Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-17 / 190. szám, kedd

1993. AUGUSZTUS 17. HÍREK - VÉLEMÉNYEK ROMÁNIA MEGBÉNULT A VASÚT) KÖZLEKEDÉS Romániában a tegnapi nap fo­lyamán teljesen megbénult a vasúti közlekedés. Miután az ország legfelsőbb bírósága, min­den jel szerint magas szintű poli­tikai nyomásra, törvénytelennek minősítette a vasutasok sztrájk­akcióját és 80 napra felfüggesz­tette azt, a tiltakozás abszolút méreteket öltött. A sztrájkolok most már teljesen leállították a vasúti közlekedést, holott a törvény szerint még sztrájk esetén is a vonatok 30 százalé­kának járnia kellene. A ma hetedik napjába lépő sztrájk hatalmas károkat okoz az amúgy is gyengélkedő román gazdaságnak. Naponta több mil­lió ember nem jut el a munkahe­lyére, vagy ahová éppen utazni akart, többszörösre nőtt a köz­utak forgalma, pedig kevés a benzin, s néhány helyen a fel­dühödött utasok a vasútállomá­sokat és a vonatszerelvényeket is megrongálták. A kormány igyekszik a sztrájkolok ellen hangolni a lakosságot, s vasút katonai ellenőrzés alá helyezé­sével fenyegetődzik. Sok helyen leálltak a gyárak, a bányák, mert az árut nincs hová elszállítani, vagy pedig hiányzik a nyers­anyag. A sztrájknak komoly nemzetközi kihatása is van, hi­szen a jugoszláviai háború miatt gyakorlatilag Románián keresz­tül bonyolódott le az utóbbi idő­ben az egész Balkánra irányuló vasúti forgalom. Most viszont mindez szünetel. Csak a magyar vasutak kára eléri már a 35-40 millió forintot. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy 1 a román útépítők és karbantartók is tiltakozó akció­kat helyeztek kilátásba, mert nem elégedettek helyzetükkel. A tegnap esti legutóbbi hírek szerint egyenlőre elhalasztották akciójukat. (K. J.) HÁGA ÔT ÉV MÚLVA DÖNT (Folytatás az 1. oldalról) mintha befejeznék az ottani erő­művet - tette hozzá. Juraj Králik, az ENSZ főtitká­rának tanácsadója kifejezte meg­győződését, hogy a hágai bíró­ság - szerinte öt év múlva - el­ítéli a magyar szerződésbontást, és jóváhgyja a szlovák C válto­zat felépítését. Tapasztalatai szerint vízlépcsőügyben felbom­lóban van a korábban erős wa­shingtoni magyar lobby. Végül kijelentette, hogy a vízlépcső körüli politikájával Magyaror­szág akadályozza Szlovákia fej­lődését, és ezzel vét az ENSZ chartája és az alapvető emberi jogok ellen. -tl­VIII. VERSENYSZELVÉNY Lapzárta: 22.10 SZÁNDÉKNYILATKOZATOT ÍRTAK ALÁ TELEPÜLÉSKÖZI SZÖVETSÉGET ALAKÍTANAK A medvesaljai régió - mint általában a dél-szlovákiai térségek - azok kö­zé a periférikus területek közé tarto­zik, amelyeknek az iparosítása az elmúlt 74 év alatt háttérbe szorult. Bizonyos mértékben ugyanez mond­ható el a magyarországi községekről is. A térség fejlődésének szempont­jából nagy előrelépést jelentene az országhatár „légiesítése", ami a fej­lett nyugat-európai országokban már természetes folyamat. Nagyboldogasszony ünnepén re­gionális találkozóra került sor Tajtin: ebből az alkalomból reggel nyolctól este nolcig átmeneti jelleggel meg­nyílt . az országhatár is. A délelőtti szabadtéri istentiszteletet követően találkoztak a polgármesterek, s a ta­lálkozó végén egy szándéknyilatko­zatot írtak alá. Ebben leszögezik, hogy megalapítják a Medvesaljai és Salgótarján Környéki Településközi Szövetséget, melynek tervezetét az önkormányzatok elé terjesztik. A megalapítással Gál Ferdinándot, Tajti polgármesterét kérték meg és a magyar oldalon Tajti Tibort, Cered polgármesterét. A szándéknyilatko­zatot öt hazai (Tajti, Hidegkút, Óbást, Vecseklő, Egyházasbást) és öt magyarországi (Zabar, Bárna, Ce­red, Kazár, Mátraszele) polgármes­ter írta alá. Miután a polgármesterek szente­síttetik a szándéknyilatkozatban fog­laltakat az önkormányzatokkal, ki­dolgozzák az alapszabályzatot, a programtervezetet, hogy milyen területen tudnak együtt dolgozni. Ehhez sikerült segítőtársat találniuk a Magyarországi Népfőiskolák Tit­kárságában. A titkárság részéről Pá­linkás Judit felajánlotta előadóik se­gítségét a településfejlesztés, a tér­ségfejlesztés terén. (farkas) POLITIKAI USZTOGATAS AZ OKTATASITARCABAN (Folytatás az 1. oldalról) Politikai tisztogatás - nem rosz­szabb, s nem jobb, sem módszerei­ben, sem elméletében, mint valaha. Noha úgy szól a fedőjelszó: szakem­bereket a minisztériumba. Csak­ugyan helyes gondolatmenet, hogy gyakorló szakemberek kerüljenek a döntéshozás közelébe, viszont nem szabad elfelejteni, hogy ezek­nek az embereknek villámgyorsan kell majd bekapcsolódniuk a szak­mai döntéshozásba, hiszen két hét múlva kezdődik az új iskolaév. És az már, úgy látszik, az új emberek je­gyében. Nos, nem lesz dicsőséges az új iskolaév megkezdése. Annál is in­kább, mivel a szeptember elsejétől érvényes új tantervnek hamarosan az iskolákban kéne lennie. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az 1993/94-es tanterv jóváhagyatlanul rostokol az elsősorban belső átszer­vezéssel foglalkozó minisztérium il­letékes osztályán. Mi a nemzetiségi kisebbségek művelődésével foglalkozó önálló fő­osztályon érdeklődtünk afelől, hol tartanak a küszöbön álló iskolaév magyar tanterveivel, s döbbenten tudtuk meg: egyelőre nemcsak hogy az iskolákban, illetve a tanügyi hiva­talokba nem küldték őket széjjel, hanem a minisztériumi jóváhagyási eljáráson sem jutottak át. Már a szlo­vák tanterv elfogadásánál botrány kerekedett, mivel helytelenül iktat­ták be a tantervbe az etikai oktatás és a hittan óráit. Három hete készen állnak a magyar tantervváltozatok is, miután véleményezte őket a Ma­gyar Pedagógusszövetség és a Peda­gógiai Kutatóintézet, mégis, az ille­tékes asztalán ott hever a tervezet az előterjesztő megjegyzésével: „amennyiben augusztus 16-ig nem kerülnek jóváhagyásra, nem lesz megoldható eljuttatásuk az illetékes tanügyi hivatalokhoz és rajtuk ke­resztül az iskoláknak". A magyar tannyelvű iskolákkal is foglalkozó főosztályon teljes a bi­zonytalanság. Nem lehet tudni, mi Tárcák államtitkár úr szándéka a ve­zetővel s a beosztottakkal. A határ­idő lejár, nemcsak a felfüggesztésé, hanem lassan a szünidőé is. Nemcsak érvényes idei tanterv nincs a nemze­tiségi iskolák számára, jóváhagyat­lan például a német tannyelvű isko­lák koncepciós tervezete is. A tortú­rákat egyre nehezebb elviselni. Ér­telmetlenségek halmozódnak, ha­táridők csúsznak, a kilátások pedig egyenesen fenyegetőek. A főosztály ugyanis, amelyet körülbelül egy év­vei ezelőtt neveztek át önálló nem­zetiségi kisebbségi művelődési osz­tállyá, most vissza fogja kapni előző, korábban helytelennek nyilvánított elnevezését és alighanem koncepció­ját is: nemzetiségileg vegyes lakossá­gú területek iskoláinak osztálya. En­nél azonban sokkal riasztóbb, hogy a minisztérium új belső tagolása sze­rint kettéválik az alap- és a középis­kolák szekciója, s kizárólag az alap­iskolák szekciójába tartozóan - az iskolai berendezések, a speciális is­kolák és az alapiskolák osztálya mel­lett - működik majd a nemzetiségi­leg vegyes lakosság területek iskolái nevű osztály. Viszont: a fölsőbb tan­intézeteknek a középiskolák szekci­ójában már nincs külön nemzetiségi - és így magyar sem - képviselete. Az összes magyar gimnázium, szak­középiskola és szakmunkásképző irányítása, speciális küldetésük elle­nére, beolvad a szlovák iskolákkal foglalkozó osztályokba. Figyelemre méltó: a nemzetiségi főosztályon senkit nem kérdeztek meg, semmilyen viszonylatban, sem­miről. Véleményt nem nyilváníthat­tak, tanácsot, javaslatot nem adhat­tak - rájuk egyáltalán nem voltak kíváncsiak. Erről szól tehát az új oktatásügyi államtitkár tisztogatási akciója a tár­cán belül. A szándék, mely szerint be kell bizonyítani, hogy nem a ko­rábbi miniszter volt rossz, hanem a tanácsadói, nem elégszik meg a be­harangozott hatvan tisztségviselő el­bocsátásával. Reszkethetnek a be­osztottak is. Helyükbe jönnek a ná­mestovói tornatanár kollégái. Ki tud­ja hányan vannak összesen? Mintegy húszan már az oktatási minisztéri­umban találtak új munkaadóra. (brogyányi) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. augusztus 17-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48.053 48.535 48.294 46.72 49.86 48.29 Francia frank 5.430 5.484 5.457 5.30 5.62 5.46 Kanadai dollár 25.023 25.275 25.149 24.32 25.89 25.11 Olasz líra (1000) 20.185 20.387 20.286 19.57 21.01 20.29 Osztrák schilling 2.735 2.763 2.749 2.69 2.81 2.75 Svájci frank 21.568 21.784 21.676 21.15 22.21 21.68 Német márka 19.253 19.447 19.350 18.89 19.81 19.35 USA-dollár 32.843 33.173 33.008 32.31 33.71 33.01 ECU EK 36.590 36.958 36.774 ECU CSK ­­36.774 MARCELHÁZA FOLYTATJA A TILTAKOZÁST FEKETE KÉRDŐJELEK Amint arról beszámoltunk, Marcel­háza képviselő-testülete úgy dön­tött, hogy péntek éjféltől a parla­ment döntéséig felfüggesztik tiltako­zó megmozdulásukat, amellyel kife­jezték: nem értenek egyet a magyar helységnévtáblák eltávolításával. Tegnap kora délutántól a község elején és végén a leszerelt magyar nyelvű táblák helyébe újakat állítot­tak. Felirat helyett a fehér mezőben egy fekete kérdőjel jelzi: Marcelháza nem enged. így adják minden áthala­dó tudtára, hogy továbbra is követe­lik, a közlekedési tárca ismerje el a többséget alkotó magyar lakosság jogát, hogy saját anyanyelvén is fel­tüntethesse lakóhelye nevét. Amint Soóky (Gál) László polgármestertől megtudtuk, az új tábla elhelyezésé­ről értesítette a rendőrséget és az Útkarbantartó Vállalatot, de estig nem kapott visszajelzést. - Az ön­kormányzat úgy határozott, hogy amíg a parlament nem foglal állást a táblaügyben, a tiltakozásnak ezt a szimbolikus módját választjuk. Ha ezt a táblát is eltávolítanák, ismét összeülne a képviselő-testület és döntene az újabb lépésünkről - mondta lapunknak a polgármester. - Amit vállaltunk, azt végigcsi­náljuk. Milyen volt a marcelházi tiltako­zás visszhangja? - érdeklődtünk - Többen táviratban, telefonon fe­jezték ki támogatásukat, néhány pol­gármester jelezte, hogy meg akar bennünket látogatni. A szomszéd község visszahelyezi a tábláját. Til­takozó listánkat vagy 1700-an írták alá, köztük szlovákok is, de egyelőre az aláírások gyűjtését is felfüggesz­tettük. Ügy tudom, külföldön is felfi­gyeltek ránk- válaszolt kérdésünkre a polgármester. A szokatlan, kérdőjeles táblák tegnap este kilenckor még álltak. (esi) BRÜNNBEN IS HIÁNYCIKK A SZLOVÁK KORONA Brünnben és több más dél-mor­vaországi városban kevés a szlo­vák korona, a pénzintézmények csak annyit adnak el, amennyit a kliensektől szereznek be. Ezt Vladimír Dolenský, a kereske­delmi bank brünni fiókirodájá­nak igazgatója is megerősítette. A szlovák sajtóiroda tudósítójá­nak adott nyilatkozatában a to­vábbiakban elmondta, azt ajánl­ják klienseiknek, hogy cseh ko­ronájukat szlovák bankokban váltsák be - erre semmi esetre sem fizetnek rá. A kereskedelmi bank azért nem vásárol szlovák valutát a Cseh Nemzeti Banktól, mert az túl drágán adja. Vagyis egy cseh koronáért kínál egy szlovák koronát, s így a kereskedelmi banknak még drágábban kellene adnia. Ám annak ellenére, hogy a kereskedelmi bank nem ren­delkezik elegendő szlovák valu­tával, 85 fillérért kínál egy szlo­vák koronát, tehát az összes csehországi bank közül a legol­csóbban. Dolenský szerint a bankközpont a jövőben sem tervez semmilyen intézkedést ez ügyben. GENFBEN: KÉT HÉT UTÁN FOLYTATÁS KÉT MAGYAR HAJÓ KÁLVÁRIÁJA BELGRÁDNÁL Furcsa, nem mindennapi, groteszk esemény zajlott le viszont Belgrád­nál. A Fehér Rózsa, a Pravoszláv Egység és az Új Bizánc nevű félille­gális szervezetek a napokban ismét meghirdették a Duna blokádját, így „védve a szerb nép érdekeit" az embargóval szemben. Közel ötven hajót állítottak meg, de ezeket a belgrádi révkapitányság később tovább engedte. Tegnap két magyar hajó nem tett eleget a marasztaló felhívásnak. Egyikük, a Csepel nevet viselő, amely vasércet szállít Duna­újvárosba, a blokád zónájába érve csökkentette a sebességet, majd tel­jes erővel meglódult. A blokádot alkotó „kalózok" azonban csónak­jaikkal utolérték, néhányan a kon­vojra is felkapaszkodtak, ám a hajó vezetője magára zárta a parancsnoki kabint, s a csónakok közül néhányat magával vonszolva tovább haladt előre. így - a Tanjug tudósítása sze­rint - a felháborodott polgárok eláll­tak a magyar hajók további üldözé­sétől. SINKOVITS PÉTER, Újvidék ADY AKADÉMIA DEBRECENBEN Debrecenben tegnap megnyílt az Ady Akadémia, amelyre a környező országokból több mint 200 ösztöndíjas magyar értelmiségi érkezett. Az Ady Akadémia a kisebbségi magyar tanárok és más értelmiségiek egyik legfonto­sabb továbbképzési fóruma. A megnyitón részt vett Szabad György, a magyar parlament elnöke, aki üdvözlő beszédében kifejtette: A határok osztottak, de közös ma­gyarságunknak a legfőbb tartalma között ott van a történelmi öröksé­günk, megoszthatatlanul közös tör­ténelmi tudatunk. Hasonlóképpen határoktól függetlenül közös mind­az, ami a magyar irodalom és a ma­gyar művészet múltjából és jelené­ből árad ránk, s rajtunk keresztül az elkövetkezendő magyar nemzedék­re. Az országgyűlés elnöke azt is kije­lentette: Nincs ma felelős értelmisé­gi, aki ír valamit, nincs ma felelős magyar tanár, aki mond valamit és nincs ma felelős magyar törvényho­zó, aki megpróbál jogforrást terem­teni, aki ne gondolna arra, hogy a leírt, a kimondott szó hogyan hat­hat arra, akik nem állampolgárság címén, de tagjai a magyar nem­zetnek. A kisebbségi magyar értelmiség legjelentősebb fórumának tartott to­vábbképző tanfolyam elnöke Orosz István történészprofeszor a rendszer­váltás gyermekének nevezte az Ady Akadémiát, amely négy éve szüle­tett. Alapvető célja hozzájárulni az utódállamok magyar értelmiségének magyar szellemű továbbképzéséhez. Nagy Zoltán professzor, az akadé­miának otthont adó Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora arról be­szélt, hogy méltó lenne, ha a kor­mányzat hivatalos továbbképzési fó­rumként ismerné el az Ady Akadé­miát, ahogy ezt már Ukrajna meg­tette. KOKES JÁNOS, Budapest Miután Szarajevó körül meglazult az ostromgyűrű, s a humanitárius se­gélyszállítmányok részére a város felé két útvonal is járhatóvá vált, elhárultak az akadályok a Bosznia­értekezlet folytatását illetően. Teg­nap délután - csaknem két hétig tartó szünet után - ismét tárgyaló­asztalhoz ültek Bosznia-Hercegovi­na három etnikai közösségének ve­zetői: Radovan Karadzsics, Alija Izetbegovic és Mate Boban. A genfi gyorshír szerint a fő témát a térké­pek jelentik. A megbeszéléseken je­len van a két társelnök, lord Owen és Thorvald Stoltenberg. A szerbek és a muzulmánok már korábban je­lezték hajlandóságukat az értekezlet folytatására, de félő volt, hogy ez alkalommal viszont a horvátok lép­nek vissza, akik a sebesültjeik szá­mára a hasonló bánásmódot követel­nek, mint amit a nemzetközi közös­ség a muzulmánokkal szemben meg­tesz. Boszniából jelentősebb harci cse­lekményről nem érkezett jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents