Genfből csütörtökön ENSZ-küldöttség utazott Abháziába, hogy kivizsgálják, mennyire megalapozottak azok a vádak, amelyek szerint az abházok etnikai tisztogatást végeznek az ottani grúzok körében. MOSZKVA SÖPÖRJÖN A SAJÁT NUKLEÁRIS PORTÁJÁN A KNDK tegnap „megrótta" az orosz kormányt, amiért csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek élesen bírálják Phenjant nukleáris politikájáért. Észak-Korea egyben azt ajánlotta Moszkvának, hogy tegyen rendet saját „nukleáris háza táján". A phenjani külügyminisztérium közleménye szerint a KNDK fenntartásokkal fogadta Jelcin és Kozirev külügyminiszter múlt heti tokiói nyilatkozatát. Ebben az orosz vezetők aggodalmuknak adnak hangot az észak-koreai nukleáris program miatt, felszólították Phenjant, tisztázza szándékait. Sőt, Kozirev közölte: Oroszország semmilyen országnak sem engedi meg, hogy felmondja az atomsorompó-szerződést. A KNDK e kijelentésekre reagálva ajánlotta Oroszországnak, hogy törődjön saját ügyeivel, majd emlékeztetett rá: Moszkvának a napokban épp Japánnal volt nézeteltérése amiatt, hogy nukleáris szennyező anyagokat temetett a Japán tengerbe. B

utrosz Ghali tegnap érkezett meg a szomáliai Baidoába, ám az ENSZ-főtitkár nem részesült kedvező fogadtatásban. Már érkezése előtt incidensekre került sor a szembenálló szomáliai csoportok között. Mohammed Farah Aidid tábornok hívei pedig tüntettek az ENSZ-főtitkár látogatása ellen, s kövekkel dobálták meg azokat a szomáliaiakat is, akik Butrosz Ghali fogadására készültek. Lapzártakor érkezett jelentés szerint az ENSZ főtitkára mindössze két órát időzött Baidoában, s Mogadishuból a kenyai fővárosba, Nairobiba repült. Az AFP hírügynökség szerint Ghalit útja előtt figyelmeztették arra, hogy jelenléte zavargásokat válthat ki. A

magyar kormány úgy döntött, hogy pénzbeli támogatást nyújt a munkanélküli földtulajdonosoknak. A 200 ezer forint összegű támogatás arra szolgál, hogy a nyilvántartott munkanélküli agrárvállalkozásba kezdhessen és ily módon biztosíthassa magának, illetve családjának a megélhetést. Az említett összeget hitel formájában veheti fel, amelyet hároméves haladék után négy év alatt kell részletekben törlesztenie. V

ladimír Dlouhý cseh ipari és kereskedelmi miniszter a Cseh Iparszövetség közgyűlésén visszautasította azokat az állításokat, hogy az ország ipara hanyatlóban van és csőd fenyegeti. A Mladá fronta Dnes tegnapi számában idézte a miniszter szavait, miszerint beindult a gazdasági növekedést megalapozó folyamat. I

zrael mérsékelte a korábban hozott intézkedéseket, amelyek akadályozták a megszállt területen élő palesztinok bejutását Izraelbe. A jövő héten lép életbe az a rendelet, amelynek értelmében a nők, tekintet nélkül korukra, a férfiak pedig 40, a gyermekek 16 év felett beléphetnek Izrael területére. Izrael a korábbi korlátozó intézkedéseket márciusban vezette be, amikor is a Jordán nyugati partján és a Gázai övezetben palesztin szélsőségesek összecsapásokat provokáltak. A

z Egyesült Államok tegnap elítélte a kelet-afrikai Burundiban lezajlott csütörtöki katonai pucscsot és támogatásáról biztosította a megbuktatott, demokratikusan megválasztott elnököt és kormányfőt. A washingtoni külügyminisztérium helyettes szóvivője szerint a. Fehér Ház a Bujumburában működő amerikai nagykövetségtől úgy értesült, hogy Melchior Ndadaye elnö köt elhurcolták egy kaszárnyába és további sorsa nem ismeretes. Az USA egyidejűleg leállította a Burundinak megszavazott 16 millió dolláros támogatás folyósítását. B

elgium a Párizsi Klub döntésének szellemében intézkedéseket tett a legelmaradottabb afrikai országok adósságának a csökkentésére. A belga bankok, exportőrök és nem kormányszintű szervezetek képviselői megállapodást írtak alá Erik Derijck együttműködési és fejlesztési miniszterrel, amelynek értelmében 1996-ig fokozatosan leírnak 14 afrikai ország tartozásaiból egymilliárd frankot. K

ínában az államtanács és a kommunista párt vezetése közös rendeletben intézkedett arról, hogy ezentúl az állami hivatalnokok nem vállalkozhatnak és a tőzsdén sem üzletelhetnek. A kínai vezetés ezzel az intézkedéssel akarja elejét venrli a politikusok körében elharapódzó korrupciónak. A rendelet értelmében az állami hivatalnokok nem folytathatnak vállalkozói tevékenységet, nem fogadhatnak el közvetítésért províziót, továbbá különböző ajándékokat, nem lehetnek gazdasági bizottságok tagjai és részvényekkel sem üzletelhetnek. A MŰFORDÍTÓ KULTÚRDIPLOMATA KAROL WLACHOVSKÝVAL BUDAPESTEN EGY DÍJRÓL Vasárnap délután a budapesti városházán adják át Karol Wlachovskýnak, Szlovákia Kulturális Intézete igazgatójának a Füst Milán Díjat. A független zsűri műfordítói és kultúrdiplomáciai munkásságát értékelte. A huszonöt évvel ezelőtt megkezdett munka már több elismerést is kapott, most mégis érdemes eltűnődnünk azon, a negyedszázados pálya, a magyar-szlovák irodalom közvetítésében, amelyet mintegy ötven szerkesztett - összeállított - fordított kötet fémjelez, mettől s merre tart. Wlachovskýt éppen a csehszlovákiai magyar irodalom vezette el a műfordítói pályára, bevallása szerint Monoszlóy, Dobos, Duba szlovákra fordított műveivel jelentkezett elsőnek irodalmi folyóiratokban, majd nyitott egyre tágabbra, s került el Budapestre, Mészöly, Mándy, Örkény műveihez, s tőlük egészen a kortársi posztmodernekig, Esterházyig, Nádas Péterig. Innen tekintett vissza ezután, a huszadik századi modern magyar prózairodalom nagyjaira, a Nyugat íróira, s e visszatekintés eredménye volt Kosztolányi és Csáth Géza bemutatása a szlovák olvasóknak. Wlachovskýt mindig (Pavel Kastl felvétele) Van azonban még egy nagy adósságunk a polgári irodalom bemutatásában, s ez Márai Sándor. - Ön az ELTE szlavisztikai tanszékén műfordítás-elméletet ad elő. - Két éve csinálom, a saját gyakorlatomból veszem az elaz a vonal érdekelte a magyar prózában, amelyik a legjobban hiányzott a szlovákból, mégpedig az a polgárosodást mégjelenítő irodalmi vonulat, amelyik a vidéki, népi hagyományokból egy újat tudott teremteni az új társadalmi körülmények között, a városi hagyományt és a polgári szemléletet. Talán nem szerénytelenség megjegyezni, hogy az ő közvetítésével került Grendel Lajos a szlovák irodalmi köztudatba. Grendel előnye az volt - mondta Karol Wlachovský Budapesten, amikor a díj kapcsán a szlovák és a magyar irodalom kölcsönhatásairól, a műfordítás szerepéről beszélgettünk -, hogy szélesebb látókörrel nézett a világba, s világirodalmi hatásokat is képes volt átültetni az alkotásaiba. Persze, ami fő, teljesen ki tudta magát vonni a kisebbségi sorsból, és általános emberi sorsokat, magatartásokat mutatott föl írásaiban. Azt hiszem ezzel lehet indokolni a szlovák olvasók nagyfokú empátiáját Grendel művészete iránt. - Fölerősödött most, a változások után, a szlovák irodalomban is az a polgáriasult vonal, amelyről beszéltünk? - Úgy gondolom, volt kisugárzása az én fordításaimnak is erre a szemléletre, hiszen Kertész Ákos Makrája, Mészöly, Mándy, Örkény kötetei szinte a pult alól fogytak akkoriban. Ez a vonal eredményezte azután azt a hatást, amelyet általában a kis népek irodalma tehet fordításai által, nevezetesen: nemcsak információt hoz, hanem serkentő szerepet is betölt. Persze akkor sem lehetett minden művet kiadni! Például Esterházy Termelési regénye, vagy Nádas Egy családregény vége című kötete, sőt Karinthy Ferenc Epepéje sem kapott engedélyt. Mészölynek a Saulusa helyett is mást voltam kénytelen lefordítani. A magyar irodalom útjai tehát kicsit előbbre vezettek, mint a kortárs szlovák irodalomé. méletet alátámasztó példákat, saját tévedéseimből, esetleg jó megoldásaimból indulok ki, hiszen a műfordítás is alkotás, egyszeri és megismételhetetlen. - A politika sajnos erősen befolyásol ma más, tőle kevésbé függő területeket. El-elakadnak a kulturális cserék útjai, göröngyösebbek, s a politikai szorongások óhatatlanul megmarkolják a kultúrdiplomata szívét is. - Kelet-Európában tipikus, hogy mindent politikai szinten akarnak megoldani. A kultúrának megvannak a maga sajátos törvényei. Nincs más dolog, mint az utakat alulról is figyelni, s akkor beindul a gazdasági élet, s utána már szabad a tér a kultúrának is. Talán a tolerancia hiányzik, annak elfogadása, hogy mindenki úgy fejezhesse ki magát, ahogy azt a legjobbnak érzi. S éppen ebben van nagy szerepe a kultúrának. BROGYÁNY1 JUDIT