Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-14 / 161. szám, szerda

1993. JÚLIUS 14. . ÚJSZÓM MOZAIK DBP A DEVALVACIO NEM ORVOSSÁG (Munkatársunktól) Pavol Kanis, a DBP első alelnöke, aki a szlovák küldöttség egyik tagja volt az EBEÉ helsinki ülésén, a párt tegnap tartott sajtóértekezletén jelentősnek nevez­te a delegációnak azt az elfogadott javaslatát, hogy a következő tanács­kozásig készítsenek jelentést a kö­zép-európai országokban élő nemze­ti kisebbségek helyzetéről. Jozef Košnár a szlovák korona leértékeléséről* fejtette ki vélemé­nyét. A devalvációval nem oldódnak meg az ország gazdasági problémái - mondotta. Termékeinket ugyanis nem az árak miatt nem tudjuk kül­földön értékesíteni, hanem a megha­tározott kvóták akadályozzák az ex­portot. Az áremelkedés sem lesz olyan kicsi, mint ahogy a kormány tagjai hangoztatják. (deák) ÁLTALÁNOS HITELBANK ÚJABB SZOLGÁLTATÁSOK (Munkatársunktól) Az Általános Hi­telbank nagy figyelmet szentel szol­gáltatásai bővítésének. A tegnap Po­zsonyban tartott sajtóértekezleten két újabb vállalkozásukkal mutat­koztak be az újságíróknak. A VÚB Leasing Kft.-t az osztrák Avabank­kal közösen hozták létre. A VÚB Factoring részvénytársa­ságot a hitelbank a szlovák kezes­bank és az IBEA külkereskedelmi kft. alapította. Martin Krampl igaz­gató elmondta: szeretnének segítsé­get nyújtani az exportőröknek, a részvénytársaság ugyanis magára vállalja a szállítmányokkal járó koc­kázat jelentős részét. [) y VÍZŐR Mivel az elmúlt héten a Szlovákiá­ban lehullott eső mennyisége mind­össze 2 és 7 milliméter között moz­gott, a csapadékhiány eléri a 125 és 170 közötti értéket. A jövő heti időjárás-előrejelzések sem monda­nak semmi kedvezőt a földművesek számára: csütörtöktől ismét száraz, meleg idő, 26-30 fokos nappali hő­mérséklet várható. A rendkívüli csapadékhiány meg­követeli az állandó intenzív öntözést - még éjszaka és hét végén is. Leg­kritikusabb a helyzet a kukorica ese­tében, de a cukorrépát, a fű- és lucernaféléket is fokozottan öntözni kel 1 ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET AZ SZMPSZII. NYÁRI EGYETEMÉNEK CSÜTÖRTÖKI PROGRAMJA Általános előadások (9 órától) - Irányítás - önirányítás a nevelő munkában (Sas Attila) - Relaxációs gyakorlatok (Csehi Ágota) - Pedagógiai program (Ferenczi István) Szakfoglalkozások (14 órától) Óvoda - Ritmusérzék fejlesztése az óvodában (Fodor Gábor) - Vizualitás (Kovács Gombos Gábor) Alapiskola 1—4. évfolyam - Olvasás- és írászavarok javítása (Németh Erzsébet) Ének-zene — A komplex zeneelmé­let oktatása a Kodály-módszer alap­ján (Vasztl János) - Ritmikai játékok (Fodor Gábor) Magyar irodalom - Személyiségfej­lesztő irodalomtanítás (Lilik Fe­rencné) Fizika - Néhány mikrofizikai állan­dó kísérleti meghatározása (Kecskés Árpád) - Hazai tanulmányi versenyek elem­zése (Kecskes Árpad) - Laboratóriumi gyakorlatok mód­szertana (Morvay László) Történelem - A középkor története (általános rész) (Németh László) Iskolavezetés - Pedagógiai progra­mok (Petrikás Árpád) - Az iskolavezetés jogi kérdései (Szakái Tibor) A délelőtti előadások a deáki mű­velődési házban, a délutáni foglalko­zások az alapiskolában és az óvodá­ban lesznek. Bővebb tájékoztatás a 0706/45 97-es telefonszámon kap­ható. Minden érdeklődőt tisztelettel várunk. A Nyári Egyetem­szervezőbizottsága CSAK LASSAN TELNEK A MAGTÁRAK Szlovákia-szerte folyik az aratás, a magtárak azonban csak lassan telnek, és kérdéses, megtelnek-e mindenütt. Alábbi körképünk is bizonyítja, a kételke­dés — sajnos — nagyon is helyénvaló. Az idei szárazság mindenütt alaposan rányomta bélyegét a terméshozamokra, a Bodrogköztől a Csallóközig szinte ugyanazokat a válaszokat adták a megkérdezettek. NYUGAT-SZLOVAKIA A csapadékhiány rendkívül nagy mértékű terméshozam-csökkenést okozott a Dunaszerdahelyi járásban is. Leginkább a gabonafélék sínylet­ték meg az aszályt - tájékoztatott Pongrácz Károly, az Albári Mező­gazdasági Szövetkezet agronómusa. Két E-515-ös kombájn segítségével 34 hektár cukorborsó, 115 hektár búza és 76 hektár árpa betakarítását végzik a lehető legkisebb veszteség­gel. A várható hektárhozamról nem szívesen beszélnek, de az öntözött területeken legalább 30 százalékkal lesz jobb a termés, mint ott, ahol nem öntözhettek. A felmérések sze­rint az Ilona búzafajta tűrte legjob­ban az aszályt. Vannak olyan terüle­tek, ahol besült a szem, itt a minő­ség, a sikértartalom sem éri el az előirányzott mércét. Az ipari búza tonnánkénti 3500 koronás felvásár­lását így sem tartják reálisnak, mert az éppen hogy csak fedezi a költsé­geket. A Vízkeleti Mezőgazdasági Szö­vetkezetben az aratás nagyján már túl vannak. Tegnap, mivel megered­tek az ég csatornái, szüneteltetni voltak kénytelenek a gabonabetaka­rítást. Varga Lajos agronómus érdek­lődésünkre elmondta, hogy a búzát 334 hektáron termesztettek - ügyesen betakarították, de a 4,5 tonna hektáronkénti gyönge termés­hozammal elégedetlenek. - Ez, saj­nos, a rendkívül kedvezőtlen tavaszi időjárás és az aszály következmé­nye. Tegnap a tavaszi árpából learat­tunk 20 bektárt, s lényegében 75 hektár árpa vár még betakarításra. Őszi repcét 40 hektáron termesztet­tünk, ennek terméshozamában lega­lább nem csalatkoztunk, 2,5 tonnás hektárhozamot értünk el. Borsóter­mésünk viszont szintén nagyon gyönge volt. Az agronómus elmondta, hogy lé­nyegében három saját kombájnukkal győzték az aratást, mindössze három napon keresztül segítették őket ud­vardi vendégkombájnosok. Na­gyobb problémáik az aratás alatt nem adódtak, s termésük egy részét már értékesítették, s ezzel egyben törlesztették adósságaikat. A meg­termett kenyérgabona nagyobb ré­szét magtáraikban tárolják, várva a felvásárlási árak kedvező alaku­lását. KÖZÉP-SZLOVÁKIA A Szentkirályi Mezőgazdasági Szövetkezetben már az elmúlt héten megkezdték az aratást. A 775 hek­tárnyi gabonából eddig mintegy 350­et sikerült learatniuk - tájékoztatott bennünket Ligárt Lajos, a szövetke­zet főagronómusa. Elmondta, idén rendkívül rossz termés várható: mindössze 18-25 métermázsás hek­tárhozamra számítanak, míg tavaly hektáronként 55 mázsát takarítottak be. A főagronómustól megtudtuk azt is, hogy a gyönge termés miatt a szö­vetkezet előreláthatólag egyáltalán nem tud majd eladni gabonatermésé­ből, sőt a bérleti díj fejében fizeten­dő gabonamennyiség sem szavatolt. Nem ösztönzik a gabonaeladást az általuk alacsonynak tartott fölvásár­lási árak sem. Jozef Pánek, a Rimaszombati Me­zőgazdasági Felvásárló Vállalat nö­vényfölvásárlási osztályának veze­tője is megerősítette: a rossz termés miatt eddig még a járásnak egyetlen mezőgazdasági üzemével sem kötöt­tek szerződést. Ez esetleg csak az aratás befejezése után várható. Vala­mivel jobb a helyzet a Rozsnyói járásban. Lázár Imre, a vállalat igaz­gatója úgy tájékoztatott, bár az ara­tás a járásban még nem igazán kez­dődött el, eddig már több szövetke­zettel és állami gazdasággal kötöttek szerződést. A fölvásárlási árakról pedig éppen ma tartanak tanácsko­zást az illetékesekkel. KELET-SZLOVÁKIA Jobb lett volna, ha az utóbbi na­pok hűvös-esős időjárása legalább másfél hónappal korábban érkezik! - sóhajtoznak mostanában aratás közben a Bódva menti agrárterme­lők. Mi tagadás, jobban örülnének, ha magasabb szalmájú, sűrűbb és dúsabb kalászú gabonát csépelve kombájnjaik a mainál lényegesen lassabban körözhetnének a „kenyér­mezőkön". A termelők alighanem türelem­mel elviselnék, ha terményszállítóik­nak legalább néhány percig sorban kellene állniuk a felvásárló üzem kapujában. Sajnos, kommentálják a helyzetet többen is, idén a sorban­állás elmarad. Az Agrocass terményfelvásárló részvénytársaság csécsi üzeme - Tú­róczi Ferenc telepvezető szerint - közel 14 ezer tonna gabona és 2130 tonna repce felvásárlására kö­tött szerződést a környék termelői­vel. Eddig a repcéből 400 tonnát vásárolt fel, s megkezdte az őszi árpa átvételét is. Hogy a csécsi tárolók megtel­nek-e, az, állítólag, kétes. Kétes, mert amint azt tegnap Papp Sándor, a Tornaüjfalusi Mezőgazdasági Szö­vetkezet növénytermesztési ágazat­vezetője is megerősítette: a májusi szárazság és hőség következtében náluk a tavalyi termésmennyiségnek csak a felére van kilátás. Azaz, a ga­bona átlagos hektárhozama a Kassa­vidéki járás egyik legeredményeseb­ben gazdálkodó szövetkezetében ezúttal csak 30 mázsa körüli lesz. (KG; —zsár; k-t; gazdag) BODROGKÖZI POLGÁRMESTEREK: „EGYETÉRTÜNK ÉHSÉGSZTRÁJKOLÓ KOLLÉGÁINK KÉRELMÉVEL" (Munkatársunktól) Tegnap szerkesz­tőségünkbe is megérkezett annak a nyilatkozatnak a másolata, amely­ben a Bodrogközi Falvak és Városok Társulása tudatja a szlovák kor­mánnyal, valamint a külügy- és pénzügyminisztériummal, hogy tá­mogatja a magyarországi Pácin és a szlovákiai Nagykövesd között léte­sítendő határátkelőhely mielőbbi megnyitását éhségsztrájkkal sürgető két polgármester kérelmét, követe­lését. „A tiltakozás e szélsőséges formá­ját választó említett két polgármes­ter csupán azt kéri, ami egy demok­ratikus államban természetes dolog, vagyis hogy a kormány és az illeté­kes minisztériumok végre felelősség­teljesen foglalkozzanak a három éve felvetett és azóta húzódó iiggyel" - áll a régió polgármestereinek teg­nap kelt és az említett szervekhez elküldött levelében. Megemlítik benne azt is, hogy a Bodrogközt keletről és délről átjár­hatatlan államhatár övezi, s Szlová­kia belterületével is mindössze két híd köti össze, aminek következté­ben a szomszédos régiókkal való kapcsolata, gazdasági együttműkö­dése eléggé körülményes. Ma, ami­kor nagy mértékben megnövekedett a munkanélküliség, ez az elszigetelt­ség még jobban érezteti kedvezőtlen hatását. Ezért a helyiek létfontossá­gúnak tartják, hogy Magyarország és Ukrajna, valamint Románia felé mi­nél rövidebb utakat használhassa­nak. ( g. f ) FRICSKA PORHINTÉS Az SZK Munkaadói Szövetsége Tár­sulásának minapi tájékoztatóján a hazai gazdasági élet meghatározó személyiségei nyilatkoztak a deval­vációról és a várható infláció mérté­kéről. Ján Ducký, az Iparszövetség elnöke rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a Szlovák Nemzeti Bank és a kormány több képviselője az utol­só pillanatig azt hangoztatta: nincs szükség a korona leértékelésére. A szerencse kedvezett az újságírók­nak: a tájékoztató végeztével a he­lyiségből kifelé jövet szinte beleüt­köztek Julius Tóth pénzügyminisz­terbe, aki éppen jóízűen kortyolgat­ta sörét. Még a korsót sem tudta letenni a rögtön rázúduló kérdések özönében. Persze, tagadta, hogy ő még a devalvációt megelőző na­pokban is a korona szilárdságát han­goztatta volna. Ellenben megdicsérte Marián Tkáčot, a jegybank alelnö­két, hogy szemrebbenés nélkül, már a devalvációról szóló döntés ismere­tében sikerült félrevezetnie a sajtót. S amikor már nem tudott kitérni az egyre kényesebb témákat feszegető kérdések elől, hirtelen ellentámadás­ba lendült: miért csinál ilyen nagy felhajtást a sajtó a devalváció körül, miért mindig a rosszat rángatja elő - tette fel a kérdést. Majd rögvest változatosabbnál változatosabb té­mákat javasolt a leértékelés helyett, írjunk a vonatok koszosságáról, a szlovákiai menekültek helyzetéről vagy a környezetszennyezésről - so­rolta az ötleteket. Valóban lényeges témakörök, csakhogy a pénzügyminiszter megfe­ledkezett arról, nem a kézi vezérlésű Republika újságírói faggatták őt, ha­nem a kormánytól még független sajtóorgánumok képviselői. Bár a korona megszilárdításának és a költségvetési hiány megszüntetésé­nek módjait illetően volna ilyen öt­letgazdag a miniszter... (sidó) AHOGY ÉN LÁTOM TÁJKÉP - LEÉRTÉKELÉS UTÁN Noha a kassai Domino című megátalkodot­tan ellenzéki lap nem minden eredmény nélkül szervezi a miniszterelnök vasárnap esti tévétízpercei bojkottálóinak klubját, is­merjük be férfiasan, hogy vasárnap este mindannyian végignéztük a televíziós me­sét, mert kíváncsiak voltunk rá, mit mond Vladimír Mečiar a mindannyiunk anyagi helyzetét és közérzetét közvetlenül érintő kérdésről, a korona 10 százalékos leértéke­léséről. Semmit se mondott. Emlékezetem felfrissítésére végig lapoz­tam az 1990 tavaszán megjelent újságokat, hogy összehasonlításként szemügyre ve­gyem, mit árult el akkor a lakosságnak Václav Klaus az (akkor még) csehszlovák korona leértékeléséről, amely ha jól emlék­szem, 50 százalékos volt. . Semmit se árult el. A jegybanki művelet előtt akkor a föde­ráció pénzügyminisztereként tevékenykedő Klaus viszont különböző fórumokon meg­megemlítette, hogy nem reális a korona keményvalutákhoz viszonyított árfolyama. Rá-rámutatott, hogy ez, ha nem változtatják meg, inflációhoz és az ország termékei ex­portképességének csökkenéséhez, a valuta­tartalékok lemorzsolódásához vezet. Kilá­tásba helyezte, hogy a helyzet megváltozta­tása esetén létrejön a korona belső konverti­bilitása, a vállalkozók számára lehetővé válik a dollárvásárlás, az utazni kívánó lakosság (igaz, korlátozott mértékben) valu­tát vásárolhat stb. A múlt hét végén bejelentett jegybanki intézkedés előtti hetekben a miniszterelnök ahol csak tehette, arról biztosította a lakos­ságot, szó sincs a szlovák korona leértékelé­séről. A (korábban bankszakértő) köztársa­sági elnök is felesleges aggodalomnak nyil­vánította azok sopánkodását, kuvikolását, akik a leértékelés szükségességéről beszél­tek. A miniszterek, sőt, a jegybanki vezetők is derűlátóan nyilatkoztak, valahányszor szóba került a devalváció kérdése. A föderáció idején (1990) tanúsított klau­si magatartás és az önálló nemzeti szlovák (nem)reagálás közötti különbség, úgy vé­lem, mindennél beszédesebben tükrözi a ra­cionális polgári gazdaságfilozófia és a szo­cialista beütésektől terhelt irracionális gaz­daságpolitika közötti távolságot. Az egyikben az előretekintés dominál, a másikban a pillanatnyi előnyökre építő alpári propaganda. Mert bizonyíthatóan propagandafogás volt az, hogy Mečiarék garnitúrája hónapo­kon keresztül még csak a lehetőségét is elutasította a leértékelésnek. És (kissé rafi­náltabb) propagandafogásnak minősíthető az is, hogy a miniszterelnök most, a deval­válás után sem hajlandó egy szót sem ejteni a leértékelés tényéről. E propagandának az a lényege, hogy azt sugallja: Én, Vladimír Mečiar a népi mozgalom élén mindig is hazafi voltam, mindig is védelmeztem a szlovák pénznem értékét és a dolgozók életszínvonalát. Nem tehetek róla, hogy nemzetközi nyomásra devalválni kellett... A kormányhoz közelálló bankszakembe­rek menteni próbálják a menthetőt, és a bankszakma ábécéjéből kiindulva igye­keznek elhitetni, hogy az árfolyam-intézke­déssel eredményesebbé válik Szlovákia ex­portja. Ez valóban megtörténhetett volna, ha a tényeket figyelembe véve és a propa­gandalehetőségekről lemondva nyomban a csehszlovák korona válásának napján megteszik ázt, amelyre a múlt hét végén kerítettek sort. Ez lélektanilag, igaz, sokkol­ta volna a lakosságot, de megnyugtatóan hatott volna az ország kereskedelmi partne­reire. Most a lakosság is sokkos állapotba került, és a szlovák termékeket befogadó külföld is úgy reagál, ahogy hasonló hely­zetben mindig is teszi. A leértékelés nyo­mán hirtelen olcsóbbá vált szlovákiai termé­kekkel szemben protekcionista intézkedése­ket foganatosít. Például csökkenti a kvótá­kat, amelyeket korábban meghatározott. Ugyanakkor megdrágult az import, így a be­hozatalból termelő vállalatok ellehetetle­nülnek. Akkor, 1990-ben Václav Klaus pontosan előre jelezte, hogy mit veszítünk és mennyit nyerünk a Csehszlovák korona leértékelésé­vel. Szóról szóra beigazolódott a jóslata. A mostani szlovák politikai garnitúra sem­mit sem tudott előre jelezni, és semmit nem tud mondani arról sem, hogy milyen követ­kezményekkel kell számolnunk. Ez minden­nél jobban minősíti a Mečiar-kormányt. TÓTH MIHÁLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents