Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám, szerda

1993. SZEPTEMBER 8. IÚJ5ZÔI FOGYASZTÓI FIGYELÓ HA A KERESKEDŐ HÁZHOZ JÓN MIRE ÜGYELJÜNK A VÁSÁRLÁSKOR Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kereskedő lakásunk ajtaján kopogtat, vagy pedig munkahelyünkön szólít meg, nem akarunk-e termékeiből választani. Az Ügynöki kereskedelem nálunk is egyre nagyobb teret hódít. Ismert vagy kétes márkájú termékeket kínrüó nagy cégeken kívül kisebb magánvállalatok is érvényesítik ezt a közvetlen eladási formát. Leggyakrabban kozmetikumok, tisztítószerek, háztartási cikkek, biotermékek, ruhanemű kerül elő az ügynök táskájából. Mert általában nagy szatyrot cipel: a mintadarabokon kívül legtöbbször azonnali eladásra is van nála pár termék. Az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség, de a mellékkereset lehetősége is sokakat késztet arra, hogy az ügynöki vállalkozás mellett döntsenek. Vagy a cég raktárából, vagy közvetítőn keresztül szerzik be az árut kedvezményes nagykereskedelmi áron, és az árréstől függ, milyen áron kínálják, pontosabban, mennyi az ő hasznuk. Felmerül a kérdés: vajon érdemes-e az ilyen „házhoz szállítóktól" vásárolnunk, vagy pedig maradjunk a hagyományos boltoknál. Tény, - hogy az önkiszolgálóban magunkra vagyunk utalva az áru választásnál. Ez egyrészt jó, mert válogathatunk, nézelődhetünk, alaposan szemügyre vehetjük a termékeket, de másrészt előnytelen, mert ha tanácsra van szükségünk, nincs kihez fordulnunk. Az önkiszolgálókban viszonylag kevés az eladó, és nem is szívesen kerülnek vásárlóközelbe. Velük szemben az ügynök-eladók szívesen teremtenek kapcsolatot, elbeszélgetnek, részletesen bemutatják az általuk kínált termékeket. Az csak természetes, hogy a legjobb tulajdonságaikkal ismertetnek meg, hiszen egyértelmű céljuk a meggyőzés, az eladás. Előfordul, hogy teherként hat az esetleg fél óráig is eltartó kínálgatás, de ha nem érdekel a termék, nyugodtan utasítsuk el a kereskedőt. A vérbeli eladónak nem szabad megsértődnie, hiszen nem vagyunk egyformák, mindenki nem veheti meg ugyanazt az árut. Az óvatosság viszont sohasem árt, főképp a mai világban, amikor a bűncselekmények száma igencsak megnövekedett, és a csalás is nagyon divatba jött. A kereskedőtől, ha bizalmatlanok vagyunk vele szemben, nyugodtan kérjük el a vállalkozói engedélyét, vagy pedig a gyártóval, illetve a forgalmazó céggel kötött szerződését. Arra is felszólíthatjuk, hogy a személyi igazolványával bizonyítsa kilétét. Ha egyetlen iratot sem hajlandó bemutatni, inkább ne üzleteljünk vele. Ragaszkodjunk a számlához, ez az árugarancia érvényesítésének feltétele. A vállalkozó ugyanis felel a hibás termék cseréjéért, a jótállási időn belüli javításáért. Ismernie kel lene a forgalomba hozatal előírásait. A számla akkor is segít, ha az ügynök többet nem jelentkezik, mert ennek birtokában szerencsés esetben a gyártóhoz, vagy pedig a nagykereskedőhöz fordulhatunk kifogásainkkal: tőlük kérhetjük az áru kicserélését, esetleg a pénzünket, dc az árrést csak az ügynöktől követelhetjük vissza. Az árut alaposan nézzük meg, ne dőljünk be a bemutató trükköknek. Csak akkor vásároljunk, ha a termék igazán megéri az árát. Az árut próbáljuk ki, ragaszkodjunk az érthető nyelvű útmutatóhoz, a garancialevélhez. Nagyobb értékű árunál többet kockáztatunk, mintha egy jól ismert hálózat üzletében vásárolnánk. Az oldalt összeállította: DEÁK TERÉZ MELYIK FOGKRÉMET VÁLASSZUK? BŐ A KÍNÁLAT • VALAMENNYI MEGFELŐ, DE... • AZ ÍZ, AZ ILLAT IS MEGHATÁROZÓ A fogak rendszeres ápolásának és a szájüreg higiéniájának nagy figyelmet kell szentelni. A fog szervezetünk egyik láncszeme, és néhány fogbetegség komoly következményekkeljár: terheli a szívműködést, rosszabbodnak a reumatikus állapotok. Ha nem ápoljuk kellőképpen fogainkat, szuvasodás és ínysorvadás fordulhat elő. Mindkettőt a baktériumbevonat idézi elő, amely az étkezés után keletkezik a fogakon. Ha ezt a bevonatot nem távolítjuk el időben, 24 óra elteltével minden fogon kb. 1 milliárd baktérium gyűlik össze. Ezek a mikroorganizmusok az átalakulásuk után megsértik a fogzománcot, és romlani ke,

d a fog. Régebben az emberek fadarabkával, rongyocskákkal tisztították fogaikat. A fogkefét először a kínaiak kezdték használni az 1500-as évek tájékán. Európában a 18. században vált ismertté, és a 19. században már az egész világon elterjedt. Ma már a szájhigiéniai kellékek skálája igen széles: fogkrémek, szájvizek, szájdezodorok egyaránt kaphatók. A jó fogkefe mellett igen jelentős a szerepe a megfelelő minőségű fogkrémnek. Ez utóbbi kiválasztásánál általában figyelembe kell vennünk az illatát, az ízét és a színét. Elsősorban az illata és az íze legyen kellemes, mert ennek pszichológiai szempontból is jelentősége van. A fogak tisztítása után kellemes, friss érzésünk kell hogy legyen, hiszen ezáltal érhető el a rendszeres fogmosás szokásának kialakítása és nélkülözhetetlensége. S hogy milyen legyen a jó fogkrém? Sima, homogén az állaga, légbuborékok nélkül. A tubusból könnyen kinyomható, de nem szabad folynia. Alacsonyabb, illetve magas hőmérsékleten egyforma legyen a szilárdsága. A fogkrémeket két nagy csoportba oszthatjuk: a habzókra és azokra, amelyek használatakor nem keletkezik hab. A habzó krémek jobban eltávolítják a foglepedéket, a nem habzóknak viszont különleges - kissé szilárdabb - állaguk miatt jó a tisztító hatásuk. A legtöbb fogkrém tartalmaz olyan anyagokat, amelyek oldják a fogkövet, vagy megakadályozzák annak keletkezését. Alapvető követelmény, hogy a fogkrémek egészségügyi és mikrobiológiai szempontból teljesen kifogástalanok legyenek. Gyártásuk során be kell tartani a szigorú higiéniai előírásokat. A krémek kis mennyiségben konzerválóanyagokat is tartalmaznak, amelyek a mikroorganizmusok teijedését hivatottak fékezni, illetve megakadályozni. Nem ajánlatos állandóan ugyanazon márkájú fogkrémet használni. Idővel ugyanis a szájban levő baktériumok megszokják a krémben levő baktériumellenes anyagokat, és alkalmazkodnak hozzájuk. Ezért javasolható a fogkrémek váltogatása. Mindannyian tapasztalhatjuk, boltjainkban igazán bő a választék. Hogy könnyebben eligazodjunk a reklámokban mindig a legjobbnak minősített termékek között, a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai néhányat kiválasztottak, és laboratóriumi vizsgálatoknak vetettek alá. Hat külföldi és 10 hazai fogkrém került terítékre. Nézzük, hogyan álltak helyt. A fogkrémek pH (savanyúsági) mutatója az előírások szerint 4,0 és 9,0 érték közötti lehet. A tesztelt krémeknél 7,3-8,4 közötti adatokat jegyeztek fel. A másik követelménynek - az anyagrészecskéinek szilárdsága - szintén valamennyi minta megfelelt, örvendetes, hogy a nehézfémek, a higany és a kadmium mennyisége sem érte el a maximálisan megengedett értéket és mikrobiológiai szempontból sem fedeztek fel semmiféle kifogásolnivalót az ellenőrök. Az értékelő bizottság tagjai a krémek kivitelével, illatával, ízével is megismerkedtek, a csomagolásuk célszerűségét, az azon található információkat is figyelembe vették. Némely importált fogkrémen nincs érthető nyelvű tájékoztató, és ezt kifogásolták a szakemberek. Az sem előnye e termékcsoportnak, ha fémtubuskiszerelésű, és a tubus nyílása is fémből van. Előnyösebb a műanyagból készült tubus. Azt sem nézték jó szemmel, és bizonyára a fogyasztók is felfigyelnek rá, hogy némely fogkrém papírdoboza a benne levő tubushoz viszonyítva aránytalanul nagy. A tesztelés eredményeit táblázatban foglaltuk össze. Tennék Gyártó Tömege Kivitele Illata Ize A csomagolás kivitele összesített értékelés Blend-a-med Procter & Gamble 80 g 3 3 3 3 3 Blcnd-a-med Junior Procter & Gamble 80 g 3 3 3 4 4 Colgate Colgate-Palmolive 50 ml 3 2 3 4 3 Signal Flida Gibbs Wien 100 g 4 3 4 4 4 Dan Na Dan Lek Ljubljana 85 g 2 2 3 3 2 Kiss Bonsai Holland 75 ml 1 2 2 2 2 Poľana AB Kozmetika Bratislava 50 g 1 2 2 1 2 Parexyl Slovakofarma Hlohovec 85 g 2 2 3 1 2 Extradent AB Kozmetika Bratislava 65 g 1 2 1 2 2 Viskadon F AB Kozmetika Bratislava 50 g 1 2 2 1 2 Floura 90 STZ Üstí nad Labem 52 g 3 2 2 2 2 Odol STZ Üstí nad Labem 62 g 2 3 3 3 3 Palmint AB Kozmetika Bratislava 100 g 2 1 1 3 2 Fytodent AB Kozmetika Bratislava 100 g 1 2 2 4 3 Junior AB Kozmetika Bratislava 50 g 2 3 3 1 2 Frutl C AB Kozmetika Bratislava 50 g 1 1 2 2 2 Magyarázat: 4 - nagyon jó 3-jó 2 - átlagos 1 - megfelelő AZ ÉLELMISZEREK EGYRE DRÁGÁBBAK JÁRÁSONKÉNT ELTÉRŐ ÁRAK Az élelmiszerárak szinte mindennap mindannyiunkat érintenek. Hogyan alakultak az utóbbi időben? Erre ad választ a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának felmérése. A csont nélküli marhaszegyet augusztus második felében a Dunaszerdahelyi járásban 74,30 koronáért kínálták, a Tőketerebesi járásban viszont 52 koronáén vehették meg a vásárlók. A csonl nélküli marhacombot a Liptószentmiklósi járásban 92 koronáért, a Kassa-vidéki és az Ólublói járásban pedig 71 koronáért. A sertéstarja kilója a Zsolnai járásban 103 korona, dc a Senicai és az Ólublói járásokban 80 korona volt. Sonkás szalámit leginkább a Vágbesztcrcei járásban volt érdemes venni, mert ott csak 84 koronába került, Pozsony környékén viszont 118 koronáért adták kilóját. A liptói szalámit is különböző áron kínálták: a Galántai járásban 72, a Dunaszerdahelyi és a Szcnici járásban pedig 50 koronáért. A finom virsli a Liplószenlmiklósi járásban 77, a Rozsnyóiban viszont csak 46,70 koronába kerüli. A pasztőrözött, 2 százalékos zsírtartalmú, félkövér tej literéért a főváros környékén kerek 10 koronát kértek, a Csacai és a Nagykürtösi járásokban viszont 7,60 koronáért vehették meg a fogyasztók. Az eidami sajt a Dunaszerdahelyi járásban került a legtöbbe: 101,20 koronába, a Lévai, az Érsekújvári és az Alsókubini járásokban viszont jóval olcsóbban, 76 koronáért kínálták kilóját. A 200 milliliteres pohárban forgalmazott fehér joghurt ára is igen eltérő: a Tőketerebesi járásban 8,10 korona, de a Homonnaiban 4,60-ért is kapható. A friss tojást a I^évai és a Varannói járásban 2,50 koronáért adták, a Dunaszerdahelyi, a Tapolcsányi és a Rimaszombati járásokban viszont 1,60 koronáért. A vaj kilója Pozsonyban, a Galántai, a nagyszombati és az Alsókubini járásokban 92,58 korona volt, a Komáromi járásban viszont 84 koronáért kapható. A félgrízes liszt Pozsonyban 10,90 koronába került, a Galántai és a Tőketerebesi járásokban jóval olcsóbb: kilója 8,50 korona. Az első osztályú rizs Komárom környékén 20,90-érl kapható, a Lévai járásban csupán 15,70 koronát kérnek érte. A kristálycukor a Pozsony-vidéki járásban 18,90 koronába kerül, de Losonc környékén 14,90 koronáért kínálják. A burgonya árára is érdemes felfigyelni, az eltérés ugyanis 100 százalékos. A Nagymihályi járásban 10 koronát, aTrencséniben viszont csak 5 koronát kértek kilójáért. A 12 százalékos, palackozod sört (fél liter) legolcsóbban a Poprádi járásban árusítottak, 7,80 koronáért, Pozsony környékén 13,40-et kértek egy fiaskóért. Az augusztusi árakat az 1993 júniusában végzett hasonló felmérés adatával összevetve megállapíthatjuk, hogy a szóban forgó alapvető élelmiszerek ára emelkedett, elsősorban a hús és a hentesáru kerül jóval többe. Ezt a fogyasztók számára kedvezőtlen helyzetet a gyártók és a kereskedők idézték elő, akik a nagyobb haszon reményében túlságosan magas árakon forgalmazzák a termékeket. MEGSZÍVLELENDŐ A fogyasztónak el kell sajátítania az ésszerű vásárlási szokásokat. Az árukínálatot mindig alaposan vegye szemügyre, és ne engedje, liogy a piac manipulálja. Csak a körültekintően viselkedő fogyasztó befolyásolhatja meghatározó mértékben a kereskedelmet és a gyártókat. Minél igényesebb a vásárló, annál inkább hathat rájuk, és kényszerítheti Cíket termékeik javítására, szolgáltatásaik tökéletesítésére. Virágaimra csak süssön a nap... (Prikler I.ászló felvétele)