Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám, szombat
1993. SZEPTEMBER 17. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 10 A Szlovák Televízió magyar adása ma 18.45-kor A tartalomból: • Csökkentett műsoridővel közvetít a rádió magyar adása • Városi egyetem Királyhelmecen • Újdonságokról a hidaskürti magán-szaktanintézetben • Kulturális ajánlatok, meghívók • Évadkezdés a Kassai Tháliában • Képes üdvözlet a 10. rozsnyói vásárról • Egy őszi este a szesztai asszonyokkal Műsorvezető: HÉGER RUDOLF VÁLLALKOZÓK KOVÁCSPATAKON (Munkatársunktól) Sikeres nemzetközi vállalkozói találkozóra került sor csütörtökön és pénteken Kovácspatakon. A párkányi székhelyű Déli Régió Ipartestülete és a budapesti Business Center Club által szervezett akción közel 100 vállalkozó vett részt, főként Szlovákiából, Magyarországról, Romániából és Csehországból. Bartusz Gyula, az ipartestület titkára szerint mindez azt bizonyítja, hogy a vállalkozók egyre inkább tudatosítják: a legkomolyabb együttműködési lehetőségek az egykori szocialista országok vállalkozói előtt nyílnak. Oravec János párkányi polgármester szerint pedig a vállalkozói együttműködés kiterjedése új munkahelyeket teremthet régiójukban. -tiKORLÁTOZÁSOK A HATÁRON A cseh vámigazgatóság utasítása alapján csütörtöktől a cseh-szlovák államhatár azon szakaszait, ahol még nincsenek kiépítve az átkelőhelyek, csak a Szlovák és a Cseh Köztársaság polgárai léphetik át, éspedig gyalog, valamint áru nélkül. Gustáv Takáč, Szlovákia Központi Vámigazgatóságának szóvivője szerint tegnaptól enyhítették e rendelkezést oly módon, hogy az említett szakaszokat a rendszeres autóbuszjáratok, az ingázók, a diákok és a mezőgazdasági gépek számára is megnyitották. A szlovák fél közlése szerint Csehország egyoldalúan járt el e döntés meghozatalakor. A szlovák hírügynökség jelentette: csütörtökön a Klokočov - Ostravica határátkelőt a cseh vámszervek lezárták, ami a szlovák oldal lakosait 40 kilométeres kerülőre kényszerítette. Az információk szerint ez ugyancsak egyoldalú döntés, Szlovákia nem élt a válaszlépés lehetőségével. Pénteken abban állapodtak meg a két ország vámszervei, hogy a diákokat és a munkásokat szállító buszok átkelhetnek a Klokočov - Ostravica határállomáson. KÖZLEMÉNY Sorsközösségben címmel hétfőn kerül sor Komáromban a Csemadok alapszervezetének közreműködésével a szlovéniai és a szlovákiai magyar ság találkozójára. A Duna Menti Múzeumban 10 órakor kezdődő szimpóziumon előadást tart dr. Székely András Bertalan, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője, a szlovéniai Göncz László pedig a Muravidéki magyarság helyzetét ismerteti. A hazai gondokról szól majd Csáky Pál és Dolník Erzsébet -ÚLapzárta: 22.10 DIPLOMATÁK BŐSÖN Az erőmű építésének esélyeit és veszélyeit illetően - akárhogy nézzük is - a csallóköziek a legközvetlenebbül érdekeltek. Ha sikerül a Binder úr által favorizált terv, tehát ha árvízmentesítik a tájat, ha tapasztalják, hogy a pincéket nem árasztja el a víz, de a fák sem száradnak ki a talajvíz csökkenése miatt, ha majd az öntözéses mezőgazdaság meghonosításának köszönhetően valóban Aranykertté alakul át a Duna és a Kis-Duna közötti táj, nyilván majd a kedélyek is nyugvópontra kerülnek. Viszont ha a magyarországi Vargha János természetvédő már jó egy évtizede megfogalmazott figyelmeztetése válik valóra, bizony akkor is meglesz a dunatáji embernek a véleménye a dolgokról. Egyelőre csak tudomásul veszi, hogy a több millió köbméter betont beépítették. Már az sem vált ki a lelkében különösebb indulatot, ha magyarhazafi újságírók következetesen csak „víziszörny" néven emlegetik az erőművet és környékét, de az sem tölti el lelkesedéssel, ha a miniszterelnök tart előadást a nagy létesítménynek várhatóan köszönhető fellendülésről. A flegma britek közmondásához igazodik: A brindzáshaluska próbája - a brindzáshaluska megevése. Mindazonáltal szívesen veszi, ha arról tudósítanak az újságok, hogy időnként külföldi erőműépítési szakemberek is elidőznek néhány napot ezen a tájon, és megvizsgálják, hogyan viselkedik, változik a csallóközi föld a felduzzasztott Duna szomszédságában, miként hordja a folyam a kavicsot stb. Csallóköziesen szólva ezt az erőműépítés politikátlanításaként emlegetik. Azzal viszont aligha tud mit kezdeni, ami tegnap történt. A köztársasági elnöki hivatal számyashajó-kirándulást szervezett a Pozsonyban állomásozó diplomaták számára, hogy ők is meggyőződhessenek a erőmű kvalitásairól. Lehet, hogy holnap, holnapután rejtjelezett nagyköveti jelentések mennek Bonnba, New Yorkba, Párizsba és Londonba az erőmű kiváló tulajdonságairól. Lehet, hogy ahány külföldi diplomáciai képviselet működik Pozsonyban, annyi erőműépítési szakember áll az élén. Viszont nem biztos, hogy a csallóköziek elhiszik, hogy ez a sétahajózás az erőmüépíMichal Kováč a beruházás térképét szemléli tés politikátlanítását jelenti. A Bőshöz fűződő viszony — továbbra is csak hit kérdése. TÓTH MIHÁLY OROSZ ULTIMATUM ABHAZIANAK Eduard Sevardnadze legfelsőbb grúz vezető tegnap Szocsiban az Abháziában kialakult legújabb helyzetről kezdett tárgyalásokat Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel, jelentette az ITAR-TASZSZ. Sevardnadze az abház fővárosból, Szuhumiból érkezett, amely ellen csütörtökön héthetes tűzszünet után ismét támadást indítottak az abház szeparatisták. Oroszország tegnap este nyolc óráig adott ultimátumot az abház fegyvereseknek. A külügyminisztériumi nyilatkozat figyelmeztetett rá, amennyiben a szeparatisták nem szüntetik be fegyveres akcióikat, egész Abháziában szüneteltetni fogják az áramszolgáltatást, esetleg további gazdasági szankciókat" foganatosítanak. Közben Zviad Gamszahurdia egykori grúz elnök megerősítette, hogy a hozzá hű katonai egységek segítségével vissza akar térni az országba. A HELSINKI BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA A kisebbségekkel és etnikai csoportokkal kapcsolatos politika kidolgozására hivatott, de kellően felkészült bizottság létrehozására szólította fel a kormányt a szlovákiai Helsinki Bizottság. A szervezet nyilatkozatban ítéli el a szepességi romákat sújtó korlátozásokat, a helységnevek elhelyezése és eltávolítása körüli kapkodást, a roma és zsidó ellenes feliratokat, a pozsonyi főrabbi megtámadását és közéleti személyiségek felelőtlen kijelentéseit. A helsinki folyamat szlovákiai bizottsága aggályának ad hangot, hogy a kisebbségi és etnikai jogokkal összefüggő átgondolt állami politikát nélkülöző állapotok komoly veszélyforrássá válhatnak. ELÁSOTT CSATABÁRD A visegrádi négyek továbbra is közösen tervezik a belépést az Európai Közösségbe. A NATO-val való viszony azonban más, ezzel kapcsolatban már nem beszélnek a csoport közös fellépéséről. Szlovákia és a NATO kapcsolatáról viták folynak külföldön, de rövidesen Lengyelország és Magyarország NATO-hoz való viszonya is vitatéma lesz - szögezte le Vladimír Mečiar kormányfő tegnapi rádióbeszédében. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Demokratikus Baloldal Pártja közti együttműködésről szólva kijelentette: - a csatabárdot elástuk, amiről szerződés is van, viszont az együttműködésről nincs egyezség. ELLENZÉKI KEREKASZTAL - ČERNAKEK NÉLKÜL (Folytatás az 1. oldalról) a helyzet stabilizálásának lehetőségeit. A kérdést a következő, valószínűleg október közepén sorra kerülő ülésen részletezik majd. A privatizációval kapcsolatban megállapodtak arról, hogy kezdeményezni fogják egy olyan parlamenti bizottságnak a létrehozását, amely a privatizációs folyamatot ellenőrzi majd. Nem támogatják a parlament szerdán kezdődő ülésén a 15 képviselő kezdeményezését a televíziós tanács maradék tagjainak leváltására. Az ellenzékiek szerint a lemondott tagok helyébe kell újakat ültetni, s így válik ismét működőképessé a testület. A kerekasztal keretében megvitatták a nevekről szóló törvényt, valamint a magyar politikai erők Európa Tanácsnak címzett levelét is. Az Együttélés és az MKDM képviselői elmondták ismert álláspontjukat, ám a többiek szerint nem használták ki az összes lehetőséget. Kezdeményezni lehetett volna például a politikai grémium vagy más fórum összehívását — vélték partnereik. Az alternatív iskolák kérdését véleményük szerint először a parlament illetékes szakbizottságában kellene megtárgyalni. —U— HORVÁT TÁMADÁS KNIN ELLEN? A nemzetközi diplomáciai erőfeszítések egyértelműen és igen energikusan arra irányulnak, hogy tető alá hozzák a békeszerződést a szerbek, horvátok és muzulmánok között. A tervek szerint szeptember 21-én délelőtt tizenegy órakor a szarajevói repülőtéren a három hadban álló fél felelős képviselői kidolgozzák azt a dokumentumot, amelynek alapján Genfben végre kimondhatják: béke lesz Bosznia-Hercegovinában. A helyzet a harctereken azonban továbbra is aggasztó. Amíg a jugoszláv helyzettel megbízott két társelnök Ankarában, Szkopjéban és Belgrádban folytat tárgyalásokat, szerb források szerint a horvát tüzérség péntekre virradó éjszaka lőtte Knint, a Krajinai Köztársaság „fővárosát". A krajinaiak azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben a horvát akciók folytatódnak, rakétákkal lövik majd Zágrábot. A horvát rádió erélyesen cáfolta a hírt, hozzáfűzte, hogy egýszerű provokációról van szó, a szerbek így akarják igazolni a Zadar és Sibenik elleni támadásaikat. Boszniából nem érkezett jelentés harci cselekményekről. Szerb hírforrások szerint egyedül Mostarban újultak ki a harcok. Lecsendesült viszont Banja Luka. Karadzsicsék megnyugodhatnak: tizenhét órás, kimerítő tárgyalások után a várost több napon át zárlat alatt tartó fellázadt katonákat sikerült jobb belátásra bírni, de annak árán, hogy szinte minden követelésüket elfogadták. Bizonyos belső tisztogatás várható ezek nyomán a boszniai szerbek vezetőségében. SINKOVITS PÉTER, Újvidék MEČIAR BUDAPESTET BÍRÁLJA (Folytatás az 1. oldalról) hogy Magyarországgal a francia -.német egyezmény mintájára kellene globális szerződést kötni. Ebben mindkét félnek deklarálnia kellene, hogy egyiküknek sincsenek semmiféle területi igényeik a másikkal szemben. Mečiar, akit a lap volt kommunistának nevezett, olyan etnikai csoportként definiálta a romákat, amelynek saját kultúrával és sajtóval, saját iskolákkal kell rendelkeznie. Ám véleménye szerint mindez nem palástolhatja a problémákat. Példaként azt a helyet hozta fel, ahol maga is látogatást tett, s ahol a romák egy éjszaka alatt döntötték romba saját iskolájukat. Megjegyezte még: Szlovákiának nem áll szándékában korlátozni a roma gyermekek létszámát, de támogatni fogja a három-négy gyermekes családok képének kialakítását. JESZENSZKY ERDÉLYI KŐRÚTON (Folytatás az 1. oldalról) magyar szándékot illetően. Ugyanakkor újra leszögezte azt a román állaspontot, miszerint a romániai magyar nemzeti kisebbség ügye nem lehet ok és ürügy a Románia belügyeibe való beavatkozásra. Jeszenszky újságíróknak nyilatkozva nagyon fontosnak tartotta, hogy Iliescu kifejtette: Románia saját jogrendjét a kisebbségi kérdésekben is az európai jogrendszerhez kívánja igazítani. Ezzel kapcsolatban Iliescu megjegyezte, hogy szerinte Romániában a nemzetközi dokumentumokban szereplő kisebbségijogok és ajánlások már megvalósultak. Herman János magyar külügyi szóvivő értékelése szerint Jeszenszky eddigi romániai tárgyalásai nyílt légkörben zajlottak, ami lehetővé tette, hogy minden probléma szóba kerülhessen. A román sajtó első értékelő írásai is pozitív hangvételűek, bár nem hiányoznak a szokásos bírálatok sem a magyar fél címére. KOKES JÁNOS Tföszegi Finta László (költői nevén Finta XV László) szlovákiai magyar, aki minden jel szerint szeretne minél lojálisabb lenni szülőföldjéhez, anyanyelvéhez és nem utolsó sorban a Szlovák Köztársasághoz, amelyben él. Anyanyelvéhez fűződő lojalitásának tanújelét többek közt magyarul írt verskötetével adta, míg a szlovák hazához úgy volt lojális, hogy kitelepedett éhségsztrájkolni anyanemzete szimbólumainak használata ellen, az emlékezetes komáromi Himnusz-ügy idején. Lelke rajta, akkor úgy képzelte talán, hogy ez a lojalitás legfényesebb tanújele. Minek annyit magyarkodni, ha az ember József Attila, Bartók Béla vagy Ady Endre nyelvét használhatja, ugyanakkor nem szabad hallgatnia szülőföldjén József Attila, Bartók Béla, Ady Endre nemzetének Himnuszát. A lojalitást is lehet sokféleképpen értelmezni. Civilizált országokban általában az a gyakorlat, hogy haza csak ott van, hol jog is van, amit egyébként szintén Finta László anyanyelvén író költő vetett papírra annak idején. Milyen lehetősége van a magyarnak?- tette fel a költői kérdést Finta László a Sme tegnapi FINTA-EFFEKTUS számában, amikor, az ő véleménye szerint ,,prezentálni szeretné magát", ugyanakkor nincs rá lehetősége, hisfcen az itt élő kisebbséget Duray képviseli, sokféle véleményét pedig a magyar reakciós sajtó „láttatja". Mindez, természetesen, Csurka kijelentése kapcsán jut eszébe, amely, véleménye szerint sajnálatosan kis publicitást kapott a szlovák sajtóban. Az itt élő magyaroknak, úgymond, nincs lehetőségük Domino efektet, Slovenský denníket vagy Smet kiadni, hiszen a magyar lapokat az állam dotálja. Rejtély, honnan jut arra a következtetésre Finta, hogy a szlovákiai magyarság véleményét Csurka képviselné, e különös következtetésre találjon ő magyarázatot. Valószínűleg kevés délszlovákiai magyar véleménye egyezik meg e tekintetben az övével. A szlovákiai magyar sajtóról, illetve támogatásáról elejtett mondata azonban több mint félrevezető: a szlovák kulturális minisztérium elsősorban a kulturális sajtót támogatja, azaz a gyermeklapokat, az irodalmi folyóiratokat és a hetilapokat. így napilapunk, az Új Szó sem részesül állami támogatásban. A Szabad Újság hetilap támogatása talán szálka a szemében, de ezzel a miniszter tanácsadó testületet kellene elszámoltatni. A félinformáció sokkal veszélyesebb olykor a tudatlanságnál. Hogy ki álmodozik magyar Nagybirodalomról, azaz „harmadrangú polgárságról" a Finta által vázolt vízióban, nem tudni, költő létére pontosabb fogalmazással talán felvázolhatná. Némely szlovák bulvárlap, esetleg a kormányhoz közel álló sajtó elcsemegézne rajta, de talán a hazai liberális média sem zárkózna el egy-egy tényfeltáró írástól. Ha pedig igen, úgy kell neki. H ogy kinek jók ez ilyen elkent, féligazságokat és általánosítgatásokat szaporító dolgozatok, végig nem gondolt, a hamis lojalitástól túllihegett írások, azt döntse el a szerző a saját lelkiismeretével. Hogy egy szomszédos országban mit kell lerombolni, a pártállami görcsöt idézi fel az emberben, amikor a rendszerváltást segítő Panorámát minden oldalról illett szidni. Ma is lehet, de az már nem olyan nagy kunszt. (kövi)