Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-09 / 183. szám, hétfő

HAZAI KÖRKÉP 1993. AUGUSZTUS 9. A CSEMKÉSZ ÚJ NEVE: SZLOVÁKIAI MAGYAR PAX ROMANA Augusztus 5-8.-a között Komáromban nemzetközi találkozót szervezett a CSEMKÉSZ, azaz a Csehszlovákiai Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Alaksza Jánostól, a szövetség társelnökétől afelől érdeklődtünk, milyen céllal szervezték az összejövetelt. - A tavalyi ipolysági találkozóhoz hasonlóan idén is megszerveztük a Kárpát-medencei és a nyugati magyar keresztény értelmiség találkozóját. Témája: Kereszténység és nevelés. Körülbelül hatvan résztvevője volt a találkozónak. Egy kerekasztal-beszélgetésen a szlovákiai keresztény iskolák - az ipolysági, a dunaszerdahelyi és a gútai iskola - pedagógusaival találkoztunk, akik elmondták: nem kapnak elég támogatást, nincsenek megfelelő tankönyveik. Göndöcs László, a Rákóczi Szövetség nyugalmazott főtitkára megígérte, módszertani könyvekkel fogják segíteni a szlovákiai keresztény iskolákat. - Kik voltak az előadók, s milyen témákkal foglalkoztak? - A fő előadást Csanád Béla, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Budapestről érkezett elnöke tartotta. Reisz Pál, az Esztergomi Ferences Gimnázium tanára a keresztény iskolák helyzetéről beszélt. Nyíredy Maurus pannonhalmi apát előadásának címe Új vallások, világnézetek, a kereszténységgel szembeni kihívások és a rájuk adott keresztény válasz volt. Ezt követően a Kárpát-medencei és a nyugati magyar keresztény értelmiségi szervezetek képviselőinek részvételével került sor egy kerekasztal-beszélgetésre. Külföldről mintegy tízen jöttek, Magyarországon kívül Ausztriából, Németországból, Svájcból, valamint Erdélyből. - Az előadásokon kívül egyéb programja is volt a találkozónak? - Sor került a CSEMKÉSZ második közgyűlésére is, melynek legfontosabb pontja a szervezet nevének megváltoztatása volt. Új nevünk: Szlovákiai Magyar Pax Romana - Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Szervezeti összetételét tekintve helyi és szakcsoportokból áll. Egész Szlovákia területén hat helyi csoport, valamint a Lippay János Természetbarát Kör működik. A Pax Romana elnöke Gyurgyík László, társelnöke jómagam vagyok, a főtitkára pedig Sebők Éva. A szervezet célja elsősorban az ismeretterjesztés és aktuális előadások szervezése. (gaál) SZEPTEMBERBEN LEÁLLNAK A VONATOK? VASÚTKRÍZIS -Egyre inkább utálok vonaton utazni. Tiszta pofátlanság ennyi pénzt elkérni egy jegyért. Hát azt gondolják, csak azért járok Pozsonyba dolgozni, hogy a jegyre valót megkeressem? — hallottam a minap a Párkány-Pozsony vasútvonalon utazva egy ingázó munkás méltatlankodását. Űtitársa ironikusan vigasztalta: - Ne félj pajtás, nem sokáig kell ezt tűrnöd. Utazunk mi még buszon is, hiszen az újság is azt írja, szeptemberre tönkremegy a vasút. Jómagam is évek óta utazom vonattal Pozsonyba, saját tapasztalataim alapján állíthatom: az utóbbi időben a vasúton csak a menetjegyek ára emelkedett, az utazás színvonala maradt a régi, sőt... SZEPTEMBERBEN ELFOGY A PÉNZ Az ingázónak a vasút végnapjait idéző megjegyzése nem volt alaptalan. Imrich Sedláček, a Vasutasok Szakszervezeti Egyesületének elnöke a sajtóban is közzétett nyilatkozatában kijelentette: amennyiben nem hoznak új törvényalkotási és gazdasági intézkedéseket, a vasút szeptember közepéig feléli az állami költségvetésből számára megszavazott keretet. Ezután vagy leáll, vagy rendkívül balesetveszélyesen kénytelen folytatni működését. És ezt nemcsak a szakszervezet elnöke állítja, de a vasútigazgatóság, sőt a közlekedési és távközlési tárca vezetője is beismerte. A szakszervezet felhívást intézett a szlovák kormányhoz, amelyben figyelmeztet: nincs pénz a karbantartásra, a javításokra, az ellopott berendezések és alkatrészek pótlására, és ez csak a tragédiák valószínűségét növeli. Az egy évvel ezelőtti, hat emberéletet követelő budkovicei vasúti szerencsétlenség óta semmi sem javult, azóta a szlovák vasutakon 52 baleset történt. „A VASÚT ÖRÖK" Gabriel Rybár, a Szlovák Vasútigazgatóság sajtószóvivője ennek ellenére optimista. Szerinte a vasút örök, az sosem állhat le, mert ez ellentmondana a józan észnek. Elmondta: a megoldáson dolgoznak, a kormány e hónap végéig meghatározza, milyen péznforrásokból oldható meg az év hátralevő részére a vasút problémája. A felmérések szerint a vasútnak 600 millió koronára lenne szüksége. A vállalatnak 2,8 milliárd korona kinnlevősége és 2,1 milliárd tartozása van, s a különbség, a 700 millió nyereség, az év végéig megoldhatná a vasút problémáit - állítja a szóvivő. Ez mind szép, csakhogy más dolog a matematika és megint más a könyörtelen valóság. Hiszen nem ritka jelelnség, hogy egy vállalatnak milliárdos kinnlevőségei vannak, de mivel azokat képtelen behajtani, megállíthatatlanul sodródik a csőd felé. DOTÁCIÓ HELYETT FORGATÓKÖNYV Ausztriában a kormány 30 milliárd schilling, Magyarországon 30 milliárd forint, Csehországban 7 milliárd korona állami dotációt nyújt vasútnak, amellyel a gyorsvasútvonalak kiépítését támogatja. Lengyelország már régebben elkezdte ezeknek a vasútvonalaknak a kiépítését, s ha ezek befejeződnek, a gyorsvasút Magyarországon, illetve Lengyelországon keresztül elkerüli hazánkat. Szlovákia elveszíti rendkívül kedvező fölrajzi fekvésének előnyeit, amelyekkel pedig az ország szétszakításakor oly vehemensen érveltek a szlovák államiság szószólói. A Szlovák Köztársaság Vasutainak azonban állami dotáció helyett katasztrófa-forgatókönyv áll a rendelkezésükre. A szakszervezeti vezetők információi szerint ez a forgatókönyv számol a ráfizetéses teherszállítási vasútvonalak és a személyforgalom egyes vonalainak megszüntetésével, valamint a különböző kedvezmények beszüntetésével, és az ezredfordulóig csaknem 15 ezer embert bocsátanának el a vasúttól. A tervezet javaslata szerint a vasút alkalmazottai jóval több túlórát teljesítenének, összevont munkaköröket látnának el, ami ugyan lényeges megtakarítást eredményezhet, ugyanakkor növeli a balesetveszélyt. NE KIFOGÁST MEGOLDÁST KERESSÜNK! Az illetékesek, a közlekedési tárca vezetői még ma is előszeretettel próbálják a felelősséget a volt föderális minisztériumra hárítani, amely állítólag elhanyagolta a szlovák vasutakat. Az ugyan igaz, hogy az év elejétől önálló állami vállalatként működő mai Szlovák Köztársaság Vasutai azelőtt csak a Csehszlovák Állami Vasutak üzemének szintjén, körzeti igazgatóság vezetésével működött, ugyanakkor - a szakszervezetek szerint - az is igaz, hogy az idei szlovák állami költségvetésből a vasutaknak juttatott keret csupán töredéke annak, amit a szlovákiai vasutak a volt szövetségi költségvetésből kaptak. Ideje lenne tehát nem kifogásokat, hanem megoldást keresni. A végső megoldást az érintettek a vasutakról szóló törvény elfogadásától váiják, de megalkotásában a vasutasok is szeretnének részt venni, hogy mindenki számára elfogadható jogi normát sikerüljön létrehozni. Mert ha még sokáig húzódik a vasutak problémájának megoldása, a szakszervezet készen áll a vasutasok munkalehetőségeinek megtartásáért harcba szállni, s végső esetben a radikális lépéseket sem tartja kizártnak. Ezt pedig az ország egész lakossága megérezné, hiszen a legtöbben kénytelenek vagyunk utazni. Lehet, hogy szeptembertől már nem lesz mivel? , , , GAAL LÁSZLÓ TURISTAINVÁZIÓ Szombaton délután személygépkocsik több kilométeres sora várakozott az oroszvári határátkelőhelyen, Magyarországra tartva. A sajtóiroda tudósítása szerint a várakozók túlnyomó része németországi turista volt, aki Magyarországon szeretné eltölteni a szabadságát. A határon a várakozási idő öt-hat óra volt. A szintén hosszú sort képező kamionok négy órát várakoztak. SZÓFOGADATLANOK? A szlovák sajtóügynökség munkatársa, alapos utánjárással, megállapította, hogy az SZK Privatizációs Minisztériumában augusztus 7-én, szombaton reggeltől 14.30-ig Vlasta Erešová portáson és Pavol Masarykon, a kisprivatizációt irányító osztály vezetőhelyettesén kívül egy lélek sem tartózkodott. Ez a tény azért érdekes, mert Vladimír Mečiar miniszterelnök, a privatizációs tárca ideiglenes irányítója, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szerdai sajtóértekezletén kijelentette: a privatizációs minisztérium munkatársainak szabadságát felfüggesztették, és az ő rendeletére a hétvégén is dolgoznak. Vajon ismét a miniszterelnök füllentett, vagy csak az alkalmazottai szófogadatlanok? A MATADORBAN 4 MILLIÓ A KÁR - TETTES NINCS Pénteken délután a pozsonyi Ligetfalut belepte a fekete, nehéz füst. A FUN rádió félóránként figyelmeztette az ottlakókat, zárják be ablakaikat, ne engedjék gyermekeiket az utcára! Akik hallották, leginkább arra gondoltak, hogy a tűz következtében mérgező anyagok kerültek a levegőbe, hiszen a nagy múltú gyárban leginkább gumiféléket, műanyag padlóburkolatokat készítenek, sokféle vegyianyagból. Szerencsére az ökológia szempontjából „tiszta" tűz volt ez, de az okát tekintve - úgy tűnik - túlságosan is „piszkos" egy ügy. Sokan gyanítják, és a rendőrség előzetes, az alapos kivizsgálást megelőző véleménye is az, hogy szándékos gyújtogatásról van szó. A Matador állami vállalat nemrégiben négy önálló üzemre oszlott, s bár Görögországba, Hollandiába, Németországba, Spanyolországba és kisebb tételekben Európa többi államába exportálta termékeit, a csőd szélére került. A gyárban úgy tudták, hogy szeptemberben - végleg vagy átmenetileg? - bezárja kapuit. Tény, hogy ebben az évben három hullámban nagy elbocsátások voltak, s .a több mint 2000 alkalmazottból nyárra már csak nyolcszázat foglalkoztattak. A múlt hónapban, hitelre, nagy mennyiségű kaucsukot vásároltak valutáért; s mivel termékeiknek új piacot találtak, azt remélték, hogy az üzemi szabadság után ennek köszönhetően talpra áll a vállalat... Most viszont az a helyzet, hogy csak a gyors tűzoltói beavatkozásnak, nem égett porrá. A kárt, előzetesen, 4-5 millió koronára becsülik. Az igazgató, Ján Fiamčik szerint egy héten belül megindul a termelés. Különben még szombaton kinevezett egy kárfelmérő bizottságot, s azt ígérte, hogy már ma 14 órakor tájékoztatja az újságírókat a pillanatnyi helyzetről és a teendőkről. Ebben az évben a gyárban ez volt a negyedik - a legsúlyosabb - tűzeset! Bebizonyosodott, hogy az előző hármat valaki szándékosan okozta; sajnos, a mai napig sem derült ki, hogy ki(k). Ezúttal is emberi kéz borította lángba az egyik üzemrészt, és a kész termékek raktárát. A lángok 8-10 méter magasba csaptak, s az oltást nehezítette a sűrű füst. Pénteken, valamivel éjfél előtt az utolsó szikra is kialudt. Több tűzoltó, a biztonság kedvéért mégis a helyszínen maradt és az egész térséget rendőrök őrizték. És őrzik most is, amíg a nyomozók el nem végzik munkájukat. Különben a gyár vezetői, a tűzoltók és a rendőrök minden kérdésünkre rendkívül ingerülten „válaszoltak": amíg az ügyet nem zárták le, nem nyilatkozhatnak. Egyikük minden újságírót a pokolba kívánt, mondván, hogy a szombati lapokban írtak nem fedik a valóságot, csak annyi az igaz belőlük, hogy a Matadorban tűz volt. Milan Kuzma igazgatóhelyettes meg van róla győződve, hogy szabotázs ez a javából, mivel a tűzeset előtti napon végigellenőrizték a műszaki felszereléseket, és mindent rendben találtak. Egyesek szerint csak olyan valaki lehetett a tettes, aki jól ismeri a gyárat, tudja, melyek a legfontosabb részlegek, mi béníthatja meg leginkább a termelést. Ám a feltételezés még nem bizonyíték, s ha ezt a tűzesetet is olyan sikerrel fogják kivizsgálni, mint az előző hármat, könnyen megeshet, hogy a gyújtogató addig nem nyugszik, míg egyszer nem lesz a lángok martaléka az egész gyár. Ugyanakkor elgondolkoztatok azok a vélemények is, hogy a csőd szélén álló gyárnak ez is egy bizonyos megoldás, mivel a biztosító fizet, ráadásul egy tűz ürügyén sok mindent el lehet tussolni. De a feltevéseknek nincs semmilyen súlyuk, csupán a tényeknek, s azok nyilvánosságra hozataláig még várnunk kell. (ozorai) GÍMES '93 Évek, sőt évtizedek óta általános a képlet: amint „beindul" a nyár, „beindulnak" a különböző táborok is. így volt ez idén is. Gímes, ez a zoboralji község például augusztus 1-je és 14-e között immár harmadszor ad otthont a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség által szervezett nyári szabadegyetemnek. A festői környezetben, a romantikus várrom alatt, a tóparton lakályos kis faházikókban közel 140 fiatal gyűlt össze Szlovákia különböző tájairól, sőt határain túlról is, hogy szórakozzanak, hogy ismerkedjenek, s hogy újat tanulhassanak. Teszem azt nyelveket, angolt, japánt, külföldi nyelvtanárok vezetésével, harcművészeteket vagy számítástechnikát, fafaragást, nemezkészítést, gyöngyfűzést, szövést. Sokan jöttek el azért, hogy előadásokat hallgassanak pedagógiából, pszichológiából, történelemből, megismerkedhessenek különböző alternatív gyógyászati eljárásokkal, találkozhassanak neves szakemberekkel, politikusokkal. De persze voltak most is olyanok, akik nem is annyira az előadások, tanfolyamok miatt jöttek el Gímesre, hanem elsősorban azért, hogy egy-két év után újra találkozhassanak a régebbi táborokban megismert barátaikkal, komáromiak a nagykaposiakkal, dunaszerdahelyiek az érsekújváriakkal. Nekik az is elég volt, hogy újra együtt lehetnek, már ettől jól érezték magukat a táborban. Akik pedig mondjuk megcsömörlöttek a sok tanulmánytól, felüdülhettek az esti diszkóban vagy a tábortűz mellett. Pihenni, szórakozni, tanulni, minderre valóban lehetőséget nyújtott ez a táborozás. A MIESZ idei, harmadik nyári szabadegyetemén is volt sok érdekes és tartalmas program, meg volt egy-két elszalasztott lehetőség is. Az idén is adódott néhány nem várt akadály, idén sem úgy történt minden, ahogy azt a szervezők és a résztvevők elképzelték. Ennek ellenére, ha olykor nem jött is be a tervezett előadás vagy tanfolyam, nem csináltak belőle gondot. Találtak pótmegoldást, hiszen végül is mindenki maga szervezte a napi programját, szabadon dönthette el, milyen előadásra vagy tanfolyamra jelentkezik be. A befizetett 700 koronában azok ára is benne volt, nemcsak a szállás és a napi háromszori étkezés. Hogy voltak „szigorú" rendszabályok? Hogy a tábor területén tilos volt az alkoholfogyasztás? Hogy éjfél után takarodót fújtak a táborvezetők? Ezt is el lehetett viselni, mert aki szórakozni vágyott, így is megtalálhatta rá az alkalmat. Akiknek meg nem tetszett ez a rend, legfeljebb szedték a sátorfájukat. Akik viszont jól érezték magukat - azok alighanem jövőre is eljönnek. (forgon) LAKÁSVÉTELRE... (Folytatás az 1. oldalról) ze rá, három lehetőség közül választhat. A legegyszerűbb, de nem a legolcsóbb módszer a Szlovák Állami Takarékpénztárhoz fordulni és készpénzt kérni. Ez a pénzintézmény legfeljebb 50 ezer koronát kölcsönöz, 18,5 százalékos kamattal. Természetesen felülvizsgálja, hogy a törlesztést illetően, milyen garanciát vállal az ügyfél. A kölcsönt kérő házastársak esetében mindketten kötelezettséget kell hogy vállaljanak, ezt a kezesek házastársaitól szintén megkövetelik. Ha a visszafizetés feltételeinek nem tudnak eleget tenni, tehát, ha a takarékpénztár nem tartja megbízhatónak a hozzá forduló ügyfelet, a kérelmezők az első építkezési takarékosságba kapcsolódhatnak be. Attól függően, milyen összegre van szükségük, szerződést köthetnek a takarékpénztárral, amely a rendszeresen spórolóknak prémiumot, illetve kedvezményes kamatú kölcsönt ad. Hasonló szolgáltatást nyújt az Általános Hitelbank (VÚB) - Wüstenrot Rt. Építkezési Takarékpénztár, a feltételekről a bank valamennyi fiókjában tájékoztatják az érdeklődőket. D. T.