Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-10 / 158. szám, szombat
1993. JÚLIUS 10. LÚJSZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK NEM TUDNAK ROLA? Már megszoktuk, egyesek minden alkalmat kihasználnak, hogy a Magyarországon élő szlovákok szerintük hátrányos helyzetét emlegessék. Ürügyül szolgált erre a névhasználatról szóló törvény elfogadása is. A parlament még határozatot is hozott, amelyben feladatul adta a kormánynak, hogy egyeztesse a magyar kabinettel a magyarországi szlovákok névhasználatát. Pedig minden híresztelés ellenére a magyar törvényhozók nem feledkeztek meg erről a kérdésről. Az 1949. é\ý XX. törvény 68. paragrafusának 2. bekezdése így rendelkezik: „A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát." Az 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet III. fejezete 27. paragrafusának 4. pontja pedig ezt tartalmazza: „A Magyarországon élő nemzetiségiek, illetőleg nemzetiségi anyanyelvűek - a nemzetiséghez tartozás igazolása nélkül - a nemzetiségnek megfelelő utónevet viselhetnek." Arról nem is beszélve, hogy a magyar Országgyűlés ezen a héten elfogadta a kisebbségi törvényt. Csák egy telefonba került volna, hogy a kételkedők magyarázatot kapjanak, mondjuk a magyar Országgyűlés illetékeseitől. -rHÚSZEZER TILTAKOZÓ ALÁÍRÁS Eddig több mint húszezer magyar nemzetiségű szülő írta alá a pedagógusszövetség, valamint a Csemadok petícióját, így tiltakozva az alternatív iskolák bevezetése ellen. Erről Lovász Gabriella, a szövetség ügyvezető elnöke tájékoztatta a szlovák sajtóirodát. Kifejtette, az ilyen iskolatípus létrehozása felgyorsítaná a szlovákiai magyarok asszimilálását. PERTÖRLÉS Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök úgy döntött, hogy pertörlést rendel el a vizsgálati fogságban levő Draskovics házaspár, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője és felesége ügyében. Az elnöki kabinet közleményét tegnap este a Belgrádi Televízió híradójában olvasták be. Gy. J. rslN^AROlsJ: DUNA EXPRESSZ NÉLKÜL Az előrendelések és más források alapján egyértelművé vált, hogy a nyári hónapokban csökken a cseh és más hirdetők érdeklődése a Duna Expressz iránt. Ezért a lapunkat kiadó Vox Nova Rt. Igazgatótanács úgy döntött, hogy átmenetileg szünetelteti a melléklet szlovákiai megjelentetését. Az újrakiadás lehetőségét augusztus végén mérik föl. —Ú— j OeM elektro Nagykapos NYÁRI VERSENYSZELVÉNY A SZLOVÁK PARLAMENT ÜLÉSE TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK AZ IMF AJÁNLÁSAI SZERINT Lapzárta: 22.10 (Munkatársunktól) Egy űj törvényt fogadott el, és hét teljesen különböző jogszabály módosításáról döntött tegnap a szlovák parlament. A kormány javaslatára változtatásokat eszközöltek a költségvetésről, a szociális ellátásról, a hozzáadottértékadóról, a fogyasztói adóról, az ingatlanadóról, a Nemzeti Biztosítóról és a foglalkoztatási alapról szóló törvényben. Valamennyi novella célja a költségvetési gazdálkodás kedvezőtlen alakulásának ellensúlyozása, illetve a Nemzetközi Valutaalap azon ajánlásának teljesítése, hogy az 1993. évi költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 16 milliárd koronát. A vitában az ellenzéki képviselők élesen bírálták a kormányt. Jozef Jakuš (DBP) az egészségügy áldatlan helyzetét elemezte, Harna István (Együttélés) pedig rámutatott, hogy a tervezett intézkedések az életszínvonal további csökkenéséhez vezetnek. Ezért a felelősség a kormányra hárul, amelynek nyíltan fel kellene világosítania az embereket, hogy a nadrágszíjat újból összébb kell húzni. Mikuláš Dzurinda (KDM) főleg az adók emelését kifogásolta, mivel ez fékezőleg hat majd a magánvállalkozásokra, és növeli az inflációt. Erre reagálva Július Tóth pénzügyminiszter bejelentette, hogy a megszorító intézkedések 1,4 százalékkal növelik az inflációt. A kormány eljárását védelmező Ivan Lupták (DSZM) politikai döntésnek minősítette a törvények módosítását. A vita után kétórás szünetet rendeltek el, amely során a klubok egyeztették álláspontjukat. A szünet azonban több mint 3 óráig tartott - a DSZM klubülésén ugyanis váratlanul megjelent Vladimír Mečiar kormányfő, és a tanácskozás elhúzódott. A tanácsteremből távozva Vladimír Mečiar elhárította az újságírók kérdéseit, de nyilván fontos problémákat vitattak meg, ha emiatt leállt az egész parlament munkája. (Nem nehéz kitálálni: a megbeszélés tárgya a két órával később bejelentett devalváció lehetett.) A képviselők által jóváhagyott egyik törvénymódosítás szerint emelkedik a hozzáadottérték-adó, a szeszes ital, cigaretta és dohány esetében a fogyasztói adó, s növekszik az ingatlanadó is. Ezután a képviselők még további két törvényt módosítottak szintén azért, hogy a kormány eleget tehessen az IMF ajánlásainak. A pénzügyi fegyelem megszilárdítása érdekében kiegészítették az állami vállalatról szóló törvényt. A devizatörvény novellája megoldja a vagyonjegyes privatizáció során szerzett részvények eladását, illetve a privatizáció azon résztvevői jogainak érvényesítését, akik vagyonjegyeiket Csehországban fektették be. A parlament hétfőn folytatja munkáját. -esiRENDKÍVÜLI ÜLES - KÉRDŐJELEKKEL Jócskán elhúzódott a szlovák parlament 20. ülése. Először egy héttel elnapolták, aztán ezen a héten csak nyolc pontot sikerült megtárgyalni, így még hétfőn is folytatódik a tárgyalás. Közben Ivan Gašparovič házelnök július 15-ére összehívta a 21. ülést. Ez nemtetszést váltott ki a képviselők körében, sokan már szabadságra készültek, hiszen augusztus közepén ismét munkához látnak a bizottságok, hogy előkészítsék a szeptember elején esedékes plénumot. Miért hívták össze a rendkívüli ülést? — kérdeztük Duka Zólyomi Árpádtól, az Együttélés frakcióvezetőjétől. — A rendkívüli ülést háromnaposra tervezik, napirendjén néhány nem túl fontos törvény, valamint utolsó pontként a számvevőszék elnökének a megválasztása szerepel. Azért az utolsó pont, mert a jelölést 10 nappal a választás előtt kell benyújtani. A benyújtás határidejét pedig előrehozták, tegnap lejárt, így nem is volt idő az egyeztetésre. Egyébként megfeszített tempóban kell dolgoznunk, hogy a 20. ülés napirendjét kimerítsük, hiszen vagy húsz pontot kell még megtárgyalni. • Találgatások folynak, vajon nem kelle-e a 21. ülés összehívásának valódi okát valahol a DSZM és az SZNP koalíciós tárgyalásaiban keresni. Nem függ-c össze a kormány és a parlament esetleges átalakításával? - Ez valóban csak találgatás, de arra is sor kerülhet. A koalíciós tárgyalások zárószakaszukhoz érkeztek. Egyre jobban kikristályosodik, hány tárcát akarnak, illetve kapnak a nemzeti pártiak. A parlamentben pedig megingott Weiss úr alelnöki posztja. Hivatalosan azonban ezek a kérdések nem szerepelnek a napirenden. • A koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban Černák úr a parlament rekonstrukciójának szükségességéről beszélt. Ez azt jelenti, hogy a két jövendő koalíciós partner osztaná el egymás között a parlament vezető funkcióit? - A nem kormánypártok találkozóján, amelyen még az SZNP is részt vett, hangzott el először, hogy jó lenne változásokat eszközölni a parlament vezető szerveiben. Felvetődött, miért nem lehetne az elnök az ellenzék képviselője, továbbá az is, hogy a funkciókat arányosan kellene elosztani, úgy, hogy valamennyi pártnak legyen alelnöke. Úgy látszik, ez jó ötletet adott a SZNP-nek - de most már olyan értelemben, hogy a két párt egymás közt osztaná el a funkciókat. Ez csak kárunkra lenne, ám megtehetik, mert elegendő szavazattöbbséggel rendelkeznek. Meglátjuk, mi kerül napirendre az eddig bejelentett programon kívül a 15-én kezdődő tanácskozáson. CS. E. SZÁMVEVÖSZÉKÜGY A DBP NEM ÁLLTA A SZAVÁT Tegnap délben összeültek a kormányon kívüli pártok, és megegyeztek abban, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom állít jelöltet a számvevőszék elnöki posztjára Pavol Bielik személyében. Alelnökjelöltet a DBP és a magyar koalíció javasol (az utóbbi esetében Fehér Miklóst). Amint Bugár Bélától, az MKDM elnökétől megtudtuk, a DBP az ezt követő klubülésen megváltoztatta álláspontját, és úgy döntött, hogy Ľubomír Fogast jelöli az elnöki posztra, az alelnökire pedig Juraj Plesníket. A magyar koalíció ezt az eredeti megállapodás megszegésének tekinti, és úgy érzi, hogy a személyi ambíciók a közös érdekek fölé kerekedtek - mondta Bugár Béla, s megjegyezte, hogy a magyar képviselők az eredeti egyezség szerint fognak szavazni. (cs) ÉHSÉGSZTRÁJK A HATÁRON (Folytatás az 1. oldalról) szen sokat várt a határ menti területek gazdasági, turisztikai és kulturális együttműködésétől. Mivel az éhségsztrájk kilátásba helyezése ellenére sem érkezett a kormány részéről semmilyen reagálás Nagykövesdre, Jakus Péter polgármester és a határon túli község, Pácin polgármestere, Barati Attila tegnap 12 órakor a határátkelőhelyen, a lezárt sorompók előtt elkezdte az éhségsztrájkot, s éjjel-nappal megszakítás nélkül folytatják mindaddig, míg érdemleges előrelépés nem történik az ügyben. (—szák) HADÜZENET A MUNKANÉLKÜLISÉGNEK BEFEJEZŐDÖTT A G7 CSÚCS Tokióban tegnap befejeződött a G7csoport az Egyesült Államok, Németország, Japán, Nagy-Britania, Franciaország, Olaszország és Kanada állam- és kormányfőinek tanácskozása. A csúcs befejeztével elfogadott közös nyilatkozat szerint a hét legfejlettebb ország úgy döntött, hadat üzen a munkanélküliségnek, hiszen a több mint 23 millió állástalan egyszerűen elfogadhatatlan számukra. Saját problémái ellenére a G7 támogatni kívánja Oroszországot és a többi volt kommunista államot a gazdasági és politikai reformok megvalósítása során. Borisz Jelcin orosz elnöknek az állami vállalatok privatizálására főleg hitelek formájában 3 milliárd dolláros segélyt ígértek. A tízoldalas zárónyilatkozat intézkedéseket tartalmaz a világgazdaság globális növekedésére is. Ezek keretében az Egyesült Államoknak és Kanadának meg kellene szüntetnie az állami költségvetés deficitjét és támogatnia a takarékossági programokat. Japán pedig ígéretet tett olyan pénzügyi politikai intézkedések megvalósítására, melyek célja, a kereslet állandó növekedésének biztosítása a hazai piacon. A hetek legnagyobb sikerként azt könyvelik el, hogy sikerült előzetes megállapodásra jutniuk a vámok csökkentését illetően, ami a GATT-tárgyalások uruguayi fordulójának sikeres befejezésével kecsegtet. Bili Clinton amerikai elnök a csúcstalálkozót követően találkozott Mijazava Kiicsi japán kormányfővel. Azokat a kereskedelmi problémákat vitatták meg, melyekben nem sikerült dűlőre jutni a keddi megbeszéléseken. Bár Mijazava még a tárgyalások előtt azt mondta, kész mindent megtenni a megegyezés érdekében a két ország közti kereskedelemben felmerülő problémák megoldására, Clinton elnök - jelentették megfigyelők - a záróbanketten nem tűnt valami elégedettnek. A csúcstalálkozó hivatalos befejezése után az orosz elnök is találkozott a résztvevőkkel. Még mielőtt erre sor került volna, Nakaszone Jaszuhiro volt japán miniszterelnök javasolta neki, hogy Oroszország demilitarizálja a négy vitatott Kurillsziget területét. Jelcin megígérte, hogy ezt az indítványt megvitatja az orosz kormánnyal. MEČIAR TEGNAP HALLGATOTT Először maradt el tegnap Vladimír Mečiar szokásos tízperces pénteki rádiónyilatkozata. Nem hivatalos forrásokból úgy értesültünk: állítólag a rádió igazgatója tiltotta meg a hírszerkesztőség munkatársainak, hogy interjút készítsenek a miniszterelnökkel, a parlament elnökével, valamint a DSZM képviselőivel. Legalábbis ezt állította hírforrásunk Anna Nagyovára, a kormányfő titkárságának igazgatójára hivatkozva. Viszont a hírműsor főszerkesztője cáfolta, hogy lenne ilyen tilalom. Szavai szerint a rádió igazgatója azt tartaná kívánatosnak, ha a rendszeres tízperces beszédeket ő készítené. (Ú) DEVALVÁLTÁK A SZLOVÁK KORONÁT! (Folytatás az 1. oldalról) csökkennek, csak a rosszakaróink követelik a leértékelést. A Nemzetközi Valutaalap második missziója után mérséklődnek a melldöngető nyilatkozatok. A honi pénzpolitika csinálói elismerték, túl nagy a költségvetési deficit, legalább 90 millió dollár kell a valutatartalékok megszilárdítására, a belső konvertibilitás megőrzésére. El lehet képzelni, micsoda belső vívódás után döntött így a Szlovák Nemzeti Bank s rajta keresztül a Mečiar-kabinet. Milyen fájdalmas volt felismerni, hogy a rideg tények túlságosan is makacsak, az ország háztartása s azon belül a szlovák korona nem versenyezhet a cseh gazdasággal és annak fizetőeszközével. Túl vagyunk a független Szlovákia pénzének első leértékelésén, s ezzel a devalvációs várakozások végre beteljesültek. Milyen előnnyel jár e lépés? Javul általa a fizetési mérleg, a valutatartalékok növekedhetnek, javul a hazai gazdaság exportesélye. Másrészt inflációgerjesztő hatása van, drágul a behozatal, valamint a külföldi nyersanyagokon alapuló hazai termelés. A lakosság számára ez azt jelenti, ha külföldre utazik, kevesebbet kap a koronájáért, itthon pedig többe kerül a fogyasztási elektronika, a külföldi édességek, illatszerek és még sorolhatnánk. Felmerül a kérdés: vajon elégséges-e a 10 százalékos leértékelés? Vajon a szerkezetváltás terheit nyögő szlovák gazdaság tud-e élni a devalváció nyújtotta előnyökkel? A kérdésre félig máris választ adhatunk: ha elég volna a 10 százalék, akkor ugyan minek kellene még a 20 százalékos védővám bevezetését fontolgatni? Lehet, a védővám szó szebben hangzik, mint a devalváció, ám a hatása szinte ugyanaz. Ezek után nyilvánvaló: az ország kettéválását szorgalmazók optimista jövendölései nem váltak be, a napnál is világosabb, a nemzetközi megmérettetésben csak a devalválás és a védővám eszközével tudjuk úgy-ahogy tartani magunkat. (sidó) FRICSKA A szlovákoknak, mint a Szlovák Köztársaság egyetlen államalkotó nemzetének senki által kétségbe nem vont kötelessége, hogy meghozza a nyelvi játék szabályait az etnikailag vegyes területeken, szögezi le NEM ÉR A NEVEM a Republika című, magát hivatalosan is kormánypártinak valló nem hivatalos kormánylap a tegnapi vezércikkében (a logikai bukfencekért a kormány, illetve az említett napilap főszerkesztője tartozik felelősséggel). Különös, a nemzetközi fórumokon számos szlovák politikus tagadja, hogy a nemzeti kisebbségek tagjait másodrendű állampolgárok helyzetébe kényszerítették volna, s hogy csak szlovákok lehetnének ebben az új államban államalkotó tényezők. A kormánypárt) lap vezércikke viszont a cáfolt nézeteket erősíti meg. Sőt, rátesz egy lapáttal: a szlovákok kötelessége, hogy a nyelvi játék szabályait meghatározzák. Meg kell hogy mondjam: én nem akarok játszani - legalábbis nem nyelvelösdit a szlovákokkal. Én továbbra is csak annyit, annyi jogot kívánok magamnak, amennyit a szlovákok bírnak; azt, hogy az anyanyelvemen beszélhessek, írhassak, tanulhassak... Lehet, hogy a Republikában publikáló szlovákok játszani akarnak velünk - akár nyelvelösdit. Ami pedig a játékszabályokat illeti, azt a játékot, amelyben a játszótársak közül csak az egyiknek kötelessége (joga!) meghatározni a játék szabályait, Európában nem játéknak, hanem diktátumnak, totalitarizmusnak nevezik. Az ilyen ,,játékokban'" pedig csak azzal az univerzális játékszabállyal élhetek, hogy a „játékból" kilépve kijelentem: nem ér a nevem. (fekete)