Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám, csütörtök

TÚJSZÓI HAZAI KÖRKÉP MÚLÓ ÉVEK PARANCSA SZŐKE JÓZSEF HATVANÖT ÉVES A szellemi életben szellemeskedésként hangzik el nemritkán: az alkotó embernek hatvanadik életévén túl megvan a jogcífne arra, hogy önmagát iš idézne. Az ilyesfajta megnyilatkozás mögött való­színűleg felfedezhető lenne az elismerés magabiztosságot sugalló tudata. De lehet, hogy csak a felfokozott vallomáskényszfernek tudható be, vagy pedig az ön- és közszembesülés belső igényéről tanúskodik. De mindenképpen egyfajta számvetés ösztökéléseként összegező tanulságokkal, de legalábbis jelzésekkel akar szolgálni. Alighanem ez utóbbi és sajátosan szerény szándék mondható el Szőke Józsefről, aki ma hatvanöt éves. Igen, az önmagát idéző magatartás ráébresztése villan elö abból a kiadványból, amely pár héttel ezelőtt jelent meg. A megjelenés időpontja alighanem esetleges, de talán korántsem a sors véletlen­szerű összejátszása. A Ki kicsoda Kassától Prágáig? című életrajzi lexikonról van szó, amelynek összeállításában társszerzőként ugyan, de mindent vállaló erőbedobással vett részt. Az általa kidolgozott és beszerzett adatgyűjtőlapok a rendszerváltás után roppant kellemet­len helyzetbe hozták a szlovákiai magyar értelmiség számos képvise­lőjét. Olyasmit kellett feltüntetniük, amiről sokan szívesen megfeled­keztek volna. Meg is tették. A lexikon végül is arra épült, hogy ki-ki önmagáról valljon. Mert forrásértékű az is, hogy ki mit hallgatott el. S Szőke József saját szócikkével vállalta az ,,önélveboncolást". Mert nemcsak a Jogvédő Bizottság tagjaként végzett ellenzéki tevékeny­séggel kapcsolatos adatokat tünteti fel, hanem az ötvenes évek neofita buzgalmának megnyilatkozásaira utaló publicisztikai ténye­ket is. S a szócikkből más adatokkal összevetve valószínűleg támpontokhoz juthat a majdani érdeklődő az írói megtorpanás lehetséges okait illetően is. A róla szóló szócikkhez képest derül ki igazán mások különféle „lakkozása ". íme a sajátos önidézés, amely remélhetőleg még további lendületet kap. A több mint két évtizedes félreállítottság megaláztatásai köze­pette Szőke József látható örömmel végezte az 1945 utáni szlovákiai magyar irodalom bibliográfiai feldolgozását. Szellemi izgalmakat átélve élvezte azt az aprómunkát, amely lehetőséget adott a szlová­kiai magyar valóság általa megélt több mint négy évtizedének újralátására. Ezek közreadására szólítja fel a 65 éves Szőke Józsefet az idő könyörtelen múlása. KISS JÓZSEF NEM KÖTELEZŐ A CSERE SZEPTEMBERTŐL: SZEMÉLYI KÁRTYÁK Szeptember elsejével új személyi kártyák léptek érvénybe, amelyek fokozatosan felváltják a jelenlegi személyi igazolványokat. Hogy milyenek lesznek ezek a kártyák, és miképp kerülnek használatba, erről Jaroslav Pilátot, az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivőjét kérdeztük. 1993. SZEPTEMBER 16. VÁSÁR POZSONYBAN (Munkatársunktól) Pozsony már a század elején is a Duna menti országok egyik kereskedelmi központja volt. 1921-től rend­szeresen szerveztek itt nemzet­közi vásárokat, de ez a hagyo­mány félbeszakadt 1990-ben, rendeztek ismét vásárt, s tegnap immár a 25r nyitották meg a Mű­velődési és Pihenőparkban. Bár a rendezvényt nemzetkö­ziként hirdetik, a 120 kiállító között alig akad külföldi, ponto­sabban a külföldi gyártókat az itthoni kirendeltségeik képvise­lik. Csehországból is a vártnál jóval kevesebben érkeztek, so­kan a korona devalvációja és a behozatali felár miatt mondták le a részvételt. - Szeretnénk igazi vásárokat szervezni, így pótolni a fogyasz­tási cikkek korábban Brünnben tartott vásárát - mondotta a megnyitó alkalmából tartott sajtóértekezleten Peter Renšík, az Incheba Rt. kereskedelmi cso­portjának igazgatója, ősszel a gyártókat, nagykereskedőket, valamint a forgalmazókat hívjuk pavilonjainkba, a vásárolni szán­dékozók pedig karácsony előtt kereshetik majd fel a csarno­kokat. Az idei rendezvény még fele­más: néhány résztvevő csak partnert keres, de vannak, akik árusítanak is. S hogy mi minden kapható a vásárban? Elektromos cikkek, ruhanemű, bútor, élelmi­szer, kozmetikumok és még sok­sok egyéb. Naponta 10-től 19 óráig, 20-án, hétfőn, a záróna­pon pedig 14 óráig várják az érdeklődőket. A felnőttek 20, a gyerekek 10 koronás belépti díj ellenében nézelődhetnek, vásá­rolhatnak. D. T. FELHÍVÁS MAGYAR NYELVTANFOLYAM INDUL A pozsonyi Magyar Kulturális Központ magyar nyelvtanfolya­mot indít kezdőknek és haladók­nak az 1993-94-es tanévben. Jelentkezési határidő 1993. szeptember 30. Az alábbi címen, telefonszámon vagy szemé­lyesen: Magyar Kulturális Központ Somolického l/a 811 05 Bratislava, tel.: 494 200. ROMAN ZELENAY A DSZM EGYSÉGES (Munkatársunktól) A Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom működő frakciókról mindig csak az újságokból szerzek tudomást, pedig a mi mozgalmunk valóban egységes, jelentette a DSZM teg­napi sajtóértekezletén Roman Zeienay, aki abban sem látott semmi kivetnivalót, hogy a moz­galma csak most, két és fél évi létezés után kezdi tisztázni, mi­lyen politikai irányzatot kíván követni. Ugyanakkor viszont a DSZM-nek nézete szerint tel­jesen egyértelmű állásfoglalásai vannak a gazdasági, a privatizá­lási, illetve a szociális kérdések­ben, és nem azon töpreng, hogy a Szocialista Internacionáléhoz vagy az Európai Demokratikus Unióhoz, esetleg más nemzetkö­zi politikai csoportosuláshoz kö­zelítsen-e, mivel az Egyesült Ál­lamok Demokrata Pártjával vál­lalt rokonságot. Roman Zeienay ezen kívül említést tett az egyházi vagyon visszaadását célzó törvényterve­zetről is. (m - n.) (Munkatársunktól) Rövid időn belül a Dunával kapcsolatban már a második, konferencia kez­dődött tegnap Pozsonyban. A technika Háza szervezésében ezúttal a folyó menti régió gaz­dasági, idegenforgalmi, történel­mi, jogi és geopolitikai kérdései­ről hangzanak el előadások. A háromnapos rendezvény meg­nyitójaként Juraj Hraško akadé­mikus, a bősi vízerőművel fog­lalkozó parlamenti bizottság el­nöke elmondta, hogy ez a sza­kasz a felmerülő problémák miatt a dunai vízi út legneuralgi­kusabb pontjává vált. így aztán a vízlépcső problémája ismer­tebbé tette Szlovákiát és Ma­gyarországot a világ közvélemé­nye előtt, mint eredményeik. Véleménye szerint a szlovák parlament hozzáállása lehetősé­get ad a vita értelmes befejezé­sére. Július Hauser, a külügymi­nisztérium munkatársa és a Du­na Bizottság szlovákiai tagja be­jelentette, hogy Szlovákia tagsá­ga a bizottságban Csehszlovákia utódállamaként folyamatos ma­radt. A folyó mentén viszont több olyan új állam alakult, amelynek tagsága rendezetlen, ezért a felmerült problémák tisz­tázására októberben Budapesten diplomáciai kongresszust tarta­nak. A szlovák fél azt szeretné, ha ezen nemzetközi jogi össze­függések is napirendre kerül­nének. A konferencián az általános jellegű előadásokon kívül a leg­több szó a bősi vízlépcsőről esik majd, ma például a résztvevők hajókiránduláson vesznek részt, majd Bősön előadásokat hallgat­nak meg. -ti­POSTÁNKBÓL EMLÉKMŰAVATÁS KISGYARMAT0N Az egész falu népét megmozgató ünnepségre készül Kisgyarmat. Ál­lampolgári kezdeményezés nyomán (Henczy Béla) a falu lakossága szep­tember 19-én (vasárnap) délelőtt emlékművet szentel fel az I. és a II. világháborúban elesett kisgyarmati polgárok tiszteletére. Az emlékműn található a népirtásnak áldozatul esett kisgyarmati zsidó polgártársa­ink neve is. DÁVID MIHÁLY, Párkány AHOGY ÉN LÁTOM KIRÁLYCSINÁLÓ LEGYEN A SZAKSZERVEZET? A szlovákiai szakszervezeti vezetők eddig — ahol csak alkalom nyílott rá — mindig leszögezték, hogy a munkavállalói érdekvé­delem nem kíván politikai tényezőként fel­lépni. Nagyon jól tudjuk, hogy mennyire sikerült ez. A „bűnbeesést" jól bizonyítja, hogy a szakszervezetek egykori vezető tisztségviselői közül hányan ülnek jól fize­tett kormányzati pozíciókban, és hogy mennyire elfelejtették ezek a politikusok, kiknek a hátán felkapaszkodva csináltak karriert. A kiábrándulás tehát a szakszervezeti tagság körében bekövetkezett, így ma senki sem tudná megmondani, hogy felülről szer­vezve sikerülne-e még egyszer megagitálni a tagságot, hogy lehetőleg egy bizonyos pártra voksoljon. Azt viszont már bátran kijelenthetjük, hogy a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalomból alaposan kiábrándul­tak a munkavállalók. Érdekes dolgokat tud­nánk meg, ha a közvéleménykutatók társa­dalmi rétegekre lebontva vizsgálnák meg, hogy kikből tevődik össze Mečiarék jelenle­gi potenciális szavazóbázisa. Az egykor el­sősorban szociális szempontokkal érvelő mozgalom teljesen érzéketlennek bizonyult a legszegényebbek iránt. A parlament elé kerülő szociális törvények mindegyike ezt bizonyítja. A lényeg az, hogy azoknak a jö­vedelméből készülnek „lecsípni" kisebb-na­gyobb összegeket, akik már fuldokolnak a szegénységben, vagy a szegénység határá­hoz közelednek. A miniszterelnök egyik leghátborzongatóbb megnyilvánulása voll például, amikor a televízióban nem átallotta a fiatalabb nemzedék számára kilátásba he­lyezni hogy: lesz munkahely, ha az egyik „szociális" törvény értelmében megfosztják a nyugdíjasokat a munkavállalás lehetősé­gétől. Ha a struktúrájában még a pártállami viszonyokra emlékeztető szakszervezeti ve­zetés nem akar teljesen elszakadni a tagság­tól, csak úgy reagálhatott az alulról jövő jelzésekre, ahogy reagált. Mindenképpen észre kellett vennie, hogy fennáll a munka­vállalók radikalizálódásának a lehetősége, és hogy ez olyan mértékű lehet, hogy végül kezelhetetlenné válik. Amennyiben így cá­folódik meg a szakszervezetek „pártokon felettiségéről" megfogalmazott tétel, ma­gyarán szólva: ha a munkavállalók esetleg az utcára vonulva kezdenek politizálni, an­nak valóban beláthatatlan következményei lehetnek. Bármennyire kritikusan is szem­léljük a régivágású szakszervezeti vezető garnitúrát, el kell ismerni, hogy bölcsen tették, amikor az elmúlt napokban a koráb­binál határozottabban hallatták szavukat, és nyilatkozatukban már figyelmeztették a kormányt az utcára vonulás, esetleg a vadsztrájkok veszélyére. Hibájukként rá­hatjuk viszont fel, hogy a Canossza-járásig még nem jutottak el. Még nem mondták ki, hogy a szakszervezeti vezetők és a szak­szervezeti sajtó magatartásának volt kö­szönhető, hogy 1992 júniusában olyan győ­zelmet arathatott Mečiar, amilyet aratott. Jelzésszerűen már azt a lehetőséget is „megvillantották", hogy esetleg egy „szak­szervezeti pártot" hoznának létre. Ez a le­hető legszerencsétlenebb megoldás lenne, mert szükségszerűen a kommunizmustól örökölt gazdasági struktúra konzerválásá­hoz vezetne. Mečiar mozgalma azért győzhetett tavaly nyáron, mert az emberek elhitték, hogy arra kell szavazni, aki a legkönnyebb megoldást ígéri. A szegénység által sújtott rétegek könnyen martalékává válhatnak az ily mó­don ígérgetőknek. Most az a kérdés, hogy a Mečiar utáni időszakban majd miként voksolnak azok a munkavállalók, akiknek a helyzete, életszínvonala még lehetővé teszi az ésszerű választást; akik a Mečiar­garnitúra csődje láttán még képesek lesznek levonni a következtetéseket. Még senki sem elemezte elég mélyreha­tóan annak okait, hogy a szakszervezeti vezetők általi hangulatkeltés eredménye­ként miként arathatott másfél esztendeje döntő győzelmet a mozgalom. Ha a Konfö­deráció vezetői valóban le akarják vonni a következtetéseket, akkor most azt kellene elemezniük, hogy melyek azok a politikai erők, amelyek reális programot dolgoztak ki Szlovákia gazdaságának átalakítására. Azt kellene felmérniük, hogy egyáltalán van­nak-e ilyen politikai pártok. A királycsiná­lást nem lenne szabad megismételni. Egyet­len pártot sem szabadna előnyben részesíte­niük. Viszont — alapos elemzésekből kiin­dulva - közvetve hatniuk kellene az ország politikai struktúrájának kialakítására. Ha így tesznek, még az is elképzelhető, hogy megszabadulnak a pártállami beidegződé­sektől. TÓTH MIHÁLY A DUNA - EURÓPA ÜTŐERE - Egyetlen lapból áll, s csak a legfontosabb adatokat: a ne­vet, a születés idejét és helyét, az állandó lakhelyet, az érvé­nyesség idejét és az igazolvány kiadásának helyét tartalmazza. A kérvényezőnek két darab éles fekete-fehér vagy színes, 3x3,5 cm nagyságú, fényes, félkarton fényképet kell leadnia. A meg­rongálódás, elázás stb. ellen a kártyát azzal védik, hogy fóliá­ba öntik. Emiatt is fontos, hogy a fényképek az előírtaknak meg­feleljenek. - A hamisítás ellen hogyan védik az új igazolványt? - Egyrészt a fóliába öntés is védelmül szolgál, másrészt a kártyák biztonsági elemekkel ellátott, különleges papíron, kül­földi nyomdában készülnek. Ezenkívül minden darab meg van számozva, így megállapítha­tó, hogy hol adták ki. - Hol adják ki az új igazolvá­nyokat, és mennyi ideig lesznek érvényesek? - A személyi kártyát, úgy mint eddig a személyi igazol­ványt, a járási rendőrparancs­nokságon adják ki, érvényessége tíz év. (gaál) - Semmiképpen sincs szó a sze­mélyi igazolványok tömeges cseréjéről - világosított fel a szó­vivő. - Azok kapnak majd új kártyákat, akiknek lejár szemé­lyi igazolványuk érvényessége. Természetesen a tizenötödik életévüket betöltő állampolgá­rok is már ilyen személyi kártyát kapnak az eddig használatos iga­zolvány helyett. Ezenkívül olyan esetekben indokolt új iga­zolvány kiadása, ha az eddigi­ben valamilyen adat - név, cím - megváltozik. Az idősebb em­bereknek, akiknek meghatáro­zatlan időre szól jelenlegi sze­mélyi igazolványuk érvényessé­ge, nem kell azokat kicserélniük. Az első, valamint a hatósági ren­delet alapján kiadott igazolvá­nyért nem kell fizetni. Egyéb­ként az okmánybélyeggel fize­tendő ügyintézési illeték 50 ko­rona, amit az igazolványt kiadó rendőrparancsnokság egyes ese­tekben - nyugdíjasok, háztartás­beliek, diákok - egyötödére csökkenthet, más esetekben - pl. az igazolvány elveszítése, meg­rongálása, megsemmisítése - a duplájára növekedhet. - Hogyan néz majd ki és mit tartalmaz az új igazolvány?

Next

/
Thumbnails
Contents