Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-04 / 179. szám, szerda

1993. AUGUSZTUS 4. . ÚJSZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK DAGAD AWALLIS-BOTRÁNY Miután hazatért két hetes távol-keleti üzleti útjáról a csehországi Wallisbotrány egyik főszereplője, Viktor Kožený, a Harvard Beruházási Alap elnöke, először elzárkózott bármiféle nyilatkozattól, tegnap azonban a sajtó rendelkezésére bocsátotta nyilatkozatát. Ebben egyebek között hangsúlyozza, hogy a szerinte világszerte ismert cégének nincs szüksége a titkosszolgálat tanácsaira. Úgy vélte, hogy vállalkozása eredményessége miatt vált a titkosszolgálat célpontjává és beismerte, hogy zsarolták őt. Aggasztónak minősítette, hogy a titkosszolgálat kicsúszott bárminemű ellenőrzés alól és tagjai vállalkozókat zsarolhatnak, kormánytisztviselőket gyalázhatnak és rémhíreket terjeszthetnek. Kožený szerint eljött az ideje annak, hogy leállítsák a spekulációkat és az egész ügyet kompetens személyek vizsgálják ki. Kijelentette: nem kívánok egy politikai cirkuszban sem báb, sem eszköz lenni, amely a különböző aljas gondolatok megvalósítására szolgál. Az ügyben tegnap állást foglalt Miloš Zeman cseh szociáldemokrata párti vezető, aki parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja indítványozni. Továbbá azt, hogy egy állandó bizottság ügyeljen fel a privatizációs folyamatra. Zeman idillikusnak minősítette a Kožený és Václav Wallis közti kapcsolatot. Az utóbbi - hírek szerint - az egykori Szövetségi és Biztonsági és Tájékoztatási Szolgálat ügynöke volt és a vezető cseh politikusokra vonatkozó bizalmas jellegű információkkal látta el a Harvard elnökét. A cseh gazdasági rendőrség szerint a SZBISZ anyagai, amelyeket Kožený megkapott, nem juttatták a Harvardot előnyhöz más befektetési alapokkal szemben. A botrány, úgy tűnik, még tovább gyűrűzik. A jobboldali Český denník szerint a Wallis-ügy csak a jéghegy csúcsa. ViZÚR Mivel az elmúlt héten mindössze Rozsnyó környékén hullott komolyabb csapadék (23 milliméter), Szlovákia egyéb területein újra szükségessé vált az öntözés. Az egyes növények vízigénye általában meghaladta a lehullott csapadék mennyiségét. A szemes kukorica esetében 12-30, a cukorrépánál 12-32, az évelő takarmánynövények esetében pedig 11-34 milliméter volt. Jelenleg a nedvességhiány Gúta, Losonc, Rozsnyó és Tőketerebes környékén a legnagyobb: a kukorica esetében 28, a cukorrépánál 30, a takarmánynövényeknél pedig 32 milliméter. Annak ellenére, hogy a meteorológiai intézet előrejelzése szerint hétközben, főként a hegyvidéki területeken záporok, zivatarok várhatók, szinte mindenütt (Rozsnyó kivételével) öntözni kell. A legnagyobb figyelmet a kukorica és a cukorrépa igényli, amelyek vízigény szempontjából kritikus időszakban vannak, szintúgy az évelő takarmánynövények és a tarlónövények. A termés minősége és mennyisége szempontjából az öntözésnek kedvező hatása van a szőlőkben és a gyümölcsösökben is. Öntözési Kutatóintézet VI. NYÁRI VERSENYSZELVÉNY Lapzárta: 22.10 PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI EGYÜTTÉLÉS: EMBERI JOGOK ÉS HELYESÍRÁSI SZABÁLYOK (Munkatársainktól) Megengedhetetlen, hogy egy nyelv helyesírási szabályait az emberi jogok fölé helyezzék - hangzott el tegnap az Együttélés sajtótájékoztatóján. A mozgalom vezetői ezzel reagáltak arra, hogy Michal Kováč köztársasági elnök a kormány javaslatára visszaadta a névhasználatról szóló törvényt. Az Együttélés a közlekedési minisztérium legújabb, a közlekedést úgymond zavaró táblák, tehát a magyar nyelvű helységnévtáblák leszerelését elrendelő utasítása ellen is határozottan tiltakozik. Amennyiben a minisztériumnak érvül szolgáló közlekedési szabályok nemengedik az ilyen táblák használatát, akkor ezeket a szabályokat kellene módosítani - mondta Duray Miklós elnök. Újságírói kérdésre válaszolva Duray kijelentette, az Együttélés nem szavazna a halálbüntetésről szóló népszavazás kiírása mellett. - Amennyiben valaki az erősebb jogán elveszi egy másik ember életét, maga is gyilkossá válik — vélte a mozgalom elnöke. (gaál) DBP: EGYESEK HARCOLNAK, A TÖBBSÉG PEDIG... A lakosok túlnyomó többsége már torkig van azzal, ami a politikai színtéren történik - mondotta a Demokratikus Baloldal Pártja tegnapi sajtóértekezletén Dušan Dorotin alelnök. Szerinte aligha véletlen amikor a polgárokat negatívan érintő intézkedések születnek, pártja a támadások középpontjába kerül. A politikában szárnyra kapott a taktizálás, folyik a harc a pénzügyi posztokért, felgyorsult a verseny a privatizáció során elérhető nyereségért. A DBP megérti a lakosság elégedetlenségét, ezért szükségesnek tartja, hogy a parlamenti pártok üljenek tárgyalóasztalhoz és próbáljanak közös nevezőre jutni az ország külés belpolitikáját, a privatizációt, illetve a bűnözés megakadályozását illetően. Borza Erzsébet alelnök a privatizációval kapcsolatban megjegyezte: — Ivan Lexa ugyan kijelentette, hogy szeptemberben befejeződik az első forduló, de ez csak amolyan régi jó módszernek tekinthető, mely szerint a terv nem teljesítését túlteljesítésként tüntetik fel. Az eddig nem privatizált vállalatokat ugyanis besorolják a második fordulóba. - Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami vállalatok nem vállalkoznak, nem ruháznak be, csak a rövid távú feladatokat hajtják végre. Felhívta a figyelmet: nincs biztosíték arra, hogy ne csak egy bizonyos csoport jusson tőkéhez, diszkriminálva mindazokat, akik az értékeket létrehozzák. Először ugyanis a jövedelmező vállalatok találnak gazdára és az alkalmazottaknak esetleg a hasznot nem hozók maradnak. D. T. A BEAVATKOZÁS A BT-N MÚLIK (Folytatás az 1. oldalról) víziójáról. Ezzel szemben Tudjman horvát elnök tegnap kijelentette, hogy az erdődi megállapodás már a múlté és a maslenicai pontonhíd elleni támadással új helyzet állt elő. A horvát közlekedési miniszter a zágrábi televízióban elhangzott nyilatkozatában megerősítette, hogy az 5 millió dolláros költséggel felállított hidat alig egy évig használták, majd fenyegető hangnemben kijelentette: Zágráb „politikai határozatot" hozott, hogy ezentúl a legerélyesebben válaszol a hasonló provokációkra. Közben kedden éjjel, pontban éjfélkor lejárt a horvát kivonulás legújabb határideje. Az események azonban arra utalnak, hogy akárcsak eddig, az erőszakkal elfoglalt területről ezúttal sem vonulnak ki politikai döntés alapján. A genfi Bosznia-konferencia a kezdeti sikerek után kudarccal fenyeget, miután Izetbegovic muzulmán vezető hétfőn befagyasztotta a további tárgyalásokat, tegnap pedig már meg sem jelent az ülésen. Izetbegovic követeli, hogy a szerbek vonuljanak vissza a vasárnap éjjel elfoglalt Bjelasica hegységből és hagyjanak fel Szarajevó ostromával. A muzulmán elnök egyébként a területi felosztás felkínált modelljét sem hajlandó elfogadni. Kijelentette: szó sem lehet Szarajevó felosztásáról, ahogy a szerbek szeretnék, és abba sem törődik bele, hogy a volt jugoszláv köztársaság csak 30 százalékát kapják a muzulmánok. Helyzetelemzők azt fejtegetik, hogy Izetbegovic csupán taktikázik. A NATO döntésére és az ismét kilátásba helyezett külföldi katonai akcióra vár. Az USA-nak azt a szándékát, hogy beveti repülőgépjeit a szerb tüzérség ellen, Belgrád szándékos kihívásnak tekinti. Közben a NATO repülőgépei olaszországi támaszpontjaikon készenlétben állnak, s már csak a Biztonsági Tanácson és az ENSZ-főtitkáron múlik az akció. A genfi tárgyalások megmentésére a társelnökök Lord David Owen és Thorwald Stoltenberg ismét Genfbe szólították Tudjman horvát, Milosevics szerb és Bulatovics montenegrói elnököt. Az újabb genfi csúcsot mára hívták össze. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. augusztus 4-én Deviza Vételi Eladási KözépVételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,290 49,786 49,538 47,97 51,11 49,54 Francia frank 5,500 5,556 5,528 5,36 5,68 5,52 Kanadai dollár 25,522 25,778 25,650 24,87 26,43 25,65 Német márka 19,194 19,386 19,290 18,83 19,75 19,29 Olasz líra (1000) 20,531 20,737 20,634 19,91 21,35 20,63 Osztrák schilling 2,729 2,757 2,743 2,68 2,80 2,74 Svájci frank 21,875 22,095 21,985 21,46 22,52 21,99 USA-dollár 32,898 33,228 33,063 32,36 33,76 33,06 ECU EK 36,681 37,049 36,865 ECU CSK 36,865 ÁR VAN, PÉNZ NINCS (Folytatás az 1. oldalról) a nép. S attól tartok, nemcsak azért, mert a városban az utóbbi időben számos új magánüzlet nyílt, tehát jobban megoszlik a vásárlóközönség, hanem elsősorban azért, mert magas a munkanélküliség — vázolta tömören a helyzetet az élelmiszerüzlet pénztárosa. Hasonlóan vélekedtek más osztályok elárusítónői is. - Nálunk az utóbbi két napon is megközelítőleg annyian vásároltak, mint bármikor az utóbbi hónapok hétfőjén és keddjén - tájékoztatott az élelmiszerosztály vezetője, Balogh Mária. Ugyanakkor elmondta, hogy a július végéig érkezett élelmiszereket ma is változatlan áron forgalmazzák, s csak a kenyér, a friss péksütemények, valamint tejtermékek ára emelkedett, fillérekkel. Hogy az újabb áruszállítmányoknál milyen változások lesznek, nem tudta megmondani. Eddig nem volt áremelés az áruház porcelán-, háztartási- és ipari cikkek osztályán, tudtam meg Hajdók Valéria vezetőhelyettestől. — A drogériái részlegen sincs árváltozás - mondta Estók Júlia részlegvezető. Megjegyezte, a rádióból azt hallotta, hogy néhol a hozzáadottérték-adó emelését a régi áruknál is bevezették, ám hozzájuk ilyen utasítás nem érkezett. Az olcsóbb húsfajtákat keresik Rozsnyó főtéri hentesüzletében átlagosan 3-4 koronával emelkedett a hús- és hentesáru ára tudtuk meg Parti Istvántól, az üzlet vezetőjétől. Vannak azonban olyan áruik is, melyek 9-10 koronával lettek drágábbak. A szállítóink emelték áraikat, így mi is kénytelenek voltunk ezt megtenni - mondta a boltvezető. - Megkeressük viszont azokat a húsüzemeket és vágóhidakat, ahol olcsóbban vásárolhatunk. A rozsnyói húsüzem például lényegesen olcsóbban szállít, mint a rimaszombati, így a húsféléket kizárólag tőlük vásároljuk. Rimaszombatból csak hentesárut hozunk. Arra a kérdésre, hogy az áremelkedés mennyiben befolyásolta vagy befolyásolja a forgalmukat, Parti István azt válaszolta, ezt igazából majd a hétvégi bevásárlások idején lehet lemérni. A rozsnyói bányákat sújtó létszámcsökkentés azonban már korábban is éreztette hatását a húsbolt forgalmán. Várható, hogy az újabb áremelés után még inkább növekszik az olcsóbb húsfajták, elsősorban a sertésoldalas eladása. Üzletük azon igyekszik, hogy az áremelkedésekből a lehető legkisebb terhet hárítsák át a vásárlók vállára. Nagyon alacsony, mindöszsze 10-12 százalékos haszonkulccsal dolgoznak. Igy a sertéscomb kilóját például 94 koronáért kínálják, a sertésoldalas kilójáért pedig 47 koronát kérnek. Második forduló is lesz? A hozzáadottérték-adó miatt hétfőtől a Zdroj rimaszombati vállalata egyebek mellett - a gyümölcs és zöldség kivételével — hozzávetőlegesen 60 féle élelmiszer árát emelte föl. Nem hivatalos forrásokból arról is értesültünk, hogy ugyanebből az indokból még a héten fölemelik a dohányáru és a szeszes italok árát is. Az illetékes osztályon a hírt megcáfolták, viszont amit rebesgetnek, az előbb-utóbb beteljesül. A kérdésre mindenképpen egy héten belül megkapjuk a választ. (gl, g-f, k-t, farkas) SZABADKA: HA NINCS PÉNZ, GYÓGYSZER SINCS (Folytatás az 1. oldalról) - Valóban drámai a helyzet, nagyon kevés a gyógyszerünk, a végsőkig kimerítettünk minden raktárkészletet. - Mikor kapták a legutóbbi szállítmányt? - E héten ugyan kaptunk némi gyógyszert, de ez a mennyiség legföljebb a két napi szükségletet fedi. Ilyenkor kétségbeejtő helyzet elé állítanak: melyik osztályra, mennyi gyógyszert küldjek, kit részesítsek előnyben? - Mi az oka ennek az áldatlan állapotnak? Gondolom nem csak az embargó. - Részben az, hogy a gyógyszergyárak nem rendelkeznek elegendő mennyiségű nyersanyaggal - ez az embargó érezhető hatása -, részben a pénzhiány okozza a bajokat. A gyógyszergyárak pedig a legújabb rendelet alapján csak úgy adnak ki gyógyszert, ha azt a megrendelő előre kifizeti. Akinek nincs pénze, nem kap gyógyszert. Ördögi kör, melyből nem látom a kiutat. Valóban egyik napról a másikra „élünk", reménykedve várjuk,, hogy valahonnan csurran-cseppen egy kis pénz. A betegsegélyzőből, segélyalapokból, mikor honnan. Ha pedig hozzájutunk, azon töprengünk, hogy naftát vegyünk-e, I biztosítva így a fertőtlenítő berendezések működését, vagy benzint a mentősök számára, vagy mégis inkább gipszet, egy kis gyógszert... - Mit kezdenek a betegekkel ilyen helyzetben? - Bizony lassan ahhoz a ponthoz közelítünk, amikor egyszerűen képtelenek leszünk ellátni a pácienseket. A betegkapacitást már most 30 százalékra csökkentettük, az orvosok csakis a halaszthatatlan műtéteket, kivizsgálásokat végzik el. Hogy példával is szolgáljak: a sérves beteget hazaküldik, mondván, viselnie kell a sérvet, de a vakbélgyulladással beszállított pácienst még megműtik... És ilyen állapotok uralkodnak az egész Vajdaságban, sőt, egész Szerbiában. - Milyen alapoktól kaptak eddig segítséget? - Önkormányzatunk kapcsolata révén eddig Belgiumból, Hollandiából kaptunk támogatást, korábban a Soros-alapítványtól, a legutóbbi azonban áprilisban érkezett. Ha már ennél a témánál tartunk, a betegek nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtanak kórházunknak, s lehet, életeket mentenek meg. (urbán)