Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám, kedd

OLVASÓINK OLDALA iiX/szói 1993. SZEPTEMBER 21. NEM MAGÁNÜGY (KÉT NYUGDÍJAS POZSONYBAN, ÜJ SZÓ, IX. 12) Nagy figyelmet keltett a 36. vasárnapi számban a Két nyugdíjas Pozsonyban címmel közölt cikkünk. Az idősebbek arra figyelmeztetnek, hogy nagyon sok idős ember a közölt összegnél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A fiatalok pedig azt nehezményezik, hogy velük nem foglalkozunk, pedig nekik is megélhetési gondjaik vannak, sokan közíilük még annyi bevételhez sem jutnak havonta, mint egy nyugdíjas. Tény, hogy fiatalok és idősek egyaránt egyre nehezebben élnek, hiszen az emelkedő' árak egyformán mindenkit sújtnak. Természetesen a legnagyobb gondokkal a fiatal családok, a pályakezdők, a kisgyermeküket egyedül nevelő' szülők és a kisnyugdíjasok küszködnek. Erről tanúskodnak az alábbi levelek is. FIATAL MUNKANÉLKÜLI VAGYOK A nyugdíjasok megélhetéséről közölt cikkük elgondolkodtatott. Két nyugdíjasról írtak, akiknek bevételük havi 4600 korona, és ebből nem tudnak megélni. Mi fiatal házasok vagyunk, a férjem dolgozik, én szociális segélyt kapok. Jövedelmünk összesen 3950 korona. Ebből a lakásért és villanyért 1500 koronát fizetünk, a mindennapi kiadásokra 2450 korona marad. Tudom, hogy a nyugdíjasok azelőtt sokat dolgoztak, de azért nem kívánhatják, hogy a fiataloknak még annyi se jusson, mint nekik. Sokszor azért sem tudnak a fiatalok elhelyezkedni, mert az idősebbek a nyugdíj mellett még dolgoznak is. Úgy érzem, nekünk sokkal nehezebb a helyzetünk, mint annak idején az övék volt. Én nem vagyok az idősebbek ellen, de nagyon felháborít, amikor azok panaszkodnak, akiknek sok a pénzük. A fiatalokkal, megélhetési gondjaikai miért nem foglalkozik a parlament? És még valamit. Nem igaz, hogy sok fiatal élvezi a munkanélküliséget. Én magam is rengeteget kerestem már munkát, de eredménytelenül. Jó lenne, ha kormányfőnk leglább egy hónapig az én életemet élhetné. Nem hiszem , hogy élvezné a dolgot. SZABÓ RENÁTA, Fülek MIBŐL ÉLJEN A NYUGDÍJAS A cikkben említett két nyugdíjas havi összbevétele 4590 korona. Nem mintha ez sok lenne, hiszen a példa is igazolja, hogy a napi szükségletekre ez sem elég. De az igazi, életből vett példák mást mutatnak. Nyugdíjasaink zömének bevétele ennél sokkal kevesebb. A kormány által meghatározott minimálösszeg egy személy esetében 1980, két személy esetében 3360 korona ( ha a nyugdíj az egyedüli bevételi forrás). Kiadásaik, két személy közös háztartása esetén, így alakulnak: villany, lakbér, gáz 1220 étkezés (heti átlag 330) 1490 élelmiszer 620 cigaretta, üdítő 360 tisztálkodás 179 városi közlekedés 195 utazás városon kívül 288 apró javítások 125 újság, folyóirat 164 Összesítés: Bevétel 3360 Kiadás 4641 Különbség -1281 És még nem vettük figyelembe az esetleges diétát, a ruházkodást, egy esetleges orvosi kezeléssel kapcsolatos kiadásokat, belépőjegyet színházba, moziba vagy esetleg termálfürdőbe, de házaspárunk nem pótolta az elszakadt ágyneműt, törlőruhát sem, nem tudott kedveskedni valamilyen csekélységgel unokáinak, de még házastársának se, nem jutott a lakáskarbantartásra, pedig festeni, meszelni, vízvezetéket, mosógépet, tévét stb. is javíttatni kell. Ebből a példából induljanak ki a miniszterek, és mondják meg végre, mi a nyitja annak, hogy a nyugdíjas, a munkában elfáradt, megöregedett ember is emberhez méltóan tudjon élni hátralévő éveiben. NAGY MÁRIA, Dunaszerdahely A TERÜLETI ÁTSZERVEZÉS VALÓDI CÉLJA NEHOGY TÖBB LEGYEN A MAGYAR...! Szlovákia új területi felosztásának javaslata komoly aggodalommal tölti el a déli járások magyar lakosait, mivel a kialakuló új területi egységek a nemzeti hovatartozás szempontjából még vegyesebbé válnának. Aggasztó, hogy a területek központjai messze, rendszerint a nagyobbrészt szlovákok által lakott, magyar hivatalnokok nélküli városok lennének. A szlovák fél mindeddig határozottan elutasította a vádat, miszerint az ilyen új területi felosztásnak lényeges oka lehet az is, hogy közigazgatási egységenként csökkentsék a magyarok számarányát. A tervezet szerint Nyitra megye ( vagy nevezzük bárminek) magába foglalná a mai Nyitra, Léva, Érsekújvár és Komárom járásokat. A Nyitrai terület megszervezésével a kormány Juraj Hanákot, a szlovák parlament képviselőjét bízta meg. A Nitrianske noviny szeptember 7-i 36. száma címoldalon számol be Juraj Hanáknak a nyitrai városi képviselő-testület 20. ülésén tett kijelentéséről, miszerint - idézzük a lapot - „fontos lesz, hogy az új területi egység magába foglalja a Nagytapolcsányi és Privigyei járásokat is, különben Nyitra, Léva, Érsekújvár és Komárom csoportosulása esetén a szlovák nemzeüségű lakosok számaránya a magyarokéval összevetve alacsonyabb lenne." A Nagytapolcsányi és Privigyei járások csak abban az esetben kerülnének a Nyitrai területhez, ha a Trencséni terület nem jönne létre. Juraj Hanák úr véleménynyilvánítása után nehéz lesz letagadni az új területi felosztással összefüggő, a magyarokat megrövidítő szándékokat. A közeljövőben talán más területek kormány által megbízott előkészítői is nyilatkoznak majd... FEHÉR SÁNDOR Alsóbodok MÁSOK NEM MERIK MEGÍR

NI ÉN MEGTESZEM Nő az elkeseredésem, mert napról napra rosszabbodik a helyzetünk. Múlt az oroszkai nyugdíjasok szervezetének elnöke látom a nyugdíjasok életét, többen a létminimum alatt tengődnek, nem tudnak tejet, kenyeret venni ( a húsról nem is beszélve), nem tudják elhozatni télre a tüzelőt, nem tudják kifizetni az adójukat, a villanyt stb. Én most hatvanéves vagyok. Nyugdíjam 2040 korona (azt is a féljem után kapom). Ugyanakkor 18 évet ledolgoztam az egészségügyben mint nővér, hét évig egy idős házaspárt gondoztam - azt mondták, ezt is beszámítják a nyugdíjba. Két árva gyereket is felneveltem. Hát igen, mindez be van számítva, csupán az fáj nekem, hogy egy fillér nyugdíjat sem kapok az egészért. Tisztelem és becsülöm a képviselőinket. Mindig is kiálltam mellettük. Sok esetben azonban nem értek egyet azzal, hogy tárgyalásaik során, milyen fontossági sorrendbe állítják a kérdéseket.A táblaügyben és más kérdésben is egyetértek velük, csakhogy ezeknél életbevágóan fontosabb a szociális és gazdasági kérdések megoldása. Sok esetben ezek váltanak ki konfliktusokat a nemzetiségek között. A mi községünkben a lakosok mintegy hatvan százaléka magyar, de eddig még sohasem volt köztünk nézeteltérés, megtanultuk egymás nyelvét. Egyes képviselők felelőtlen kijelentéseikkel egymás ellen uszítanak bennUnket. Ez nemcsak az én véleményem, de sokan nem merik ezt kimondani. MÁCAJ JÚLIA Oroszka A KALANDRA VAGYOK JÖJJENEK KIRALYHELMECRE! Királyhelmecnek tulajdonképpen nincs is autóbusz-állomása. Az utasok a Sport vendéglő előtt várakoznak. Nyáron a tűző napon, télen a metsző hidegben. Akinek kedve van, esetleg a vendéglőben várakozhat, de ez bizonyos kockázattal jár. Errefelé ugyanis senki sem tudja pontosan, mikor is indulnak a buszok, sehol sincsenek kifüggesztve a menetrendek. Egyesek szerint azért, mert úgyis letépik. A gyanútlan utas, aki először jár e tájon, elkezd kérdezősködni, ám csakhamar kénytelen rájönni, hogy ezzel a módszerrel nem tudhatja meg a pontos idulási időpontot. Miulán összegezi a válaszokat, mégis úgy dönt, hogy beül a vendéglőbe. Kávét rendel, kortyint néhányat, amikor az ablakon keresztül azt látja, hogy közeledik az autóbusz. Gyorsan kell határoznia. Kirohan, de az autóbusz elrobog mellette.Utasunk tanácstalanul áll, végül a körülállók közül valaki megszánja és elmondja neki, hogy ez a busz csak az állomásra megy. A kedves utas ezután nem mer újból beülni a vendéglőbe. Inkább álldogál. Télen a fagyos szélben, nyáron a tűző napon. Miután megfagyott (megsült), újból a saját járatát véli felfedezni. Negyedórácskát eltart, amíg a tömeg benyomakodik, de utasunk türelmes. Hisz végre utazhat. - Ide és ide kérek jegyet mondja fáradtan. A vezető csodálkozva néz rá. -Mi nem oda megyünk. -De rá van írva... -Hja, az azért van, mert innen és innen jöttem. Érti? A kedves utas nem érti, de leszáll. Azon gondolkodik, vajon miről is fogja felismerni a saját autóbuszát? Vajon hogyan csinálják az itteniek? Hogyhögy hazaérnek egyáltalán? Hát így megy ez manapság Királyhelmecen. Kalandra vágyó idegen, jöjj Királyhelmecre. És utazz autóbusszal! TÓTH FERENC Nagyszelmenc MIÉRT NEM EMELIK A BÉREKET? (KELTOŠOVÁ CERUZÁJA, ÜJ SZÓ, IX. 9.) Már rég ki szerettem volna nyilvánítani nemtetszésemet és elkeseredésemet a kormányhatározatok és Oľga Keltošová gondolkodásmódja miatt. Most cikkükre reagálva ragadtam tollat. Kereseteinkből már jóformán nem jut tisztességes ruházata, sőt az alapvető élelmiszerekre is alig futja. Vezetőink megválasztásuk előtt csak szépet és jót ígértek. Mečiar úr azt ígérte, hogy a különválás után itt kész Amerika lesz, az ország önállóan is boldogul, nem is szorul behozatalra. És lám, minden ellenkezőleg alakul. Igaz, a minisztereknek és a képviselőknek nem kell félniük attól, hogy nem lesz mit a tejbe aprítaniuk. Nekik a 8,70-es tej sem drága, nekünk, munkásoknak viszont igen. Az iskolai év az idén még nagyobb kiadásokkal jár, az „ingyenes oktatás" ellenére. Még nem is olyan régen 30 százalékos áremelésről beszéltek az illetékesek, de a valóságban sokkal nagyobb. Más országokban a devalváció és az áremelés után emelik a béreket, nyugdíjakat és a munkanélküli-segélyeket is. Nálunk miért nem? Próbáljanak megélni abból a vezetőink, amit nálunk segélyként adnak! Keltošová asszony és Mečiar úr bizonyára megváltoztatná szemléletét, és nem foglalkozna tovább azzal, hogy mit lehetne még az emberek jövedelméből lefaragni. Egyelőre türelmes a nép, de egyszer betelik a pohár. L. N., Nagygéres f K v... f e -3 bi S g TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! ...Kis nyugdíjamból is járatom az Űj Szót, mert a lapot szinte családtagnak tartom. Most mégis úgy döntöttem, hogy lemondom. Az késztetett rá, hogy a legutóbbi szombati számot csak kedden kaptam meg, és így nem küldhettem be szelvényemet a naszvadi versenybe. Nagyon dühös lettem, hogy egy ilyen nem nagy fejtöréssel járó versenyből kimaradtam. Csináljanak valamit a lapterjesztéssel. B.J. Garamkövesd ÁROK IS VAN, GÖDÖR IS VAN Kassán augusztus folyamán megindult valami a város utcáin lévő gödrök eltávolítása érdekében. Ügy tűnik azonban, a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal. Van egy munkacsoport, amely gépeivel kivágja az útburkolat károsodott részeit, olyan tízcentiméteres mélységben. Az így keletkezett gödrök elé és mögé kiteszik a figyelmeztető táblát. A munkacsoport ezután továbbáll, a gödrök maradnak. Három-négy hét múlva jön egy másik csoport és betölti a gödröket szurokkal. Nem lenne gazdaságosabb, ha az egyik csoport mondjuk délelőtt fúrna, vágna, a másik pedig délután betöltené a gödröket? Németországban egyszer láttam utat javítani: az egyik csoport lyukakat vágott, egy másik azonnal elhordta a törmeléket, egy harmadik pedig aszfaltozott. Európába jutásunk új munkastílust is követel! IVÁN SÁNDOR Kassa TISZTELET ÉS HÁLA (MÉG BUKARESTBEN IS JOBB VOLT, ÜJ SZÓ, IX. 14.) A cikknek ahhoz a részéhez szeretnék hozzászólni, amelyben igencsak keményen vádolja a holland úr a kijevi szlovák konzult. A napokban személyes kapcsolatba kerültem Alexander Pery konzul úrral. Mint az ekeli Gumopol ügyvezető igazgatója táviratot kaptam a külügyminisztériumtól, hogy a szolgálati úton lévő gépkocsivezetőink balesetet szenvedtek. Ezzel kapcsolatban azonnal hívtam a kijevi konzulátust, és egy nap múlva már személyesen is találkoztam a konzul úrral. Készségesen segített intézkedni, őszinte barátságát és kedvességét nehéz lenne néhány sorban leírni. Hazautazásom után naponta tájékoztatott a fiúk egészségi állapotáról, akiket egyébként minden nap meglátogatott. Később segített a gépkocsivezetők hazaszállításának intézésében is. Tudom, hogy a leírtakból sok minden a konzul úr munkakörébe tartozik, de ő a kötelességénél sokkal többet tett. Tisztelettel és hálával gondolunk rá. BÖRÖCZKY JÓZSEF Ekei A nézetek sokrétűsége érdekében olyan leveleket is közlünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért teljes mértékben egyet. Köszönjük olvasóink bizalmát, és várjuk további leveleiket.