Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám, csütörtök

1993. AUGUSZTUS 26. iftrszói GAZDASÁG EURÓPA-BANK FILOZÓFUS HELYETT PÉNZEMBER Új elnöke van az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Banknak (EBRD); Jacques de Larosiere-t, a francia jegybank elnökét választot­ta meg az igazgatótanács honfitár­sa és elődje, Jacques Attali utódjá­ul. Éppen egy hónapig tartott a „fe­jetlenség" a Közép- és Kelet-Euró­pa gazdasági szerkezetátalakításá­ban segítő EBRD-ben. Attali júni­us 25-én nyújtotta be lemondását, és az új elnök kiválasztását meg sem várva, július 16-án hagyta ott a bank pompás londoni székházát, mfg Larosiere csak augusztus 18­án foglalta el új posztját. Miért volt szükség az őrségvál­tásra? Hiszen Attalinak még két éve volt az újabb választásokig. Ráadásul az agilis francia szinte saját gyermekének tekintette a pénzintézetet, „az új Európa első közös szervezetének" szokta ne­vezni. Jacques Attali kény­szerűségből mondott le, aminek oka két dologra vezethető vissza: nem volt bankár, és feltűnően köl­tekezett az 53 alapító állam és szervezet által „összedobott" pénzből. Különös ellentét: egy egészen újszerű bank élére gyakorlatilag semmilyen pénzügyi tapasztalattal nem rendelkező ember került. Jac­ques Attali különböző elitiskolák növendéke, 1974-től Francois Mit­terrand mellett dolgozott. A fran­cia államfő oldalán 1991-ig, banki szerepvállalásáig maradt. Évente egy-egy könyvet publikált, művei széles témakört öleltek fel, a filo­zófiától a közgazdaságig teijedt az érdeklődése. Mikor felröppent az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank gondolata, a franciák Párizst javasolták az új pénzintézet szék­helyéül, azonban tervük nem sike­rült. Kompromisszumos megoldás született - Londonban kezdte meg működését a ban k, fájdalomdíj kém azonban francia főnökkel, Attaii­val. A banki tapasztalatokkal nem rendelkező elnöknek hamar meggyűlt a baja munkatársaival: szárnyaló beszédeivel ugyan a tőkeerős beruházókat kelet-euró­pai invesztíciókra biztatta, azon­ban pénzintézete működésének első két évében 202 millió fontot költött el utazásokra, a székház csinosítására (például a csarnokot carrarai márvánnyal burkoltatta be), fogadásokra, miközben „mindössze" 101 millió fontot he­lyezett ki Kelet-Európában. Rá­adásul emberi gyengeségére is fény derült: kétszer is elszámolt egy 7 ezer fontot érő tokiói re­pülőjegyet, előadásaiért komoly honoráriumokat fogadott el, és még további vagy húsz pénzügyi „stiklijére" derült fény. A sajtó, elsősorban a Financial Times, az alaptőkét adó egyes álla­mok - különösen az Egyesült Álla­mok - nyomására végül is távozott Jacques Attali, s helyébe a már említett kompromisszum értelmé­ben újra francia, Jacques de Laro­siere került. A két bankigazgató pályafutása ugyancsak különbözik egymástól. Attalival ellentétben Larosiere vérbeli pénzügyi szak­ember, 1974-től pénzügyminiszter, 1978-tól a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, majd 1987-től a francia jegybank vezére. Valódi „bankcápa" fogja igazgatni tehát az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bankot: valószínűleg keve­sebb veretes szónoklat, ám annál több finanszírozott és realizált pro­jekt fog a nevéhez fűződni. S ép­pen ez a lényeg - térségünkön nem a lelkes beszédek (volt belőlük elég), hanem a hasznos beruházá­sok, kedvező hitelek segíthetnek. (sidó) ÜDÍTŐGYÁR A HATÁRBAN VÁLLALKOZÁSUK KINŐTTE A NYÁRI KONYHÁT A történet kezdete érdekes, de még nem rendkívüli. Három évvel ezelőtt a nagyíilvedi Szalma Ferenc elhatározta, hogy üdítőital-gyár­tásba kezd. Otthon átalakították » nyári konyhát, megvásároltok né­hány szttkséges berendezést, bevezettek egy-két ügyes újítást, és meg­kezdték a mnnkát. Az új üdítő hamar népszerű lett a környéken, így a nyári konyha is szűknek bizonyult. Idén márciusban azután kertjük végén, az ölvedi határban megkezdte működését egy valódi palacko­zóüzem, amely ráadásul a német Key Cola cég termékét gyártja. - Itthon nem gyártanak jó szörpöket, ezért azután írtam Münchenbe az Af­ri Colának, hogy szeretnék együttműködni velük Három hónap múlva válaszffltak, miszerint termé­kükre nálunk már kizárólagos joggal rendelkeznek a galgóciak, de amennyiben lehetőségük adódik, ajánlanak nekem egy új partnert. Ez­után fél év múlva kaptam egy levelet a Key Cola ajánlatával. Egy tolmács barátommal kiutaztunk Kölnbe, és miután megegyeztünk, itt ölveden alá is írtuk a szerződést, amely sze­rint 1997-ig kizárólagos joggal gyárthatom a termékeiket - idézi fel Szalma Ferenc az utat, amíg sikerült külföldi partnert találnia. Mivel a nyári konyha nyilvánva­lóan nem felelt meg egy ilyen kali­tudtam elintézni - mondja. Az épít­kezést tavaly június 10-én kezdték el a családi házukhoz csatlakozó parcella végén. - Akkoriban már embernyi ma­gas kukorica volt azon a részen, és kicsit féltünk is tőle, nem lesz-e gond a családban, ha levágjuk. Vé­gül is azután az egészet lesilózjuk az állatoknak - emlékszik vissza Valéria, a felesége, aki szintén ke­ményen kiveszi a részét a vállalko­zás irányításából. Az épület befeje­zése után a a Chotebofi Gépgyár szakembereié lett a terep; ők szerel­ték fel azt az automata gépsort, amely minimális emberi beavatko­zással napi 1500 ládányi palackot képes megtölteni. Az üdítő gyártá­sakor a Key Cola koncentrátumán Az automata gépsoron szinte csak az üvegmosóban és a lerakodáskor van szükség emberi beavatkozásra (A szerző felvétele) berű vállalkozás céljaira, 1991-ben 7,5 millió korona hitelt vettek fel egy új töltőüzem építésére. - Bár kértem volna többet, akkor még sokkal könnyebb volt a helyzet ezen a téren. Ma már az új üvegek­re szükséges másfél milliót is alig kívül hazai gyártmányú cukorször­pöt és egyéb adalékanyagokal használnak fel, amelyeket a némel partnerük receptje szerint kever­nek. Mindez nálunk újdonságnak számító félliteres europalackokba kerül, és a cégjelzéssel ellátott lá­dák is a sajátjaik. Ez a fajta igé­nyesség viszont gondot is okoz, mi­vel a betétdíj ellenére az üvegek visszaforgása a kelleténél lassúbb, és ez gyakran feltartja őket. Éppen ezért van szükség az újabb üvegek­re, amelyek gyártását viszont csak nagyobb tételben lehet megrendel­ni. Most hogy végre sikerült erre a célra hitelt kapniuk, hamarosan ez az akadály is elhá­rul. A csomagolási gondok enyhítésére egyébként legújab­ban bevezették a másfél literes műanyag palackok töltését. Okos üzleti fogásnak bizonyult a zacskós üdítő gyártása is. A mai harmincasok-negy­venesek gyermek­korukból még emlé­kezhetnek erre a ter­mékre, amely az­után valahogy eltűnt a boltokból. Szalma Ferenc viszont rá­bukkant egy zlíni cégre, amely újra megkezdte az ehhez szükséges be­rendezés, illetve csomagolóanyag gyártását, és ebbe is belefogott. A gond egyelőre az, hogy a zacskók néha nem zárnak tökéletesen, ezért a termék iránt a kezdetben meg­nyilvánuló óriási érdeklődés kissé visszaesett, de azért még mindig jól fogy. A Sza- Limo Kft. összesen hatféle üdítőt gyárt. A külföldi koncentrá­tumnak köszönhetően a „piros mál­na" például gránátalma-, a naran­csos valódi „dzsúsz"-ízű, a citrom­lé pedig hagyományos limonádé, vagyis a nálunk kevésbé elteijedt fehércitrom ízét ismerhetjük meg HC ť llll' P nélkül egészen messze eljutott, így ma már nemcsak a környéken isszák a Key Colát, hanem Kassán, Po­zsonyban, sőt Alsókubin környé­kén is. Szalma Ferenc tehát „zöld mezőben" alapított egy ter­melőüzemet, és ezzel, úgy érzi, be­bizonyította, hogy a kitartás és a szorgalom meghozza gyümölcsét. Annak idején ugyanis, amikor 1989 decemberében Nagyölvedre is elju­tott a forradalom, a helybeli szövet­kezetben néhány önjelölt „vépée­nes" elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon azokkal a ve­zetőkkel, akik a munkahelyen fe­gyelmet követeltek. A vita addig fajult, hogy végül már sztrájkkal fenyegetőztek. Az akkor föagronó­A hatféle üdítő közül üt éppen a kólát gyártják musként dolgozó Szalma Ferenc és a főgépesítő. Nagy Ferenc a távo­zás mellett döntött. - Akkoriban a járás legjobb szö­vetkezete voltunk, de országos vi­szonylatban sem vallottunk szé­gyent. Gabonából például 70-75 mázsás hektárhozamaink voltak, szemben a mai 30-cal. Kiskirálynak neveztek, talán azt irigyelték, hogy szolgálati motorbiciklin jártam. Ma viszont nincs kenyerük, keresetük és talán munkájuk sem. Vajon jó ez az ölvedi népnek ? - teszi fel a kér­dést amelyre valóban csak a falu­belijei tudják a választ. Távozása Után egy évig segédagronómusként dolgozott a szomstóctoR "szövetkezetben. Akkor határozta el, hogy magánvállalkozásba kezd. Ma feleségével és fiával együtt na­ponta sokszor húsz órát is dolgozik, mégsem bánta meg döntését. Rá­adásul tapasztalatai és a legutóbbi prágai élelmiszer-ipari kiállításon aratott sikere arra utalnak, hogy vállalkozásában az eddiginél is sokkal több van. -tl­Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakemberei VÍRUS jeligére: A számítógépes vírusokkal foglal­kozó írásunk után - elsősorban a vírusok terjedéséről és készítéséről - több kérdést is kaptunk, melyek­re együttesen az alábbiakban vála­szolunk. Folytatva a pár héttel ezelőtt megkezdett vírustémát, először is szeretnénk néhány mítoszt és hie­delmet eloszlatni a vírusok terjedé­sével kapcsolatban. Néhány ún. szaklapban, sajnos, még most is előfordulnak olyan kérdések, illetve válaszok, ame­lyek a számítógépes és a biológiai vírusok közé egyenlőségjelet pró­bálnak tenni. Sőt, a számítógépes vírusokat az emberre is veszélyes­nek ítélik (például: Számítógéppel dolgozom, milyen védelmet kell használnom a vírusok ellen?- típu­sú kérdések)! Ez egy teljesen ab­szurd gondolat, mivel mind a két fajta vírusnak más és más a tápta­laja, gazdaszervezete. További azonosságot keresve elterjedt az a nézet, hogy a számítógépes vírus pusztán fizikai érintkezéssel is ter­jedhet - például a floppy lemezek dobozban tárolása esetén. Hangsú­lyozni kell, hogy minden esetben szükség van a vírus, illetve a vírust tartalmazó program végrehajtásá­ra, a vírus csak így válik aktívvá. További téves nézet az, hogy vírus jellegű programokat csak kiváló programozó írhat. Mielőtt azonban hozzáfognának a vírus program írásához, érdemes végiggondolni azt is, hogy a prog­ramot valahol le kell tesztelni - így a programozó saját gépe, illetve adatai kerülnek veszélybe! A szaki­rodalomban ismeretesek olyan ese­tek, amikor a programozó fáradsá­gos munkával elkészíttette leg­újabb szuper gonosz vírusát, s az il­lető vírus első akciója a programo­zó merevlemezének tökéletes letisz­títása volt. (Az „Aki másnak ver­met ás..." közmondás esete.) A számítógépes vírusok közt elég nehéz olyat találni, amelyik ún. pozitív vírus lenne. Csak olya­nokat, amelyek „kevésbé gono­szak", mint a többiek. Ilyen a Let­terfall nevű vírus, amelynek hatása mindössze abban nyilvánul meg, hogy a begépelt betűk egy puffanó hang kíséretében a monitor alsó so­raiba esnek le. Itt egy kupacot ké­pezve lassan betöltik a képernyőt, ami lehetetlenné teszi a további pa­rancsok, illetve utasítások begépe­lését. Az adat-, illetve programállo­mányra nem jelent semmiféle ve­szélyt. A *.COM kiterjesztéssel rendelkező állományok a gazda­szervezetei. Következő ilyen jellegű vírus a Yankee Doodle, Five 'o clock nevet viseli. Mint a nevéből is kitűnik, pontban 17 órakor a „Yankee Do­odle " dallamát játssza el a sokkolt felhasználónak. Néhány újabb mu­tációja (ismét egy biológiai foga­lom - változat, amely csak néhány részletben tér el az eredetitől úgy, hogy a vírus jellege megmarad) a fent említett dallamot a számítógép újraindítása esetén játssza el. A *.COM és *.EXE kiterjesztésű állo­mányokat támadja meg válogatás nélkül. Ami a destruktív hatását il­leti, eleddig még nem sikerült felfe­dezni olyan károkat, melyeket ki­mondottan e vírus számlájára írhat­nánk. Utolsónak egy valódi sötét vírus. A Disk Killer megtisztelő nevet vi­seli. A boot szektorokba íija be ma­gát, miután bekerül a számítógépbe (például fertőzött floppyról történő bootolás esetén). Számolva az ön­reprodukálásokat, egy bizonyos ha­tár felett elkezdi áldásosnak csep­pet sem nevezhető tevékenyéségét. Megtámadja az adatállományokat, a futtatható programokat tönkrete­szi, sőt a merevlemezre folyamato­san egy ugyanazon jelet ír. A ta­pasztalatlan felhasználót megté­vesztheti az a mód, ahogy a vírus megkezdi futását. A képernyőn megjelenő figyelmeztetés szerint a felhasználó károkat szenvedhet, ha netán kikapcsolná a gépét! De épp ezt kell cselekedni, ha adatainkra továbbra is szükségünk van. Egy­szóval egy minden hájjal megkent vírussal van dolgunk. Egy kis vigasztalást jelenthet az, hogy a fent említett vírusokat még a lappangási időben fel lehet fedez­ni a múltkor említett víruske­resőkkel (például a McAfee cég termékével). A legjobb védekezés azonban továbbra is a megelőzés. PÁSZTOR ATTILA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents