Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám, hétfő

1993. AUGUSZTUS 30. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 RÖVIDEN NICOLAE VACAROIU román kor­mányfő a hét végén átalakította ki­sebbségi kabinetjét. Leváltotta a gazdasági reformért felelős állam­minisztert, aki Iliescu elnök tanács­adója lett, továbbá új minisztereket nevezett ki a kereskedelmi, a kultu­rális és a sporttárca élére. A sze­mélycserék nem módosítottak a mi­niszteri tárcák megoszlásán, hiszen Iliescu elnök kormányzó Szociálde­mokrata Pártjának tagjai továbbra is kilenc tárcát birtokolnak a 22 tagú kabinetben, 13 miniszter, beleértve a kormányfőt is, hivatalosan párton­kívüli. _ jj „ AZ IZRAELI KORMÁNY azt mérle­geli, hogy a palesztin nép törvényes képviselőjeként hivatalosan is elis­meri a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetet. A hírt az izraeli rádió közöl­te tegnap a hírforrás megjelölése nélkül, és hozzáfűzte, hogy a PFSZ szintén hajlandó a zsidó állam hiva­talos elismerésére. -LI­AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK külügy­minisztériuma hivatalosan megerősí­tette, hogy pénteken a kaliforniai Oxnardban titkos amerikai-izraeli külügyminiszteri tárgyalások voltak. Warren Christopher és Simon Peresz megbeszélései után a washingtoni külügyi szóvivő úgy vélte, lehetsé­ges az előrelépés a holnap Washing­tonban folytatódó közel-keleti tár­gyalásokon. - U ­. JACQUES DELORS, az Európai Kö­zösség Bizottságának elnöke tegnap a világgazdaság helyzetének alaku­lását figyelemmel kísérő gazdasági biztonsági tanács létrehozását indít­ványozta a francia Lorient-ben ren­dezett szemináriumon. Ennek tagjai lehetnének szerinte az Egyesült Ál­lamok, Japán, Kína, Oroszország, az Európai Közösség, valamint az afri­kai, ázsiai, csendes-óceáni és latin­amerikai regionális szervezetek ve­zetői. EDUARD SEVARDNADZE grúz el­nök tegnap beismerte, hogy a kor­mánynak komoly gondjai vannak az ország nyugati részében, ahol a meg­döntött Gamszahurdija elnök hívei három várost elfoglaltak. KÍNA egyik félreeső déli tartomá­nyában átszakadt a vízi erőmű gátja és a „vízözön" a Reuter hírügynök­ségjelentése szerint emberéletben és anyagiakban egyaránt nagy veszte­ségeket okozott. További részletek lapzártánkig nem váltak ismeretessé. MENEDZSERTANFOLYAM EURÓPAI SZÍNVONALON (Folytatás az 1. oldalról) hetik el Szlovákiában a legmaga­sabb menedzseri képesítést. A tanfolyamra olyan huszon­hét éven felüli, főiskolai végzett­séggel rendelkező hallgatók kap­hatnak besorolást, akik legalább hároméves gyakorlattal rendel­keznek a gazdasági menedzselés vagy az irányítói munka terén. A tanfolyamon való részvétel további feltétele még a kiváló angolnyelv-tudás. Az érdeklő­dők a következő címen jelent­kezhetnek: City University, Mudroňova 47, 811 03 Brati­slava. -Ú­'JJimnlíjm ^REC0H05 i/?::*; NYÁRI E9 VERSENYSZELVÉNY GAZDAG pékség Királyhelmec Lapzárta: 22.10 OKTATÁSÜGY-VÉLEMÉNYEK. ÓHAJOK A sajtóiroda ankét formájában több politikai párt véleményét kérdezte Szlovákia jelenlegi oktatásügyéről. Alena Gallovičová, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nevében el­mondta: demokratikus iskolarend­szer kiépítését, a politikamentes is­kolát támogatják, amely a gyerme­kek jogairól szóló nyilatkozatból és a tanítók nemzetközi chartájából in­dul ki, s egész életen keresztüli komplex művelődési rendszert alkot. Martin Kvetko, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke a minisztérium­tól független főiskolai intézmények autonómiájának szükségességét hangsúlyozta. Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője a demokratikus elv megvalósulásának tartaná a nem­zeti kisebbségek és etnikai csoportok számára az anyanyelven való okta­tás jogát és az oktatásügyi önkor­mányzatot. Ľudovít Cérnák, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke a szilárd iskolarendszer mellett szólt. Válsá­gosnak mondta az ágazat jelenlegi helyzetét, s figyelmeztetett, hogy az oktatásügy elhanyagolása megbosz­szulja magát. Roman Kováč miniszterelnök-he­lyettes a tanügyi igazgatóságok ve­zetőinek az új tanév alkalmából tar­tott értekezletén védelmébe vette ezt a szférát, mondván: a szlovák oktatásügy nincs olyan rossz helyzetben, mint ahogy azt egyesek terjesztik. Meggyőződését fejezte ki, hogy az állam több pénzt tud fordí­tani az iskolákra, mint az elmúlt tanévben. AZ ET FŐTITKÁRA TÖBBET VÁR EL ROMÁNIÁTÓL Catherine Lalumiére, az Európa Ta­nács főtitkára a napokban Romániá­ban járt és látogatásának befejezté­vel Bukarestben leszögezte: a román vezetésnek nagyobb erőfeszítéseket kell kifejtenie annak érdekében, hogy országa mielőbb az Európa Tanács teljes jogú, 32. tagjává vál­hasson. Lalumiére asszony hangsúlyozta: az ET tagországai ugyan valószínű­leg egyhangúlag Románia felvétele mellett fognak szavazni, de emlé­keztetett arra, hogy ennek ellenére számos tagországnak kifogásai van­nak az emberi jogok, a sajtószabad­ság és a nemzetiségi politika romá­niai gyakorlatát illetően. Az Európa Tanács főtitkára arra intette a román kormányt, hogy meg kell találnia a helyes egyensúlyt a kisebbségek, elsősorban a magyarok és a cigányok követelései tekintetében, s ezek tel­jesítése nem veszélyeztetné az or­szág politikai stabilitását. A KORMÁNYFŐ A PRIVATIZÁLÁSRÓL ÚJ TÖRVÉNY A LÁTHATÁRON Szokásos vasárnap esti tévébe­szédét Vladimír Mečiar minisz­terelnök ezúttal a privatizálás kérdéskörének szentelte. El­mondta: minden állampolgár számára hatalmas lehetőséget je­lent ez a szükségszerű folyamat. A privatizálással meg kell szün­tetni a korábbi áldatlan tulaj­donviszonyokat. Az állam hatalmas, megköze­lítőleg 200 milliárd korona érté­kű vagyont juttat magánkézbe - hangsúlyozta a kormányfő, s figyelmeztetett, minél több polgárnak kellene kihasználnia ezt a hatalmas és meg nem is­métlődő lehetőséget. ígérte, hogy hamarosan új törvény lát napvilágot a privatizálásról, amely garantálja áttekinthetősé­gét, világos feltételeit. Elmond­ta, hogy a nemzeti bank újabb pénzek kibocsátását tervezi, amelyek a privatizálási folya­matba még több vállalkozó szel­lemű ember bekapcsolódását tennék lehetővé. Állította, hogy a jövőben nagyobb teret kap a lízingmódszer, vagyis a priva­tizált vagyon árát a nyereségből fizethetik meg, s folytatódik a szociális szempontból legigaz­ságosabb módszer, a vagyonje­gyes privatizáció is, amely kere­tében 50-70 milliárd korona ér­tékű állami vagyon talál új gaz­dára. MEČIAR: KÜLÖNBÖZÜNK A SZLOVÁK ÁLLAMTÓL (Folytatás az 1. oldalról) Köztársaság pozsonyi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője is jelen volt. A mintegy háromezer részve­vő előtt tartott nagygyűlésen ün­nepi beszédet Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök mon­dott. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi Szlovák Köztársaság nem követője az 1939 és 1945 között létezett Szlovák Államnak. Nemcsak te­rületileg, hanem jellegénél fogva és az állampolgárok társadalmi helyzetének szempontjából is különbözik tőle. Az első szlovák állam olyan történelmi feltételek között ke­letkezett, amelyek kedvezőtle­nül hatottak egész Európára. A kormányfő kijelentette, hogy Európa új elrendezést és a bizton­ság újabb garanciáit keresi. Szlo­vákia támogatja az európai biz­tonsági értekezlet összehívását, és keresi a közeledés útját a NATO felé, az európai biztonsá­got szavatoló egyedüli hatékony struktúrához. Beszédének záró­gondolataként meggyőződésé­nek adott hangot, hogy az elkö­vetkező kerek évforduló pontot tesz a történelmi eseménnyel kapcsolatos kétkedések végére. A felkelés emlékművének megkoszorúzásával Pozsony­ban, Besztercebányán és az or­szág további városaiban is meg­emlékeztek a szlovák nemzeti felkelés évfordulójáról. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. augusztus 30-án Deviza Devizaárfolyamok Vételi Eladási Közép­Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép­Angol font 48.970 49.462 49.216 47.65 50.79 49.22 Francia frank 5.548 5.604 5.576 5.42 5.74 5.58 Kanadai dollár 24.628 24.876 24.752 23.97 25.53 24.75 Német márka 19.436 19.632 19.534 19.07 19.99 19.53 Olasz líra (1000) 20.308 20.512 20.410 19.69 21.13 20.41 Osztrák schilling 2.761 2.789 2.775 2.72 2.84 2.78 Svájci trank 22.024 22.246 22.135 21.61 22.67 22.14 USA-dollár 32.452 32.778 32.615 31.92 33.32 32.62 ECU EK 36.912 37.282 37.097 ECU CSK ­­37.097 Magyar forint (100 - TP) ­­­29.00 35.00 ­SÁTORBONTÁS SZÁRSZÓN KÖZÖS GONDOKRÓL KÖLCSÖNÖS BIZALOMMAL A magyarországi Szárszón tegnap délután sátorbontással fejeződött be az az egyhetes tanácskozás, amelyet a Magyar megmaradásért elnevezés­sel tartottak. A tanácskozás végén nyilatkoza­tot fogadtak el, amelyben a résztve­vők egyetértettek abban, hogy törté­nelmi, erkölcsi és politikai felelőssé­get kell vállalni a magyarság megma­radásáért. A magyar politikai és szel­lemi közélet több mint 1500 képvi­selője szükségesnek tartja az élet tiszteletét, a magyar nemzet fogyá­sának megállítását, a család védel­mét, a Kárpát-medencében élő ma­gyarokért vállalt közös felelősséget, a magyar termékek támogatását, a tulajdon biztonságát, széles tulaj­donosi réteg kialakítását. A résztvevők közös akarata volt, hogy a nemzet minden tagja bekap­csolódhasson az ország sorsának in­tézésébe. Ezért javasolták nemzeti kerekasztal összehívását, nemzeti újjáépítési program kidolgozását, nemzeti káté megalkotását. Az ország nemcsak háborúban, békében is elveszhet, mégis úgy vé­lik, új korszak nyílhat Magyarország történetében és közéletében egy­aránt, ha a nemzeti sorskérdések szolgálatában egyetértők olyan köl­csönös bizalommal vitatják meg a közös gondokat és a különböző nézeteket, mint egy családban. Tör­ténelmi jelentőségű lenne, ha az új­raválasztott országgyűlést már ez a szellem jellemezné, szögezi le a szárszói zárónyilatkozat. - Ú ­MORAVČÍK A HOFBAUER-CIKKRŐL MAGÁNVÉLEMÉNYT TÜKRÖZ Jozef Moravčík tegnap a budapesti rádiónak adott interjújában elhatárolódott a szlovák kormány másik tagjának, Roman Hofbauer távközlési és közleke­dési miniszternek az egyik szlovák kulturális hetilapban közölt véleményétől, miszerint Magyarországon erősödik az a vágy, amelyik északi szomszédként Lengyelországot képzeli el. A szlovák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Roman Hofbauer nyilván magánvéleményét tolmácsolta, ugyanis nem az ő feladata a nemzetközi kapcsolatok értékelése. A pozsonyi külügyi tárca vezetője azt is megerősítette; a szlovák vezetésnek az a törekvése, Szlovákiá­nak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarországgal is korszerű együttműködési szerződést kössön, hasonlót, mint amilyen Oroszországgal jött létre. Szlovákia mindent megtesz, hogy ez a szerződés megszülessen, szögezte le Jozef Moravčík. — Ú — TŐKÉS LÁSZLÓ BIRALJA AZ RMDSZ KÜLÖNUTAS VEZETŐIT Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában tegnap ismét élesen elítélte a szervezet egyes vezetőinek különutas politikáját. A református püspök a Világóra tegnapi adásában azt fejtette ki, hogy az RMDSZ egyes tisztségviselői különtárgyalá­sokat folytatnak a román vezetéssel. Tőkés László többek között kije­lentette: „Miközben a román kor­mányzat nem áll szóba az RMDSZ­szel és hallani sem akar a szervezet stratégiai alapfelfogásáról az önren­delkezésre vonatkozóan, ugyanak­kor szóba áll ezekkel a személyekkel és egyezkedésekbe fog velük bizo­nyos másodlagos jelentőségű kérdé­sekről. Hadd mondjak egy példát: megegyeznek abban, hogy 300 he­lyet különítenek el a Bolyai Egyete­men magyar hallgatók számára, hol­ott a tavalyi évfolyamban még 440 hallgatónk volt. Tehát lényegében numerus clausust ér el ez a titkos tárgyalás, s ezt akarja felmutatni eredménynek. De van ennek még egy súlyosabb nemzetközi összete­vője. Románia a legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény és az Európa Tanács-beli tagság elnyerése érdeké­ben jó képet akar vágni a világnak, s ebbe beleillik, hogy ha a magya­rokkal szót ért, a magyar féllel tár­gyal. Tudja, hogy nem érhet el ered­ményt az RMDSZ-szel, amely szigo­rúan tartja magát a programjához és a követelményeihez, ezért megtalál­ja azokat az embereket, akikkel szót érthet." -Ú­VÁLTOZTATNI KELL A GENFI BÉKETERVEN (Folytatás az 1. oldalról) A hét végén Paléban ülésezett a boszniai szerbek önjelölt par­lamentje, amely elfogadta a Bosznia felosztására vonatko­zó terveket. A testület 55:14 arányban, három tartózkodás mellett döntött így. A béketer­vet elvetők azzal indokolták ál­lásfoglalásukat, hogy ha elfogad­nák a genfi térképeket, akkor a szerbeknek le kellene monda­niuk a háborúban elfoglalt terü­letek egy részéről. Méghozzá a Bosznia 70 százalékát ellenőr­zésük alatt tartó területek mint­egy egynegyedéről, de még így is az összterület 52 százaléka az övék maradna. Radovan Kara­dzsics boszniai szerb vezér győ­zelemnek minősítette a szavazás kimenetelét, s ő maga is a vokso­lás előtt a terv jóváhagyására buzdította a képviselőket. Ka­radzsics megerősítette, hogy ma visszatér Genfbe a béketárgyalá­sok újabb fordulójára. A boszniai horvátok parla­mentje viszont elvetette a béke­tervet, azzal érvelve, hogy nem hajlandók egy három etnikai kis­államra szabdalt Bosznia részé­vé válni. A tanácskozást Grude­ban tartották, ahol a törvényho­zás 61 tagja jelent meg, s szava­zott a Genfben javasolt területi elrendezésről, amelynek értel­mében a horvátok kapnák Bosz­nia területének 18 százalékát., Bosznia északi területeinek kép­viselői úgy vélték, hogy a béke­terv elfogadásával legalizálnák az etnikai tisztogatásokat. A boszniai horvátok szombaton kikiáltották saját új államukat, Herceg-Bosznia Horvát Köztár­saság néven. A horvátok vezére, Mate Boban közölte, hogy az új köztársaság határairól tovább tárgyal Genfben. Bejelentette azt is, hogy a parlament nem fogadja el a három miniállam tervét. A muzulmán vezetésű bosnyák parlament vasárnapra virradóan egyhangúlag síkra­szállt a genfi béketárgyalások folytatása mellett, s egyidejűleg jelezte, hogy a tervezet jelenlegi formájában számára elfogadha­tatlan. A bosnyák küldöttség ma Genfbe utazik az újabb tárgyalá­si fordulóra. Ejup Ganics alelnök közölte, hogy a muzulmánoknak sok új javaslata van, s ezeket Genfben ismertetik. Alija Izet­begovic államfő a Szarajevóban megtartott parlamenti ülésen hangsúlyozta, hogy a Genfben javasolt térképek, s egyáltalán a béketerv a bosnyákok számára csakis lényeges módosítások után fogadható el.

Next

/
Thumbnails
Contents