Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám, péntek

1993. SZEPTEMBER 17. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 FRICSKA ATKINSON ÉS A NYELVTÖRVÉNY Ron Atkinson úr, a birminghami Aston Villa edzője a Slovan Bratislava - Aston Villa UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzést kővető sajtóértekezleten azon felül, hogy elégedett volt az eredménnyel és a szigetországban elképzelhetetlen napsütéssel, elnézést kért a szlovák újságíróktól: ' - Tekintettel arra, hogy a sajtóértekezleten angol újságírók is jelen vannak, ha nem haragszanak meg, kénytelen leszek angolul beszélni - mondta. Úgy látszik, a mester is hallott a szlovák nyelvtörvényről, (palágyi) TÁJ ÉS EMBER DÚDOR ISTVÁN ÚJ KIÁLLÍTÁSA A GÖMÖRI MÚZEUMBAN (Munkatársunktól) A rimaszombati Gömöri Múzeum némileg átrendezte a korábban Ecce Homo nevet viselő Dúdor István-kiállítást. Az eddig három helyiségben bemutatott anyagot két helyiségbe szűkítették, az addig kiállított rajzokat, festményeket viszont újakkal egészítették ki. Ehhez az új kiállításhoz több szlovákiai múzeum, így a rozsnyói, a komáromi és a dunaszerdahelyi is kölcsönzött Dúdor-képeket a gömörieknek, és magánszemélyektől is kaptak néhányat. Magda Turoňová művészettörténésztől megtudtuk, az új Dúdor-tárlatnak lesz egy érdekessége is: az eddig kiállított művek sorát kiegészítették a Dúdor-mail-art anyaggal, mely eddig Marcelházán volt látható. A mail-art, az ún. „postaművészet" a művészet egy sajátos ága: a világ legkülönbözőbb táján élő művészek festőien kidolgozott postai küldeményeket juttatnak el egymásnak. Dúdor István erőszakos halála után két szlovákiai magyar mail-art művész, Juhász R. József és Németh Ilona olyan felhívást intézett a világ mail-art művészeihez, hogy valamilyen módon állítsanak emléket az elhunyt festőnek. A Dúdor-mail-art tárlatot a két művész projektuma alapján ezekből a küldeményekből állították össze. A ma megnyíló új Dúdor-kiállítás látogatói tehát ezeket is megtekinthetik majd. (k-t) KÖRNYEZETVEDELEMRE SZLOVAKIABAN 2,3 MILLIÓ DOLLÁR A Globál Enviromental Facility (GEF) nemzetközi környezetvédelmi szervezet 2,3 millió dollárt ajándékoz - a Világbank kezelésében - három nemzetközi program keretében Szlovákiának. A projektek a Magas Tátrát, a Kárpátok keleti részét és az Erdőhátot (Záhorie) érintik. Ľubomíra Zemanová, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára szerint ez lesz a legnagyobb pénzinjekció a pusztuló szlovák erdők számára. CSEH-SZLOVÁK HATAR ELLENŐRZÉS MÁR A VONATOKON IS A cseh-szlovák határon tegnaptól vámvizsgálatnak vetik alá a személyvonatok utasait. A vámügyi szervek elsősorban a harmadik országokból érkező polgárok poggyászát vizsgálják át, tehát az egykori Szovjetunióból, továbbá a Lengyelországból és a Balkánról érkező turistákét. Az idegenrendészet tagjai egyelőre az útleveleket nem ellenőrzik. A Szlovák Sajtóiroda jelentése szerint még csak a cseh oldalon folyik a vámvizsgálat, de várható, hogy hamarosan szlovák kollégáik is követik példájukat. Lapzárta: 22.10 A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK SZERVEZETEK BOJKOTTÁLJÁK A ĽUDOVÉ NOVINYT Tegnap szerkesztőségünkbe faxüzenetet kaptunk Fuhl Imrétől, a Ľudové noviny, a magyarországi szlovákok hetilapja szerkesztőjétől, amelyben arról számol be, hogy a magyarországi szlovákság 1989 után demokratikus úton létrejött országos hatáskörű szervezeteinek vezetői áttekintették szervezeteik és az egyetlen szlovák hetilap viszonyának alakulását 1992 júliusától. Ekkor a Magyarországi Szlovákok Szövetsége (MSZSZ), figyelmen kívül hagyva az addigi megállapodásokat, Bárkányi Zoltánt juttatta a lap főszerkesztői székébe - írta Fuhl Imre. Most a Szlovákok Szabad Szervezete, a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete és a Magyarországi Szlovák írók és Művészek Egyesülete bejelentette: mellőzi az együttműködés minden formáját a Ľudové novinyvel. Egyben az ún. alternatív szlovák szervezetek vezetői nyílt levélben kérték a magyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalának elnökét, hogy számukra biztosítsák a szükséges anyagi feltételeket egy új szlovák lap indításához. A Ľudové noviny kiadását a magyar kormány egyébként évi 16 millió forinttal támogatja. -ÚMIKLOŠKO ÚJABB KONFLIKTUSOKAT JÓSOL Rudolf Filkus politikai nézetei, legutóbbi kijelentései alapján, egyértelművé váltak. Tanúbizonyságát adta annak, hogy a kormányban hatalmi harc folyik - jelentette ki František Mikloško, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, Rudolf Filkus szerdai rádiónyilatkozatával kapcsolatban. Mikloško szerint a kormányban folytatódnak a konfliktusok, s hamarosan a jelenlegi külügyminiszter kerül a kegyvesztettek listájára. Az is kérdéses, meddig lehet kendőzni a köztársasági elnök és a kormányfő ellentéteit. Hozzátette, hogy Szlovákiában felgyorsul a politikai erők polarizálódása, és a szlovák kormányfő egyre inkább elszigetelődik. Dilemma előtt áll: lemondjon-e, vagy újabb hatalmi eszközökhöz nyúljon? A hatalmi huzavonák rossz fényt vetnek a világban Szlovákiára, s elszigetelődéséhez vezethetnek. UKRAJNA AZ EMIGRÁNS KÖZGAZDÁSZ-POLITIKUS SZEMÉVEL: „BOLONDOK HÁZA" (Munkatársunktól) Húsz éwel ezelőtt Ausztriába emigrált ukrán közgazdász találkozott Pozsonyban az újságírókkal. Eduard Lasutyin mint eredményes vállalkozó, az ausztriai központú EDLAND konszern elnöke és mint politikus is bemutatkozott. Az utóbbi két évben kiterjesztették működésüket Ukrajnára, Oroszországra és az egykori Szovjetunió tagállamainak többségére. Lasutyin elárulta, hogy konszernje, amely több bankkal rendelkezik, csak Ausztriában 90 millió dolláros évi áruforgalmat bonyolít le. A közgazdász Ukrajna gazdasági helyzetét „bolondok házaként" jellemezte, ahol a jelenlegi kormány nem orvosként működik, csupán „egy csoport páciens" szerepét tölti be. Kifejtette, hogy el kell vetni Ukrajna Európai Közösségekhez való gyors csatlakozásának illúzióját, mivel az ukrán gazdaság a csatlakozásra még távolról sem készült fel. Eduard Lasutyin három hónappal ezelőtt megalapította a Szolidaritás és Szociális Igazságosság Ukrajnai Pártját, amely, állítása szerint, máris nagyon népszerű, és a közeljövőben komoly szerepet játsszhat az ország politikai életében. Elmondta, a szlovákiai üzletemberekkel széles körű kapcsolatokat akarnak kiépíteni, s létrehozzák EDLAND pozsonyi képviseletét. (mázsár) SORSKÉRDÉSEKBEN NÉGYPÁRTI EGYEZTETÉST (Folytatás az 1. oldalról) kat fognak folytatni. Egyetértettek abban, hogy ki kell aknázni minden, a jelenlegi viszonyok adta lehetőséget a helyi és regionális fejlesztésre, és a magyar lakosság gazdasági esélyegyenlőségének megőrzésére. Gyökeres változást azonban csak a kormánypolitika alapvető változása hozhat. A pártok leszögezték, hogy nyitottak a szlovák demokratikus erőkkel való együttműködésre a meghatározó gazdasági és politikai kérdésekben, kiemelten kezelve a nemzeti kisebbségek helyzetének törvényes rendezését. —Ú— DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. szeptember 17-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási KözépAngol font 48,976 49,468 49,222 47,65 50,79 49,22 Francia frank 5,692 5,750 5,721 5,56 5,88 5,72 Kanadai dollár 24,117 24,359 24,238 23,46 25,02 24,24 Német márka 19,861 20,061 19,961 19,50 20,42 19,96 Olasz líra (1000) 20,616 20,824 20,720 20,00 21,44 20,72 Osztrák schilling 2,822 2,850 2,836 2,78 2,90 2,84 Svájci frank 22,752 22,980 22,866 22,34 23,40 22,87 USA-dollár 31,659 31,977 31,818 31,12 32,52 31,82 ECU EK 37,794 38,1174 37,984 31,82 ECU CSK 37,984 A forint árfolyama 100 egységre koronában Szlovák Takarékpénztárban Általános Hitalbankban Eladás 29,00 27,00 Vétel 35,00 37,00 ROMAN IABAN JESZENSZKY 56-OS DOKUMENTUMOKAT KAPOTT Bukarestben tegnap délelőtt folytatódtak a magyar-román külügyminiszteri tárgyalások. Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu a második tárgyalási forduló után szerződést írt alá a beruházások védelméről és a kettős adóztatás eltörléséről. Megegyeztek abban is, hogy a készülő magyar-román alapszerződésről folytatódni fognak a szakértői tárgyalások. A magyar diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban újságíróknak kijelentette: A határokra vonatkozólag az alapszerződésbe nem kell külön záradékot iktatni, mert határprobléma nem létezik. Jeszenszky szavaiból nem derült ki, hogy véleményét osztja-e vajon a román külügyminiszter is. Tudvalevőleg, Bukarest ragaszkodik ehhez a záradékhoz. Még szerdán, az első tárgyalási napon Melescanu 1956-os magyar vonatkozású román dokumentumokat adott át Jeszenszkynek. Az első információk szerint a gyűjteményben elsősorban a budapesti román nagykövetség jelentései találhatók, de van benne Nagy Imre romániai tartózkodásával kapcsolatos anyag is. Jeszenszky tegnap több romániai parlamenti párt vezetőjével is találkozott, majd külön tárgyalt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőségével, az esti órákban pedig Ion Iliescu román államfővel folytatott tárgyalásokat. Kokes János OPTIMISTA DEFICIT-JÓSLAT A szlovák parlament nemzetgazdasági és költségvetési bizottsága jóváhagyta a pénzügyi szervekről szóló törvényjavaslatot, elvetette viszont négy szociális törvénynek a kormány által javasolt módosítását. A bizottság tegnapi ülésén Július Tóth pénzügyminszter tájékoztatta a honatyákat arról, hogy a költségvetési hiány május végétől 14 és 14,5 milliárd korona értékek közt állapodott meg, s minden esély megvan arra, hogy jelentősebben szeptemberben sem módosul. A miniszter szerint Szlovákia képes lesz teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott feltételeket, s a költségvetési hiány az év végére sem lépi majd túl a megállapodott 16 milliárd korona értéket. Tóth a költségvetés alakulását elemezve hangsúlyozta: a deficit növekedésére leginkább az hatott, hogy a hozzáadottértékadóból tervezett bevételek nem folytak be az államkasszába. Ez, szerinte, abból adódik, hogy a hozzáadottérték-adó még nem működik gördülékenyen. Vigasztalásul hozzátette: más államoknak is két-három évre volt szükségük az adó olajozott „működéséhez". A miniszter kilátásba helyzete, hogy a kormány kezdeményezni fogja a hozzáadottérték-adó szintjének csökkentését. SEVARDNADZENAK NEHÉZ A grúz védelmi minisztérium bejelentette, hogy abház felkelők tegnap hajnalban kormánycsapatokat támadtak meg, s ezzel megsértették a hét hete érvényben lévő tűzszünetet. A minisztérium szóvivője szerint a felkelők megsemmisítettek egy hidat az Abháziát Grúziával összekötő úton és megpróbálták körülzárni az Abházia déli részén lévő kulcsfontosságú Ocsamcsira várost. A szembenálló felek július végén állapodtak meg a tűzszünetben és megkezdték egységeik kivonását a harcok színteréről. A tűzszünet létrejöttében Oroszország közvetített, s az orosz fél a napokban azzal vádolta Grúziát, hogy elodázza a nehéz haditechnika kivonását Ocsamcsira térségéből. Griíz részről ezt üzemanyaghiánnyal indokolták. A harcok kiújulása mindenesetre újabb fejfájást okoz Sevardnadze grúz elnöknek, aki ezzel párhuzamosan egy másik fronton is kénytelen harcolni a szomszédos Mingrelia tartományban, ahol újabb offenzívát indítottak Gamszahurdia megdöntött elnök hívei. KIEGYEZTEK A SZERBEK ÉS A MUZULMÁNOK (Folytatás az 1. oldalról) minden tekintetben azonos a két nappal korábban megszületett horvát-muzulmán megállapodás szövegével, tehát magában foglalja a feltétel nélküli tűzszünetet, a táborokban fogva tartott személyek szabadonbocsátását és a humanitárius konvojok mozgásának biztosítását. A két társelnök ennek nyomán azonnal Törökországba utazott, ma Belgrádba érkeznek, szeptember 21-ére pedig Szarajevóba hívták a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok képviselőit, hogy megszövegezzék a békekötés végső változatát. Két hírt említsünk meg ezután, amelyek szorosan kapcsolódnak a genfi történésekhez. Az első: a Fehér Ház egyik képviselője a minap világosan bejelentette, hogy az USA szerint a boszniai kérdést illetően politikai megegyezést kell elérni. A szerbeket és horvátokat energikusan felszólították, hogy a tárgyalások során legyenek rugalmasabbak, a muzulmánoknak pedig tudomásul kell venniük, hogy követeléseik nem oldhatók meg külföldi katonai intervenció által. A másik információ: hitelt érdemlő források szerint a NATO tanácsa felhatalmazta a katonai szerveket, kezdjék meg annak a szerepnek a kidolgozását, amelyet a katonai szervezet fog betölteni a Bosznia-terv alkalmazásában. A két társelnök szerint a szerb—muzulmán, illetve horvát-muzulmán megegyezés nyomán megnyílik az út, hogy Genfben megkezdődhessenek a zárótárgyalások, s azt követően a NATO és az USA hozzávetőlegesen ötvenezer katonája szavatolná a békét Bosznia-Hercegovinában. A tárgyalásokon nem vett részt Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, aki még mindig egy Banja Luka melletti kis faluban folytat megbeszéléseket a kétszáz fellázadt katona képviselőivel. A tény, hogy Karadzsicsnak Boszniában kellett maradnia, s hogy tárgyalásairól nagyon szűkszavú és ellentmondó hírek érkeznek, arra vall: ez a probléma jóval súlyosabb, mint ahogyan azt kezdetben a túlhangsúlyozott szociális vonatkozásai sejtetni engedték. SINKOVITS PÉTER, Újvidék