Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám, szerda

5 PUBLICISZTIKA ÚJSZÓ* 1993. SZEPTEMBER 22. LAKÚ - HÁZ - ÜGY K. L.: A feleségemmel együtt vállalkozok. Egy helyiséget a lakásszö­vetkezettől, egy másikat pedig a helyi városházától vettünk bérbe. Szerettük volna megvenni mindkét nem lakás célú helyiséget, de eddig elutasítottak azzal, hogy nem adhatják el. Mind a két helyiség öreg épületben van, okvetlenül javításra szorul, amit a városháza, illetve a lakásszövetkezet finanszírozni nem tud. Azt szeretném tudni, lehetőséget nyújt-e az új törvény ezeknek a helyiségeknek a megvételére. A lakástulajdonról szóló törvény rendelkezik a nem lakás célú helyiségek eladásáról is. A vá­rosházától (községtől) bérelt nem lakás célú helyiség eladásá­ra a törvény 16.§-ának negyedik bekezdése vonatkozik, amely szerint „a lakóházban lévő nem lakás célú helyiségek bérlőit, a házban levő lakások tulajdo­nosait és bérlőit elsőbbségi jog illeti meg az ilyen helyiség átru­házását illetően, mégpedig a kö­vetkező sorrendben: másoknak, mint a házban levő nem lakás célú helyiségek bérlőinek, a ház­ban levő lakások tulajdonosai­nak és bérlőinek a nem lakás célú helyiséget tulajdonukba csak a társulás jóváhagyásával lehet átruházni; ha társulás nem jön létre, a házban levő összes lakás és nem lakás célú helyiség tulajdonosai, illetve a lakások bérlői többségének előzetes jó­váhagyására van szükség... Ér­vénytelen a házban levő nem lakás célú helyiség átruházásáról szóló olyan szerződés, amellyel a házban levő nem lakás célú helyiség bérlőjének, illetve a házban levő lakás tulajdonosá­nak vagy bérlőjének elsőbbségi jogát megsértették." Az idézett rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a községtől bérelt helyiséget elsősorban ön­nek kötelesek vételre felajánla­ni. Ennek a rendelkezésnek megsértése, vagyis az, ha a nem lakás célú helyiséget másnak (akár valamely lakás bérlőjének) adnák el, a helyiség átruházásá­ról szóló szerződést érvényte­lenné tenné. Az elsőbbségi jog azonban nem jelenti azt, hogy a helyiség tulajdonosa (a község) köteles lenne ezt a helyiséget önnek eladni; mindössze annyit jelent, hogy ha el akarja adni, akkor elsősorban önnek van le­hetősége a megvételére. A vétel­ár ilyen esetben az eladó és a vásárló megállapodásán múlik. A lakásszövetkezettől bérelt nem lakás célú helyiség megvé­telének, illetve eladásának lehe­tőségére főként az említett tör­vény 27. §-a és 16. §-ának ötö­dik bekezdése vonatkozik. Itt elsősorban azt kell elmondani, hogy a lakásszövetkezettől bé­relt nem lakás célú helyiség meg­vételére a törvény nem biztosít önnek elsőbbségi jogot, s ha ezt a helyiséget a lakásszövetkezet el akarja adni, azt csak a házban levő lakások és nem lakás célú helyiségek tulajdonosainak elő­zetes jóváhagyásával teheti meg, ha pedig ilyen társulás nem jött létre, akkor a házban levő laká­sok tulajdonosai és bérlői több­ségének előzetes jóváhagyása szükséges. Az említett előzetes jóváhagyást nélkülöző átruhá­zási szerződés érvénytelen. Ami a vételárat illeti, itt is szerződé­ses ár érvényesül, azaz szó sem lehet olyan „szociális árakról", mint a lakások esetében. Összegezve az elmondotta­kat, a lakások és a nem lakás célú helyiségek tulajdonáról szó­ló törvény a nem lakás célú helyiségek eladásának szabályo­zásával lehetővé teszi az ilyen helyiségek tulajdonának átruhá­zást jogi, illetve magánszemé­lyekre. Egyetlen rendelkezése sem fosztja meg viszont a tulaj­donost a tulajdonosi jogok köré­be tartozó rendelkezési jogtól, hogy saját maga döntse el tulaj­donos kíván-e maradni a jövő­ben is, vagy értékesíti-e a tulaj­donában lévő helyiséget. dr. P. D. VÁLLALKOZÓK FIGYELMÉBE: PÉNTEKEN SOMORJÁN Hét somorjai vállalkozó két hó­nappal ezelőtt elhatározta, hogy hasonlóan az ország (és a járás) egyéb körzeteihez, ők is megala­pítják érdekvédelmi szervezetü­ket. Lindtner József, az előkészí­tő bizottság tagja szerint főként azért érzik szükségességét az összefogásnak, hogy így hatéko­nyan tudjanak tárgyalni a hiva­talokkal, előadásokon ismerked­jenek meg az előírásokkal, illet­ve információkat cseréljenek a lehetőségekről. Ezért a kezde­ményezés iránt érdeklődőket pénteken 18 órára várják a so­moijai moziba, ahol közösen szeretnék megbeszélni a vállal­kozók problémáit és lehetősé­geit, illetve felmérni, hogy mu­tatkozik-e valós igény a szervez­kedésre. -tl­EURÓPAI POLITIKUSOK IPOLYSÁGON KITELEPÍTÉSRŐL, NEMZETISÉGI KÉRDÉSEKRŐL Kádár János egykori páncélozott vo­natával teszi meg a Krakkó és Ko­lozsvár közötti távolságot október elején több ismert európai politikus az amerikai székhelyű Márai Ala­pítvány, illetve az angol BBC szerve­zésében, hogy ezalatt az aktuális kisebbségi problémákról folytasson eszmecserét. A társaság október ki­lencedikén Ipolyságra is ellátogat, ezért Turczi Árpádtól, a Honfi La­pok főszerkesztőjétől érdeklődtünk a részletek felől: • Ki vesz részt az akción? -A Krakkóból induló vonaton több ország politikusai lesznek jelen. Magyarországról például ott lesz Fo­dor Gábor, az Országgyűlés kisebb­ségekkel foglalkozó bizottságának elnöke és Zsigó Jenő, a Roma Parla­ment képviselője, Szlovákiából František Mikloško, Csehországból Jirí Dienstbier, Romániából pedig Tokaji György és Nicolae Manoles­cu. Ezenkívül több horvát, szerb és bosnyák, főként ellenzéki politikus vesz részt az akción, sőt, egyelőre meg nem erősített hírek szerint Mi­hail Gorbacsov is jelen lesz. • Miként alakul az ipolysági programjuk? - Hozzánk október kilencedikén látogatnak el. Mivel a Pásztó és Csata közti híd nem bírná el a pán­célvonatot, ezért a csatai vasútállo­másról autóbusszal érkeznek reggel kilencre, amikor is dr. Zsolnay Ernő polgármester és Tencel István a he­lyi gimnázium igazgatója fogadja őket. Városunkban a kitelepítésekről és a nemzetiségi problémákról tarta­nak egy kerekasztalbeszélgetést, amelyre meghívtuk a megalapításá­nak nyolcvanadik évfordulóját ün­neplő gimnázium több volt diákját. -a-s­CSOMAGOLÁSTECHNIKAI BEMUTATÓ Hétfőn és kedden kétnapos cso­magolástechnikai bemutatót tar­tott a pozsonyi Danube szálló­ban a budapesti Gyorsszolgálat szövetkezet és szlovákiai part­nere, a Slovpap Rt. A német Humboldt csomagolástechnikai cég termékeit forgalmazó ma­gyarországi szövetkezet teljes és félautomata pántológépekkel és a hozzájuk tartozó kiváló minő­ségű kellékekkel kívánja meghó­dítani a szlovákiai piacot. Ebben partnere a Slovpap Rt. nagyke­reskedelmi vállalat lesz, amelynek Szlovákia nagyváro­saiban kereskedelmi kirendeltsé­gei vannak. ts z, A vállalatok többsége már nem küldi alkalmazottait rendszeres szűrővizsgálatra, sok helyen megszüntették a belépő és kilé­pő orvosi ellenőrzéseket, mert mindez túl sok pénzbe került. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy az egészségügyben bevezetett szervezési változá­sok sok esetben alapvető kon­taktusokat szakítottak meg, ami egyértelműen nehezíti az infor­mációk átadását. A fertőző be­tegségek megelőzéséhez pedig minderre nagy szükség lenne. A megelőzés eredményességé­hez azonban még a rendszeres orvosi szűrővizsgálat is kevés, ha a betegség melegágya, a szo­ciális helyzet változatlanul to­vább romlik. Csákányházán is meg kell oldani a falu vezetékes ivóvízellátását, a szeméttárolást, a romák lakáskö­rülményeinek, a magas munkanél­küliségnek a prob­lémáját. Minderre azonban a kis köz­ség önerőből kép­telen. — Nem örülünk annak, hogy nálunk ilyen betegség ütöt­te fel a fejét, hiszen rossz fényt vet a fa­lura, - ugyanakkor ennek köszönhe­tően talán köny­nyebben „kicsikar­hatunk" némi tá­mogatást az állam­tól a szeméttároló vagy a vízvezeték megépítéséhez — mondja Kovács Pál polgármester. - Viszont a romák lakáshelyzetét egyelőre nem tud­juk megoldani. A szociális körül­ményeik javítasát sem vállalhat­juk fel, nem juttathatunk nekik külön segélyt, mert nincs miből. Annyit megtettünk, hogy az óvodában kifizettük az elmaradt ebédszámlákat, sőt a következő fél évre is megelőlegeztük azo­kat. Az sem lenne megoldás, ha a község venné át helyettük a se­gélyt és mi vásárolnánk rajta nekik ruhát, élelmet. Volt már ilyen kísérlet, de egyesek a ka­pott cipőt, ruhafélét inkább elad­ták féláron, csakhogy pénzt sze­rezzenek sörre, cigarettára. Csákányháza problémáival nincs egyedül. A TBC felbukka­nása vészjósló figyelmeztetés: megoldást kell találni. Sürgősen. Országszerte. S. FORGON SZILVIA A BACILUS CSÁKÁNYHÁZÁN SEM VÁLOGAT A DIAGNÓZIS: TBC A tuberkulózis, köznyelven tüdőbaj, valaha nép­betegségnek számított. Főleg a szegények között teijedt, ami összefüggött az alultápláltsággal, az alapvető egészségügyi követelmények be nem tar­tásával, a rossz lakásviszonyokkal. Az elmúlt 15—20 évben, köszönhetően a közegészségügy fejlődésének és a szociális körülmények viszonyla­gos javulásának, szinte alig hallottunk erről a be­tegségről. Az utóbbi 1-2 évben azonban újra megszaporodott a tbc-s megbetegedések száma. A Losonci járás egyik kisközsé­gében, Csákányházán június ele­jén öt esetben állapított meg az orvos fertőző tbc-t. Egy felnőtt­nél és négy gyereknél. A legki­sebb gyerek alig fél éves. Mind­annyian romák. A falu 927 lakója közül 322 roma. Életkörülményeik siral­masak. Egy kétszobás kis lakás­ban olykor három család is él, ami esetenként 15-20 főt jelent. Ez az összezsúfoltság jó táptala­ja a különböző betegségek gyors terjedésének, pláne, ha az alap­vető higiéniai követelményeket sem tartják be — amire a körül­mények folytán nem egyszer le­hetőség sincs. A faluban olyan alapvető dolgok hiányoznak, mint a vízvezeték, a szeméttáro­ló. Ráadásul az idei szárazság következtében a kutakban is jócskán megcsappant a víz. Ezek a körülmények és az egyes ro­macsaládok egyre rosszabbodó szociális helyzete eredményezte azt, hogy Csákányházán már hat tbc-s beteget tartanak nyilván. — Egyelőre nem tudjuk, hon­nan ered a fertőzés - mondja gondterhelten Kovács Pál pol­gármester. - A faluban régebben elég gyakori volt ez a betegség, de az utóbbi években nem hal­lottam arról, hogy valakinek tbc­je lett volna. Mígnem most, jú­niusban a körzeti orvos az egyik roma lakosnál és a vele egy háztartásban élő négy gyereknél fertőző tbc-t nem állapított meg. Mindannyiukat a Tátrába küld­ték gyógykezelésre, és a beteg­ség továbbterjedésének megelő­zése érdekében elrendelték a szűrővizsgálatot. Erre szep­tember 20-a és október 20-a kö­zött kerül majd sor. A falu min­den polgárának részt kell venni rajta. A napokban falugyűlésen fogjuk tájékoztatni az embere­ket. Nem szeretnénk, ha pánik törne ki. Mennyire tudatosítják a falu lakói a fertőzés tényét? Mint a polgármester elmesélte, egye­sek annyira, hogy mióta a fertő­zésre fény derült, még kávézni sem ülnek le. Mások viszont csak legyintenek: a tbc-t ők nem kaphatják el, hiszen nem élnek olyan körülmények között, mint a romák. Pedig a bacilus nem tesz különbséget fehér és roma között. Iskolában, óvodában, üzletben, kocsmában vagy akár az autóbuszon .a beteg ember könnyen megfertőzheti az egészségest. Pánikra azonban nincs ok hangsúlyozza dr. Jo­zef Murgaš, a losonci kórház tüdőosztályának vezető főor­vosa. - A helyzet annyiban súlyos, hogy fertőző betegségről van szó, melynek elég hosszú a lap­pangási ideje. Még nem tudjuk, hány fertőzött van a faluban, ezért az egész lakosságot ki kell vizsgálni, hogy kiszűrhessük a betegeket és megkezdhessük kezelésüket. A tuberkulózist ma mar eredményesen tudjuk kezel­ni, nagyszerű gyógyszereink vannak, a tökéletes gyógyulás azonban a paciens fegyelmezett­ségén múlik. A kivizsgálás egyébként nem olcsó mulatság. Előzetes számí­tások szerint 150-200 ezer ko­ronába fog kerülni. Több mint két héten keresztül naponta hat­Az orvosok nem kis meglepetésére nem csupán az ún. veszélyeztetett csoportba tartozók között (aszociális egyének, csavargók, alkoholisták, kü­lönféle krónikus betegségekben szenvedők), ha­nem a népesség egyéb rétegeiben is. Különösen gyorsan terjed a romák körében, ott, ahol az életkörülmények, enyhén szólva, nem felelnek meg az elvárásoknak. És ami a legszomorúbb: a bete­gek legtöbbje gyerek... zött egyéneket pedig természe­tesen kezelni kell, a gyógysze­rek, a kórházi és szanatóriumi kezelés költséges. Ismerve az egészségügyben uralkodó áldat­lan állapotokat, okkal tettük fel Murgaš doktor úrnak a kérdést: Honnan lesz minderre pénz? - A regionális egészségügyi biztosító igazgatója megígérte, hogy megkapjuk a szükséges anyagiakat - hangzik a bizakodó válasz. - Nem is lehet ez más­képp, hiszen olyan betegségről van szó, amelyet az Egészség­ügyi Világszervezet figyelemmel kísér, és az államnak is érdeke, hogy erre pénzt adjon. Murgaš doktor úr sajnálkozva jegyzi meg, hogy az utóbbi két évben nem tudták nyomon kö­vetni e betegség alakulását. van embert kell beszállítani kü­lön autóbusszal Losoncra és vissza, a kivizsgáláshoz be kell biztosítani a szükséges anyago­kat, segédeszközöket, a fertő­Méry Gábor illusztrációs felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents