Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-11 / 185. szám, szerda

1993. AUGUSZTUS 11. . ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK DURAY-ENGLIŠ TALÁLKOZÓ HASONLÓ A PROGRAMJUK Az Együttélés programjának több pontja szociális téren össz­hangban van a Szakszervezeti Szö vetségjek Konföderációjának programnyila t koza tá val. Főleg a létminimum, a létfenntartási költségek, a minimálbérek, a nyugdíjak és valorizációjuk kérdésében közeli az álláspon­tunk — jelentette ki Alojz Engliš, a konföderáció elnöke a Duray Miklóssal folytatott tegnapi megbeszélés után. Az Együttélés elnöke elmondta, a szakszerve­zetek érdeklődést tanúsítottak a mozgalom szociális programja iránt. Szerinte főleg a szociális juttatások kérdésében értetlek egyet, és abban is megegyezett a véleményük, hogy az egész­ségügy nem függhet kizárólag a biztosítási rendszertől: az ál­lamnak az állampolgárok lehető­ségeitől függetlenül gondoskod­nia kell az egészségügyi ellátá­sukról. A két elnök rámutatott az ország aggasztó szociális helyzetére és arra, hogy a kor­mány megszegi ígéreteit. SZAKSZERVEZETIEK MEČIARNÁL Alojz Engliš elnök vezetésével tegnap folytatta a politikai pár­tokkal való együttműködés ki­építését a Szakszervezeti Szö­vetségek Konföderációjának a küldöttsége. Ilyen szándékkal tanácskoztak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöké­vel, Vladimir Mečiarral is. Ezzel összefüggésben Alojz Engliš rámutatott a kormány ál­tal végzett munka hiányosságai­ra. Nyilatkozott a neki címzett nyílt levéllel kapcsolatban is, és megállapította, hogy a levél álta­lánosságokat tartalmaz. Vladimír Mečiar a találkozó­val kapcsolatban közölte: „Biz­tosítottuk a szakszervezeti veze­tőket, hogy 1995-ben már reális esélye van a gazdasági növeke­dés kezdetének." Szavai szerint Szlovákiában nem vezetik be a bérszabályozást. Állítása sze­rint a júniusi infláció aránya nem érte el az egy százalékot, amit óriási gazdasági eredménynek tart. MŰKÖDIK A MATADOR A pozsonyi Matadorban a pénte­ki tűz okait még mindig vizsgál­ják. A hengerműrészleg mind a mai napig nem működik. Ellen­ben a többi részlegen folyamatos a termelés, és igyekeznek az exportkötelezettségeknek eleget tenni, közölte Juraj Fogarassy, a Matador kereskedelmi igazga­tóhelyettese. J M elektro Nagykapos VII. NYARI VERSENYSZELVÉNY MU Lapzárta: 22.10 VÉLEMÉNYEK A SZEPTEMBER 4-E1 GYÁSZSZERTARTÁSRÓL A TEMETÉS BELÜGY A szlovák sajtó, rádió és televízió megkülönböztetett figyelmet szentel Horthy Miklós, egykori magyar kormányzó újratemetésének. Ennek kapcsán a hazai magyar pártok vezetőitől főleg arról érdek­lődnek, vajon elmennek-e a magántemetésre. Valóban, hogyan is vélekednek a szeptember 4-re tervezett gyászszertartásról? Bugár Béla, az MKDM elnö­ke: Akármilyen szemszögből is nézzük, Horthy történelmi sze­mélyiség, nem háborús bűnös, és hogy milyen temetése lesz, az kizárólag Magyarország bel­ügye. Mi azzal nem is foglalkoz­tunk, hogy részt vennénk a szer­tartáson. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: Őszinte leszek, a TA SR hozzánk forduló munkatársától értesültem arról, hogy pontosan mikor lesz Horthy újratemetése. Úgy tudom, a temetés teljes mértékben a család ügye, nem hallottam arról, hogy ezt valaki hivatalosan szervezné és meg­hívna valakiket a gyászszertar­tásra. A hazai magyar poliku­sokra zúduló kérdésdömpinget a politikai primitivizmus meg­nyilvánulásának tarlom. Valakit a szülőföldjében eltemetni ugyanolyan jog, mint a szülő­földre való jog. Tóth Károly, az MPP elnöke: Meghívást nem kaptunk a teme­tésre és nem is kívánunk ezen részt venni. A hazai magyar pár­tok sűrű felemlegetése ezzel kapcsolatban nyilván beleillik az ellenünk folytatott kampányba, amelynek az a célja, .hogy vala­miféle hűségnyilatkozatot csi­karjanak ki tőlünk. (esi) DBP: MACSKA-EGÉR HARC FOLYIK (Munkatársunktól) Pavol Kanis, a Demokratikus Baloldal Pártjá­nak alelnöke egy külföldi szemé­vel nézve próbálta jellemezni a szlovákiai helyzetet a párt teg­napi sajtóértekezletén. Megálla­pítása: macska-egér harc folyik, igaz, hogy a kontinens államai­ban szinte mindenütt biztonsági, gazdasági és nemzetiségi gondok vannak. Juraj Hraško akadémi­kus, parlamenti képviselő látszó­lag távol eső témát vetett fel: az ország környezetvédelmét, s azon belül a hulladék okozta problémát. Felhívta a figyelmet: Léván franciák tettek ajánlatot, hogy szeméttárolót létesítenek, de azzal a feltétellel, hogy kapa­citásának 20 százalékát ők hasz­nálnák ki: az országukból hozott hulladékot helyeznének el ben­ne. D. T. NAGYOBB, SZEBB ÉS GAZDAGABB LESZ ÁTALAKÍTJÁK A POZSONYI MAGYAR KÖNYVESBOLTOT Akik mostanában jártak Pozsony óvárosában és talán megszokásból vagy határozott szándékkal keresték a Mihály-kapu alatti Magyar Könyvesboltot, talán csalódtak. Július 24-étől átalakítás miatt zárva van az oly sok szép napot és legutóbb néhány viharos hónapot is megélt üzlet. A Madách-Posonium Kft. tulajdonában lévő könyvkereskedés vezetőjét, Ščeglikné Major Arankát kérdeztük a történtekről és a várható történésekről: - Számunkra sem kellemes dolog egy ilyen zárvatartás, hi­szen a kb. 3 millió korona értékű könyvkészletet be kellett csoma­golnunk és a vállalat po­zsonypüspöki raktárába kellett szállítanunk. Ezen kívül termé­szetesen a megszakadt árusítást sem tudjuk más tevékenységgel pótolni. Megfelelő ideiglenes raktárhelyiség híján az utcai áru­sítást nem tudtuk megszervezni. Tudomásul kell vennünk — el­adóknak és vevőknek —, hogy ez volt a lehető legjobb megoldás. Valószínűleg szeptember végén vagy október elején egy meg­újult könyvkereskedésben szol­gálhatjuk ki törzsvevőinket. Bár ők vannak többen, a turistasze­zon idején a miénkhez hasonló óvárosi könyvesbolt sok alkalmi turistát is vonz térképeivel, úti­könyveivel és a fővárosról szóló kiadványokkal. Talán más idő­pontban kisebb bevételi kiesést okozott volna a tatarozás. Per­sze az sem kizárt, hogy a meg­nyitást követő őszi-téli szezon­ban éppen az újdonság ereje vonzza majd ide a vásárlókat. Addig is reménykedünk, és az alkalmazottak rendes szabadsá­gukat fogják tölteni. Jómagam a folyamatos üzletvitellel együttjáró adminisztratív teen­dőket végzem el, s természete­sen naponta felügyelem a felújí­tást végző építővállalatot. Sze­retnénk, ha a tulajdonos könyvkiadó kft. méltó környe­zetben kínálhatna' saját és a ma­gyar könyvkiadók könyveit. Ugyanakkor a tervek szerint bő­vül a hanghordozók árusítása, videofelvételeket is kínálunk majd, s a népművészeti tárgyak mellett egy meglepetésre is ké­szül a Madách-Posonium Kft. Remélem, hogy a megnyitásról időben hírt ad a sajtó, s akkor együtt örülhetünk az egyre szeb­bé váló Pozsony belvárosában a magyar kultúrát reprezentatív környezetben terjesztő könyv­kereskedésnek. (dusza) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. augusztus 11-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­Angol font Francia frank 48,770 5,476 árfolyam 1 egységre, koronában 49,260 49,015 47,45 50,59 5 53? 5.504 5 34 fi fifí 49,02 5,50 Kanadai dollár 25Í419 25,675 25,547 21,71 26,27 25,49 Német márka 19,254 19,448 19,351 18,89 19,81 19,35 Olasz líra (1000) 20,225 20,429 20,327 19,61 21,05 20,33 Osztrák schilling 2,737 2,765 2,751 2,69 2,81 2,75 Svájci frank 21,774 21,992 21,883 21,35 22,41 21,88 USA-dollár 32,790 33,120 32,955 32,26 33,66 32,96 ECU EK 36,640 37,008 36,824 ECU CSK ­­36,824 BOSZNIA-HERCEGOVINA A BIZONYTALANSÁG EGYENSÚLYA Miután Clinton amerikai elnök el­szánta magát, hogy a tizenhat hó­napja vasabronccsal körülvett Szara­jevót nem engedi a szerbek kezére jutni, lényegesen megváltozott a helyzet Bosznia-Hercegovinában. Clinton lépése a NATO-t is állásfog­lalásra kényszerítette, amely fele­mássága ellenére is szilárd biztosí­téknak látszik ebben a pillanatban. A tényleges helyzet, persze, lassan változik, a szerb erők nem szívesen vonulnak vissza, nehezen adják fel hadállásaikat, s minderről meglehe­tősen ellentmondásos hírek érkez­nek. A jugoszláv hírügynökség lassú, folyamatos hátrálásról számol be, más hír szerint viszont lord Owen és Thorwald Stoltenberg azért halasz­tották el a tegnapra tervezett genfi megbeszélés-sorozat folytatását, mert a rendelkezésükre álló infor­mációk szerint a szerbek még mindig jelen vannak a Szarajevót körülvevő Igman és Bjelasnica hegyekben. Ép­pen emiatt jelentkezett önként Ra­dovan Karadzsics, a boszniai szer­bek vezetője a társelnököknél teg­nap a délutáni órákban, hogy számot adjon: a szerbek visszavonulása, ha lassabban is történik, de folyamatos, s mára valószínűleg befejeződik. Mint ismeretes, a szerb haderő csak úgy hajlandó elvonulni, hogy helyü­ket az UNPROFOR katonái veszik át. A (boszniai) Szerb Köztársaság katonai főhadiszállásáról tegnap szintén azt a közleményt adták ki, hogy az Igman és Bjelasnica hegyek­ről való visszavonulás és a Szaraje­vóból Mosztar és Zenica felé vezető útvonalak zárlatának felengedése fo­lyamatosan történik. Hétfőn, a késő esti órákban a NA­TO Tanácsa is befejezte ülését, azon elfogadták a szerb állások elleni légi­támadások tervét, de azt a humani­tárius segély eljuttatásához kötötték, az akció elkezdéséhez pedig okvet­lenül szükségesnek tartják az ENSZ főtitkárának jóváhagyását. A NATO tehát egy enyhébb változat mellett döntött, világosan megfogalmazva, hogy a kiutat a diplomáciai tárgyalá­sok folytatásában látják. Ennek elle­nére a boszniai szerbek nem számít­hatnak a légiveszély tartós elmúlásá­val, mert a NATO-képviselők sajtó­tájékoztatóján hangsúlyozták: ébe­ren figyelik a fejleményeket, s az akciót bármelyik pillanatban bein­díthatják. A csőre töltött fegyver ravaszán tartott ujj hatékony meggyőzési módszernek bizonyulhat. Clinton el­nök úgy nyilatkozott, hogy a fegyve­res fenyegetésnek máris megmutat­koznak a kezdeti eredményei, s a nyomásgyakorlás e módszerével egy pillanatra sém hagynak fel. Jól­értesúlt források szerint a légicsapás terve három fokozatot tartalmaz. El­ső lépésként a Szarajevó környéki szerb tüzérségi és páncélos állásokat bombáznák, majd a parancsnoksá­gok és a város körüli úthálózat ke­rülne sorra, végül a harmadik sza­kaszban a Bosznia-szerte levő szerb célpontokat érné a légitámadás. Ebben a pillanatban nehéz ponto­san megítélni a szerb haderő vissza­vonulásának ütemét, ugyanakkor a NATO beavatkozásának valódi készségét is. Ez a (kölcsönös) bi­zonytalanság azonban mégis bizto­síthatja a megfelelő feltételeket a tárgyalások folytatásához, mert ebben a helyzetben az most már mindhárom fél számára létszükség­let. SINKOVITS PÉTER, Újvidék A DUNA TELEVÍZIÓ VELÜNK IS SZÁMOL Az egész Kárpát-mederice ma­gyarságát, valamint a szerte Eu­rópában elszigeteltén élő ma­gyarokat kívánja elsősorban megszólítani a tavaly kará­csonykor bemutatkozott első magyar műholdas adás, a Duna Televízió. Működésében apoliti­kus és értékcentrikus kíván len­ni. Egyebek közt ezt hangsú­lyozta a Duna Televízió vezér­kara, amely tegnap Budapesten találkozott az újságírókkal. Sára Sándor főigazgató sze­rint várhatóan még az ősztől fogva fokozatosan bevezetik az új műsorkultúrát, és remélhető­leg bővülni fog az adásidő is. A műsoridő 30 százalékát a já­tékfilmek fogják kitenni, 27-28 százalékát a hírek és más aktuá­lis információs programok, 8 százalékát a gyermek- és ifjú­sági műsorok, 4 százalék reklám stb. A Duna Televízió jelenleg évi kétmilliárd forintos költség­vetéssel gazdálkodik, amiből ed­dig elsősorban a műszaki hátte­ret sikerült biztosítani. Az elhangzott információk szerint a műholdas adást Ma­gyarországon kb. másfél millió, míg a határokon túl mintegy egymillió ember nézi több-keve­sebb rendszerességgel. Igen po­zitív a visszhang Erdélyből, fő­ként Székelyföldről, ahol koráb­ban nem lehetett magyar tévé­műsort fogni, kivéve a bukaresti tévé másfél órás hétfői magyar adását. Tekintettel az igényekre és a feladatokra, a Duna Televí­zió vezetősége sok ismeretter­jesztő film, műsor, sőt távoktatá­si program sugárzását is tervezi. Mindez természetesen folyama­tosan fog kialakulni, hiszen a szerkesztői gárda szervezése is csak a kezdeteknél tart. Számunkra igen fontos, hogy a Duna Televízió a kisebbségben élő magyarságot nem csak meg­szólítani akarja, de a lehetősé­gek bővülése folytán a kisebbsé­gi tévéstúdiók együttműködésé­re is számít. Ezzel kapcsolatos kérdésemre Sára Sándor elmondta, hogy a Duna Televízió nem tud egyszerre mindent megoldani. A Közép-Európai Magazin elne­vezésű műsor például már be­mutatott egy erdélyi és egy újvi­déki kisebbségi televíziós mű­helyt, s a sort folytatni fogja. „Ezen túlmenően azonban mi szeretnénk állandó jelleggel is bevonni a munkába ezeket a ki­sebbségi stúdiókat" - jelentette ki Sára. „Szándékunk, hogy ez a televízió ne Budapestről szól­jon valahová, hanem hogy azok, akik a Kárpát-medencében él­nek, azok úgy érezhessék, ez az ő saját televíziójuk." A tervek közt, melyek jelenleg még in­kább a vágyálmok kategóriájába tartoznak, említette Sára az esetleges körkapcsolásos mű­sort, vitát a kisebbségi és a buda­pesti stúdiókban ülők közt, szinkronban. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi televíziós és más alkotóműhelyek bevonását a munkába igen fontosnak tartja, csakhogy ehhez idő és sok pénz kell". A jövő terveihez tartozik a műsorok feliratozása vagy szinkron tolmácsolása világnyel­veken, illetve a szomszédos né­pek nyelvén. Sára hangsúlyozta, hogy a Duna Televízió nem akar pro­pagandát csinálni, hanem ko­moly értékeket közvetíteni, mégpedig a népek közti jobb megértés elősegítése érdekében. KOKES JÁNOS, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents