Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám, csütörtök

GAZDASÁG REGIONÁLIS PROBLÉMÁK VERZUS POLITIKA MERRE TARTASZ, CSALLÓKÖZI RÉGIÓ? Amikor annak idején nálunk is megkezdődött a települések regionális szerveződése, a Záhorie után az országban másodikként jött létre a Csallóközi Városok és Községek Tanácsa, közhasználatú nevén a Csallóközi Régió. Fő szervezője és első elnöke, Öllős Árpád dunaszerdahelyi polgármester elsősorban a gazdasági kérdésekre helyezte a súlyt, külföldi befektetőket keresett, illetve adatbázist próbált létrehozni. A tárgyalások nagy része eredménytelenül végződött, ennek egyrészt Szlovákia folyamatosan romló nemzetközi tekintélye, másrészt pedig az volt az oka, hogy akkor még nem léteztek olyan vállalkozók, akik a felvett kapcsolatokat eredményesen továbbfejlesztették volna. Ennek ellenére például Magyarország nyugat-dunántúli régiójával gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködés indult meg, és az akkori ötletek megvalósításának lehetősége napjainkra már reális lehetőséggé vált. Tavaly ősszel a régió élére Pásztor István komáromi polgármestert választották. Ö befejezte a szervezési munkát, rendszeresebbé tette a szövetség vezető szervének, a tanácsnak a működését. Emellett azonban egy év távlatából az is nyilvánvaló, hogy azóta gazdasági témákról legfeljebb akkor esik szó, amikor önként jelentkezők a közgyűlés előtt előadják elképzeléseiket. Ezzel párhuzamosan a közgyűlésen, illetve a tanácsüléseken előtérbe kerültek az országos problémák és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalások. Ugyanakkor szaporodnak annak jelei, hogy a régió, illetve annak vezetősége egyre inkább megközelíti azt az érzékeny határt, amelyet átlépve lemond eredeti küldetéséről és a politika mezejére lép. Intézményi szinten az első politikai jellegű vita idén tavasszal tört ki. Az új közigazgatási felosztással kapcsolatban akkoriban a régiók országszerte tiltakoztak a Mečiar-kormány ignoráns magatartásával szemben és hasonlóképpen reagált a Csallóközi Régió is. A közgyűlésen azonban felvetődött, hogy ha már a tervezett petíció több pontja érinti a nemzetiségi összefüggéseket, miért kell még külön két magyar pontot is betenni, mások pedig azt javasolták, hogy ezek legalább az első helyről a szöveg végére kerüljenek. A polgármesterek végül is úgy döntöttek, hogy a vitatott pontok maradnak, de az utolsó helyeken. Ezenkívül abban is megegyeztek, milyen formában és mikor publikálják a petíciót. Az ügy ezzel még nem zárult le, ugyanis március 18-án az Együttélés Politikai Mozgalom az Új Szóban közleményt jelentetett meg, amelyben a megállapodással ellentétben nyilvánosságra hozta az előbb említett petíciót, mellékelve saját területfelosztási javaslatát és hozzátéve, hogy e?t a Csallóközi Régió is támogatja. Ez a lépés akkoriban meglehetősen nagy felháborodást váltott ki, de végül is az ügy elaludt. Az önkormányzatok érdekvédelmi szervezete ezután hivatalosan szeptemberben került a politika közelébe, mégpedig a komáromi tüntetés kapcsán. Mint ismeretes, ezt több párt helyi szervezete kezdeményezte és később csatlakozott hozzá a régió is. Az ezzel kapcsolatos tanácsülésen, amelyre meghívták a négy magyar párt vezetőit is, Duray Miklós javasolta, hogy tartsanak egy országos tüntetést is, amelyen a pozsonyi főtéren vonult volna fel több száz falu polgármestere, kezében a magyar helységnévtáblával. Ekkor azonban többen hangsúlyozták az ötlet veszélyes mivoltát, így a kezdeményezés nem kapta meg a kellő támogatást. Ezután felgyorsultak az események: az augusztus 27-én megtartott közgyűlés határozatot hozott arról, hogy létre kell hozni a szlovákiai magyar parlamenti képviselők és polgármesterek országos tanácsát. Ezt az elképzelést, amelyet politikai berkekben csak kisebbségi parlamentként emlegetnek, az Együttélés politikusai 1991 őszétől kezdve már többször is felvetették. A mozgalom intézményi szinten azonban csak tavasz óta törekszik erre, és ezután jelentek meg hasonló javaslatok a régión belül is. Az augusztus végi közgyűlés határozata alapján a tanács szeptember 24-én (Duray Miklós jelenlétében) létrehozta az előkészítő bizottságot, az Együttélés és az MKDM vezetősége pedig október elején közös nyilatkozatban támogatta a „régió kezdeményezését". Mindezek ismeretében úgy éreztük, hogy a régió néhány meghatározó egyéniségének időszerű feltenni a következő két kérdést: 1. Nem érzi-e úgy, hogy a Csallóközi Régió az utóbbi időben valamelyik politikai párt befolyása alá került, 2. Mi szükség van arra, hogy egy regionális szervezet országos politikai fórumot szervezzen. Pásztor István, Komárom polgármestere (Együttélés), a régió elnöke: Nem érzek ilyen befolyást. Az országos fórumot nem tartom egészen politikainak, hanem olyan lesz, amilyennek szervezzük. Ha a kormány megszabott számunkra egy régiót, nekünk is legyen erőnk és bátorságunk, hogy mi is megszabunk magunknak egyet. Lojkovics Sámuel, Nagymegyer polgármestere (független): Nincs mit hozzátennem a Pásztor István által elmondottakhoz. Ezenkívül úgy vettük észre, több magyar képviselő kissé elszakadt a mindennapoktól és ezért tartjuk szükségesnek, hogy egyenesen a polgármesterektől és a községi képviselőktől halljanak a problémákról. Bölcs József, Komáromfüss polgármestere (Együttélés): Egyáltalán nem érzek ilyen befolyást. Az országos méretű szervezést reakcióként vállaljuk, mert a szlovák vezetés kétségbe vonja, hogy a magyar parlamenti képviselők az egész magyarságot képviselik. (Alkérdés: Pásztor úr az előbb azt nyilatkozta, hogy ez nem nemzetiségi alapon szerveződik. Válasz: Hát nem nemzetiségi alapon, de azért biztos, hogy DélSzlovákiában szerveződik). Harsányi Imre, Gúta polgármestere (MKDM): Nem érzek befolyást. A kezdeményezés azért fontos, mert a Csallóközi Régió eltörpül a kormány politikájával szemben és ahhoz, hogy a polgáraink akaratát jobban érvényre juttassuk, nagyobb erő összefogása szükséges. Ennek a szervezetnek azokat a specifikumokat kell áthidalnia, amelyeket a régiók országos szervezete nem tud magáévá tenni. Ilyenek például az alapvető emberi jogok, nyelvhez való ragaszkodás, anyanyelv őrzése, kulturális helyzet megerősítése. Ők nem élik át azt amit mi, és ezért nem tudják képviselni a kisebbségi sorban élő embereket. Lukovics László, Nagybodak polgármestere (MPP), a közelmúltban kilépett a tanácsból: A Csallóközi Régió eredetileg azzal az elhatározással alakult meg, hogy a térség gazdasági és közérdekű problémáival - például a környezetvédelem, a szemétégető, az ipari üzemek szennyezése stb. - foglalkozzon. A közgyűléseken persze előbbutóbb a politikai kérdések is felmerültek, de szerintem, ha ezeket nem is szabad mellőzni, azért nem ezen a szinten kell őket megoldani. Ha a jelenlegi magyar parlamenti pártok hibákat követtek el, nekik kell megtalálniuk azt a módszert, hogyan alakítsák ki újra a parlamenti együttélést. Ha ugyanis ez így megy tovább, itt a kisebbség és Szlovákia hosszú távon nem lesz jó viszonyban. Én kiléptem a tanácsból, egyrészt azért, mert a falunkban nagyon sok a tennivaló, de ennek más oka is volt. Úgy érzem ugyanis, hogy a tanács olyan politikai kérdésekkel kezdett foglalkozni, amelyekről megalakításakor nem volt szó, másrészt pedig ellentéteket látok egyes járások polgármestereinek véleményében és nem érzem úgy, hogy akár kompromisszumok árán is, de előrehaladhatnánk. Pálffy Dezső, Nagyszarva polgármestere (DBP): Véleményem szerint az utóbbi nyolc hónap során érezhető, hogy az Együttélés a Csallóközi Régiót mint tömegbázist igyekszik kihasználni politikai céljai elérésére. A tanács munkájában egyre nagyobb szerepet kap a politizálás az érdekvédelemmel szemben. Ez, sajnos, rontja az összmunkát, mivel a régió nem arra hivatott, hogy pajzsként használják bizonyos politikai célok elérésére. Ez megmutatkozott a területi elrendeződéssel kapcsolatos petíció elfogadása után történtekben. Azok a tanácstagok pedig, akik nem értenek egyet ezzel a vonallal, már többször is rámutattak arra, hogy bizonyos személyek túlzásba vitték a helységnévtáblákkal kapcsolatos megnyilatkozásaikat, és a helyzetet nem a realitások, hanem az Együttélés politikai céljaiból kiindulva értékelik. A Csallóközi Régióban a helyzet azóta annyit változott, hogy az október 11-én megtartott tanácsülésen elhatározták: nem jogi, hanem néhányan magánszemélyként alapítják meg az országos szervezetet, amely elméletileg nyílt lesz minden, DélSzlovákiában valamilyen módon megválasztott képviselő számára, illetve nem hoz döntéseket. Noha a célokat és feladatokat illetően egyelőre meglehetősen nagy nézetkülönbség mutatkozik a Pásztor István és Lojkovics Sámuel által a sajtóértekezleten, illetve ezután Bölcs József és Harsányi Imre által érdeklődésünkre elmondott szemlélet közt, mindenképpen pozitív fejleményként értékelhető, hogy ezentúl a Csallóközi Régió kimarad ebből a várhatóan komoly bel- és külpolitikai következményeket kiváltó ügyből. Ezt bizonyítja az is, hogy a kezdeményező tanácstagok nem tartották fontosnak az eredeti döntést meghozó közgyűlés véleményét kikérni a lényegi változtatásokkal kapcsolatban, hanem október 11-én - már magánemberként - azonnyomban hozzáláttak a részletek kidolgozásához. A választott képviselők és polgármesterek elméletileg akár ötezer tagot is számláló egyesülése, amelynek élén száztagú szenátus fog állni a Csallóközi Régió munkája szempontjából egy szempontból mindenképpen előnyös lesz. Várhatóan ugyanis megszűnik bizonyos politikai erők kiemelt érdeklődése iránta, így újra annak szentelheti figyelmét, ami miatt eredetileg létrejött. Ellenkező esetben ugyanis könnyen megtörténhet vele az, ami a Párkány központú Déli Régióval, amely hasonló problémák miatt már másfél év óta nem fejt ki érdemi tevékenységet. TUBA LAJOS 1993. OKTÓBER 14. HEGESZTÉSTECHNIKA NEMZETKÖZI FÓRUM A pozsonyi hegesztési kutatóintézet szervezésében Hegesztési technológiák - Weldtech '93 címmel Pozsonyban, a Technika házában kedden nemzetközi kiállítás nyílt. A tárlat a hegesztés területén érdekelt cégek képviselői és a szakemberek számára jelentős fórummá vált, hiszen megkezdődtek.a hegesztéstechnika pozsonyi napjai (immár nyolcadik alkalommal), és a Hegesztők Szlovákiai Társaságának közgyűlése is összeült. A szlovák gazdasági minisztérium védnöksége alatt megvalósuló kiállításon a hazai hagyományos vállalatokon, s a közelmúltban alakult néhány szlovákiai magáncégen kívül a szakterület meghatározó vállalatai a világ minden tájáról szép számban voltak, nekik köszönhetően a népes szakmai és nagyközönség előtt valóban csúcstechnológiák vonulhattak fel. A hazai szakembereknek, az érdekelt szlovák cégeknek volt miből válogatniuk, volt mit megcsodálniuk. Nem kevés vállalkozónak csak az utóbbira tellett —telik. Ezt igazolta például Euboš Horňáček, a pozsonyi Homola marketing cég képviselője, a ZINSER, MERKLE német és a HYPETHERM amerikai cég termékeinek forgalmazója, aki a szlovák piac kicsi vásárlóerejére panaszkodott. Elmondta a csehországi piacon összehasonlíthatatlanul több csúcsminőségű terméket tudtak értékesíteni. Az első alkalommal megrendezett kiállítást üdvözölte, s reményét fejezte ki, hogy segítségével betörnek a szlovák piacra. A nyitrai Kovosplast állami vállalat romjain létrejött cég, köztük a Billik Kft. is képviseltette magát a szakmai fórumon. Tulajdonosa ugyancsak arra panaszkodott, hogy bár a hazai piacon különlegességnek számító félautomata hegesztőik iránt van érdeklődés, értékesítésük nehéz. A német rugalmasságot jelzi, hogy a Pozsonyban hétfőn képviseletet nyitott TÜV Bayern Gruppé világhírű cég is bemutatkozott a kiállításon. (mázsár) TANUL(HAT)JUK A REKLÁMOT Reklám, marketing '93 címmel a pozsonyi Istropolis művelődési központban a héten nemzetközi részvételű kiállítás szolgálta a marketing, a reklám ügyét. A jelentős érdeklődés is bizonyította, a szlovákiai vállalkozók rég tudatosították a reklám, a marketing vállalkozásfejlesztő szerepét, értik üzleti szükségességét. Hogyan lehet korszerűen és hatékonyan reklámozni, milyen módon lehet eredményes markétinget folytatni, milyen cégek, milyen kínálata áll rendelkezésre ezen a területen? E kérdésekre adott választ a szakmai tárlat. Bár márkakereskedőik és képviseleteik révén az ismert külföldi cégek „uralták a mezőnyt" - kiállított termékeikkel gyakran csúcstechnikát vonultatva fel — akadtak szép számmal hazaiak is. Meggyőzően kínálta például színes és sokrétű reklámszolgáltatásait az ivánkai Agency Royal Kft., és saját termékeinek gazdag választékát vonultatta fel a trencséni központú Europeum Q-EX magáncég. -zsár Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakemberei - a szelepben buborék keletkezik. A párolgás következtében nyomáskülönbség keletkezik, melynek következménye, hogy a buborék előtt levő folyékony tinta a nyomtatófej előtti papírra lövell ki. Az elfogadható nyomtatási sebesség végett a nyomtatófejen egymás mellett két sor szelepet alakítottak ki, soronként nyolc szeleppel. A szelepek egymástól való távolsága határozza meg a nyomtató felbontását, mely általában 300 dpi, ami azt jelenti, hogy nagyítókészülék alatti vizsgálódáskor 1 hüvelyk hosszúságú vonalon 300 apró pontocskát számolhatnánk meg. A színes tintasugaras nyomtatók működési elve megegyezik a feketékével, a különbség csupán annyi, hogy a három alapszín - cián, sárga bíbor, melyekből elméletileg bármilyen szín kikeverhető - három tintatartót és ugyanannyi szelepegyüttest igényel. A manapság gyártott színes tintasugaras nyomtatók 16,6 millió árnyalatot tartalmazó színskálát képesek megkülönböztetni. A tintasugaras nyomtató előnyei: - csendesebbek, mint a tűs nyomtatók, -jobb minőségben nyomtatnak a tűs nyomtatóknál, -megtalálhatók hordozható változatban is. A tintasugaras nyomtató hátrányai: -piaci áruk az egyszerűbb tűs nyomtatóké fölött van, üzemeltetési költségük is nagyobb, -grafikus üzemmódban nagyon lassúak (egy bonyolultabb A4-es oldal nyomtatása akár 15 percig is eltarthat), - egyszerre csak egy papírra nyomtatnak. KOSÁR DEZSŐ Kérjük kedves olvasóinkat, hogy kérdéseiket a jövőben a gyorsabb válaszadás végett a KomBit Computer Kft. címére küldjék: KomBit Computer Kft., Város u. 16., 945 01 Komárom, tel.: 0819/2117, 2027, fax: 0819/626 48. NYOMTATÓ JELIGÉRE Nyomtatóvásárlás előtt állok, de ezidáig még nem sikerült döntenem. Kérem, ismertessék az általában használt nyomtatótípusok működési elvét, gyorsaságát és felhasználhatóságát. -Folytatva a múlt héten elkezdett bemutatást, melynek tárgya a tűs nyomtató volt, ezúttal essék szó a tintasugaras nyomtatókról. E nyomtatótípus ugyan alig néhány éves történelemmel büszkélkedhet (első változata 1984-ben került bemutatásra), azonban kedvező adottságainak köszönhetően máris egyre nagyobb teret hódít magának. Megtalálható mind monochromatikus, azaz egyszínű, mind pedig színes változatban. A tintasugaras nyomtató lényege, illetve a tűs nyomtatótól való különbözősége magában a nyomtatófejben található meg, mely alapjában a tintatartóból és a fej alsó részén kialakított, szelepből áll. A szelepek előtt különféle filterek találhatók, valamint egy ellenállás. A tintasugaras nyomtató meghajtójának impulzusára az ellenállás 3-5 mikromásodperc alatt képes 40 Celsius fokos hőmérsékletet elérni, aminek hatására a tinta gyorsan párologni kezd