Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám, szombat

1993. SZEPTEMBER 17. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 10 A Szlovák Televízió magyar adása ma 18.45-kor A tartalomból: • Csökkentett műsoridővel közvetít a rádió magyar adása • Városi egyetem Királyhel­mecen • Újdonságokról a hidas­kürti magán-szaktaninté­zetben • Kulturális ajánlatok, meg­hívók • Évadkezdés a Kassai Thá­liában • Képes üdvözlet a 10. rozs­nyói vásárról • Egy őszi este a szesztai asszonyokkal Műsorvezető: HÉGER RUDOLF VÁLLALKOZÓK KOVÁCSPATAKON (Munkatársunktól) Sikeres nem­zetközi vállalkozói találkozóra került sor csütörtökön és pénte­ken Kovácspatakon. A párkányi székhelyű Déli Régió Ipartestü­lete és a budapesti Business Cen­ter Club által szervezett akción közel 100 vállalkozó vett részt, főként Szlovákiából, Magyaror­szágról, Romániából és Cseh­országból. Bartusz Gyula, az ipartestület titkára szerint mindez azt bizo­nyítja, hogy a vállalkozók egyre inkább tudatosítják: a legkomo­lyabb együttműködési lehetősé­gek az egykori szocialista orszá­gok vállalkozói előtt nyílnak. Oravec János párkányi polgár­mester szerint pedig a vállalko­zói együttműködés kiterjedése új munkahelyeket teremthet ré­giójukban. -ti­KORLÁTOZÁSOK A HATÁRON A cseh vámigazgatóság utasítása alapján csütörtöktől a cseh-szlovák államhatár azon szakaszait, ahol még nincsenek kiépítve az átkelőhe­lyek, csak a Szlovák és a Cseh Köz­társaság polgárai léphetik át, éspedig gyalog, valamint áru nélkül. Gustáv Takáč, Szlovákia Közpon­ti Vámigazgatóságának szóvivője szerint tegnaptól enyhítették e ren­delkezést oly módon, hogy az emlí­tett szakaszokat a rendszeres autó­buszjáratok, az ingázók, a diákok és a mezőgazdasági gépek számára is megnyitották. A szlovák fél közlése szerint Csehország egyoldalúan járt el e döntés meghozatalakor. A szlovák hírügynökség jelentet­te: csütörtökön a Klokočov - Ostra­vica határátkelőt a cseh vámszervek lezárták, ami a szlovák oldal lakosait 40 kilométeres kerülőre kényszerí­tette. Az információk szerint ez ugyancsak egyoldalú döntés, Szlová­kia nem élt a válaszlépés lehetőségé­vel. Pénteken abban állapodtak meg a két ország vámszervei, hogy a diá­kokat és a munkásokat szállító bu­szok átkelhetnek a Klokočov - Ost­ravica határállomáson. KÖZLEMÉNY Sorsközösségben címmel hétfőn ke­rül sor Komáromban a Csemadok alapszervezetének közreműködésé­vel a szlovéniai és a szlovákiai magyar ság találkozójára. A Duna Menti Mú­zeumban 10 órakor kezdődő szim­póziumon előadást tart dr. Székely András Bertalan, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának osztályvezetője, a szlovéniai Göncz László pedig a Muravidéki magyarság helyzetét ismerteti. A hazai gondokról szól majd Csáky Pál és Dolník Erzsébet -Ú­Lapzárta: 22.10 DIPLOMATÁK BŐSÖN Az erőmű építésének esélyeit és ve­szélyeit illetően - akárhogy nézzük is - a csallóköziek a legközvetleneb­bül érdekeltek. Ha sikerül a Binder úr által favorizált terv, tehát ha ár­vízmentesítik a tájat, ha tapasztal­ják, hogy a pincéket nem árasztja el a víz, de a fák sem száradnak ki a talajvíz csökkenése miatt, ha majd az öntözéses mezőgazdaság megho­nosításának köszönhetően valóban Aranykertté alakul át a Duna és a Kis-Duna közötti táj, nyilván majd a kedélyek is nyugvópontra kerül­nek. Viszont ha a magyarországi Vargha János természetvédő már jó egy évtizede megfogalmazott figyel­meztetése válik valóra, bizony ak­kor is meglesz a dunatáji embernek a véleménye a dolgokról. Egyelőre csak tudomásul veszi, hogy a több millió köbméter betont beépítették. Már az sem vált ki a lel­kében különösebb indulatot, ha ma­gyarhazafi újságírók következetesen csak „víziszörny" néven emlegetik az erőművet és környékét, de az sem tölti el lelkesedéssel, ha a miniszter­elnök tart előadást a nagy létesít­ménynek várhatóan köszönhető fel­lendülésről. A flegma britek közmondásához igazodik: A brindzáshaluska próbája - a brindzáshaluska megevése. Mindazonáltal szívesen veszi, ha arról tudósítanak az újságok, hogy időnként külföldi erőműépítési szak­emberek is elidőznek néhány napot ezen a tájon, és megvizsgálják, ho­gyan viselkedik, változik a csallókö­zi föld a felduzzasztott Duna szom­szédságában, miként hordja a fo­lyam a kavicsot stb. Csallóköziesen szólva ezt az erőműépítés politikát­lanításaként emlegetik. Azzal viszont aligha tud mit kez­deni, ami tegnap történt. A köztársa­sági elnöki hivatal számyashajó-ki­rándulást szervezett a Pozsonyban állomásozó diplomaták számára, hogy ők is meggyőződhessenek a erőmű kvalitásairól. Lehet, hogy holnap, holnapután rejtjelezett nagyköveti jelentések mennek Bonnba, New Yorkba, Párizsba és Londonba az erőmű kiváló tulajdon­ságairól. Lehet, hogy ahány külföldi diplomáciai képviselet működik Po­zsonyban, annyi erőműépítési szak­ember áll az élén. Viszont nem biz­tos, hogy a csallóköziek elhiszik, hogy ez a sétahajózás az erőmüépí­Michal Kováč a beruházás térké­pét szemléli tés politikátlanítását jelenti. A Bős­höz fűződő viszony — továbbra is csak hit kérdése. TÓTH MIHÁLY OROSZ ULTIMATUM ABHAZIANAK Eduard Sevardnadze legfelsőbb grúz vezető tegnap Szocsiban az Abhá­ziában kialakult legújabb helyzetről kezdett tárgyalásokat Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel, jelentet­te az ITAR-TASZSZ. Sevardnadze az abház fővárosból, Szuhumiból ér­kezett, amely ellen csütörtökön hét­hetes tűzszünet után ismét támadást indítottak az abház szeparatisták. Oroszország tegnap este nyolc óráig adott ultimátumot az abház fegyvereseknek. A külügyminiszté­riumi nyilatkozat figyelmeztetett rá, amennyiben a szeparatisták nem szüntetik be fegyveres akcióikat, egész Abháziában szüneteltetni fog­ják az áramszolgáltatást, esetleg to­vábbi gazdasági szankciókat" foga­natosítanak. Közben Zviad Gamszahurdia egy­kori grúz elnök megerősítette, hogy a hozzá hű katonai egységek segítsé­gével vissza akar térni az országba. A HELSINKI BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA A kisebbségekkel és etnikai csoportokkal kapcsolatos politika kidolgozására hivatott, de kellően felkészült bizottság létrehozására szólította fel a kor­mányt a szlovákiai Helsinki Bizottság. A szervezet nyilatkozatban ítéli el a szepességi romákat sújtó korlátozásokat, a helységnevek elhelyezése és eltávolítása körüli kapkodást, a roma és zsidó ellenes feliratokat, a pozsonyi főrabbi megtámadását és közéleti személyiségek felelőtlen kijelentéseit. A helsinki folyamat szlovákiai bizottsága aggályának ad hangot, hogy a kisebbségi és etnikai jogokkal összefüggő átgondolt állami politikát nélkülöző állapotok komoly veszélyforrássá válhatnak. ELÁSOTT CSATABÁRD A visegrádi négyek továbbra is kö­zösen tervezik a belépést az Európai Közösségbe. A NATO-val való vi­szony azonban más, ezzel kapcsolat­ban már nem beszélnek a csoport közös fellépéséről. Szlovákia és a NATO kapcsolatáról viták folynak külföldön, de rövidesen Lengyel­ország és Magyarország NATO-hoz való viszonya is vitatéma lesz - szö­gezte le Vladimír Mečiar kormányfő tegnapi rádióbeszédében. A Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Demokratikus Baloldal Pártja köz­ti együttműködésről szólva kijelen­tette: - a csatabárdot elástuk, amiről szerződés is van, viszont az együtt­működésről nincs egyezség. ELLENZÉKI KEREKASZTAL - ČERNAKEK NÉLKÜL (Folytatás az 1. oldalról) a helyzet stabilizálásának lehe­tőségeit. A kérdést a következő, valószínűleg október közepén sorra kerülő ülésen részletezik majd. A privatizációval kapcso­latban megállapodtak arról, hogy kezdeményezni fogják egy olyan parlamenti bizottságnak a létrehozását, amely a privati­zációs folyamatot ellenőrzi majd. Nem támogatják a parla­ment szerdán kezdődő ülésén a 15 képviselő kezdeményezését a televíziós tanács maradék tag­jainak leváltására. Az ellenzé­kiek szerint a lemondott tagok helyébe kell újakat ültetni, s így válik ismét működőképessé a testület. A kerekasztal keretében meg­vitatták a nevekről szóló tör­vényt, valamint a magyar politi­kai erők Európa Tanácsnak cím­zett levelét is. Az Együttélés és az MKDM képviselői elmondták ismert álláspontjukat, ám a töb­biek szerint nem használták ki az összes lehetőséget. Kezdemé­nyezni lehetett volna például a politikai grémium vagy más fórum összehívását — vélték partnereik. Az alternatív iskolák kérdését véleményük szerint először a parlament illetékes szakbizottságában kellene meg­tárgyalni. —U— HORVÁT TÁMADÁS KNIN ELLEN? A nemzetközi diplomáciai erőfeszí­tések egyértelműen és igen energi­kusan arra irányulnak, hogy tető alá hozzák a békeszerződést a szerbek, horvátok és muzulmánok között. A tervek szerint szeptember 21-én délelőtt tizenegy órakor a szarajevói repülőtéren a három hadban álló fél felelős képviselői kidolgozzák azt a dokumentumot, amelynek alapján Genfben végre kimondhatják: béke lesz Bosznia-Hercegovinában. A helyzet a harctereken azonban továbbra is aggasztó. Amíg a jugo­szláv helyzettel megbízott két társel­nök Ankarában, Szkopjéban és Bel­grádban folytat tárgyalásokat, szerb források szerint a horvát tüzérség péntekre virradó éjszaka lőtte Knint, a Krajinai Köztársaság „fővárosát". A krajinaiak azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben a horvát akciók folytatódnak, rakétákkal lövik majd Zágrábot. A horvát rádió erélyesen cáfolta a hírt, hozzáfűzte, hogy egý­szerű provokációról van szó, a szer­bek így akarják igazolni a Zadar és Sibenik elleni támadásaikat. Boszniából nem érkezett jelentés harci cselekményekről. Szerb hírfor­rások szerint egyedül Mostarban újultak ki a harcok. Lecsendesült viszont Banja Luka. Karadzsicsék megnyugodhatnak: tizenhét órás, ki­merítő tárgyalások után a várost több napon át zárlat alatt tartó fellá­zadt katonákat sikerült jobb belátás­ra bírni, de annak árán, hogy szinte minden követelésüket elfogadták. Bizonyos belső tisztogatás várható ezek nyomán a boszniai szerbek ve­zetőségében. SINKOVITS PÉTER, Újvidék MEČIAR BUDAPESTET BÍRÁLJA (Folytatás az 1. oldalról) hogy Magyarországgal a francia -.német egyezmény mintájára kellene globális szerződést köt­ni. Ebben mindkét félnek dekla­rálnia kellene, hogy egyiküknek sincsenek semmiféle területi igé­nyeik a másikkal szemben. Mečiar, akit a lap volt kom­munistának nevezett, olyan etni­kai csoportként definiálta a ro­mákat, amelynek saját kultúrá­val és sajtóval, saját iskolákkal kell rendelkeznie. Ám vélemé­nye szerint mindez nem palás­tolhatja a problémákat. Példa­ként azt a helyet hozta fel, ahol maga is látogatást tett, s ahol a romák egy éjszaka alatt dön­tötték romba saját iskolájukat. Megjegyezte még: Szlovákiának nem áll szándékában korlátozni a roma gyermekek létszámát, de támogatni fogja a három-négy gyermekes családok képének ki­alakítását. JESZENSZKY ERDÉLYI KŐRÚTON (Folytatás az 1. oldalról) magyar szándékot illetően. Ugyanakkor újra leszögezte azt a román állaspontot, miszerint a romániai magyar nemzeti ki­sebbség ügye nem lehet ok és ürügy a Románia belügyeibe va­ló beavatkozásra. Jeszenszky újságíróknak nyi­latkozva nagyon fontosnak tar­totta, hogy Iliescu kifejtette: Ro­mánia saját jogrendjét a kisebb­ségi kérdésekben is az európai jogrendszerhez kívánja igazíta­ni. Ezzel kapcsolatban Iliescu megjegyezte, hogy szerinte Ro­mániában a nemzetközi doku­mentumokban szereplő kisebb­ségijogok és ajánlások már meg­valósultak. Herman János ma­gyar külügyi szóvivő értékelése szerint Jeszenszky eddigi romá­niai tárgyalásai nyílt légkörben zajlottak, ami lehetővé tette, hogy minden probléma szóba kerülhessen. A román sajtó első értékelő írásai is pozitív hangvé­telűek, bár nem hiányoznak a szokásos bírálatok sem a ma­gyar fél címére. KOKES JÁNOS Tföszegi Finta László (költői nevén Finta XV László) szlovákiai magyar, aki minden jel szerint szeretne minél lojálisabb lenni szülőföldjé­hez, anyanyelvéhez és nem utolsó sorban a Szlo­vák Köztársasághoz, amelyben él. Anyanyelvé­hez fűződő lojalitásának tanújelét többek közt magyarul írt verskötetével adta, míg a szlovák hazához úgy volt lojális, hogy kitelepedett éh­ségsztrájkolni anyanemzete szimbólumainak használata ellen, az emlékezetes komáromi Him­nusz-ügy idején. Lelke rajta, akkor úgy képzelte talán, hogy ez a lojalitás legfényesebb tanújele. Minek annyit magyarkodni, ha az ember József Attila, Bartók Béla vagy Ady Endre nyelvét használhatja, ugyanakkor nem szabad hallgatnia szülőföldjén József Attila, Bartók Béla, Ady End­re nemzetének Himnuszát. A lojalitást is lehet sokféleképpen értelmezni. Civilizált országokban általában az a gyakorlat, hogy haza csak ott van, hol jog is van, amit egyébként szintén Finta László anyanyelvén író költő vetett papírra an­nak idején. Milyen lehetősége van a magyarnak?- tette fel a költői kérdést Finta László a Sme tegnapi FINTA-EFFEKTUS számában, amikor, az ő véleménye szerint ,,pre­zentálni szeretné magát", ugyanakkor nincs rá lehetősége, hisfcen az itt élő kisebbséget Duray képviseli, sokféle véleményét pedig a magyar reakciós sajtó „láttatja". Mindez, természetesen, Csurka kijelentése kapcsán jut eszébe, amely, véleménye szerint sajnálatosan kis publicitást kapott a szlovák sajtóban. Az itt élő magyarok­nak, úgymond, nincs lehetőségük Domino efek­tet, Slovenský denníket vagy Smet kiadni, hiszen a magyar lapokat az állam dotálja. Rejtély, honnan jut arra a következtetésre Finta, hogy a szlovákiai magyarság véleményét Csurka képviselné, e különös következtetésre találjon ő magyarázatot. Valószínűleg kevés dél­szlovákiai magyar véleménye egyezik meg e te­kintetben az övével. A szlovákiai magyar sajtóról, illetve támogatá­sáról elejtett mondata azonban több mint félreve­zető: a szlovák kulturális minisztérium elsősor­ban a kulturális sajtót támogatja, azaz a gyermek­lapokat, az irodalmi folyóiratokat és a hetilapo­kat. így napilapunk, az Új Szó sem részesül állami támogatásban. A Szabad Újság hetilap támogatá­sa talán szálka a szemében, de ezzel a miniszter tanácsadó testületet kellene elszámoltatni. A fél­információ sokkal veszélyesebb olykor a tudat­lanságnál. Hogy ki álmodozik magyar Nagybirodalomról, azaz „harmadrangú polgárságról" a Finta által vázolt vízióban, nem tudni, költő létére ponto­sabb fogalmazással talán felvázolhatná. Némely szlovák bulvárlap, esetleg a kormányhoz közel álló sajtó elcsemegézne rajta, de talán a hazai liberális média sem zárkózna el egy-egy tényfel­táró írástól. Ha pedig igen, úgy kell neki. H ogy kinek jók ez ilyen elkent, féligazságo­kat és általánosítgatásokat szaporító dol­gozatok, végig nem gondolt, a hamis lojalitástól túllihegett írások, azt döntse el a szerző a saját lelkiismeretével. Hogy egy szomszédos ország­ban mit kell lerombolni, a pártállami görcsöt idézi fel az emberben, amikor a rendszerváltást segítő Panorámát minden oldalról illett szidni. Ma is lehet, de az már nem olyan nagy kunszt. (kövi)

Next

/
Thumbnails
Contents