Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám, csütörtök

1993. AUGUSZTUS 26. •Ű/SZÓi FOGYASZTÓI FIGYELŐ 8 MELYIK MOSÓPORT VÁLASSZUK? FONTOS SZEMPONT A KÖRNYEZETKÍMÉLÉS A tévéreklámok nagy százaléka a mosószereket ajánlja. Az egyik hölgy az Arielre esktlszik.a szemüveges férfi kizárólag az OMO-t javasolja, a legjobb szennyoldóként néhány perc múlva a Weisser Reisét mutatják be, de a legújabb Tix is kiváló - hirdetik. A szegény fogyasztó meg kapkodhatja a fejét: melyiket válassza a sok kiváló, szinte önmagától mosó gyártmány közül. Hogy némi eligazítást kapjanak, érdemes szemügyre venni, mire kell ügyelni a helyes mosóporválasztásnál. Bármennyire is állítják a gyártók, nincs környezetre ártalmatlan mosószer, csupán olyanok vannak, amelyek kevésbé szennyezik környezetünket. Az átlagos univerzális mosószerek legalább 14 különböző anyagot tartalmaznak, amelyek a ruha kimosása után a szennyvízcsatornába, aztán a folyókba, vagy a víztározókba kerülnek. Azt is meg kell említeni, hogy némely alapanyagnak egyáltalán nincs szerepe a mosás folyamán. Környezetünk szempontjából jobban ügyelni kellene arra, hogy a termékek csak olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a mosáshoz. Ezt mi, fogyasztók, nem tudjuk befolyásolni, csupán azt tehetjük, hogy az ilyen „vétkes" termékeket nem vásároljuk meg. A mosószerek adagolása viszont rajtunk múlik. A tapasztalatok szerint elegendő, ha a javasolt minimális mennyiséget használjuk. Ezek után tekintsük át, melyik mosószer a legalkalmasabb. A szappanos szerek a legelőnyösebbek. Nem tartalmaznak aktív mosóanyagokat. A szappan a vízben nagyon gyorsan és biológiai szempontból teljesen feloldódik, mégpedig a természetben előforduló anyagokká bomlik. A foszfátmentes mosóporok használatával elérhetjük, hogy felszíni vizeink ne tartalmazzanak felesleges foszfort, hogy a halastavak, a víztározók vizén ne keletkezzen visszataszító zöld bevonat. A finom és színes ruha mosásához javasolt szerek nem tartalmaznak fehérítőt, amely egyébként is felesleges, mert a környezetet bórral szennyezi, a színes ruháknak pedig nem tesz jót. A nagy hatásfokú mosószerekben semmiféle kiegészítő anyagok nincsenek, foszfátmentesek, és pl. sókat sem tartalmaznak, amelyeknek úgy sincs szerepük. Ezek a föld felszínére kerülve sóssá teszik a vizeket. A használatuk során nagy figyelmet kell szentelni a helyes, lehetőleg minél alacsonyabb adagolásnak. A táblázatról leolvashatók a boltokban forgalmazott mosószerek tulajdonságai. Az ár csupán tájékoztató jellegű, mivel a különböző kereskedelmi hálózatokban a szereket eltérő összegért vehetjük meg. 1 2 3 4 5 6 Színes ruhára, foszfátmentes: Ariel Color d Lanza Color c d 9,5 12,0 Kompakt, foszfátmentes Persil Supra b d 8,0 10,0 Ariel Ultra b - ft - T,O 9,0 Univerzális, foszfátmentes Mini Risk b c 5,5 11,0 Floran c d 5,0 9,5 Jelp b c d 5,5 10,5 Lanza, foszfátmentes b c d 9,5 12,0 Qmo, foszfát mentes b c d 0,0 13,0 Ariéi, foszfátmentes b c d 9,5 12,0 Persil, foszfát mentes b c , d 9,5 13,5 Hollupan Super b c d 6,0 11,0 Színes ruhára Moher aa c d 2,0 5,0 Perwoll aa c d 11,5 16,0 Azúr Color aaa c d 6,5 8,5 Univerzális Persil a b c d 9,5 13,5 Ariel aa b c d 9,5 11,5 Omo aa b c d 8,0 13,0 Vlzír aa b c d 8,0 9,5 Batole aa b c d 9,0 Weisser Reise aa b c d 8,5 11,0 Texy aa b c d 6,5 10,5 QaJt aa b c d 5,0 8,5 Lanza (ú]) aa b c d 8,0 11,0 Blomat (új) aaa b c d 6,5 10,0 Juwell aaa b c d 6,5 16,0 Tlx(ÖJ) aaa b c d 5,5 8,0 Paimex (új) aaa b c d 5,5 7,5 Titan aaa b c d 5,0 8,5 Magyarázat 1 - foszfor, 2 - fehérítő, 3 - kiegészítő anyagok, 4 - enzimek, parfümök, 5 - egy mosáshoz használt minimális mosópor, 6 - maximális ára A mosószer szennyezi a környezetet: a - nagymértékben b, c - közepesen d- kevésbé, mert a - egy mosáskor a vízbe 5 g foszfor kerül aa - egy mosáskor a vízbe 5-9 g foszfor kerül aaa - egy mosáskor a vízbe több mint 0 g foszfor kerül b - fehérítőt tartalmaz c - kiegészítő anyagot tartalmaz d - enzimeket, parfümöket tartalmaz (az allergiásokra rossz hatással lehetnek) A PIAC NEM MINDENHATÓ SPANYOLORSZÁGI TAPASZTALATOK Egy kislány labdát vett a boltban. Párszor feldobta, majd a földre esett s szétpukkadt. Elszomorodott. Fogta új játékát, amellyel már nem lehetett játszani, és a szemétkosár felé indult vele. Aztán hirtelen szébe jutott valami, sarkon fordult, és visszament a boltba, megmutatta az eladónak, mi történt a labdájával, és ő új, jó minőségűt adott neki a reklamált helyett. Korán kell kezdeni Ez nem mese, hanem a spanyol óvodások képeskönyvében található történet. Ilyen könnyen érthető és a valóságban sokszor előforduló esetekkel próbálják már a legkisebbeket arra nevelni, hogy időben megtanulják, miként viselkedik a fogyasztó. Már a gyermekeknek is tudniuk kell: a fogyasztónak joga van a jó minőségű termékre, és ha használata során hibát, fogyatékosságot észlel, joga van arra, hogy hibátlan árura cseréljék ki a kifogásolt gyártmányt. Az óvodában a legalapvetőbb dolgokat sajátítják el, az alapiskolában folytatódik a rendszeres nevelés, a fogyasztói szerepre való felkészítés. Az ilyen jellegű nevelésnek elsődleges célja az ésszerű fogyasztásra való ösztönzés. A gyerekeket megtanítják, hogyan igazodjanak el a számlákon, hogyan ellenőrizzék azokat, hogyan állapítsák meg, helyesek-e, és minden adatot tartalmaznak-e. Azt is elsajátítják, mit kell tudni a gyártóról, ha annak termékei között válogatnak, vagy ha valamelyik cikk vásárlása mellett döntenek. A csomagolásról mindent le tudnak olvasni, ami a fogyasztók tájékozódásához elengedhetetlen

. A Spanyol Egészségügyi és Fo~ gyasztási Minisztérium a Madridi Nemzeü Fogyasztói Intézettel együttműködve szemléltető segédeszközöket is készített, amelyek segítségével játékosan sajátítják el a gyerekek a helyes magatartást. A fogyasztói jogok megismerése mellett az ésszerű fogyasztói magatartásra nevelik őket. Elsajátítják a racionális és egészséges táplálkozás alapszabályait, az élelmiszerek gazdaságos felhasználásának módját, helyes raktározásukat és feldolgozásukat, de foglalkoznak a lakáskörülmények kialakításával, a szabadidő hasznos eltöltésével is. Az állam főszerepet vállalt Spanyolországban már több mint másfél évtizeddel ezelőtt felismerték, hogy a piacgazdaságban az államnak kell felvállalnia a felelősséget a fogyasztók védelméért. Az alkotmányban is szerepel: biztosítja a fogyasztók jogait, védi biztonságukat, az egészségüket és a gazdaságjogi érdekeiket. Ezenkívül a tájékoztatás és a nevelés is az állam feladata. Spanyolországban tehát a fogyasztók védelmét nem hagyták a piac szabályozására, és az állam az érdekükben még a piaci kapcsolatokba is beleszól. Ügy ítélték meg: az áüagfogyasztó nem tudja szakszerűen eldönteni, melyik termék minősége kiváló, s azt sem tudja, hogy biztonságos-e. Nem tudja objektíven értékelni valamennyi terméket és szolgáltatást, és így nem választja mindig a legjobb cikket vagy megoldást. A fogyasztói törvényben meghatározza, mit kell feltüntetnie a gyártónak a csomagoláson, hogy a vásároló egyértelműen eldönthesse, megfelel-e számára az áru vagy sem. A reklámoknak igazaknak kell lenniük, nem tartalmazhauiak félrevezető állításokat. Az állami végrehajtó szerv a Nemzeti Fogyasztói Intézet, amelynek madridi központjában kétszázan dolgoznak, és az ő feladatuk az autonóm területeken működő szervezetek tevékenységének koordinálása. Információs anyagokat adnak ki, tájékoztatást nyújtanak az egyes árucsoportokkal kapcsolatban, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit és az összehasonlító teszteket is nyilvánosságra hozzák. A problémás esetek megoldása az egyes autonómiák hatáskörébe tartozik, és a harmincezer pezetát nem meghaladó értékre vonatkozó „nézeteltéréseket" a bíróság bevonása nélkül intézik. Az ország egész területén kiépítették az információs központok sűrű hálózatát. A minőség garantált Ha a fogyasztók hangja, illetve az érdekvédelmük meglehetősen erős, a kereskedők is jobban igyekeznek helytállni. A legjobbak azáltal is kitűnnek az átlagosak közUl, hogy boltjuk bejáratánál, jól látható helyen kifüggesztik a betartom a fogyasztók jogait" táblát. Ezekben az üzletekben a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy nem élnek vissza helyzetükkel, és nem próbálják őket becsapni. Számíthatnak a megbízható tájékoztatás ra, hogy olyan árut ajánlanak megvételre, amely az igényeiknek megfelel. Nem is kell a szavatossági időre ügyelniük, mert biztos, hogy nem kínálnak fogyaszthatatlan élelmiszereket. Persze, a táblát nem függeszthetik ki önkényesen, vevőcsalogatóként. Csak azok jogosultak erre, akik eleget tesznek a szigorú elvárásoknak. Tény: ha a kereskedőnek odaítélik a kifüggesztés jogát, igyekszik megfelelni a követelményeknek. Ráadásul ezeket a boltokat rendszeresen ellenőrzik, és csak ott maradnak tartósan a minőséget fémjelző feliratok, ahol valóban színvonalasan bánnak a vásárlókkal. Az oldalt összeállította: DEÁK TERfiZ ERŐSÍTIK AZ ÉRDEKVÉDELMET A FOGYASZTÓI KLUBOK SZEREPÉRŐL Abban reménykedtünk, hogy a piacgazdaságban majd jobb helyzetbe kerülnek a fogyasztók. Igaz, a hiánycikkek sora csökkent - bár most sem mindig sikerül például egy-egy fontos háztartási kelléket, pótalkatrészt beszerezni -, és a kínálat változatosabb lett. S hogy mégsem vagyunk elégedettek, ennek többek között az ellenőrizheteüenné vált árak, a kiszolgálás kulturálatlansága, a kereskedők fölényes magatartása az oka. Egyebek között ezek a tények indokolták a Szlovákiai Fogyasztók Egyesületének létrehozását. A központi szerv már közel három éve működik, és az a célja, hogy vidéken is tevékenységre buzdítsa az érdeklődőket. Ennek fontosságáról és lehetőségeiről kérdeztük Pavel Hraškót. az egyesület elnökét. - Azt szeretnénk elérni, hogy a polgárok, vagyis a fogyasztók életvitele színvonalasabb legyen. Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha elhárítjuk a gazdasági fejlődés negatív következményeit, s megfelelően tudjuk érvényesíteni a fogyasztók jogos érdekeit. Ezért van szükség a fogyasztók klubjaira. - Lelkesek, hasznos ügyért síkraszállók mindenütt akadnak. A legnehezebb a kezdet... - Mi szívesen segítünk az első lépéseknél. Ideális, ha kezdetben legalább öttagú csoport alkotja a klubot, és összehangolják, eltervezik, mely gondokkal szeretnének foglalkozni. Legjobb, ha szakember - közgazdász, jogász, egészségügyi dolgozó, államigazgatási alkalmazott - is van a kezdeményezők sorában. A környezetvédelem terén tevékenykedőkkel is célszerű kapcsolatot teremteni, hisz ők azok, akik a legtöbbet tehetik a negatív hatások elleni harcban. - Hogyan nyilvánulhat meg a klub tevékenysége? - A fogyasztók egyesületeinek nincs ellenőrzési joguk, fő működési területük a tájékoztatás. Ebből kell kiindulni, és természetesen a helyi, legégetőbb problémákat kell szem előtt tartani. Például közismertté válhat egy-egy klub, ha a községben, városban rendszeresen nyilvánosságra hozza, hogy bizonyos termékek melyik boltban mennyibe kerülnek. Ez manapság nagyon érdekli az embereket, s az ilyen kimutatások nemcsak tájékoztatásul szolgálnak, hanem sok esetben elősegítik a konkurencia kialakulását, sőt, árcsökkentő hatásuk is van. Bizonyára minden községben akadnak olyanok, akik szívesen bekapcsolódnak az ilyen munkába. - Az árak valóban érdeklődésünk középpontjába kerültek. Ezenkívül még mire érdemes és szükséges odafigyelni? - Az ellátás, az áruválaszték, az eladás higiéniája, körülményei, a kínált termékek minősége, a szolgáltatások színvonala, a reklámok valóságtartalma mindmind a fogyasztókat közvetlen érintő tényezők. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire szükség van a tájékoztatásra, az áruismeretre és nem utolsósorban a fogyasztó jogainak érvényesítésére. Mindezekkel foglalkozhatnak a klubok. Persze, tudjuk, nincs mindenütt szakember, aki vállára venné az ilyen terhet. Ezért javasoltuk a regionális szervezetek kialakítását. Ezek akár a járási székhelyeken is működhetnek, és a komolyabb problémákat a közigazgatási, illetve az államigazgatási szervek bevonásával, a kereskedelmi felügyelőségek munkatársaival együttműködve orvosolhatják. Sokszor elegendő, ha az illetékeseknek - akiknek jogkörük nemcsak az ellenőrzésre, hanem a bírságolásra is kiterjed -, tudtukra adják, hol, milyen visszaélés, fogyatékosság tapasztalható, és ők intézkednek. Valamennyiünknek tudatosítanunk kell, nálunk egyelőre a fogyasztók gondjait semmilyen szerv sem képviseli olyan mértékben, hogy helyettünk rendezné a piaci viszonyokat. Az érdekvédelem, amelyet törvény szabályoz, éppen a szóban forgó klubok tevékenységének köszönhetően nyilvánulhat meg.