Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 9. ÚJ SZÓ. MOZAIK 4 KI MIVEL AKAR AZ ET-HEZ FORDULNI? KÉT GYILKOSSÁG - NAPONTA ÁSATÁSOK RIMASZOMBAT FŐTERÉN A KÖZÉPKORI TEMPLOM ALAPJAIT MÁR MEGTALÁLTÁK (Munkatársunktól) A Rimaszombati Városi Tanács a közelmúltban dön­tést hozott a város főterének teljes rekonstrukciójáról. A műemlékekről szóló törvény értelmében a rekonst­rukciót régészeti feltárásnak kell megelőznie. Ez két héttel ezelőtt meg is kezdődött. A város megbízá­sából a rimaszombati Gömöri Mú­zeum végzi az ásatásokat, együttmű­ködve a Rozsnyói Műemlékvédelmi Hivatallal. Dr. B. Kovács István, a Gömöri Múzeum igazgatója, az ásatások irányítója az eddigi és vár­ható eredményekről a következőket mondta: - Részint írásos forrásokból, ré­szint máshonnan tudjuk, hogy a fő­tér alatt számos középkori épületnek a maradványa rejtőzik. Amikor 1939-ben a tér parkosítási terveit készítették, illetve a parkosítást vé­gezték, több helyen ráakadtak ezek­nek a középkori épületeknek a rom­jaira. Az akkori leletekről egy hoz­závetőleges térképet is készítettek, számunkra ez is egyfajta támpontot jelent. Ami biztosan elő kellett hogy kerüljön, s immár elő is került, az a középkori, föltehetőleg még XI. századi román stílusú, háromhajós templomnak a maradványa. Ez a ré­gi plébániatemplom Szent János tisz­teletére volt szentelve. A főtéren álló mai templom — mely Mária Te­rézia idejében és támogatásával épült - részben e régi templom alap­jaira emeltetett, s az építők a közép­kori templom egyes falrészeit is be­építették az új építménybe. Föltár­juk a templom körüli temetőnek egy részét is. A temetőt egy fal övezte, mely nemcsak a temetőt mint szen­telt földet kerítette el, hanem a pol­gárság védelmének céljaira is szol­gált. Immár ennek a falnak a marad­ványai is előkerültek. Történeti for­rásokból tudunk arról, hogy e falon négy kapu volt, és ismeretes az is, hogy egy XVI. századi kápolna ma­radványai is itt rejtőznek a közelé­ben. A kápolnát egy Varga János nevű polgár építtette a város katoli­kusainak, amikor a főtéri templom a reformátusok kezébe került. Szá­molunk azzal is, hogy a tér délnyu­gati részén az egykori vásárcsarnok maradványai is előkerülnek, és nem zárjuk ki azt sem, hogy egyéb objek­tumok mellett talán a középkori vá­rosháza alapjai is előbukkannak. Hogy még ezenkívül mi minden, azt nem tudjuk, mert a város 1506-ban teljesen leégett, s vele a városi levél­tár is, így írásbeli forrásaink nagyon gyérek. A múzeumigazgató mindezekhez még hozzátette: a tervek szerint a föltárások befejezése után a tér újjáépítését úgy kívánják megoldani, hogy a föltárt épületmaradványok egy részét helyben, eredeti állapo­tukban mutatnák be. (k-t) PÉNZFESZTIVÁL BESZTERCEBÁNYÁN (Munkatársunktól) Szeptember hu­szadikától négy napra Besztercebá­nya válik a szlovák pénzügyi élet • központjává. Ekkor kerül sor ugyan­is a FINEX nemzetközi pénzügyi, banki és biztosítási kiállításra, ame­lyen az összes, Szlovákiában műkö­dő pénzintézményen kívül bemutat­koznak az ágazat számára szükséges berendezéseket és felszereléseket gyártó és árusító vállalatok is. Jozef Kreutz, a kiállítás feletti szakmai felügyeletet ellátó Szlovák Nemzeti Bank besztercebányai ki­rendeltségének igazgatója tegnap Pozsonyban elmondta, hogy a ren­dezvény keretében egy nemzetközi konferenciára is sor kerül a regioná­lis bankrendszer fejlődéséről. Dušan Kováč, a kiállítás igazgató­ja közölte, hogy a résztvevők a Mű­velődési Házban és a Téli Stadion­ban összesen 3400 négyzetméternyi kiállítóterületet foglaltak el. Külön­legességnek számítanak a körmöci pénzverdének a nyilvánosság előtt különben zárt részeibe szervezett kirándulások is. -tl­(Munkatársunktól) Roman Zelenay úgy véli, hogy a ČTK hírügynökség teljesen elferdítet­te Vladimír Mečiar kormányfő romákkal kapcsolatos iglói sza­vait. A DSZM alelnöke a mozga­lom tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nagy vissz­hangot kiváltott idézetben nem volt szó szerint említve a roma etnikum. Hogy ecsetelje a kor­mány romakérdéshez való pozi­tív viszonyulását, elmondta, nem ismer olyan országot, ahol roma tanszéket hoztak volna lét­re, márpedig Szlovákiában van ilyen. Roman Kováč miniszterel­nök-helyettes sem tudott vála­szolni arra a kérdésre, hogy mi­lyen kártérítést fog a kormány követelni a ČTK-tól. Kováč egyébként nem tartja sértőnek Mečiar iglói mondatait, ame­lyekkel szavai szerint az egész kormány megismerkedett. Zele­nay a továbbiakban idézte Du­ray Miklósnak a szeptember 1­jei Szabad Újságban közölt sza­vait, illetve azok szlovák fordí­tását, amelyekről Zelenay azt tartja: túllépik az alkotmányos kereteket. Szerinte Duray ebben a cikkben egyértelműen ki­mondta, hogy mi a célja. A cik­(Munkatársunktól) A Szlovákiai Vál­lalkozók Társulása megelégelte a kormány tehetetlenségét, a privati­záció lefékezését, a kedvezőtlen vál­lalkozói légkört, ezért a folytonos bírálatok mezejéről áttért az aktív, az alternatívát nyújtó tervezetek ki­dolgozására. A Társulás tegnapi tájé­koztatóján ismertették a szervezet tanácsának hétvégi ülésén elfogadott memorandumát, melynek lényege: „A jelenlegi kormány nem képes betölteni alapfunkcióit... A vállal­kozók ezért felszólítják az SZK Nemzeti Tanácsát, mint a törvény­hozói hatalom képviselőit, hogy Szlovákia gazdasági hanyatlása meg­állításának érdekében vonja felelős­ségre az SZK kormányát a nemzet­gazdaság valamennyi területén ta­pasztalható kritikus helyzetért." Martin Šichta, a Társulás elnöke ket valószínűleg elküldjük az ET-be - mondta, majd a követ­kező félmondatban már meg­erősítette: biztos, hogy az Euró­pa Tanácshoz fordulunk, hogy egyértelmű legyen, mit akarnak egyes politikusok. Ez (mármint az újságcikk) egyértelmű, cáfol­hatatlan bizonyíték. Roman Ko­váč a Horthy újratemetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: valószínűleg nem fog­nak tiltakozni a magyar kor­mánynál, vagy az ET-nél, amiért a temetésen, ugyan magánsze­mélyként, hat kormánytag vett részt. Azonban a szlovák kor­mány megbízta a szlovák kül­ügyminisztériumot egy elemzés elvégzésére, melynek eredmé­nyétől függ, hogy mit tesz majd a szlovák kormány. Kováč való­színűnek tartotta, hogy magya­rázatot kérnek a hat kormánytag temetésen való részvétele miatt, mert szerinte Horthy volt az a személy, aki Magyarországra behozta a fasizmust és nevéhez fűződik Szlovákia déli területei­nek elcsatolása. Kováč kijelen­tette, hogy nincs napirenden a szlovák korona újabb leértéke­lése. G. A. közölte, komplex gazdasági koncep­ciót dolgoztak ki, amelyben felvá­zolták, hogyan képzelik az ország gazdasági szerkezetváltozását. En­nek alappillére a privatizáció gyorsí­tása. A tájékoztatón elhangzott, jól­esően hallgatták Vladimír Mečiar kormányfő fejtegetéseit a televízió Lépések című műsorában, ugyanis a privatizációról beszélve a Társulás által beterjesztett dokumentumok­ból merített. Persze, tisztában van­nak azzal, hogy ezek csak szavak, a privatizációs minisztériumot irá­nyító Lexa-Mečiar kettős számos egyéb funciója mellett nem képes az államtalanítás folyamatát meggyor­sítani. A tájékoztatón részt vett Ľu­bomír Dolgos exminiszter, akit/a hét végén a Szlovákiai Vállalkozók Tár­sulása tanácsának tagjává választot­tak. (só) (Munkatársunktól) Augusztus végéig 93 gyilkosságot, 933 rab­lást, 130 nemi erőszakot, és 29 161 betöréses lopást követ­tek el kis hazánkban. Az azóta eltelt néhány nap alatt ezek a számok természetesen növe­kedtek. Például, hétfőn Po­zsonyban két embert öltek meg. Az egyik eset kivizsgálásának kezdetét, illetve az áldozat — egy 19 éves fiatalember - boncolását az erős idegzetű újságírók a bel­ügyminisztérium tegnapi saj­tóértekezletén videofelvételen is megtekinthették. A másik eset­ben az elkövetőket — két ittas katonát (karateütésekkel szó szerint agyonvertek egy járóke­lőt) már letartóztatták. A bűnözés állandó növekedé­se ellenére az illetékesektől azt is megtudtuk, hogy Szlovákiá­ban - ami a közbiztonságot illeti -, a legtöbb európai és tengeren­túli országhoz viszonyítva aránylag kedvező a helyzet. Ál­lításukat számokkal is alátá­Július első napjaiban értesültünk a hírről, hogy július 3-án, az éjszakai órákban az ipolysági zsidó temetőben ismeretlen tet­tesek síremlékeket rongáltak meg. 358 sírkőből 121-et ledön­tötték, ezek közül tizenöt erősen megrongálódott. Ipolyságon ezek után szinte futótűzként ter­jedt a hír, miszerint biztos nem­zetiségi ellentétek húzódnak meg a sírgyalázás mögött. Vol­tak, akik ittas, meggondolatlan fiatalokat vádoltak. A napokban derült ki, a második tábornak lett igaza. Jozef Proháska, a lévai járási rendőrparancsnokság sajtórefe­rense elmondta, elfogták a tette­seket. Négy fiatalkorú - kél 16 éves középiskolai diák és két 17 éves munkanélküli - ipolysági lakosról van szó. Jelenleg vizs­gálati fogságban vannak, s vallo­másuk alapján annyi ismeretes, hogy meglehetősen ittas állapot­ban követték el tettüket. Az em­lített napon is a szokásos éjsza­kai szórakozási lehetőségek vonzották őket a város utcáira. Előbb a határátkelőhelyen lévő masztották. íme néhány sokat mondó adat. Míg Szlovákiában 10 ezer lakosra tavaly 198 bűn­esetjutott, addig Csehországban 333, Magyarországon 417, Ausztriában 605, Németország­ban 664, Franciaországban 563, Nagy-Britanniában 909, az USA-ban 642 és Kanadában 922. A legsúlyosabb bűnesetek a gyilkosságok terén — itt száz­ezer lakosra történt az átszámo­lás — a következő a helyzet: Szlovákia 2,2, Csehország 2,5, Magyarország 4, Bulgária 5,4, Németország 3,3, Dánia 5,1, USA 8. A sajtóértekezleten szó esett még az utóbbi időszak legna­gyobb adócsalásairól, valamint a rendőrök ellen intézett táma­dásokról, melyek ugyancsak el­szaporodtak. Az idei esztendő első felében 219 ilyen eset tör­tént. (ordódy) talponállóba tértek be, majd a zsidótemetőhöz közeli szóra­kozóhelyen kötöttek ki. Innét éjfél után indultak hazafelé. Út­juk a temető mellett vezetett. Ekkor jutott eszébe egyiküknek, hogy biztosan rengeteg arany lehet a sírokban. Át is mászták a kerítést, mint később kiderült, akkor már másodszor, s rögtön eltávolították az egyik sír fede­let. Aranyat iiom taíuituk. .Vljl L>< vissza akarták tenni a sír fedelét (állítólag), az szétesett. Folytat­ták a keresést, sírtól sírig halad­va. Mikor aztán elképzeléseik kudarcba fulladtak, a méregtől és az alkoholtól elvakultan egy talált feszítővassal ledöntötték a síremlékeket. Nos, a vizsgálati fogságban már mindnyájan törölgették könnyeiket, szánva-bánva bűnü­ket, azzal védekezve, hogy itta­sak voltak, s így nem tudták, mit cselekednek. 300 ezer korona anyagi kárt okoztak többek kö­zött, az erkölcsi kárról nem is beszélve. TURCZI ÁRPÁD AHOGY ÉN LÁTOM KELT0Š0VA CERUZÁJA A Nemzetközi Valutaalap küldöttségének pozsonyi látogatása után nem éppen kelle­mes feladatot jelölt ki a kormány a szociális­ügyi miniszter számára: úgy kell csökkente­nie a népjóléti(l) kiadásokat, hogy ebben az évben 2,8 milliárd koronával mérséklődjék a költségvetési hiány. Olyan időszakban kell ezt végrehajtania, amikor már egyébként is a tűréshatárhoz közeledik több százezer ember szegénysége ebben az országban. A nyugdíjakat - a tör­vénnyel ellentétben - nem igazítják hozzá a dráguláshoz, nőttön nő a munkanélküliek száma, még mindig nem tisztázták, hogy a drágasági pótlék folyósításáról szóló tör­vény hatályba lépését jogosan gátolja-e meg a miniszterelnök a jogszabály aláírásának visszautasításával. És így tovább. Ilyen viszonyok között a szakszervezeti vezetők nem is tehetnek mást, mint hogy kilátásba helyezik: megvétózzák a szociális törvényeket, amelyeket Oľga Keltošová ajánlásai alapján terjeszt a kormány a parla­ment elé. Pontosabban: megvétóznák, ha úgy működne az érdekegyeztetés, ahogy működnie kellene. Olyan érvei vannak a szakszervezetnek, amelyeket mindenképpen figyelembe kelle­ne vennie a kormánynak. Például: a szociá­lisügyi tárca még csak megközelítő pontos­sággal sem tudta kimutatni, hogy valóban olyan mértékű lesz-e egy-egy intézkedés hatása (tehát a megtakarítás) mint amennyit Keltošová minisztériumában kiszámítottak. Ez a kérdőjel elsősorban azt a kormány által kilátásba helyezett intézkedést teszi enyhén szólva kétes értékűvé, amelynek értelmé­ben a dolgozó nyugdíjasoknak választaniuk kell: vagy a munkahely, vagy a járadék. Igaz, a legeslegszegényebbek számára hagyna a kormány egy kiskaput. Nagylel­kűen megengedné, hogy a nyugdíj folyósítá­sa mellett is keressenek kerek 2200 koronát. Keltošová miniszterasszony általában nem szokta végiggondolni a dolgokat. Nem gon­dolta végig akkor sem, amikor a figyelem elterelése érdekében a szó szoros értelmé­ben hajszát indított azok ellen, akik a mun­kanélküli segély „élvezése" mellett arra a hallatlan erkölcstelenségre vetemednek, hogy alkalmi munkával itt-ott még szert tesznek némi mellékjövedelemre. Miért ép­pen most gondolná végig tervezett intézke­désének a következményeit? Nyilvánvaló, hogy mind a munkavállaló, mind a munkaa­dó úgy reagál a 2200 koronás határ megvo­nására, hogy ugyanazt a munkát, amelyet korábban mondjuk 3000 koronáért végezte­tett (a munkavállaló pedig végzett) el, a „szociális" jogszabály hatályba lépésének napjától 2199 koronáért végezteti (a mun­kavállaló pedig végzi) el. A táppénzfolyósítási rendszer megváltoz­tatása is a legszegényebbeket sújtja. Eddig ezt ugy szabályozták, hogy a munkaképte­lenség első három napjára a munkabér 70 százalékát folyósította a betegsegélyző. Kel­tošová javaslata értelmében mostantól csak a bér 50 százalékát kapná meg a munkavál­laló. Ezzel 90, szóval: kilencvenmillió koro­nával csökkenne a költségvetés szociális kiadása. Azt senki sem számította ki, hogy milyen következményei lesznek annak, ha a munkavállalók majd egyszerűen nem mer­nek beteget jelenteni. Egy-egy jelentékte­len, két nap alatt kikezelhető meghűlésből orvosi ellátás nélkül olyan szövődmények keletkezhetnek, amelyek kigyógyítása majd százezrekkel terheli meg a költségvetést. Hasonló buktatói vannak annak is, ahogy a kormány „testreszabva" készül folyósítani a családi pótlékot. Ennek is olyan társadalmi következményei (sőt, morális következményei is) lehetnek, amelyeket a most már túlélésre berendezkedő kor­mány egyik tagja sem lenne képes kiszámí­tani. Vastagon fog Keltošová miniszterasszony költségvetésmentő ceruzája. A legszegé­nyebbek családi költségvetéséből húz ki egy-egy kormánytag számára kétségtelenül jelentéktelen tételeket. Nem szeretnék páni­kot kelteni, de előfordulhat, hogy nagyon forró ősz lesz 1993-ban. TÓTH MIHÁLY DOLGOŠ ÚJ FUNKCIÓBAN A VÁLLALKOZÓKNAK MÁR ELEGÜK VAN... IPOLYSÁGI SÍRGYALÁZÁS RENDŐRKÉZEN A TETTESEK

Next

/
Thumbnails
Contents