Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25 / 224. szám, szombat

1993. SZEPTEMBER 24. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2318 KÖZÖS AZ ELLENSÉGKÉP Nézze velünk! Ma a Szlovák Televízió magyar adását 18.45-kor A tartalomból: • Soros György üzletember Pozsonyban járt • Párkány-Esztergom, kon­cert a hídért • Országos cserkésztalálko­zó Marcelházán - manó­buli, cserkészavatás, dal­lal, énekszóval • „Magyar végzettséggel is lehet érvényesülni" - a Kassa-vidéki járásban található Makrancon a nemzetiségi kérdésről is Műsorvezető: Pék Zoltán NÉVTÖRVÉNY - ELFOGADHATATLAN VÁLTOZTATÁSOKKAL MAGYARORSZÁGON FOLYTATJÁK A MEGFIGYELÉST (Munkatársunktól) Az EBEÉ nemze­ti kisebbségekkel foglalkozó főbi­zottságának szakértői csoportja teg­napi, Komáromban tartott rendkívül rövid sajtóértekezletén a küldöttek elmondták, hogy fő feladatuk a szlo­vákiai magyar, illetve a magyaror­szági szlovák kisebbség helyzetének felmérése. A kisebbségi kérdést a szlovák, illetve a magyar kormány általános politikáját is figyelembe véve tanulmányozzák. A két ország­ban szerzett tapasztalatok alapján kidolgozott tanulmányt Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiz­tosának nyújtják át, akinek feladata, hogy az esetleges konfliktusveszély­lyel fenyegető etnikai problémákkal foglalkozzon, és javaslatokat dol­gozzon ki a konfliktusmegelőző poli­tikai lépésekre. A sajtóértekezleten a szakértők csak saját programjukról tájékoztat­lak, egyetlen kérdésre sem válaszol­tak és még tegnap továbbutaztak Budapestre, hogy ott folytassák megfigyeléseiket. (gaál) JUBILÁL AZ IPOLYSÁGI GIMNÁZIUM Tegnap kezdődött Ipolyságon a fennállá­sának 80. évfordulóját ünneplő helyi gim­názium ünnepségsorozata. 1913 szeptem­berében nyitotta meg kapuit az ipolysági állami főgimnázium, Barczán Endre igaz­gatásával és 9 tagú tantestülettel. Az ünnepség 11 órakor kezdődött. Előbb Tenczel István és Milan Kalina, a gimnázium igazgatói mondtak megnyitó beszédet, majd az egykori diákok üdvö­zölték a jubiláló intézményt. Délután két órakor került sor a meghívott vendégek fogadására, majd négy órakor a Vass Ottó vezette József Attila irodalmi színpad mu­tatta be Ady Endre verseiből válogatott összeállítását. Ma reggel 8 órakor kezdődik a Nyitott kapuk napja a jubiláló iskolában. Délután 50 éves érettségi találkozó lesz. TURCZI ÁRPÁD NYILATKOZAT Az Új Szó tegnapi számában öröm­mel olvastam, hogy szeptemer 18­án, szombaton a Csemadok pozso­nyi székházában megalakult az Ok­tatási Tanács. Az erről szóló közle­ményben a következő kitétel is sze­repelt: faz Oktatási Tanácsba) ,,A Magyar Néppárt egyelőre nem jelölt tagot. Az előkészítő megbeszé­léseken ugyan részt vett Popély Gyula elnök, az alakuló ülésen azon­ban nem képviseltették magukat, és semmilyen visszajelzést nem adtak." Nos, a hír így igaz, közben azonban azt is tudni kell, hogy a Magyar Néppártot sajnálatos módon senki sem értesítette az Oktatási Tanács alakuló üléséről, tehát egyáltalán nem meglepő, hogy azon nem képvi­seltettük magunkat, s úgymond visz­szajelzés nem érkezett a részünkről. Szeretném remélni, hogy a szerve­zők részéről pusztán mulasztásról, és nem szándékosságról van szó. DR. POPÉLY GYULA Lapzárta: 22.10 (Folytatás az 1. oldalról) ET nem diktálhat, mindössze ajánl­hat. Anton Hrnko megjegyezte, az ET nem kényszeríthet a szlovák he­lyesírás szabályainak módosítására, nem élhet hatalmi diktátummal. Vita tárgyát képezte az is, hogy az elnök által visszaadott törvény újra tárgyalható-e, vagy pedig csak az elnöki észrevételeket kell vélemé­nyezni. Erről annyira eltértek a véle­mények, hogy Jozef Prokeš javasol­ta: forduljanak a kérdéssel az alkot­mánybírósághoz, amit végül nem fo­gadtak el, és többen úgy minősítet­tek: a parlament önmagát járatná le ezzel a lépéssel. Az elnöki észrevételeken túl több módosítás hangzott el az SZNP kép­viselői részéről. Az -ová végződésre vonatkozó javaslatot, amelyet végül meg is szavaztak, Anton Hrnko ter­jesztette elő azzal, hogy a kisebbségi nők hátrányos helyzetbe kerülné­nek, ha férfinevet viselnének. Telje­sen abszurd indítványt tett Jozef Prokeš, hogy a keresztnév számok és jelek tetszés szerinti kombináció­ja, a vezetéknév pedig a személyi szám legyen. A hosszadalmas vitát többször fél­beszakították, egyeztetés folyt a klu­bokban és a grémiumban is, de az ott született megállapodások nem befo­lyásolták a végső szavazást: a 132 képviselő közül a magyar képviselők számára elfogadhatatlan változat mellett 70-en voksoltak, 41 -en elle­ne voltak, 21-en pedig tartózkodtak (a magyar képviselőkön kívül 3 KDM-képviselő, valamint a DBP­honatyák szavaztak ellene). RÓZSA ERNŐ (EGYÜTTÉLÉS): Nem fogadhattuk el a módosított törvényt, mert nem biztosítja azokat az alapvető emberi jogokat, amelye­ket az alkotmánylevél és a nemzet­közi dokumentumok rögzítenek. A köztársasági elnök javaslatainak legkényesebb pontja az eredeti tör­vény 14. paragrafusa 2. bekezdésé­nek kihagyását javasolta. Ennek az a következménye, hogy a törvény nem rendelkezik a számunkra el­fogadhatatlan módon beírt nevek megváltoztatásának lehetőségéről. A kétnapos vita során az volt a be­nyomásom, hogy sok képviselő nem az értelem, az együttműködés hang­ján szólt, hanem érzelmi alapon, fe­szültséget keltően. Ez már előrevetí­tette, hogy a törvénynek számunkra elfogadhatatlan változatát fogadják majd el. Jogilag az is vitatható, hogy a köztársasági elnök javaslatain kí­vül számunkra még negatívabb mó­dosításokat is megfogalmaztak, illet­ve elfogadtak. Nem volt más lehető­(Munkatársunktól) Dušan Slobodník miniszter és Ľubomír Feldek költő pere tegnap a Pozsonyi Városi Bíró­ságon tanúk kihallgatásával folytató­dott. Előbb azonban majd egy óra telt el formális huzavonákkal. A mi­niszter jogi képviselője a perindít­vány további bővítését jelentette te. A bocsánatkérés mellett immár 250 000 korona kártalanítást köve­telnek Ľubomír Feldektől azon kije­lentéséért, hogy a miniszter múltja a fasiszta Hlinka Ifjúság nevű szerve­zethez kötődik. A miniszter ügyvéd­je ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy egyesek jegyzetelik, magnóra veszik a tárgyaláson elhangzott kije­lentéseket, sőt nevetnek vagy moso­lyognak az ő, illetve ä védence egyes kijelentésein. A bíróságot ezzel kap­csolatban felkérte arra, intézkedjen ennek megakadályozása érdekében. A miniszter által javasolt tanúk, akik saját bevallásuk szerint is közeli barátai, illetve osztálytársai voltak, A tegnapi ülésnek volt egy szokat­lan epizódja. Az ülést fél órára meg­szakították, hogy Ion Iliescu román államfő a képviselőkhöz szólhasson. Mivel kifogások merültek fel azzal kapcsolatban, hogy parlamenti ülé­sen fogadják a vendégel, salamoni döntés született: az ülést összevont frakciónak minősítették 30 percre. Az ellenőrzés szabályairól szóló törvényt az ellenzéki pártok alkot­mányellenesnek tartották. Nem sza­vaztak róla, mert a parlament hatá­rozatképtelenné vált: a képviselők szándékosan elhagyták a termet. A tervezet szerint a kormányhivatal, illetve a kormányfő teljhatalmúlag ellenőrizhetné az összes államigaz­gatási szervet. Mivel a kormánypárt kisebbségben van a parlamentben, képviselőik szavazata nem lett volna elegendő a kormányjavaslat megsza­vazásához. A parlament kedden folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) Az Együttélés és az MKDM parla­menti klubjai nyilatkozatot adtak ki, melyben többek között hangsúlyoz­zák: „A Szlovák Köztársaság Nem­zeti Tanácsa olyan törvényt fogadott el, mely alkotmányellenes, ellentét­ben áll az Európa Tanács 1201-es ajánlásával, a Nemzeti Tanács 1993. június 26-i 225-ös számú határozatá­val és a Szlovák Köztársaság Európa Tanácsba történt felvételével kap­csolatban a közjogi méltóságok által vállalt kötelezettségekkel. A jóváha­gyott törvény korlátozza az emberi jogokat, s következményeit tekintve diszkriminatív jellegű." ségünk, mint a szavazás után tiltako­zásul kivonulni a teremből, és így felhívni a világ közvéleményének figyelmét. FRANTIŠEK MIKLOŠKO (KDM): Képviselőink nem támogat­ták a törvényt, tartózkodtak, illetve ellene szavaztak. Úgy gondolom, a parlament helytelen eljárást vá­lasztott, amikor a köztársasági elnök által beteijesztett módosításokon kí­vül továbbiakat is indítványoztak a képviselők. Szerintem ez nincs összhangban az alkotmánnyal. A kérdést a magyar képviselők nyil­ván az alkotmánybíróság elé terjesz­tik majd. xxx Amint megtudtuk, a magyar kép­viselők valóban az alkotmánybíró­sághoz akarnak fordulni, és ameny­nyiben az nem hozna számukra po­zitív döntést, a strasbourgi nemzet­közi emberjogi bíróság elé terjesztik az ügyet. -cse­egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy Slobodník kiváló sportoló volt, nem járt a Hlinka Ifjúság egyenruhá­jában, s bár Slobodník önéletrajzi könyvében megírta, arról sem tud­nak, hogy tagja lett volna a Hlinka Ifjúság szervezetnek. Állításuk sze­rint a miniszter haladó és demokrati­kus légkörben nevelkedett, az osz­tályközösség németellenes volt, és honvédelmi gyakorlatok során összetűzéseik voltak a német fiata­lokkal, illetve felléptek ellenük. Ez teljes mértékben vonatkozik a felpe­resre is, állapította meg Slobodník miniszter egykori osztálytársa. Slobodník miniszter a tárgyaláson kifejtette azt a nézetét is, miszerint a Hlinka Ifjúság nem volt fasiszta szervezet, miként a náci NSDAP (a Német Nemzetiszocialista Munkás­párt) sem tekinthető annak, mivel a nürnbergi perben nem nyilvánítot­ták ilyen szervezetnek egyikőjüket sem. (fekete) (Folytatás az 1. oldalról) ként jelölte meg. Állítása szerint „az utóbbi években a világsajtóban so­kat spekulálnak a határok lehetséges és többé-kevésbé békés módosításá­ról abban a körzetben, amelybe Ro­mánia és Szlovákia tartozik". A to­vábbiakban kifejtette, hogy egyes „forrófejű", sőt kormányzati felelős­séggel rendelkező politikusok az el­ső világháborút megelőző politikai térképek helyreállítására töreked­nek, „birodalmi nosztalgizálást" tá­mogatnak. Mindez „a legsúlyosab­ban veszélyezteti e térség stabilitá­sát". És mi több, „akadnak, akik a nemzetközi szerződésekkel jóvá­hagyott határok kétségbevonásának A román vendég ezután meg­szemlélte a bősi vízi erőművet és környékét, majd Zólyomban megko­szorúzta a román katonák emlék­művét. • * * (Munkatársunktól) A román kül­döttség látogatásának záróakkordja­ként este 6 órakor a pozsonyi várban aláírták a szlovák-román alapszer­ződést, majd a két államfő sajtóérte­kezleten értékelte a látogatás ered­ményeit. Ion Iliescu és Michal Kováč egyaránt úgy vélte, hogy a szerződés keretnek tekinthető, amelyre továb­bi, különböző területeket érintő megállapodások épülnek. Ion Iliescu szerint a kétoldalú po­litikai párbeszéd a jövőben folyama­tos lesz, hogy Bukarest és Pozsony minden fontos kérdésben egyeztet­hesse döntéseit. A román vendég bejelentette, hogy Michal Kováčot bukaresti látogatásra hívta meg. A szlovák elnök kiemelte, hogy a látogatás nagyfokú bizalmai te­remtett a két fél között, ami a jövő­beni politikai egyeztetések alapjául szolgál mind a kétoldalú, mind pedig a tágabb európai együttműködés vo­natkozásában Michal Kováč úgy vélte, a román elnöki vizit újabb (Folytatás az 1. oldalról) A másik rendőr megsebesült, s életét vesztette saját lakásában egy 63 éves asszony is, akit egy eltévedt golyó ölt meg. Gracsov elmondta: az el­múlt éjszaka támadás érte a katonai hírszerzés épületét is, de abba sem hatolt be egyetlen fegyveres sem. Bejelentette: több támadót már le­tartóztattak. A parlament erkélyéről Viktor Ampolov, az orosz kommunista munkáspárt és a kommunista irány­zatú, militáns Dolgozó Oroszország mozgalom vezére jelentette be, hogy az akciót Sztaniszlav Tyerehov, a Tiszti Szövetség vezetője szervez­te és irányította. A 37 éves ezredest tegnap délután a rendőrség letartóz­tatta. Parlamenti források szerint összesen 7 ezer fegyveres áll készen a parlament védelmére. Még akna­vetőik és golyószóróik is vannak, s csak a riasztásra várnak. Közben Borisz Jelcin utasítást adott a védel­mi és a belügyminiszternek, hogy fegyverezzék le a parlament őrségét a törvényesség és a rend biztosítása, a fegyverhasználat megakadályozá­sa érdekében. Az államfő parancsá­nak megfelelően a belügyi csapatok körülvették a parlamentet, kb. 3 ki­lométernyi távolságból. érdekében politizálják a nemzeti ki­sebbségek jogainak a kérdését, tö­rekvéseit legitimitása céljából". Ion Iliescu meggyőződése szerint a nemzeti kisebbségek jogvédelmét nem kell annyira eltúlozni, ..mint teszik azt egyes európai kormányok - mivel ezzel éppen az ellenkező hatást érik el". A kisebbségi jogok védelme teret , nyit a nacionalista szélsőségeknek. E témáról szóló ér­tekezését azzal fejezte be, hogy a nyugati országoknak a második világháború befejezése időszakával kapcsolatos tapasztalataiból kell ki­indulni, mivel ezek az országok a gazdasági megújulásra helyezték a hangsúlyt és nem azokra az etnikai problémákra, amelyek gyakran ve­zettek háborúk kirobbanásához. alkalmat jelentett arra, hogy Szlo­vákia hallasson magáról. Elmondta, hogy a megbeszéléseken szó volt a kisebbségek helyzetéről, s e téren a két ország az alapszerződés 20. cikkelye értelmében egyezteti maga­tartását. Az újságírók szinte hinni sem akartak a fülüknek, amikor azt hallották: a szlovák államférfi kö­szönetet mondotl a magyar kor­mánynak azért, hogy elébe megy a kisebbségek kéréseinek. Anton Bó­dis elnöki szóvivő rögvest helyesbí­tett: Michal Kováč, természetesen, a román kormányra gondolt. A továbbiakban mindössze két kérdés megválaszolására futotta az időből. A Csehszlovák Sajtóiroda tu­dósítója azt firtatta, hogy Románia teljesíti-e a kisebbségi jogokat az Európa Tanács feltételeinek megfe­lelően. Ion Iliescu szerint e jogokat Romániában nemcsak a paragrafu­sok szintjén szavatolják, hanem a gyakorlatban is. Végezetül határo­zottan leszögezte: román államfő so­sem állította magáról azt, hogy 30 millió román cinciké, pedig mintegy 10 millió honfitársuk él külföldön. Az Ion Iliescu államfő vezette román küldöttség a koraesti órákban visszatért Bukarestbe. (p. vonyik) A népképviselői kongresszus egyébként bolsevik módon oldotta meg azt a problémát, hogy kevés küldött gyűlt össze. A vezetés beje­lentette: többen meghaltak, akik pe­dig igazolatlanul nem jöttek el, azok automatikusan elvesztették mandá­tumukat. Ruszlán Haszbulatov par­lamenti elnök gyors fejszámolással megállapította, hogy ilyen körülmé­nyek között 627 képviselő jelenti a kétharmadot, márpedig 631-en gyűltek össze, vagyis - határozatké­pesek. S határoztak is mindarról, amiről Jelcin legfőbb riválisa fontos­nak tartotta a döntést. A küldöttkongresszus felhívásai ellenére - az eredeti tervek szerint - tegnap megkezdődött Moszkvában a Független Államok Közösségének csúcstalálkozója. Azerbajdzsánt hi­vatalosan is felvették a közösségbe, Grúzia viszont változatlanul megfi­gyelőként volt jelen. A 11 tagállam közül kilenc - Azerbajdzsán, Ör­ményország, Belorusszia. Kazah­sztán. Kirgizia, Moldova. Tádzsikisz­tán. Üzbégisztán és Oroszország - aláírta a gazdasági szövetségről szóló megállapodást. Ukrajna és Türkménia, a két leginkább függet­len állam csak a társult tagságot választotta. MÁR MOSOLYOGNI SEM SZABAD? FELÜLBÍRÁLJA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A PARLAMENT DÖNTÉSÉT? KÉT VÉLEMÉNY A NÉVTÖRVÉNYRŐL AZ OROSZ NÉPKÉPVISELŐK BOLSEVIKOSDIT JÁTSZANAK Igen. Iliescu elnöknek igaza van, az etnikai problémák gyakran vezettek háborúk kirobbanásához. De egyáltalán nem azért, mert akadtak olykor politikusok, akik e kérdések megoldására törekedtek, hanem azért, mert jóval több olyan politikus volt, aki elhallgatta, vakvágányra terelte ezeket a problémákat. A román államfő egyéb kijelentésével kár lenne foglalkozni, hiszen semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá azokat. Azaz, a határmódosítással kapcsolatos állításai mégiscsak figyelmet érdemelnek: a világsajtóban eddig csak a román politikusok követeltek határrevíziót. Ök beszéltek Nagy­Romániáról, Moldávia visszacsatolásáról, vagy ha e megfogalmazás szebben hangzik a Moldáviával történő egyesülésről. FEKETE MARIAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents