Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓ. 1993. OKTÓBER 20. SEVARDNADZE SEGÍTSÉGET KÉR Eduard Sevardnadze grúz államfő .hétfő este az orosz televíziónak adott nyilatkozatában drámai hangot ütött meg, s nemcsak Moszkvától, hanem Bakutól és Jerevántól is segítséget kért a lázadók által elfoglalt, a Feketetenger partját Tbiliszivel összekötő főútvonal felszabadításához. Azzal érvelt, hogy nemcsak Grúzia, hahem a szomszédos államok számára is létfontosságú a biztonságos áruforgalom garantálása. Az elnök közölte: kormányának nincsenek eszközei, nincs megfelelő katonai ereje az útvonal felszabadításához, ezért kénytelen segítséget kérni. Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök arról biztosította éppen Moszkvában tartózkodó grúz kollégáját, Othar Patsasiát, hogy kormánya kész mindennemű segítséget megadni Tbiliszinek, kivéve a katonait. HIRM AG Y ARAZATUNK: Nyilvánvaló pedig, hogy Sevardnadze éppen katonai segítségre gondolt, s ezt jól tudják az orosz, az örmény és az azeri fővárosban egyaránt. A politikai köntörfalazás csak arra jó, hogy a három, kényelmetlen helyzetbe hozott országnak ne kelljen egyértelműen nemet mondania, bár Sevardnadze bizonyára tudja: szomszédai tartózkodásának van oka bőven. Örményország és Azerbajdzsán esetében ezek az okok szembetűnőek: elég bajuk van egymással, sem kedvük, sem erejük nincs ahhoz, hogy belekeveredjenek, mégpedig kívülállóként egy újabb konfliktusba. Ha lehet, Oroszország helyzete még kényesebb. Ennek gyökereit a szovjet éra utolsó hónapjaiban kell keresni, akkor Tbiliszi és Moszkva viszonya felettébb kiéleződött. A viszály nyitánya értelmetlen, felháborító és tragikus volt: OMON-osok támadtak gyalogsági ásókkal az ország függetlenségéért tüntető grúzokra. Az államfő, Mihail Gorbacsov elügyetlenkedte a véres incidens tisztázását, ami talán azzal is magyarázható, hogy maximum a tagköztársaságok nagyobb függetlenségét volt hajlandó elviselni, a tényleges önállóságról, a birodalom széthullásáról hallani sem akart. Majd jött az új elnök, Zviad Gamszahurdia, aki végérvényesen szakított Moszkvával, ráadásul egyszer s mindenkorra kitiltotta országából Eduard Sevardnadzét, aki akkor szovjet külügyminiszter volt. Azóta Moszkvában is alaposan megváltozott a helyzet, Borisz Jelcin lett az úr, aki nem szerette Sevit, különösen azt nem tudta megbocsátani neki, hogy az utolsó pillanatban még Gorbacsov segítségére sietett, ismét elvállalta a külügyi posztot, amelyről egyszer már lemondott. Az viszont Jelcinnek sem tetszett, hogy Grúzia nem volt hajlandó belépni a Független Államok Közösségébe, amelyben minden ellenkező állítás ellenére Oroszországé a vezető szerep. Gamszahurdia vad nacionalizmusának következményeként az oroszok tömegesen menekültek Grúziából, annak ellenére, hogy a még mindig ott állomásozó volt szovjet csapatok bizonyíthatóan segítették azokat, akiknek nem tetszett az elnök. El is űzték, s visszahívták Sevardnadzét, aki Moszkva nagy csalódására szintén nem sietett a FÁK-ba. Erre a lépésre csak most, az abháziai kudarc után szánta el magát - úgy tűnik, későn. Mégpedig több okból is. Jelcinnek van elég baja a saját ellenzékével, szüksége van minden katonára, s jelenlegi kényes helyzetében nem szívesen bocsátkozik egy határokon túli katonai kalandba, amely könnyen ellene fordítható. S persze azt sem feledi, hogy alig két hete Sevardnadze még felróta neki: az orosz katonák az abházokat segítik a grúzok ellenében. Most pedig azt szeretné, hogy a grúzokat segítsék a grúzok ellen. Nehéz elhinni, hogy Sevardnadze komolyan hitte volna: kap katonai segítséget. Az viszont nyilvánvaló: fuldoklik a grúz politikai mocsárban, s már szalmaszálakba kapaszkodik. GORFÖL ZSUZSA MOSZKVA MÉG MINDIG MAGYARÁZKODIK Nyikolaj Ribalszkij orosz környezetvédelmi miniszterhelyettes hétfői sajtóértekezletén változatlanul azt állította, hogy már két héttel ezelőtt értesítették az illetékes orosz és japán hivatalokat a nukleáris hulladék eltemetéséről a Japán-tenger vizeiben. Mint mondotta, ezt csak kivételesen engedélyezték, s bár 900 köbméter hulladékot vetettek a vízbe, a sugárzási szint két-három nap alatt ismét normális lesz. Hozzáfűzte, a kormány már kiutalta a pénzt egy olyan komplexum felépítésére, amely a folyékony atomhulladékot szilárdra fogja átalakítani, s azt majd megfelelő helyen tárolják. Az amerikai külügyi szóvivő közölte: állandóan nyomást gyakorolnak az orosz kormányra, hogy hagyjon fel a nukleáris hulladék tengerbe temetésével. Tegnap hajnalban lépett érvénybe a Haiti ellen elrendeli olaj- és katonai embargó. Az ENSZ-szankciók megtartását hat amerikai hadihajó ellenőrzi a partok mentén, de rövidesen csatlakozik hozzájuk több kanadai, francia, argentin és norvég hajó is. (Felvételünkön az amerikai Gettysburg cirkáló.) Raoul Cédras tábornok, a haiti hadsereg főparancsnoka az embargó életbe lépése után néhány órával ismét megerősítette: a rendezésről kötött megállapodás feltételezi, hogy a parlament törvényt fogad el az amnesztiáról. Hangsúlyozta, ő ezt jóhiszeműen írta alá, s kész megtartani mindazt, amit aláírt. Arra a kérdésre azonban nem volt hajlandó válaszolni, hogy nyugdíjba vonul-e még Aristide elnök hazatérése előtt. UHDE: VISEGRÁD NEM HELYETTESÍTHETI AZ ÖSSZEURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉST Göncz Árpád magyar államfő reményét fejezte ki, hogy Václav Havel cseh elnök minél előbb Magyarországra látogat. Göncz szerint ezt indokolná a közös határok nélküli jószomszédi kapcsolat és a regionális együttműködés. A magyar államfő erről tegnap beszélt Budapesten, amikor fogadta a Milan Uhde házelnök által vezetett cseh parlamenti küldöttséget. Az elnök szólt arról is, hogy a visegrádi együttműködés és a szabadkereskedelmi övezet megteremtése a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fontos állomása. Uhde szerint Csehország támogatja a visegrádi országok együttműködésének fejlesztését, de el akarja kerülni, s ellenzi az együttműködés intézményesítését. Prága szerint Visegrád nem helyettesítheti az összeurópai együttműködést. A cseh parlamenti delegáció felkereste Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert, a találkozó után Uhde elmondta: elsősorban biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, konkrétan Csehország és Magyarország európai integrációja, esetleges felvétele a NATO-ba. KOKES JÁNOS, Budapest MEGKÉRDEZTÜK MEDDIG SUGÁROZ MAGYAR MŰSORT A SZABAD EURÓPA? Miután Münchenben és Budapesten egyaránt ismét közzétették: megszűnik a müncheni székhelyű Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása, Rihánszky Lászlót, a magyar osztály igazgatójától kértünk pontosabb tájékoztatást arra vonatkozóan, meddig sugároznak még műsorokat, végérvényesnek tekinthető-e az adás beszüntetéséről hozott döntés. A döntés gyakorlatilag végérvényesnek mondható, igaz, október végéig hátravan pár nap, Washingtonban a megfelelő lobby addig, a határozat érvénybe lépéséig még próbálkozhat valamit tenni érdekünkben. Ez azonban már csak egy halvány remény - mondotta az igazgató. Véleménye szerint az illetékesek a pénzhiány miatt döntöttek az adás megszüntetése mellett. A jövőben a lengyel és a cseh műsorok müncheni sugárzása is megszűnik - tájékoztatott -, egy sokkal kisebb, szűkebb cseh, illetve lengyel csapat Prágában és Varsóban folytathatja majd munkáját, helyi középhullámon tovább sugározhat. A magyar adás azonban még mindig rövid hullámon közvetíti műsorait, s ellentétben a két társosztállyal mi Magyarországon nem tudtunk frekvenciához jutni. Mindez lényegében annak következménye, hogy az Országgyűlés nem hozta meg a médiatörvényt, moratórium van a frekvenciákra, tehát mi sem juthattunk hozzá. Bár a munkatársakat nem érte váratlanul a döntés, hiszen immár legalább fél éve tudták: „valami készül", mégsem gondolták, hogy a lépés ennyire drasztikus lesz - panaszolta végezetül Ribánszky László. (urbán) E

pp öt éve, hogy nála jártam. Félreeső, csendes, pázsittal övezett budai lakásában olyan magányosnak láttam, mint talán senkit sem az ő korosztályából. Szelíd volt, kedves és mosolygós, de éreztem a szavaiból: szomorú, kiábrándult, sértett művész ül velem szemben. A nyolcvanas évek végén Feleki Kamill ugyanis már csak az emlékeiből élt. Miska főpincért emlegette a Csárdáskirálynőből, Sir Basilt a Luxemburg grófjából, meg Peacockot a Koldusoperából. Legnagyobb szerepeit az Operettszínházból. Játszott ő természetesen „komolyat" is. Moliére-t, Brechtet és Dosztojevszkijt. Ének- és tánctudását, kivételes humorát azonban a zenés műfajban tudta igazán kamatoztatni. Latabár Kálmán és Honthy Hanna mellett a közönség hosszú évtizedeken át rá, érte, miatta váltott operettszínházbeli jegyet. Utoljára hetvenhétben lépett színpadra a Kabaré

ban, aztán soha többé, mert úgy érezte, vérig sértették. Beteg lett, lekettőzték a szerepét, de nem ezt vette zokon. Felgyógyult és nem CHARLESTONNAL, EL kapta vissza a szerepet, ez fájt neki. Fogta a kalapját, elköszönt szépen, és másnap betelefonált: ne hívják, ne várják, az ő számára most már meghalt a színház. Utolsó filmszerepében, az Uramistenben (Markovics Ferenc felvétele) Nem tudom, próbálták-e kiengesztelni, megbékíteni, erről ő sem beszélt nekem azon az öt évvel ezelőtti szombati napon. Egy biztos: a színpad varázsa mindörökre elillant előle. Gárdos Péter volt az egyetlen, akinek igent mondott, de tőle is filmszerepet kapott. Az Uramisten idős, philadelphiai illuzionistáját játszotta Eperjes Károllyal. De ennek is több éve már. Mint idős várúr az erődítményében, úgy élt nagy magányában a Pasaréten. Bútorain meg nem ült a por soha, szőnyegének rojtja mindig egyenesen állt, háza előtt, a kertben az év minden szakában ápoltak, gondozottak voltak a fák. Ápolt és elegáns volt ő is, pedig az utóbbi időben nagyon sokat betegeskedett már. Humorérzékét természetesen a legnehezebb pillanatokban sem veszítette el. „Meglátod, én a végén majd énekes halott leszek" - mondta a kapuban, miután kikísért. És kacagott jóízűen, ahogy csak ő tudott. Feleki Kamill nem nevet többé. Bár ki tudja... Lehet, hogy az életből is kacagva, charlestonnal ment el. (sz-ó) NÉHÁNY SORBAN B enazir Bhuttót, a PakisztáNéppárt elnökét választotta tegnap a parlament az új kormány élére. A 40 éves politikusasszony 121 szavazatot kapott, míg ellenfele, a konzervatív irányzatú volt miniszterelnök, Navaz Sarif ezzel szemben csak 72 szavazatot. T

egnap a svájci Interlakenben nemzetközi konferencia kezdődött a menekültek befogadásának kérdéséről, illetve arról, milyen gondoskodásban részesítsék a menekülteket és milyen segítséget nyújthatnak számukra a visszatoloncolás során. A nyugat-európai államok mellett Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Belorusszia képviselői is részt vesznek az értekezleten. L

aghuat algériai városban szombaton iszlám fundalisták meggyilkoltak két orosz alezredest - tájékoztatott tegnap Oroszország algériai nagykövetsége. A két áldozat - Vlagyimir Valejnij és Alekszandr Orlov — az említett város repülőtiszti főiskolájának vendégtanárai voltak. A jelentések szerint immár másodszor fordult elő, hogy iszlám fundamentalisták fegyveres csoportja külföldiek ellen indított támadást. M

adrid központjában tegnap reggel meggyilkolták Dionisio Herrerot, a spanyol légierő tábornokát, majd néhány perccel később a nemzeti ipari intézet épülete előtt ismeretlen tettesek bombamerényletet hajtottak végre. Az AFP hírügynökség tegnap délutáni jelentéséből nem derült ki, volt-e halálos áldozata a robbantásos merényletnek. D

ennis Ross amerikai megbízott megkezdte közelkeleti körútját, amelynek az arab országok és az Izrael közötti tárgyalások felújítása a célja. Ross elsőként Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt Kairóban, onnan Tuniszba utazott, ahol a tervek szerint Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével folytat majd megbeszéléseket. A következő napokban Jordániába, Izraelbe és Szíriába látogat. Warren Christopher valószínűleg november elején utazik a Közel-Keletre. FELLINI KÓMÁBAN Federico Fellinit hétfőn szívelégtelenséggel ismét kórházba szállították. Kezelőorvosa, Turchetti doktor szerint a rendezőt újabb szélütés érte, és kómába esett. Állapota súlyos. Maurizio Bufi, a római kórház intenzív osztályának főorvosa kijelentette, hogy bármiféle beavatkozás csak azután lehetséges, ha a beteget vissza lehet hozni a kómából. Franco Zeffirelli, aki bent volt nála, azt nyilatkozta, hogy bár a rendező még él, megmentésére nincs nagy remény. Felesége, Giulietta Massina egészségi állapota is megromlott. Az állandó idegfeszültségtől, aggódástól annyira legyengült, hogy szinte teljesen öszszeomlott. Az alatt az idő alatt, amíg férjét Ferrarában gyógykezelték, napok teltek el úgy, hogy rá se nézett az ételre. Á Gioia híre szerint az orvosok előbb idegkimerültséget állapítottak meg nála. Később egy alaposabb kivizsgálás légúti vírusos fertőzést mutatott ki.