Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám, csütörtök

GAZDASÁG REGIONÁLIS PROBLÉMÁK VERZUS POLITIKA MERRE TARTASZ, CSALLÓKÖZI RÉGIÓ? Amikor annak idején nálunk is megkezdődött a települések regionális szerveződése, a Záhorie után az országban másodikként jött létre a Csalló­közi Városok és Községek Tanácsa, közhasználatú nevén a Csallóközi Régió. Fő szervezője és első elnöke, Öllős Árpád dunaszerdahelyi polgármes­ter elsősorban a gazdasági kérdésekre helyezte a súlyt, külföldi befektetőket keresett, illetve adat­bázist próbált létrehozni. A tárgyalások nagy része eredménytelenül végződött, ennek egyrészt Szlo­vákia folyamatosan romló nemzetközi tekintélye, másrészt pedig az volt az oka, hogy akkor még nem léteztek olyan vállalkozók, akik a felvett kapcsolatokat eredményesen továbbfejlesztették volna. Ennek ellenére például Magyarország nyu­gat-dunántúli régiójával gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködés indult meg, és az akkori ötletek megvalósításának lehetősége napjainkra már reális lehetőséggé vált. Tavaly ősszel a régió élére Pásztor István komáromi polgármestert vá­lasztották. Ö befejezte a szervezési munkát, rendszeresebbé tette a szö­vetség vezető szervének, a tanács­nak a működését. Emellett azonban egy év távlatából az is nyilvánvaló, hogy azóta gazdasági témákról leg­feljebb akkor esik szó, amikor ön­ként jelentkezők a közgyűlés előtt előadják elképzeléseiket. Ezzel pár­huzamosan a közgyűlésen, illetve a tanácsüléseken előtérbe kerültek az országos problémák és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalások. Ugyan­akkor szaporodnak annak jelei, hogy a régió, illetve annak vezetősége egyre inkább megközelíti azt az ér­zékeny határt, amelyet átlépve le­mond eredeti küldetéséről és a poli­tika mezejére lép. Intézményi szinten az első politi­kai jellegű vita idén tavasszal tört ki. Az új közigazgatási felosztással kap­csolatban akkoriban a régiók ország­szerte tiltakoztak a Mečiar-kormány ignoráns magatartásával szemben és hasonlóképpen reagált a Csallóközi Régió is. A közgyűlésen azonban felvetődött, hogy ha már a tervezett petíció több pontja érinti a nemzeti­ségi összefüggéseket, miért kell még külön két magyar pontot is betenni, mások pedig azt javasolták, hogy ezek legalább az első helyről a szö­veg végére kerüljenek. A polgármes­terek végül is úgy döntöttek, hogy a vitatott pontok maradnak, de az utolsó helyeken. Ezenkívül abban is megegyeztek, milyen formában és mikor publikálják a petíciót. Az ügy ezzel még nem zárult le, ugyanis március 18-án az Együttélés Politikai Mozgalom az Új Szóban közleményt jelentetett meg, amelyben a megálla­podással ellentétben nyilvánosságra hozta az előbb említett petíciót, mel­lékelve saját területfelosztási javas­latát és hozzátéve, hogy e?t a Csalló­közi Régió is támogatja. Ez a lépés akkoriban meglehetősen nagy felhá­borodást váltott ki, de végül is az ügy elaludt. Az önkormányzatok érdekvédel­mi szervezete ezután hivatalosan szeptemberben került a politika kö­zelébe, mégpedig a komáromi tünte­tés kapcsán. Mint ismeretes, ezt több párt helyi szervezete kezdeményez­te és később csatlakozott hozzá a ré­gió is. Az ezzel kapcsolatos tanács­ülésen, amelyre meghívták a négy magyar párt vezetőit is, Duray Mik­lós javasolta, hogy tartsanak egy országos tüntetést is, amelyen a po­zsonyi főtéren vonult volna fel több száz falu polgármestere, kezében a magyar helységnévtáblával. Ekkor azonban többen hangsúlyozták az ötlet veszélyes mivoltát, így a kezde­ményezés nem kapta meg a kellő támogatást. Ezután felgyorsultak az esemé­nyek: az augusztus 27-én megtartott közgyűlés határozatot hozott arról, hogy létre kell hozni a szlovákiai magyar parlamenti képviselők és polgármesterek országos tanácsát. Ezt az elképzelést, amelyet politikai berkekben csak kisebbségi parla­mentként emlegetnek, az Együttélés politikusai 1991 őszétől kezdve már többször is felvetették. A mozgalom intézményi szinten azonban csak ta­vasz óta törekszik erre, és ezután jelentek meg hasonló javaslatok a ré­gión belül is. Az augusztus végi köz­gyűlés határozata alapján a tanács szeptember 24-én (Duray Miklós je­lenlétében) létrehozta az előkészítő bizottságot, az Együttélés és az MKDM vezetősége pedig október elején közös nyilatkozatban támo­gatta a „régió kezdeményezését". Mindezek ismeretében úgy érez­tük, hogy a régió néhány meghatáro­zó egyéniségének időszerű feltenni a következő két kérdést: 1. Nem érzi-e úgy, hogy a Csallóközi Régió az utóbbi időben valamelyik politi­kai párt befolyása alá került, 2. Mi szükség van arra, hogy egy regioná­lis szervezet országos politikai fóru­mot szervezzen. Pásztor István, Komárom polgár­mestere (Együttélés), a régió elnöke: Nem érzek ilyen befolyást. Az or­szágos fórumot nem tartom egészen politikainak, hanem olyan lesz, ami­lyennek szervezzük. Ha a kormány megszabott számunkra egy régiót, nekünk is legyen erőnk és bátorsá­gunk, hogy mi is megszabunk ma­gunknak egyet. Lojkovics Sámuel, Nagymegyer polgármestere (független): Nincs mit hozzátennem a Pásztor István által elmondottakhoz. Ezenkívül úgy vet­tük észre, több magyar képviselő kissé elszakadt a mindennapoktól és ezért tartjuk szükségesnek, hogy egyenesen a polgármesterektől és a községi képviselőktől halljanak a problémákról. Bölcs József, Komáromfüss pol­gármestere (Együttélés): Egyáltalán nem érzek ilyen befolyást. Az orszá­gos méretű szervezést reakcióként vállaljuk, mert a szlovák vezetés kétségbe vonja, hogy a magyar par­lamenti képviselők az egész magyar­ságot képviselik. (Alkérdés: Pásztor úr az előbb azt nyilatkozta, hogy ez nem nemzetiségi alapon szervező­dik. Válasz: Hát nem nemzetiségi alapon, de azért biztos, hogy Dél­Szlovákiában szerveződik). Harsányi Imre, Gúta polgármeste­re (MKDM): Nem érzek befolyást. A kezdeményezés azért fontos, mert a Csallóközi Régió eltörpül a kor­mány politikájával szemben és ah­hoz, hogy a polgáraink akaratát job­ban érvényre juttassuk, nagyobb erő összefogása szükséges. Ennek a szer­vezetnek azokat a specifikumokat kell áthidalnia, amelyeket a régiók országos szervezete nem tud magáé­vá tenni. Ilyenek például az alapvető emberi jogok, nyelvhez való ragasz­kodás, anyanyelv őrzése, kulturális helyzet megerősítése. Ők nem élik át azt amit mi, és ezért nem tudják képviselni a kisebbségi sorban élő embereket. Lukovics László, Nagybodak pol­gármestere (MPP), a közelmúltban kilépett a tanácsból: A Csallóközi Régió eredetileg azzal az elhatáro­zással alakult meg, hogy a térség gazdasági és közérdekű problémái­val - például a környezetvédelem, a szemétégető, az ipari üzemek szennyezése stb. - foglalkozzon. A közgyűléseken persze előbb­utóbb a politikai kérdések is felme­rültek, de szerintem, ha ezeket nem is szabad mellőzni, azért nem ezen a szinten kell őket megoldani. Ha a jelenlegi magyar parlamenti pártok hibákat követtek el, nekik kell meg­találniuk azt a módszert, hogyan alakítsák ki újra a parlamenti együtt­élést. Ha ugyanis ez így megy to­vább, itt a kisebbség és Szlovákia hosszú távon nem lesz jó viszony­ban. Én kiléptem a tanácsból, egyrészt azért, mert a falunkban na­gyon sok a tennivaló, de ennek más oka is volt. Úgy érzem ugyanis, hogy a tanács olyan politikai kérdésekkel kezdett foglalkozni, amelyekről megalakításakor nem volt szó, más­részt pedig ellentéteket látok egyes járások polgármestereinek vélemé­nyében és nem érzem úgy, hogy akár kompromisszumok árán is, de előrehaladhatnánk. Pálffy Dezső, Nagyszarva polgár­mestere (DBP): Véleményem szerint az utóbbi nyolc hónap során érezhe­tő, hogy az Együttélés a Csallóközi Régiót mint tömegbázist igyekszik kihasználni politikai céljai elérésére. A tanács munkájában egyre nagyobb szerepet kap a politizálás az érdek­védelemmel szemben. Ez, sajnos, rontja az összmunkát, mivel a régió nem arra hivatott, hogy pajzsként használják bizonyos politikai célok elérésére. Ez megmutatkozott a te­rületi elrendeződéssel kapcsolatos petíció elfogadása után történtek­ben. Azok a tanácstagok pedig, akik nem értenek egyet ezzel a vonallal, már többször is rámutattak arra, hogy bizonyos személyek túlzásba vitték a helységnévtáblákkal kapcso­latos megnyilatkozásaikat, és a helyzetet nem a realitások, hanem az Együttélés politikai céljaiból kiin­dulva értékelik. A Csallóközi Régióban a helyzet azóta annyit változott, hogy az októ­ber 11-én megtartott tanácsülésen elhatározták: nem jogi, hanem néhá­nyan magánszemélyként alapítják meg az országos szervezetet, amely elméletileg nyílt lesz minden, Dél­Szlovákiában valamilyen módon megválasztott képviselő számára, il­letve nem hoz döntéseket. Noha a célokat és feladatokat illetően egyelőre meglehetősen nagy nézet­különbség mutatkozik a Pásztor Ist­ván és Lojkovics Sámuel által a saj­tóértekezleten, illetve ezután Bölcs József és Harsányi Imre által érdek­lődésünkre elmondott szemlélet közt, mindenképpen pozitív fejle­ményként értékelhető, hogy ezentúl a Csallóközi Régió kimarad ebből a várhatóan komoly bel- és külpoliti­kai következményeket kiváltó ügy­ből. Ezt bizonyítja az is, hogy a kez­deményező tanácstagok nem tartot­ták fontosnak az eredeti döntést meghozó közgyűlés véleményét ki­kérni a lényegi változtatásokkal kap­csolatban, hanem október 11-én - már magánemberként - azon­nyomban hozzáláttak a részletek ki­dolgozásához. A választott képviselők és polgár­mesterek elméletileg akár ötezer ta­got is számláló egyesülése, amelynek élén száztagú szenátus fog állni a Csallóközi Régió munkája szem­pontjából egy szempontból minden­képpen előnyös lesz. Várhatóan ugyanis megszűnik bizonyos politi­kai erők kiemelt érdeklődése iránta, így újra annak szentelheti figyelmét, ami miatt eredetileg létre­jött. Ellenkező esetben ugyanis könnyen megtörténhet vele az, ami a Párkány központú Déli Régióval, amely hasonló problémák miatt már másfél év óta nem fejt ki érdemi tevékenységet. TUBA LAJOS 1993. OKTÓBER 14. HEGESZTÉSTECHNIKA ­NEMZETKÖZI FÓRUM A pozsonyi hegesztési kutatóin­tézet szervezésében Hegesztési technológiák - Weldtech '93 címmel Pozsonyban, a Technika házában kedden nemzetközi ki­állítás nyílt. A tárlat a hegesztés területén érdekelt cégek képvi­selői és a szakemberek számára jelentős fórummá vált, hiszen megkezdődtek.a hegesztéstech­nika pozsonyi napjai (immár nyolcadik alkalommal), és a He­gesztők Szlovákiai Társaságának közgyűlése is összeült. A szlovák gazdasági minisztérium védnök­sége alatt megvalósuló kiállítá­son a hazai hagyományos válla­latokon, s a közelmúltban ala­kult néhány szlovákiai magáncé­gen kívül a szakterület meghatá­rozó vállalatai a világ minden tájáról szép számban voltak, ne­kik köszönhetően a népes szak­mai és nagyközönség előtt való­ban csúcstechnológiák vonulhat­tak fel. A hazai szakembereknek, az érdekelt szlovák cégeknek volt miből válogatniuk, volt mit meg­csodálniuk. Nem kevés vállalko­zónak csak az utóbbira tellett —telik. Ezt igazolta például Euboš Horňáček, a pozsonyi Homola marketing cég képviselője, a ZINSER, MERKLE német és a HYPETHERM amerikai cég termékeinek forgalmazója, aki a szlovák piac kicsi vásárlóerejé­re panaszkodott. Elmondta a csehországi piacon összeha­sonlíthatatlanul több csúcsminő­ségű terméket tudtak értékesíte­ni. Az első alkalommal megren­dezett kiállítást üdvözölte, s re­ményét fejezte ki, hogy segítsé­gével betörnek a szlovák piacra. A nyitrai Kovosplast állami vállalat romjain létrejött cég, köztük a Billik Kft. is képvisel­tette magát a szakmai fórumon. Tulajdonosa ugyancsak arra pa­naszkodott, hogy bár a hazai piacon különlegességnek számí­tó félautomata hegesztőik iránt van érdeklődés, értékesítésük nehéz. A német rugalmasságot jelzi, hogy a Pozsonyban hétfőn képviseletet nyitott TÜV Bayern Gruppé világhírű cég is bemutat­kozott a kiállításon. (mázsár) TANUL(HAT)JUK A REKLÁMOT Reklám, marketing '93 címmel a pozsonyi Istropolis művelődési központban a héten nemzetközi részvételű kiállítás szolgálta a marketing, a reklám ügyét. A jelentős érdeklődés is bizonyí­totta, a szlovákiai vállalkozók rég tudatosították a reklám, a marketing vállalkozásfejlesztő szerepét, értik üzleti szükséges­ségét. Hogyan lehet korszerűen és hatékonyan reklámozni, mi­lyen módon lehet eredményes markétinget folytatni, milyen cé­gek, milyen kínálata áll rendel­kezésre ezen a területen? E kér­désekre adott választ a szakmai tárlat. Bár márkakereskedőik és kép­viseleteik révén az ismert külföl­di cégek „uralták a mezőnyt" - kiállított termékeikkel gyak­ran csúcstechnikát vonultatva fel — akadtak szép számmal hazaiak is. Meggyőzően kínálta például színes és sokrétű reklámszolgál­tatásait az ivánkai Agency Royal Kft., és saját termékeinek gaz­dag választékát vonultatta fel a trencséni központú Europeum Q-EX magáncég. -zsár Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakemberei - a szelepben buborék keletkezik. A párolgás következtében nyomás­különbség keletkezik, melynek kö­vetkezménye, hogy a buborék előtt levő folyékony tinta a nyomtatófej előtti papírra lövell ki. Az elfogadható nyomtatási sebes­ség végett a nyomtatófejen egymás mellett két sor szelepet alakítottak ki, soronként nyolc szeleppel. A sze­lepek egymástól való távolsága hatá­rozza meg a nyomtató felbontását, mely általában 300 dpi, ami azt jelenti, hogy nagyítókészülék alatti vizsgálódáskor 1 hüvelyk hosszúsá­gú vonalon 300 apró pontocskát szá­molhatnánk meg. A színes tintasugaras nyomtatók működési elve megegyezik a feketé­kével, a különbség csupán annyi, hogy a három alapszín - cián, sárga bíbor, melyekből elméletileg bármi­lyen szín kikeverhető - három tinta­tartót és ugyanannyi szelepegyüttest igényel. A manapság gyártott színes tintasugaras nyomtatók 16,6 millió árnyalatot tartalmazó színskálát ké­pesek megkülönböztetni. A tintasugaras nyomtató előnyei: - csendesebbek, mint a tűs nyom­tatók, -jobb minőségben nyomtatnak a tűs nyomtatóknál, -megtalálhatók hordozható vál­tozatban is. A tintasugaras nyomtató hátrá­nyai: -piaci áruk az egyszerűbb tűs nyomtatóké fölött van, üzemeltetési költségük is nagyobb, -grafikus üzemmódban nagyon lassúak (egy bonyolultabb A4-es ol­dal nyomtatása akár 15 percig is eltarthat), - egyszerre csak egy papírra nyomtatnak. KOSÁR DEZSŐ Kérjük kedves olvasóinkat, hogy kérdéseiket a jövőben a gyorsabb válaszadás végett a KomBit Compu­ter Kft. címére küldjék: KomBit Computer Kft., Város u. 16., 945 01 Komárom, tel.: 0819/2117, 2027, fax: 0819/626 48. NYOMTATÓ JELIGÉRE Nyomtatóvásárlás előtt állok, de ezidáig még nem sikerült dönte­nem. Kérem, ismertessék az általában használt nyomtatótípusok működési elvét, gyorsaságát és felhasználhatóságát. -Folytatva a múlt héten elkezdett bemutatást, melynek tárgya a tűs nyomtató volt, ezúttal essék szó a tintasugaras nyomtatókról. E nyomtatótípus ugyan alig néhány éves történelemmel büszkélkedhet (első változata 1984-ben került be­mutatásra), azonban kedvező adott­ságainak köszönhetően máris egyre nagyobb teret hódít magának. Meg­található mind monochromatikus, azaz egyszínű, mind pedig színes változatban. A tintasugaras nyomtató lényege, illetve a tűs nyomtatótól való külön­bözősége magában a nyomtatófej­ben található meg, mely alapjában a tintatartóból és a fej alsó részén kialakított, szelepből áll. A szelepek előtt különféle filterek találhatók, valamint egy ellenállás. A tintasuga­ras nyomtató meghajtójának impul­zusára az ellenállás 3-5 mikromá­sodperc alatt képes 40 Celsius fokos hőmérsékletet elérni, aminek hatásá­ra a tinta gyorsan párologni kezd

Next

/
Thumbnails
Contents