Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám, hétfő

1993. AUGUSZTUS 30. IÚJSZÓM MOZAIK MÁSOK ÍRTÁK Pozsonyban, a Duna menti nagyvárosban nyelvhasználati vita folyik. A folyó mentén pár száz kilométerrel lejjebb már lövöldöznek. Brigitte Bardot-t Pozsonyban is Brigitte Bardot-nak nevezik. Másként áll a helyzet Bo Derekkel, őt Bo Derekovának hívják. El lehet töprengeni azon, hogy vajon a szlovákok (és velük együtt a csehek is) miért tartják okvetlenül szükségesnek nőnemű végződéssel ellátni egyes hölgyek nevét, és eltekinteni ugyanettől más asszonyok esetében. Kielégítő választ nem lehet találni erre. A szláv nyelveknek megvannak a saját következetlenségeik. BB-VEL KIVÉTELEZNEK POZSONYBAN BÁRDOT ÉS DEREKOVÁ Pozsonyban három nyelv és három kultúra találkozik: a szlovák, a német és a magyar. Mondjuk Szabó urat nem érinti az ügy, mert őt mind a három nyelven Szabónak nevezik. A feleségével, Ilonka aszszonnyal viszont másként bánnak, öt Szabónénak hívják magyar anyanyelvén, németül Szabónak, szlovákul viszont Szabovának. Ilonka asszonynak, aki mind a három nyelven beszél, nem okoz ez gondot. Elvégre Ilonka asszony nem tagja a szlovák kormánynak, és a szlovák parlamentben sem képviselő. Szlovákiát a napokban vették fel az Európa Tanácsba. A szlovák parlament ennek kapcsán fogadta el nagy többséggel a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot, amely lehetőséget nyújt a nemzeti kisebbségek tagjainak arra, hogy a keresztneveket a saját anyanyelvükön jegyeztessék be hivatalosan. Ezek szerint ha egy férfi magyar nemzetiségű, és történetesen Jánosnak nevezik, akkor a jövőben nem kell Jan-ra szlovákosítania a keresztnevét. Végre valahára véget vetnek tehát annak a gyerekes bosszantásnak, hogy a magyarok, a németek meg a többi kilenc nemzetiség tagjainak neveit szlovákosítják. Nos, általában a politikusok legfőbb feladatai közé tartozik, hogy a maguk szabályozó beavatkozásával lehetőleg bonyolultabbá tegyék az állampolgárok életét. A szlovák kormány szerint attól lehet tartani, hogy Szabó Anna kisasszony egyszer még addig a követelésig is eljuthat, hogy szlovákul is Szabónak nevezzék, ne pedig Szabovának. Ám ha így tennének, akkor megsértenék a szlovák nyelv szabályait, és valamiképpen az egyenlőség alapelvét is, elvégre Szabó kisasszony sem járhat jobban, mint Dereková asszony (Bo Derek). Csak Brigitte Bárdot esetében hajlandóak a szlovákok - érthetetlen okokból - lemondani a nőnemű végződésről. A kormány előterjesztése alapján sietve elfogadott törvényt visszaküldték a parlamentnek. A magyar pártok képviselői azt vetik a kormány szemére, hogy a nacionalista erők nyomására korlátozni kívánja a kisebbségek jogait. A kormány visszautasítja ezt, és közli, hogy csupán „javításokra" szándékozik sort keríteni. A szlovák parlament sem a magyarok, sem az Európa Tanács által nem engedi előírni, hogy a szlovákok miként szólítsák meg a hölgyeket szlovákul. Pozsonyban, a Duna menti nagy városban vita folyik tehát. A folyó mentén pár száz kilométerrel lejjebb már lövöldöznek. (Die Welt) VILLÁMINTERJÚ B. KOVÁCS ISTVÁNNAL ÁSATÁSOK A SAJÓGÖMÖRI VÁRHEGYEN A rimaszombati Gömöri Múzeum munkatársai második éve folytatnak régészeti feltárásokat a sajógömöri várhegyen, Gömör megye hajdani székhelyén. Az ásatásokat, melyek néhány nap ja fejeződtek be, dr. B. Kovács István régész, a Gömöri Múzeum igazgatója vezette. Tőle kérdeztük, milyen eredménnyel járt a feltáró munka. - Az idei ásatások kezdetén két dolgot tűztünk ki célul: az úgynevezett központi dombnak a további feltárását és az általunk templomdombnak nevezett rész kutatását, illetve az erődítésrendszer szerkezetének vizsgálatát. A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy a központi dombon sikerült azonosítanunk egy kör alaprajzú épületet, minden valószínűség szerint egy lakótorony alapjait. Sajnos, csak az alapok negatívját sikerült feltárnunk, mert a köveket még a múlt században elhordták onnan. Vélhetően többemeletes lakótorony volt, az alapoknál a belső átmérője mintegy 3-3,5 méter lehetett. • Milyen régi ez az épületmaradvány? - Árpád-kori épület, abból az időből, amikor itt, a várban volt található a gömöri megyeszékhely. • A templomdombon is sikerült valamit feltárniuk? - Ezen a dombon, amely tulajdonképpen az erődítésen ki vül esik, egy azonosíthatatlan épületnek a csekély maradványai kerültek elő. Egyelőre nem tudunk állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy mi volt a rendeltetése. A templomdomb elnevezés csak egy általunk adott munkanév, de feltételezhető, hogy valóban egy szakrális épületnek a maradványaira bukkantunk. • Az épületmaradványokon kívül mást is találtak ott? - Leginkább az ilyenkor szokásos leleteket: vastárgyakat, fegyvermaradványokat, sarkantyúkat. Előkerült egy XIII-XIV. századi ásópapucs is, ami érdekes leletnek számít. Emellett felszínre kerültek kések meg más használati tárgyak, kerámiák, üvegtárgyak töredékei. • Az ásatásokat jövőre is folytatják? - Igen, s minden bizonnyal még azután is. A végső cél az, hogy közösen a sajógömöri községi hivatallal az egész várhegyet olyan állapotba hozzuk, hogy a nagyközönség számára is látogatható legyen. (klinko) MEGDRÁGULT HIVATALOK (Folytatás az 1. oldalról) koronára, a fegyvervásárlási vagy átruházási engedély illetéke 100 koronáról 450 koronára emelkedett. Az útlevél kiadásának illetéke 500 korona lett, illetve 15 éven aluli személy esetében 200 korona. Az útlevél érvényessége meghosszabbításának illetéke száz korona. A külföldiek a tartózkodási engedély megadásáért, illetve érvényességének meghosszabbításáért 2000-5000 koronát fizetnek. A meghívólevél hitelesítésének illetéke 100 koronáról ezer koronára emelkedett; a vízum megadásának illetéke 1500 korona. Ezzel szinte egyidejűleg emelkedett az erkölcsi bizonyítvány kiállításának illetéke: 30 koronáról ötven koronára, illetve további bírósági illetékek is. A házastársak osztatlan közös tulajdona bírósági megosztásának illetéke a perérték 2 százaléka maradt ugyan, de 2000 koronáról 5000 koronára emelkedett az illeték felső határa. Nőttek a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos bírósági illetékek is: a részvénytársaságok a cégjegyzékbe történő bejegyzésükért vagy törlésükért a cégjegyzékből az eddigi 3000 korona helyett tízezer koronát fizetnek, és ezer koronáról kétezer koronára emelkedett a bírósági illeték azokban a kereskedelmi ügyekben, amelyekben a perértéket nem lehet pénzben kifejezni. A végrendelkezők 200 koronát fizetnek a végrendeletük vagy kitagadási okiratuk nyilvántartásába vételéért. A kereskedelmi cégjegyzékből készített kivonatok illetéke az eddigi húsz koronáról oldalankénti 50, illetve 100 koronára növekedett. F. M. ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT ELKÁPRÁZTATOTT ELLENZÉKI PÁRTELNÖKÖK. Tizenkét napja a Kereszténydemokrata Mozgalom még ütötte a vasat, hogy rendkívüli parlamenti ülést kell összehívni a szlovák-orosz szerződés vitatott pontjainak tisztázására. A vita kétségtelenül lehetetlenné tette volna az államközi szerződés aláírását. A szerződés gyors nyélbeütésének ellenzői éppen abból indultak ki, hogy azért nem kell sietni, mert nyilvánvaló, hogy a dokumentum csak akkor lesz (lehet) előnyös Szlovákia számára, ha Oroszországban folytatódik a demokratizálás, tehát nem bukik meg a Jelcin által képviselt irányzat. Ha viszont Jelcinék megbuknak, a várhatóan birodalmi kategóriákban gondolkodó új garnitúra számára sajtpapírrá silányul a jelenlegi államelnök aláírását viselő dokumentum, megbuktatói viszont Szlovákiára nézve majd kötelező érvényűnek tekintik a szerződést. Ez volt a logikája annak, hogy Ján Čarnogurský nem tartotta célszerűnek a szerződés minél hamarabbi aláírását. Ezzel szemben az történt, hogy Mečiar miniszterelnök, a reá jellemző stílust érvényesítve, rövidre fogta a dolgot, magához invitálta az ellenzéki pártelnököket, majd néhány órányi tárgyalás után a politikusok úgyszólván idvezült arccal távoztak a tárgyalás színhelyéről, s kijelentették: semmi akadálya annak, hogy Borisz Jelcin a villámlátogatás során aláírja a szerződést. Tucatnyi kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy vajon mit mondhatott a pártelnököknek a miniszterelnök. Vajon mivel érvelt, hogy teljes egyetértés alakult ki alapvető fontosságú külpolitikai kérdésben? Milyen alapvető érdekei fűződnek Szlovákiának ahhoz, hogy miniszterelnöki ihletésre a pártok vezetői jónak látták a konszenzus kialakítását és egy csapásra parírozni kezdtek? Az egész kérdéskomplexumot a titokzatosság fátyla lengi körül. Vajon miből gondolták a pártelnökök, hogy az egyes politikai erőkben majd automatikusan, a pártvezérek „beintésére" érvényesül a képviselői pártfegyelem. Kétségtelen, hogy a miniszterelnök geopolitikai érveket vonultatott fel. Csakhogy a szerződés gyors aláírását ellenzők érvei is geopolitikaiak voltak. Ennyire nem ismerik az ellenzéki politikusok Mečiar eredendő geopolitikai ízlését. A részletekről való nagy hallgatás alapján csak arra lehet következtetni, hogy Mečiar még a pártelnökök úri becsületszavát is vette, hogy titokban tartják az érveit. Nem gondoltak arra, hogy gentleman's agreement csak gentleman-ek között köthető? SZÉGYENLŐS LOJÁLIS ELLENZÉK. A szlovákiai politikai struktúrára még mindig az jellemző, hogy a nem kormánypártok - vagy az újabb szóhasználat szerint az ellenzéki politikai erők - egyike sem lelkesedik az idő előtti választások kiírásáért, noha Mečiar mozgalma kisebbségbe került. Csak ezzel magyarázható, hogy a miniszterelnök önbizalma töretlen. Egyáltalán nem hozta ki a sodrából, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal nem sikerült megegyeznie. A múlt hét végén tárgyalásra hívta meg a Demokratikus Baloldal Pártjának vezetőségét, és az ezt követően adott nyilatkozatok mind azt bizonyítják, hogy Mečiarnak továbbra sem kell félnie a parlamenti bizalom elveszítésétől. Weissék tisztában vannak vele, hogy az idő nekik dolgozik, és tudják, minél mélyebb lesz Szlovákiában a válság, az általuk helyesnek tartott időpontban megtartott választásokon annál nagyobb győzelmet érnek el, így nálunk is bekövetkezik az, ami Bulgáriában, illetve Litvániában már bekövetkezett: ismét a kommunisták kerültek a hatalomra, így a Demokratikus Baloldal Pártja kíméli Mečiarékat. Szó szerint megegyeztek abban, hogy a sajtóban nem támadják egymást, és a törvényhozásban egyeztetik az állásfoglalásukat. Ennek az lesz a következménye, hogy a DSZM majd csak olyan törvényjavaslatokat terjeszt elő, amelyek összhangban vannak a posztkommunisták politikai ízlésével. Óriási helyzeti előny Weissék számára, hogy akkor sértődnek majd meg, ha meg akarnak sértődni. Ezzel nyilván tisztában vannak Mečiarék is. Tehát ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy: mi a különbség a 10-11 hónappal ezelőtti DSZM-DBP viszony között, csekély hibalehetőséggel így lehetne válaszolni: semmi. A DBP akkor is életben tartotta a DSZM-et, és ezután is kormányon tartja. Egészen addig, amíg az Weisséknek megfelel. A volt kommunisták szempontjából ez nem rossz taktika... TÓTH MIHÁLY M- voltunk pénteken 18 órakor a komáromi Klapka téren. Az objektivitás látszatának a megőrzése késztetett arra, hogy a többes szám első személyben történő fogalmazás kerüljön a szombati számunkban megjelent tudósításomba. Mégis: tartozom annyira azoknak az olvasóknak, akik nem vehettek részt a nemzeti kisebbségek jogaiért, a jogállamiságért és a szlovákiai demokráciáért rendezett tiltakozó nagygyűlésen, hogy bejelentsem elfogultságomat, elkötelezettségemet és mély érintettségemet mindezen dolgokban. Egyáltalán nem a véletlen hozta úgy, hogy kétnapos riportutam befejező óráit töltöttem a Komáromi Városháza Klapka téri épületében. Szünet nélkül telefonközelben kellett maradnom, pedig szívet melengetőbb érzés lett volna a tömegben állni, s mindenkivel együtt átérezni a józanságot. Jogokért tüntettünk, amelyeket a szlovák kormány naponként csorbít. S mert nem egy szigeten éljük életünket, ez a jogfosztásunk így együtt igazából Szlovákia demokratikus jogrendjét ássa alá. Meg aztán mindannyian tudjuk, azok a hazugságok, amelyekkel az európai normáknak megfelelő szabad választásokon megválasztott legitim parlamenti képviselőink mandátumát vonják kétségbe, valójában a demokratikus jogrend elleni támadások. Ezért is volt felemelő érzés, hogy egyetlen szónok sem beszélt a téren a szlovák nemzet ellen. Senki sem hamisította meg a törtéTudom, mert előző nap és azon a napon is beszélgettünk róla, ők lélekben ott voltak. Ezért is tartom fontosnak, hogy jelezzem feléjük: a távolmaradókra is gondoltunk. Hiszen mi másról eshetett volna szó a tiltakozó nagygyűlés előtti és utáni NEM HALLGA THA TTUNK nelmet, senki sem kiabát uszító jelszavakat, senki nem szállított a helyszínre autóbuszokkal fizetett hözöngőket. Érett politikusok szóltak, érettséget, józanságot és bölcsességet képviselő emberekhez. Azt hiszem, aki pénteken kora este ott volt Komáromban, nyugodtan tarthatja magáról: méltó módon képviselte a szlovákiai magyarokat. S ez nem kevés, hiszen aggódva és várakozással tekintettek a rendezvény elé mindazok, akikkel előző riportutam során beszélhettem. A rozsnyói tanárnők, a kecsői polgármester és a néptanító, a Nagycsalomiján 16 évnyi halódás után magyar egyházi kisiskolát alapító plébános. Velük találkoztam a két nap alatt, s rájuk gondoltam, miközben állampolgári megnyugvással, az összetartozás józan bizonyosságával a lelkemben tettem a dolgomat. baráti hangulatú beszélgetéseken, mint a magyar iskoláinkról, a sikeresen jogásznak, újságírónak tanuló kecsői fiatalokról, a nyelvi és tudati romlás nagycsalomijai útjáról történő visszafordulásról. Na és nem utolsósorban arról, hogy a komáromi városi egyetem igazgatója a jövö magyar tanítóiért cselekszik, akik, reméljük, tanítani is fognak a visszaállított kisiskoláinkban, így, amikor a magyar mozgalmak és pártok elnökei mindanynyiunkért emeltek szót, s ugyanakkor a közös létet is felvállalták a Szlovákiáért érzett aggódásukban bizton remélhetjük -, új szakasz kezdődött a szlovákiai magyarok politizálásában. DUSZA ISTVÁN Méry Gábor felvétele