Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám, péntek

1993. SZEPTEMBER 24. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 DOBOS: NEMLÉPEKÁT A SZOCDEMEKHEZ Öt hetet az Egyesült Államokban ' töltött Dobos László, az Együttélés képviselője. Távollétében olyan hírek keltek szárnyra, hogy csatlakozni kíván a szlovák parlamentben alakuló félben lévő szociáldemokrata frakcióhoz. Mi igaz ebből? - kérdeztük hazatérte után. - Mindenekelőtt le akarom szögezni: elkötelezettségem az Együttélés, és programja iránt egyértelmű. Semmiféle átlépés nem jön számításba. Van a dolognak egy másik része, valóban meg akarnak alakítani egy szociáldemokrata parlamenti frakciót. Azok, akik alakítják, több ízben felkértek, hogy lépjek át a szabad szociáldemokrata képviselők klubjába. Válaszom nemleges volt. Ennek kapcsán viszont az a véleményem, hogy a szándékot jónak tartom, és támogatom azt, hogy ebben az erősen nemzeti tájolású parlamentben egy szociáldemokrata értékrend és politikai gondolkodásmód kialakuljon. Az elképzelést rokonszenvesnek tartom, és ha megalakul, el tudom képzelni az együttmunkálkodást az Együttélés képviselői és az új klub között. A szlovákiai politikából hiányzik, illetve gyenge a pozíciója egy ilyen platformnak. Számunkra is csak hozadék és plusz lehetne megalakulása. TELITALÁLAT VOLT (Folytatás az 1. oldalról) zitívumaként említette, hogy a mostani üzleti tárgyalásaik nem csupán a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, hanem a termelési együttműködésre is összpontosították a figyelmet. Fontos közös célként említette meg, hogy a bécsi iparkamarával együttműködve Pozsony-Bécs -Budapest háromszög példamutatóan járuljon hozzá Közép-Európa gazdaságainak korszerűsítéséhez. Nehezményezte, hogy a korábbi évekhez képest, amikor a vasfüggöny még éket vert az országok közé, mintha megcsappant volna a bécsiek együttműködés iránti lelkesedése. Pedig a történelmi hagyomány is - mindhárom kamara az 1850-es évek körül alakult - az összefogásra buzdít. Ismeretes, nem kevés akadály fékezi a két ország vállalkozói kapcsolatrendszerének kiteljesedését. Tóth Imre ezzel kapcsolatban a bankközi viszonyok rendezetlenségét és a beruházás védelmét biztosító törvény hiányát emelte ki. Pozsony-Bécs—Budapest háromszög példamutatóan járuljon hozzá Közép-Európa gazdaságainak korszerűsítéséhez. Lapunk kérdésére, hogy a Szlovákiai Vállalkozók Pártja által beharangozott vállalkozói bank létrehozását támogatná-e a kamara, Tóth Imre így válaszolt: — Ilyen bank még nem működik. Természetesen minden olyan kereskedelmi bank létrehozását támogatjuk, amely a kereskedelmi kapcsolatokat előmozdítja. Meggyőződésem viszont, hogy a jelenlegi banki struktúrában is meg lehet találni azt az erőt, ami erre képes. Elmondhatom, kamaránk banki tagozata foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. Hozzá tudunk járulni, hogy a magyar kereskedelmi bankok szlovák partnereikkel gyümölcsöző kapcsolatokat létesítsenek. (mázsár) Lapzárta: 22.10 AZ EBEÉ-BIZOTTSÁG AZ MPP-VEL ÉS AZ MNP-VEL TÁRGYALT INFORMÁCIÓT GYŰJTENEK, DE VÉLEMÉNYT NEM MONDANAK - Az országban 1989-ben demokratikus fejlődés indult és lerakták a jogállam alapjait. A folyamat 1992 után megállt, s ez a megtorpanás nemcsak a kisebbségi kérdésekre vonatkozik. Egyebek között ezekkel az információkkal szolgált tegnap a Magyar Polgári Párt vezetősége az EBEH főmegbízottja szakértői megfigyelő csoportjának -, erről Petőcz Kálmán szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A pártvezetők a kisebbségek védelmében szót emelő egyénekkel szembeni lépésekről is szóltak, például a cseh sajtóiroda és a kormányfő esetéről, vagy arról, hogy a kétnyelvű névtáblák ügyével kapcsolatban a marcelházai polgármestert és több párt képviselőjét bírósággal fenyegettek. A. Nagy László elnök elmondta: a szakértőcsoportot arról is tájékoztatták, hogy a köztársasági elnök által szervezett kisebbségi kerekasztal, a kormány kisebbségi tanácsadó testülete és hasonlók tulajdonképpen csak formális, kirakatbizottságok, melyeknek sem személyi összetétele, sem működése nem garancia arra, hogy kezelni tudják a kisebbségi kérdést. A találkozón az ország területi-közigazgatási felosztásának tervei is szóba kerültek. Az MPP szóvivője elmondta, hogy az alternatív iskolarendszer kérdéséről László Béla, a nyitrai Pedagógiai Főiskola docense egy különmegbeszélésen tájékoztatta az EBEÉ szakértőit. A Magyar Néppártnál tett látogatásról Popély Gyula, a párt országos elnöke tájékoztatott. Elmondta, hogy a szakértők legfőképp az oktatásügynek, és az alternatív oktatás tervezett bevezetésének szentelték a legnagyobb figyelmet. Ezek között a kért, de meg nem kapott, Komáromba tervezett magyar főiskola, valamint az 1960-as és 1970-es évek nemzetiségi iskoláinak leépítési folyamatának megvitatása is helyet kapott. A nemzetiségi pedagógusképzés, valamint a kétnyelvű helységnévtáblák problémája is fontos része volt a megbeszélésnek. — Mivel a négytagú bizottság egyik tagja finn nemzetiségű, igyekeztünk párhuzamot vonni a finnországi svédek és a szlovákiai magyarok között, s az volt a benyomásunk, hogy ezt a bizottság valamennyi tagja megértéssel fogadta. Popély Gyula elmondta, hogy a szakértők nem nyilvánítottak véleményt, csak meghallgatták a tájékoztatást, s ennek alapján hazatérve két héten belül kidolgozzák ajánlásaikat. (gl) KIÚJULT A NEVVITA r (Folytatás az 1. oldalról) eredeti törvény is megmásítható-e. Anton Hrnko azzal érvelt, hogy a képviselőket júliusban félrevezették, és azért fogadtak el szerinte rossz törvényt, s így tárgyalni kell az egész törvényről. Ezzel szemben Ľubomír Fogaš, Eduard Bárány és Robert Fico (DBP) elvi kérdésnek minősítette, hogy miről tárgyal most a parlament. Szerintük ha az egész törvényt ismét megvitatják, akkor ezzel precedenst teremtenek. A magyar képviselők többször is emlékeztettek a grémiumban született megállapodásra. Az egyre élesebb vitát az elnöklő Jozef Prokeš végül félbeszakította azzal, hogy az államfő magához kéreti a kormány tagjait és a parlament vezetőit. Délelőtt az általános vita keretében a legnagyobb visszhangot Csáky Pál (MKDM) felszólalása váltotta ki, aki rámutatott: a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos kérdéseket a kormányzat a bajok elkendőzésére és a figyelem elterelésére használja ki. Bírálta, hogy a magyar képviselőket vádolják azzal, ártanak Szlovákia hírnevének. Konkrét példákon szemléltette, hogy nem az ő tevékenységük nyomán kételkednek külföldön Szlovákia politikai stabilitásában, külpolitikai irányvonalában, a kormány szavahihetőségében, gazdasági és politikai téren egyaránt. Mivel a kormány nem tekinti partnerének a magyar képviselőket és pártjukat, így kénytelenek nemzetközi szervekhez fordulni. Bár sokan reagáltak szavaira, konkrét észrevételeivel csak egyketten foglalkoztak. Dušan Slobodník kulturális miniszter például ismét megemlítette Strasbourgot és Flensburgot, Csáky vélt Szlovákia-ellenes tevékenységének szemléltetésére. Felhozta Duray váci beszédét is, mondván, hogy ugyanúgy mint Csáky, ő is büntetendő cselekedetet követett el, tudatosan valótlanságokat terjesztenek,, s ezzel ártani akarnak Szlovákiának. Igor Chamula hiányolta, hogy a mentelmi bizottság még mindig nem tett pontot a Csákyügy végére. Erre az észrevételre azonnal választ is kapott a bizottság elnökétől, Ľubomír Fogastól, aki elmondta: a bizottság nem tartja magát illetékesnek az ügy elbírálásában. Augustín Marián Húska (DSZM) megjegyezte: hiába is tagadják, a szlovákiai magyar pártok együttműködnek a Szlovákia-ellenes magyar lobbyval. Többen válaszoltak Mikuláš Dzurindának (KDM) is, aki ismét a gazdasági helyzettel foglalkozott. Jozef Košnák (DBP) helytelennek tartotta, hogy statisztikai adatokkal akarja azt bizonyítani, hogy a helyzet Mečiar hatalomra lépésétől romlik. Egyúttal cáfolta azonban a kormányfő gazdasági csodáról tett kijelentését. Több miniszter is felszólalt, védte tárcáját és az egész kabinetet. Ľudovít Černák (SZNP) kifogásolta, a kormány nem teljesítette ígéreteit és a kormánypárt nem hajlandó megosztani másokkal a hatalmat. Sorba vette a miniszterelnök elhamarkodott helytelen kijelentéseit. (csizmár-gágyor) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. szeptember 24-én Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,572 49,060 48,816 47,25 50,39 48,82 Francia frank 5,640 5,696 5,668 5,51 5,83 5,67 Kanadai dollár 24,207 24,451 24,329 23,55 25,11 24,33 Német márka 19,662 19,860 19,761 19,30 20,22 19,76 Olasz líra (1000) 20,246 20,450 20,348 19,63 21,07 20,35 Osztrák schilling 2,795 2,823 2,809 2,75 2,87 2,81 Svájci frank 22,471 22,697 22,584 22,05 23,11 22,58 USA-dollár 32,014 32,336 32,175 31,48 32,88 32,18 ECU EK 37,409 37,785 37,597 ECU CSK - • 37,597 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Szlovák Takarékpénztár 27,00 35,00 Általános Hitelbank 27,00 37,00 NYILATKOZATHÁBORÚ ÉS RENDELETCSATA (Folytatás az 1. oldalról) Közben Pavel Gracsov védelmi miniszter tegnap ismételten cáfolta, hogy a hadsereget esetleg bevetnék a hatalmi harc eldöntése érdekében. Hangsúlyozta viszont, hogy a belügyi alakulatok és a rendőrség készen áll minden rendbontás megakadályozására. Újra megerősítette: a hadsereg parancsnokai hűek az államfőhöz. Mivel azonban elterjedtek a hírek, hogy a parlamentben gyülekező erők meg akarják támadni a védelmi minisztériumot és a vezérkar épületét, megszüntették a telefonösszeköttetést ezekkel az intézményekkel és más moszkvai katonai objektumokkal. Ruckoj volt alelnök ugyanis arra szólította fel a moszkvai és városkörnyéki elitalakulatokat, hogy siessenek a parlament védelmére. Az előbb említett intézkedéssel az ilyen felhívások továbbítását akarják megakadályozni. Borisz Jelcin államfő tegnap aláírta a parlamenti és elnökválasztásról szóló törvényt. Eszerint az idén december 11-12-én kétkamarás parlamentet választanának, ennek összesen 400 tagja lesz. Ennek a testületnek kellene február l-ig elfogadnia az elnökválasztásról szóló törvényt, a voksolást pedig 1994. június 12-én tartanák meg. Jelcin mandátuma egyébként csak 1996-ban járna le. Az elnök számít arra, hogy a volt képviselők segíteni fognak az új választások megszervezésében. A Majak rádióállomás tegnapi jelentése szerint szerdán nagyon sok képviselő érkezett a Kremlbe, hogy az elnök döntésével összhangban letegye mandátumát. El sem fértek az erre kijelölt teremben. Sokan azonban meghívásra várnak, s ezek a meghívólevelek már el is mentek. Ezenkívül az elnök kiad egy rendeletet is a volt képviselők védelméről. Jelcin tegnap telefonon beszélt Francois Mitterrand francia államfővel. Tájékoztatta őt arról, hogy az országban nyugalom van, nem tapasztalhatók a polgári engedetlenség semmiféle jelei. Francia kollégája pedig biztosította őt támogatásáról, sikert és elszántságot kívánt neki. Közben folyik a nyilatkozatháború és a rendeletcsata a parlament és az államfő között. Jelcin rendelettel leváltotta Andrej Dunajev altábornagyot, akit Ruckoj nevezett ki belügyminiszterré, miután leváltotta Jelcin belügyminiszterét. Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő pedig a tények meghamisításával, rémhírterjesztéssel vádolta a Fehér Házba bezárkózott képviselőket, akikről csak mint az elnök ellenfeleiről beszélt. Cáfolta Ruckoj állítását, miszerint élvezi a regionális vezetők és a katonák egy részének támogatását. Közönséges banditizmusnak nevezte Albert Makasov szolgálaton kívüli tábornok szerda esti próbálkozását, hogy néhány fegyveres élén elfoglalja a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó állami bizottság telefonközpontját. Makasovról tudni kell, hogy 1991-ben Jelcin egyik vetélytársa volt az elnökválasztáson. Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök egyébként tegnap első ízben tett említést a törvényhozás esetleges vereségéről. Szerinte azonban rengeteg lehetőségük van arra, hogy nyomást gyakoroljanak az államfőre. Ruckojhoz hasonlóan azt állította, hogy a hadsereg 95 százaléka és a régiók 88 százaléka „a törvényes szerveket" támogatja. Tegnap folytatódott a parlament épületében a népképviselők regisztrálása. A kongresszusnak már szerdán össze kellett volna ülnie, de nem gyűlt össze annyi képviselő, hogy határozatképesek lettek volna. Egyébként a Fehér Házban tegnap is volt víz és villany, bár Sumejko miniszterelnök-helyettes szerdán azt mondta, esetleg kikapcsolják, s így késztetik a képviselőket az épület elhagyására. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő az Europe 1 francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában ismét bírálta Jelcint a parlament feloszlatása miatt. Csodálkozik, mondta, hogy ez külföldön nem váltott ki felzúdulást. Gorbacsov szerint decemberben nem lesznek szabad választások, mivel Jelcin nemcsak a pénzforrásokat ellenőrzi, hanem a rádiót és a televíziót is. Egyébként a Gallup-intézet közvélemény-kutatása szerint a moszkvaiak 64 százaléka Jelcint tekinti törvényes elnöknek, s csak 15,4 százalék vélekedik így Ruckojról. 52 százalék helyesli a parlament feloszlatását és az új választások kiírását, sőt 17,8 százalék szerint az elnöknek már korábban rá kellett volna szánnia magát erre a lépésre. Hogy a régiók kit is támogatnak és milyen arányban, azt végképp nem lehet tudni. Ugyanis az elnök környezetéből és a parlamentből - érthető módon - egymásnak homlokegyenest ellentmondó jelentések érkeznek. DRAMAÍRÓI VILÁGREKORD Drámaírói világrekord született tegnap Budapesten a Rátkay Klubban: Siposhegyi Péter színműíró 7 óra 22 perc alatt színdarabot írt „Kiskedvenceink" címmel. A mű alapját a tegnapi Pesti Riport Cserebatla uhuért című, állatkerti témájú írása szolgáltatta. Siposhegyi kísérletével a Magyar dráma napját kívánta emlékezetessé tenni, s egyben kinyilvánítani felháborodását afelett, hogy ezen a napon a magyar színházak egyetlen új hazai darabot sem mutattak be. A világrekord-kísérlet hitelessége felett közjegyző őrködött. A kb. két óráig tartó, három felvonásos darab próbája délután 17 órakor kezdődött Radó Gyula rendező irányítása alatt. Az előadást, melyben olyan neves színészek működtek közre mint Béres Ilona, Császár Angéla, Szabó Sándor, Benkő Gyula, Kézdy György, a Petőfi Rádió este fél nyolctól egyenes adásban közvetítette. Siposhegyi az MTI-nek elmondta: mivel rövid idő alatt született meg a dráma, amely a „mi Állatunk" kitenyésztéséről szól, olyan sok aktualitással bír, hogy nem is nagyon reménykedik abban, hogy színpadra viszik. (kokes) JOZEF PROKEŠ INTELMEI Jozef Prokeš, a szlovák parlament alelnöke ismét kifejtette nézeteit a kisebbségi kérdésről. A sajtóirodának nyilatkozva tegnap azt fejtegette, hogy a magyar szülők, ellentétben politikusaikkal, felfogták a szlovák nyelven való érvényesülés szükségét. A magyar mozgalmak alkotmányos tényezőkre gyakorolt nyomását enyhén szólva nem demokratikusnak nevezte, s nézete szerint egyes magyar politikusok gettót akarnak létrehozni az országban, holott „önjelöltek" és minimális támogatást élveznek választőik részéről. A gettó kialakítása után aztán úgy érvelhetnek, hogy a „magyar kisebbség tulajdonképpen nem tartozik szervesen a Szlovák Köztársasághoz". Prokeš szerint Duray megnyilatkozásaival a parlamentnek kellene foglalkoznia. A Nemzeti Tanács alelnöke a jelenlegi helyzetet az 1938-ashoz hasonlítja, s néha az az érzése, „hogy valóban az SzK déli területeinek elcsatolása van készületben". A Szlovák Nemzeti Párt tiszteletbeli elnökének kijelentései aligha lepnek meg bárkit is, aki ismeri nézeteit. A szokásos frázisok azonban kezdenek terebélyesedni, s veszélyes irányba mutatni: egyesek el akarják csatolni Szlovákia déli területeit. A baj csak az, hogy nem akárki állítja ezt, de a parlament alelnöke. Mit lehet ehhez hozzátenni? Az identitászavarba került SZNP vezetői talán jobban tették volna, ha hasonló éberséggel figyelik kormányfő cseleit, amikor bársonyszékek ígéretével megszavaztatta velük a számvevőszék elnökenek posztját. Ha akkor csak fele ennyire résen lettek volna, nem kellene a kisebbségi politikusok szidalmazásával szidolozgatni a jócskán megkopott imidzsüket. Igaz, az ellenségképet is ők kezdték elsőkként keresni... (kövi)