Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22 / 247. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. OKTÓBER 22. A CSEH SAJTÓBÓL Morvaországban beindították üzletüket a lopott autókkal ke­reskedő jugoszlávok - tájékoz­tatott tegnap a Mladá fronta Dnes. Eddig Pozsonyban tevé­kenykedtek, ám az új szlovák rendőrségi törvény megnehezí­tette helyzetüket, ezért áttele­pültek Csehországba. A lap beszámolt arról, hogy letartóztatták az ostravai közle­kedésrendészet három rendőrét, akiket azzal vádolnak, csúszó­pénzeket fogadtak el és visszaél­tek hivatalukkal, amikor külön­böző machinációkban vettek részt a gépkocsik bejelentése so­rán. Az Interpollal együttmű­ködve az osztravai kriminalisták megállapították egy 1990-ig visszamenően végzett ellenőrzés alatt, hogy segítettek a lopott kocsik legalizálásában. Elfogad­ták a hamis iratokat annak elle­nére, hogy tudták: azok hami­sak. A lap szerint egy-egy ilyen ügyletért 30 ezer koronát in­kasszáltak. CHRISTOPHER: A BÉKE OSZTHATATLAN AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER BUDAPESTRŐL MOSZKVÁBA UTAZOTT Az Egyesült Államok közép-eu­rópai politikájának három fő cél­ja van. A legfőbb törekvés, hogy megerősödjenek az itteni de­mokratikus intézmények, má­sodsorban a kereskedelmi, har­madsorban pedig a két- és több oldalú biztonsági kapcsolatok fejlesztését kívánja előtérbe he­lyezni. Ezt Warren Christopher amerikai külügyminiszter jelen­tette ki tegnap Budapesten az amerikai üzletemberek előtt mondott beszédében. A miniszter, aki villámlátoga­tást tett Magyarországon, kifej­tette: Washington abból indul ki, hogy a béke oszthatatlan. A biz­tonsági kapcsolatok megerősíté­sében ezért komoly szerepet szánnak az Észak-atlanti Együtt­működési Tanácsnak, és magá­nak a NATO-nak is. Az USA a januári NATO-csúcs napirend­jére kívánja tűzni azt az új javas­latot, amely megnyitná a kaput a „NATO kiterjesztésének evo­lúciós folyamata előtt". Eljött az ideje, mondotta Christopher, hogy átalakítsuk az Észak-atlan­ti Szövetség és az új demokrati­kus országok közötti kapcsola­tot. Az új viszonyrendszer jel­mondata lehetne: „partnerkap­csolatokkal a békéért", vagyis a béke megőrzése érdekében a NATO mindenkire partner­ként tekint. Az előadás után egy ezzel kapcsolatos kérdésre vála­szolva a miniszter úgy nyilatko­zott, hogy amerikai elképzelés szerint az Észak-atlanti Együtt­működési Tanácsnak egyfajta fó­rummá kellene válnia, amely ki­fejezi a békepartnerséget. Chris­topher szerint egyébként az EBEÉ valamennyi tagállamának, beleértve a semleges országokat is, lehetősége lenne a jövőben arra, hogy partneri kapcsolato­kat ápoljon a NATO-val. Ez egyebek közt konzultációs lehe­tőséget biztosítana számukra bármiféle konfliktus esetén. Mindez persze nem zárja ki a formális kötődést a NATO-hoz valamelyik ország vagy orszá­gok részéről. Christopher tegnapi nemzet­közi sajtóértekezletén kiderült, a kelet-európai országok előtt ugyan megnyílik az út a NATO felé, de gyors tagságra semmi képpen sem lehet számítani. Az amerikai külügyminiszter a to­vábbiakban azt hangsúlyozta ki Budapesten, Washington elvárja a térség országaitól a demokrati­zálódási folyamatok következe­tes folytatását és a szabadpiaci átalakulást. Elmondta, az USA a kelet-európai térségben eddig ötmilliárd dollárt ruházott be, s ennek fele Magyarországra ke­rült, mert Washington Kelet-Eu­rópa egyik legstabilabb országá­nak épp Magyarországot tartja. Warren Christopher villámlá­togatása során találkozott Bo­ross Péter belügyminiszterrel, aki a beteg Antall József kor­mányfőt helyettesíti, valamint fogadta őt Göncz Árpád állam­fő is. A kora délutáni órákban az amerikai külügyminiszter Moszkvába utazott. Steve Oxman, az amerikai külügyminisztérium európai és kanadai ügyeiért felelős főigaz­gatója viszont még Budapesten maradt, és az esti órákban talál­kozott a visegrádi négyek kül­ügyminiszter-helyetteseivel. Kokes János, Budapest VIHARFELHŐK A NAGYDOMB FELETT (Folytatás az 1. oldalról) mennyire időszerű a bemérőkészü­lék felállítása, mellyel ellenőrizhető lesz egész Észak-Magyarország. Az­tán rádöbbentek, hogy vendégük tu­lajdonképpen magyar nemzetiségű. - Ekkor már Kárpátalja, illetve Ukrajna is szóba került. A tiszt urak azzal érveltek, hogy csak akkor él­hetünk biztonságban, ha látjuk, mi van szomszédaink udvarában, ha kellőképpen ellenőrizni tudjuk had­seregeik mozgását. És a királyhelme­ci domb, hangsúlyozták, stratégiai szempontból a legmegfelelőbb - em­lékezik vissza az akkori rábeszélé­sekre a polgármester. - Én igyekez­tem bizonyítani, hogy a mai korsze­rű haditechnika mellett 20-30 kilo­méteres távolság nem játszhat szere­pet. Miért nem a Nagymihály mellet­ti erdőben levő katonai objektum­ban építkeznek inkább? - kérdez­tem. De ők csak kötötték az ebet a karóhoz, hogy a Nagydombon és sehol máshol. Később konzultáltam néhány szakértővel, katonákkal is, akik beismerték, az általam javasolt hely is megfelelne a célnak. Legközelebb új érvvel jöttek a vezérkariak. Azt állították, az inf­rastruktúra miatt választották Hel­mecet. - Közelben van víz, villany, s az­tán megint kezdték a régi nótát: „Csak úgy élhetünk biztonságban, ha..." Érre én a következőkkel kontráztam. Magyarország nyitott szomszédai felé, s mi szintén nem győztük hangsúlyozni, hogy a cseh­szlovák és magyar hadsereg között milyen jó a viszony, hogy a tisztek látogatják egymást, tárgyalnak... Ez a lépés viszont másról tanúskodik. Ekkor már nem tudtak mivel érvelni, és azt válaszolták; azért van égetően szükség erre az objektumra, mert a magyar hadseregnak Sátoraljaúj­helyen ugyancsak van egy hasonló berendezése. Ez hazugság volt. Utá­nanéztünk. A magyarok is megcáfol­ták ezt az állítást-folytatja a polgár­mester. Amikor a vezérkar emberei lát­ták, képtelenek meggyőzni a helme­ci polgármestert, arra kérték, fogad­ja őket az önkormányzat, találkoz­hassanak a képviselőkkel is. Abban reménykedtek, őket könnyebb lesz megpuhítani. Tévedtek. A jól tájé­koztatott képviselők sem adták be derekukat. Ekkor megvádolták a polgármestert, hogy bizalmas ada­tokat, álamtitkokat árult el nekik. - Az önkormányzati ülésről azzal mentek el, hogy mi nem támogatjuk ezt a köztársaságot, nem akarjuk, hogy védelme biztosított legyen. Ezért már nem tárgyalnak velünk, hanem megvárják az új honvédelmi törvényt, s amint azt a parlament jóváhagyja, már nem lesz szükségük beleegyezésünkre. A környék lakóit sem hagyta hi­degen, hogy veszélybe került a város zöld tüdeje. Tiltakoztak, nagygyű­lést hívtak össze, s a petíciót mintegy 3000 aláírással elküldték az illetéke­seknek. Azok közben elkészítették a leendő objektum tervrajzát és csi­náltattak egy makettet is, melyet a nagy nyilvánosságnak is bemutat­tak. De bármilyen mutatós is volt az épület, a lakosok tetszését nem nyer­te meg. Pedig az eredetileg 100 fősre tervezett létesítményt 20 főre módo­sították. A MÁSODIK MENET Aki abban bízott, hogy az ország kettéválása után változik majd a helyzet, s a takarékosságra szoruló szlovák kormány eláll ettől a föderá­lis tervtől, tévedett. Hamarosan jöt­tek a kormányhivatal megbízottai. Civilben, barátságosan mosolyogva. - Azzal kezdték vállveregetős beszédüket, hogy a szövetségi embe­rek biztosan erőszakosak voltak, ke­mény hangon tárgyaltak, s nem ér­veltek eléggé meggyőzően. Azt is hangsúlyozták, mennyivel meg­erősödik majd a pozícióm, ha igent mondok. Hagytam őket beszélni, majd a végén közöltem: sem én, sem az önkormányzat nem egyezik bele az építkezésbe. Aztán megmutattam nekik a 3000 aláírást is. Mindennek ellenére találkozni akartak a képvi­selőkkel. össze is jöttünk jópáran. Megint a biztonságot, aztán a szlo­vák-magyar együttélést emlegették. Azzal is kecsegtettek, hogy építenek panelházakat, csatornát, de végül ki­derült, nemhogy a csatornázásra nincs pénzük, de még arra se na­gyon, hogy vizet vezessenek a Nagy­dombra. Amikor négyszemközt be­széltem egyikükkel (magyar tiszt volt az illető), elárulta, hogy valóban legfeljebb csak néhány tiszti lakásra van anyagi fedezetük. A küldöttség vezetője azzal hagyta ott névjegy­kártyáját, hogy ők bármikor készek tárgyalni, várják telefonhívásunkat. A HARMADIK (ÉS EGYBEN UTOLSÓ) MENET? A közelmúltban a járási hivatal főnöke (DSZM-tag) behívatta a kör­zeti hivatalok vezetőit, s közölte velük, hogy Királyhelmecre látogat a védelmi miniszter. Függetlenül attól, hogy a honvé­delmi tárca vezetője ma, holnap vagy egy hét múlva látogat Király­helmecre, számítani kell egy koráb­binál erősebb offenzívára. Milyenek hát a város kilátásai? - Egyet elmondhatok. Ez az ön­kormányzat sosem adja be a dere­kát, nem egyezik bele, hogy váro­sunkban, ahol sosem volt katonaság, egy katonai objektum épüljön. Mi nem érezzük szükségességét sem Helmec, sem a szlovák állam védel­mének szempontjából. Magyaror­szág nem ellenség, s Ukrajna sem az. Ha viszont valaki újra akarja éleszte­ni a kisantantot... ORDÓDY VILMOS Méry Gábor felvétele NÉHÁNY SORBAN T egnap a németországi Trave­múndében befejeződött a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanács­kozása. A miniszterek zárónyi­latkozatban közölték: egyetér­tésre jutottak a szövetséget érin­tő problémákban, beleértve a volt keleti tömb országaival folytatandó együttműködés kér­dését is. Manfred Wörner NATO-főtitkár ezzel összefüg­gésben bejelentette: a résztve­vők egyhangúlag jóváhagyták az amerikai javaslatot, amely vé­delmi területen korlátozott part­nerséget ajánl a kelet-európai államoknak. Ez a partneri kap­csolat nyithatná meg esetleg a NATO kapuit, ám semmiképp sem jelent garanciát a jövőbeni tagfelvételre, vélekedett Les As­pin amerikai védelmi miniszter. B urundiban tegnap katonai ál­lamcsínyt kíséreltek meg -jelentette a szomszédos Rwan­da állami rádióadója. A hírek szerint tegnap hajnalban a had­sereg egységei támadást intéztek a fővárosi tévé és rádió épülete ellen, és heves harcok voltak az elnöki palota környékén is. A kél hónappal ezelőtti válasz­tásokból győztesen kikerült Ndadaye államfő is állítólag a puccsisták kezére került. H elmut Kohl német kancellár tegnap felszólította a hazai vállalkozókat és alkalmazotta­kat, tegyenek nagyobb erőfeszí­téseket a német gazdasági helyzet megszilárdítása érdeké­ben. Parlamenti beszédében egyben síkraszállt a keleti szom­szédok és Németország közötti együttműködés bővítése mellett. E lőször fordult elő, hogy a FÁK Tádzsikisztánban ál­lomásozó egységei bevetették a légierőt a tádzsik iszlám ellen­zéki csapatok ellen. Az Interfax tegnapi jelentése szerint a FÁK egységeinek sikerült Afganisz­tánba visszaszorítaniuk a fegyve­res csapatokat. A harcokban mintegy 70 iszlám szélsőséges vesztette életét. G rúz kormányforrások sze­rint az Egyesült Államok felajánlották részvételüket az egymással szemben álló grúz fe­lek közötti béketárgyalásokon. Bili Clinton amerikai elnök le­vélben hívta meg washingtoni munkalátogatásra Eduard Se­vardnadze grúz államfőt, akit az Egyesült Államok „erős támoga­tásáról" biztosított. F rancois Mitterrand francia el­nök szerdán Strasbourgban az európai régiók képviselői előtt szorgalmazta a széles körű európai együttműködés kiépíté­sét, miközben óva intett a „jövő­től való hamis félelemtől és a múlt utáni hamis nosztalgiá­tól". A francia elnök tegnap immár a párizsi Elysée-palotá­ban fogadta Jasszer Arafatot, a P1SZ vezetőjét, akivel zárt ajtók mögött folytatott tárgyalá­sokat a Közel-Keleten kialakult legújabb helyzetről. K íváncsiskodók ezrei gyűltek össze tegnap a pakisztáni Banu város stadionjában, hogy szemtanúi lehessenek, miként korbácsolják meg azt a férfit, akinél a közelmúltban 45 gramm heroint találtak. A pakisztáni PPI hírügynökség jelentése sze­rint a férfit 18 hónappal ezelőtt 10 ostorcsapásra, két évig terje­dő börtönbüntetésre és kb. 100 márka összegű pénzbírságra ítélték. RABIN ÜZENETE: ASSZAD NEM DIKTÁLHAT MEGGYILKOLTÁK ARAFAT KÖZELI BARÁTJÁT Gázában tegnap meggyilkolták az 57 éves Asszad Szaftavit, a palesztin-izraeli megbékélés egyik kiemelkedő támogatóját. Akkor érték a gyilkos golyók, amikor lányaiért ment az iskolá­ba. Tavaly júliusban a funda­mentalista Hamasz mozgalom már megkísérelt ellene egy me­rényletet, de azt sikerült túlél­nie. A washingtoni békeszerző­dés aláírása óta ő a békekötés palesztin ellenzőinek negyedik áldozata. Szaftavi a Fattah ala­pító tagja, Arafat egyik közeli barátja volt. Ő is közvetített a PFSZ és az izraeli kormány között, Rabin miniszterelnök ál­lítólag személyesen is megláto­gatta. Nemcsak a palesztinok közül ellenzik többen a békekötést, nincs az ínyére Szíriának sem. Jicchak Rabin bejelentette, Den­nis Rosstól, a közel­keleti ügyek ameri­kai koordinátorától üzenetet küldött Damaszkuszba Ha­fez Asszad elnök­nek. Az amerikai diplomata által teg­nap vitt üzenet sze­rint Izrael kész folytatni a tárgyalá­sokat Szíriával, de Asszadnak nem szabad diktálnia, hogy ezek a tárgya­lások mikorra feje­ződjenek be. Sinion Peresz külügymi­niszter ezzel össze­függésben azt nyi­latkozta, az amerikaiak tudató sítják, hogy Izrael számára ne héz akceptálni egyes szíriai né zeteket. Közben az izraeli televízió be A héten szabadult az izraeli börtönből a most 53 éves Szalim Husszein Zerai, a legrégebben bebör­tönzött palesztin fogoly. Még 1970-ben ítélték cl. jelentette, liogy két héten belül szabadon engedik az izraeli bör­tönökben fogva tartott paleszti­nokat, összesen kb. kétezer sze­mélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents