Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám, csütörtök

PUBLICISZTIKA .ÚJ SZÓM 1993. SZEPTEMBER 16. ENNI, VAGY NEM ENNI? Az iskolai étkeztetés fontosságáról halomnyi cikk, értekezés jelent már meg. Bár a vélemények sokban ütköznek, egyben megegyeznek: a diáknak szüksége van a meleg ebédre. Az orvosok állítását alátámasztja a pedagógusok nézete is, akik tapasztalják, korgó gyomorral a nebuló nem tud összpontosítani. A szakvélemények ellenére egyre-másra hallható, hogy az iskolákban csökken a kosztosok száma. A napokban utánanéztünk, hogy néhány iskolában - szeptember első heteiben - miként alakult az étkezők száma. Szinek Ágotát, a somorjai Ma-, gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola konyha vezetőjét étrendösszeállítás közben zavartuk. - Nem az a gondunk, hogy mit főzzünk, hanem az, ne lépjük tül a keretet. Szeptemberben 350-en fizették be a kosztpénzt (az 1-4 osztályosok 7,70-et, az 5-9-sek 9 koronát), ám az ebéd iránt érdeklődők összlétszáma a tavalyihoz képest csökkent. A kicsik ebédjéhez az állami hozzájárulás fejenként 1,80, a nagyoké 2,30, a pedagógusok ebédje 10,20-ba kerül, ám nekik 2 koronát térít a szakszervezet. A pedagógusok és a nagyobb diákok húsadagja 8 deka (nyers állapotban), a kicsiké 7 deka. Még az a szerencse, hogy az élelmiszer-, hús- és zöldségszállítókat magunk választhatjuk ki, s természetesen ott vásárolunk, ahol jó minőségű, de olcsó áruhoz jutunk. Néhány napja gondot okoz a hús beszerzése, a minap fagyasztott érkezett. Sajnos, a vásárlást nem bonyolíthatjuk le elképzeléseink szerint, mivel nem fizethetünk készpénzzel. Számláinkat a tanügyi igazgatóság egyenlíti ki, s köztudott, kevés a pénzük. Az idén nevetséges összeget kaptunk a tisztítóés mosogatószerekre, s kétséges, vajon a „fogyóeszközöket" az eltörött tányérokat, poharakat tudjuk-e pótolni — ráncolta össze homlokát. Az étrendet átlapozva megállapíthattuk, a diákok hozzájutnak salátához, gyümölcshöz. - Tavaly hetente kétszer adtunk gyümölcsöt, amikor olcsóbb volt, többször is. Készítünk különböző salátákat is, bár ennek nincs nagy keletje. Pedig állítom, az általunk tartósított savanyúság ízletes, úgy tűnik a gyerekek odahaza nem ezt szokták meg. Az étel-toplistán a tésztafélék vezetnek, de sikerük van a főzelékeknek is. A húsételek között kedvenc a rántott szelet, viszont a székelykáposztát a diákok nem szívesen fogyasztják. A konyhavezető nem tagadta, az alkalmazottak tartanak a kosztosok számának csökkenésétől, mert akár fel is mondhatnak néhányuknak. - Pedig valóban igyekszünk jól, s jót főzni, noha igazodni minden gyerek szája ízéhez képtelenség. S bár a változatos étrenddel - melyhez a gyermekorvos jóváhagyását kérjük ki - igyekszünk változtatni étkezési szokásaikon, legfontosabbnak azt tartjuk, hogy aránylag olcsón a tanulók meleg ételhez jussanak. Aki háztartást vezet, jól tudja, az egyre emelkedő élelmiszerárak mellett ez nem egyszerű feladat. Nem a pénzhiány miatt A dunaszerdahelyi Iskola utcai alapiskolában szinte ugyanaz a kép fogadott bennünket, mint Somorján. Dián Erzsébet konyhavezető ugyan nem az étrend összeállítását, hanem a kalkulációt végezte. - Valaha az 1200 tanulóból 930-an itt étkeztek. Jelenleg a pedagógusokkal együtt csupán 390-en. Érthetetlen számomra, hogy a két első osztályból a kosztpénzt csak harmincan fizették be. Pedig nem is emeltük az ebédek árát, s nem kértünk külön támogatást a szülőktől sem, helyzetük nem rózsás. A kevés kosztos miatt június végén egyik alkalmazottunkat áthelyezték, s ha októberben nem növekszik majd az étkezők száma, újabb létszámcsökkentésre kerülhet sor — közölte gondterhelten. Összehasonlítva a két iskolát, meglepetten vettük tudomásul, hogy míg Somorján a gyerekeknek jut gyümölcs, Szerdahelyen ez idáig nem, s míg az előbbi iskolában hetente egyszer tartanak tésztanapot, az utóbbiban kétszer. — Pedig nem olcsó az sem. Mondok egy példát, a szilvalekvár ára (12 kg) a tavalyi 365 koronáról 503-ra emelkedett. Egyre drágul a liszt, a cukor. S anyagiak hiányában nem tudunk előre „bespájzolni" sem, pedig ez is némi megtakarítást eredményezne. Megtudtuk, a tanulók nem szeretik a zöldséget, a levest se nagyon, kivéve a babot, a lencsét és a köménymaglevest daragaluskával, s ők nem a húsételnek, hanem a tésztaféléknek örülnek. -Lehet, hogy csak az évadkezdés miatt esznek kevesen. Bár az is igaz, hogy nagy a munkanélküliség, számos anya otthon maradt, s így főz is. Lehet, hogy a szülők kísérleteznek, mi a kifizetődőbb számukra. Persze, sok esetben az sem zárható ki, hogy a csemete megkapta az ebédpénzt, ám az ebéd befizetése helyett az iskolabüfében vásárol. Nápolyit, cukorkát, rágót, üdítőt és szalámis zsemlyét. Délben ezért falán nem is éhes, ám otthon megenné a vasszöget is. A szülő meg csodálkozhat és megkérdőjelezheti főztünk minőségét. Pedig ebben nincs hiba, a koszt változatos, ízletes, s a gyerekorvos szerint is megfelelő. Mivel a csengő szünetet jelzett, távolról a büfében vásárlókat figyeltük. A 7 koronás szalámis zsemlye percek alatt elfogyott, de kelendő volt a csokis nápolyi éppúgy, mint az üdítő. Nem kell ahhoz számtanzseninek lenni, hogy kiszámítsuk, a tanulók büfélátogatása többe kerül, mint a napi ebéd ára. Mégsem az anyagiak miatt csökkent az étkezők száma? Szinte gondtalanul A pozsonyi tanügyi igazgatóságok némelyike - az iskolaügy katasztrofális pénzhiányára hiKonyhai idill Dunaszerdahelyen (Méry Gábor felvétele) vatkozva, a szülőket 60 koronás önkéntes támogatásra akarta rábírni, noha például a IV. városkerületben az alapiskolások drágábban étkeztek (9,30-11.70 + állami hozzájárulás). A Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium étkezdéjében Viera Menczerová nem panaszkodott. - Ezerszáz ebédet főzünk, az árakat nem emeltük, s végre több évtizedes őrület után, itt helyben csak az iskola növendékei - kb. 700-an ebédelnek. Bár a konyhában sok minden felújításra szorul, konyhagépeink üzemképesek. Amióta önálló számlával rendelkezünk, nem gond a bevásárlás sem. A magánszállítók ügyelnek az áru minőségére, hiszen jól tudják, nagy a konkurencia. Az étrend öszszeállításakor ügyelünk a változatosságra, hetente egyszer tészta —, főzelék - illetve félhús (darált) napot tartunk. A diákok rendszeresen gyümölcsöt és saláták formájában zöldséget kapnak. Nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. Ügyelünk arra is, hogy elegendő ital álljon rendelkezésükre. Nem mérünk fejadagot, tetszés szerint olthatják szomjukat szörpös vízzel, teával, illetve tejjel. Tudunk a kisebb konyhák gondjairól, szerintünk a pénzhiány ott okoz gondot, ahol kevés a kosztos. A mi diákjaink, főleg a gimnazisták - talán azért, mert kollégisták - az ebédet többnyire elfogyasztják. A kisebbek között bizonyára akadnak olyanok, akik csak túrkálnak az ebédben, s éhesen mennek haza. Megfelelni 1100 kosztos ízlésének lehetetlen... Mindhárom iskolában meglestük az ebédjüket fogyasztó tanulókat. Voltak, akik perceken belül belapátolták az ételt, voltak, akik szinte nem is nyúltak tányérjukhoz. A miért kérdésünkre többnyire nem azt válaszolták, hogy az étel nem ízlik, hanem azt, nem éhesek. Akadtak, akik bevallották, a büfében laktak jól. A látottakat, hallottakat dr. Szvitek Éva gyermekgyógyász foglalta össze. - Négy gyermekem az iskolai étkezdében eszik. Az ételek öszszetétele általában nem a legmegfelelőbb, de kérdezem én: otthon mindig, mindenki ésszerűen főz? A kisgyerek fejlődése szempontjából fontos a déli meleg étel. Ha az anya vagy a nagymama főz, nincs gond. De vétek, ha a napközis gyerekek - és egyre többen vannak - nem ebédelnek. Felnőtt korukban fizetnek rá szüleik könnyelműségére, nemtörődömségére. Péterfi Szonya LAKÓ - HÁZ - ÜGY ÁLLANDÓ LAKÓHELY ÉS BÉRLETI JOG V. A.: A nagymamám rokkantsági nyugdíjas. Kétszobás állami lakásban él, és szeretné ezt a lakást megvenni. Három éve vagyok bejelentkezve hozzá, vagyis az állandó lakhelyem ott van. A munkám azonban máshová köt, s így az ideiglenes lakóhelyem másutt van. Mivel a nagyanyám egészségi állapota nem a legjobb, azt szeretném megkérdezni, ha véletlenül a lakás megvétele előtt elhalálozna, jogosult lennék-e én is a lakás megvételére, azaz kérvényezhetném-e a lakás megvételét? A lakások és a nem lakás célú helyiségek tulajdonáról szóló törvény 16. §-ának első bekezdése szerint a lakóház tulajdonosa azt a lakást, amelynek bérlője magánszemély, csak ennek a bérlőnek tulajdonába ruházhatja át. A bérleti jogokról, illetve annak esetleges átszállásáról a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. A Polgári Törvénykönyv 706. §-ának első bekezdése szerint „ha a bérlő meghal és nem olyan lakásról van szó, amely a házastársak közös bérletében van, bérlőkké (közös bérlőkké) azon gyermekei, unokái, szülei, testvére, veje és menye válnak, akik halála napján vele közös háztartásban éltek és nincs sajál lakásuk..." A „háztartás" fogalmát a Plk 115 §-a határozza meg a következőképpen: „A háztartást azon magánszemélyek alkotják, akik tartósan együtt élnek és közösen fedezik a szükségleteikkel kapcsolatos kiadásokat." A fenti rendelkezésekből egyértelműen kiderül, a bérleti jog átszállásához nem elég az, hogy ön a nagymamája lakásába van bejelentkezve - teljesítenie kell a közös háztartás fogalmával kapcsolatos két feltételt (tartós együttélés és a szükségletekkel kapcsolatos kiadások közös fedezése) is. Igaz ugyan, hogy hasonló szabályok voltak érvényben eddig is, s ennek ellenére rendszerint elegendőnek bizonyult, ha a lakáshasználati, illetve újabban bérleti jogot magának követelő személy huzamosabb ideje volt a lakásba bejelentkezve (holott ennek a bejelentkezésnek szigorúan jogi szempontból csak a lakossági nyilvántartás, a választójog, illetve a vízdíj megállapítása vonatkozásában van jelentősége). Most, amikor a bérlők viszonylag olcsó áron juthatnak lakáshoz, feltehetőleg szigorúbban fogják vizsgálni a lakásbérleti jog átszállása feltételeinek teljesítését, s nem elégednek meg majd pusztán csak azzal, hogy az elhunyt bérlő, és a bérleti jogot magának követelő személy állandó lakóhelyének címe megegyezik. dr. P. D. VÉRBANKAKCIÓ (Munkatársunktól) A közúti balesetek Szlovákiában is rontják a halálozási statisztikát. Az életmentés sikere sok esetben összefügg a véradás gyorsaságával, viszont jól tudjuk, gyakran okoz gondot az életmentő folyadék hiánya. Éppen ezért Szlovákia legrégibb autósbazárja, az ASTER Kft., együttműködve a Dérer-kórházzal, szokatlan és érdekes módot választott a térítésmentes véradók támogatására. A keddi pozsonyi sajtótájékoztatón dr. Eva Silvanová, a kramárei Dérer kórház chematológiai és vértranszfúziós osztályának dolgozója, valamint Ján Gbúr, a kft. igazgatója a „Vérbankakcióra" hívták fel az újságírók és a lakosság figyelmét. - Kórházunk vérigénye nagy, s az állandósuló vérhiány gondot jelent. Noha ez év elsó félévében 2932-en adtak vért (53,4 százalékuk térítésmentesen) 168,1 liter vért, illetve 271,6 liter vörösvérsejtmasszát más járások transzfúziós osztályairól kellett vásárolnunk. Pénzért. (Egy plasztikzsák vér ára 975 korona). Az 1116 ágyas kórház vérszükségletének biztosításához bárminemű segítséget köszönettel elfogadunk - tájékoztatott az orvosnő. Ján Gbúr, az ASTER Kft. igazgatója a térítésmentes véradás fellendítését nem egyszerű anyagi juttatásban, különböző díjak szétosztásában látja. - Mindazoknak a térítésmentes véradóknak, akik keddtől 1993. december 12-éig részt vesznek ebben a humánus akcióban, s vért adnak a Dérer-kórházban, ingyen vállaljuk autójuk riasztóberendezésének beszerelését. Azok pedig, akik autóvásárlás mellett döntenek, akár új, akár használt autóról lesz szó, kedvezményt kapnak: a vételár egy százalékát. Ezenfelül valamenynyi véradó között három értékes ajándékot sorsolunk ki. -erfAEA TECHNOLOGY: ATOMERŐMÜVEK BIZOTTSÁGA (Munkatársunktól) Kedden, Közép-Európában elsőként, Pozsonyban fiókot nyitott a brit AEA Technology tudományostechnikai szervezet, amely az atomerőművek és általában az energetika biztonsági kérdéseivel, a kőolaj- és vegyipar, a gyógyszergyártás technikai problémáival, racionalizálásával és a környezetbarát megoldásokkal foglalkozik. David Reay, az AEA Technology Közép- és Kelet-Európa térségének igazgatója közölte, Szlovákia központi fekvésének köszönhetően került érdeklődésük előterébe. A cég éves forgalma 400 millió font, 8000 embert alkalmaznak, s jelenleg 2000 szervezet, cég, vállalkozás megbízásából dolgoznak a világ 70 országában. A brit szervezet már két éve együttműködik a Szlovák Energiaipari Vállalattal, jelenleg az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű A-l-es leállított reaktora radioaktív szennyeződésének eltávolítására szeretnének szerződést kötni. További érdeklődési területük a mohi atomerőmű üzembiztonságának vizsgálata, valamint a hazai vegyipari cégek gyártástechnológiája biztonságának növelése és a szennyeződéssel átitatott talaj megtisztítása. (só)