Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-10 / 158. szám, szombat

1993. JÚLIUS 10. LÚJSZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK NEM TUDNAK ROLA? Már megszoktuk, egyesek minden alkalmat kihasználnak, hogy a Ma­gyarországon élő szlovákok szerin­tük hátrányos helyzetét emlegessék. Ürügyül szolgált erre a névhaszná­latról szóló törvény elfogadása is. A parlament még határozatot is ho­zott, amelyben feladatul adta a kor­mánynak, hogy egyeztesse a magyar kabinettel a magyarországi szlová­kok névhasználatát. Pedig minden híresztelés ellenére a magyar tör­vényhozók nem feledkeztek meg er­ről a kérdésről. Az 1949. é\ý XX. törvény 68. pa­ragrafusának 2. bekezdése így ren­delkezik: „A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kol­lektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyel­vük használatát, az anyanyelvű ok­tatást, a saját nyelven való névhasz­nálat jogát." Az 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet III. fejezete 27. paragrafusának 4. pontja pedig ezt tartalmazza: „A Magyarorszá­gon élő nemzetiségiek, illetőleg nemzetiségi anyanyelvűek - a nem­zetiséghez tartozás igazolása nélkül - a nemzetiségnek megfelelő utóne­vet viselhetnek." Arról nem is be­szélve, hogy a magyar Országgyűlés ezen a héten elfogadta a kisebbségi törvényt. Csák egy telefonba került volna, hogy a kételkedők magyarázatot kapjanak, mondjuk a magyar Or­szággyűlés illetékeseitől. -r­HÚSZEZER TILTAKOZÓ ALÁÍRÁS Eddig több mint húszezer magyar nemzetiségű szülő írta alá a pedagó­gusszövetség, valamint a Csemadok petícióját, így tiltakozva az alterna­tív iskolák bevezetése ellen. Erről Lovász Gabriella, a szövetség ügy­vezető elnöke tájékoztatta a szlovák sajtóirodát. Kifejtette, az ilyen isko­latípus létrehozása felgyorsítaná a szlovákiai magyarok asszimilá­lását. PERTÖRLÉS Szlobodan Milosevics szerb köz­társasági elnök úgy döntött, hogy pertörlést rendel el a vizs­gálati fogságban levő Draskovics házaspár, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője és felesége ügyében. Az elnöki kabinet köz­leményét tegnap este a Belgrádi Televízió híradójában olvasták be. Gy. J. rslN^AROlsJ: DUNA EXPRESSZ NÉLKÜL Az előrendelések és más források alapján egyértelművé vált, hogy a nyári hónapokban csökken a cseh és más hirdetők érdeklődése a Duna Expressz iránt. Ezért a lapunkat ki­adó Vox Nova Rt. Igazgatótanács úgy döntött, hogy átmenetileg szünetel­teti a melléklet szlovákiai megjelen­tetését. Az újrakiadás lehetőségét augusztus végén mérik föl. —Ú— j OeM elektro Nagykapos NYÁRI VERSENYSZELVÉNY A SZLOVÁK PARLAMENT ÜLÉSE TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK AZ IMF AJÁNLÁSAI SZERINT Lapzárta: 22.10 (Munkatársunktól) Egy űj törvényt fogadott el, és hét teljesen különbö­ző jogszabály módosításáról döntött tegnap a szlovák parlament. A kor­mány javaslatára változtatásokat eszközöltek a költségvetésről, a szo­ciális ellátásról, a hozzáadottérték­adóról, a fogyasztói adóról, az ingat­lanadóról, a Nemzeti Biztosítóról és a foglalkoztatási alapról szóló tör­vényben. Valamennyi novella célja a költségvetési gazdálkodás kedve­zőtlen alakulásának ellensúlyozása, illetve a Nemzetközi Valutaalap azon ajánlásának teljesítése, hogy az 1993. évi költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 16 milliárd ko­ronát. A vitában az ellenzéki képviselők élesen bírálták a kormányt. Jozef Jakuš (DBP) az egészségügy áldat­lan helyzetét elemezte, Harna István (Együttélés) pedig rámutatott, hogy a tervezett intézkedések az életszín­vonal további csökkenéséhez vezet­nek. Ezért a felelősség a kormányra hárul, amelynek nyíltan fel kellene világosítania az embereket, hogy a nadrágszíjat újból összébb kell húzni. Mikuláš Dzurinda (KDM) fő­leg az adók emelését kifogásolta, mivel ez fékezőleg hat majd a ma­gánvállalkozásokra, és növeli az inf­lációt. Erre reagálva Július Tóth pénz­ügyminiszter bejelentette, hogy a megszorító intézkedések 1,4 szá­zalékkal növelik az inflációt. A kor­mány eljárását védelmező Ivan Lup­ták (DSZM) politikai döntésnek mi­nősítette a törvények módosítását. A vita után kétórás szünetet ren­deltek el, amely során a klubok egyeztették álláspontjukat. A szünet azonban több mint 3 óráig tartott - a DSZM klubülésén ugyanis várat­lanul megjelent Vladimír Mečiar kor­mányfő, és a tanácskozás elhúzó­dott. A tanácsteremből távozva Vla­dimír Mečiar elhárította az újságírók kérdéseit, de nyilván fontos problé­mákat vitattak meg, ha emiatt leállt az egész parlament munkája. (Nem nehéz kitálálni: a megbeszélés tár­gya a két órával később bejelentett devalváció lehetett.) A képviselők által jóváhagyott egyik törvénymódosítás szerint emelkedik a hozzáadottérték-adó, a szeszes ital, cigaretta és dohány esetében a fogyasztói adó, s növek­szik az ingatlanadó is. Ezután a képviselők még további két törvényt módosítottak szintén azért, hogy a kormány eleget tehes­sen az IMF ajánlásainak. A pénzügyi fegyelem megszilárdítása érdekében kiegészítették az állami vállalatról szóló törvényt. A devizatörvény no­vellája megoldja a vagyonjegyes pri­vatizáció során szerzett részvények eladását, illetve a privatizáció azon résztvevői jogainak érvényesítését, akik vagyonjegyeiket Csehország­ban fektették be. A parlament hétfőn folytatja mun­káját. -esi­RENDKÍVÜLI ÜLES - KÉRDŐJELEKKEL Jócskán elhúzódott a szlovák parla­ment 20. ülése. Először egy héttel elnapolták, aztán ezen a héten csak nyolc pontot sikerült megtárgyalni, így még hétfőn is folytatódik a tár­gyalás. Közben Ivan Gašparovič házelnök július 15-ére összehívta a 21. ülést. Ez nemtetszést váltott ki a képviselők körében, sokan már szabadságra készültek, hiszen augusztus közepén ismét munkához látnak a bizottságok, hogy előkészít­sék a szeptember elején esedékes plénumot. Miért hívták össze a rend­kívüli ülést? — kérdeztük Duka Zó­lyomi Árpádtól, az Együttélés frak­cióvezetőjétől. — A rendkívüli ülést háromnapos­ra tervezik, napirendjén néhány nem túl fontos törvény, valamint utolsó pontként a számvevőszék elnökének a megválasztása szerepel. Azért az utolsó pont, mert a jelölést 10 nappal a választás előtt kell benyújtani. A benyújtás határidejét pedig előre­hozták, tegnap lejárt, így nem is volt idő az egyeztetésre. Egyébként meg­feszített tempóban kell dolgoznunk, hogy a 20. ülés napirendjét kimerít­sük, hiszen vagy húsz pontot kell még megtárgyalni. • Találgatások folynak, vajon nem kelle-e a 21. ülés összehívásá­nak valódi okát valahol a DSZM és az SZNP koalíciós tárgyalásaiban keresni. Nem függ-c össze a kor­mány és a parlament esetleges átala­kításával? - Ez valóban csak találgatás, de arra is sor kerülhet. A koalíciós tár­gyalások zárószakaszukhoz érkez­tek. Egyre jobban kikristályosodik, hány tárcát akarnak, illetve kapnak a nemzeti pártiak. A parlamentben pedig megingott Weiss úr alelnöki posztja. Hivatalosan azonban ezek a kérdések nem szerepelnek a napi­renden. • A koalíciós tárgyalásokkal kap­csolatban Černák úr a parlament rekonstrukciójának szükségességé­ről beszélt. Ez azt jelenti, hogy a két jövendő koalíciós partner osztaná el egymás között a parlament vezető funkcióit? - A nem kormánypártok találko­zóján, amelyen még az SZNP is részt vett, hangzott el először, hogy jó lenne változásokat eszközölni a par­lament vezető szerveiben. Felvető­dött, miért nem lehetne az elnök az ellenzék képviselője, továbbá az is, hogy a funkciókat arányosan kellene elosztani, úgy, hogy valamennyi pártnak legyen alelnöke. Úgy lát­szik, ez jó ötletet adott a SZNP-nek - de most már olyan értelemben, hogy a két párt egymás közt osztaná el a funkciókat. Ez csak kárunkra lenne, ám megtehetik, mert elegen­dő szavazattöbbséggel rendelkez­nek. Meglátjuk, mi kerül napirendre az eddig bejelentett programon kívül a 15-én kezdődő tanácskozáson. CS. E. SZÁMVEVÖSZÉKÜGY A DBP NEM ÁLLTA A SZAVÁT Tegnap délben összeültek a kormányon kívüli pártok, és megegyeztek abban, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom állít jelöltet a számvevőszék elnöki posztjára Pavol Bielik személyében. Alelnökjelöltet a DBP és a magyar koalíció javasol (az utóbbi esetében Fehér Miklóst). Amint Bugár Bélától, az MKDM elnökétől megtudtuk, a DBP az ezt követő klubülésen megváltoztatta álláspontját, és úgy döntött, hogy Ľubomír Fogast jelöli az elnöki posztra, az alelnökire pedig Juraj Plesníket. A magyar koalíció ezt az eredeti megállapodás megszegésének tekinti, és úgy érzi, hogy a személyi ambíciók a közös érdekek fölé kerekedtek - mondta Bugár Béla, s megjegyezte, hogy a magyar képviselők az eredeti egyezség szerint fognak szavazni. (cs) ÉHSÉGSZTRÁJK A HATÁRON (Folytatás az 1. oldalról) szen sokat várt a határ menti területek gazdasági, turisztikai és kulturális együttműködésétől. Mivel az éhségsztrájk kilátás­ba helyezése ellenére sem érke­zett a kormány részéről semmi­lyen reagálás Nagykövesdre, Ja­kus Péter polgármester és a ha­táron túli község, Pácin polgár­mestere, Barati Attila tegnap 12 órakor a határátkelőhelyen, a le­zárt sorompók előtt elkezdte az éhségsztrájkot, s éjjel-nappal megszakítás nélkül folytatják mindaddig, míg érdemleges elő­relépés nem történik az ügyben. (—szák) HADÜZENET A MUNKANÉLKÜLISÉGNEK BEFEJEZŐDÖTT A G7 CSÚCS Tokióban tegnap befejeződött a G7­csoport az Egyesült Államok, Né­metország, Japán, Nagy-Britania, Franciaország, Olaszország és Kana­da állam- és kormányfőinek tanács­kozása. A csúcs befejeztével elfoga­dott közös nyilatkozat szerint a hét legfejlettebb ország úgy döntött, ha­dat üzen a munkanélküliségnek, hi­szen a több mint 23 millió állástalan egyszerűen elfogadhatatlan számuk­ra. Saját problémái ellenére a G7 támogatni kívánja Oroszországot és a többi volt kommunista államot a gazdasági és politikai reformok megvalósítása során. Borisz Jelcin orosz elnöknek az állami vállalatok privatizálására főleg hitelek formájá­ban 3 milliárd dolláros segélyt ígértek. A tízoldalas zárónyilatkozat in­tézkedéseket tartalmaz a világgaz­daság globális növekedésére is. Ezek keretében az Egyesült Államoknak és Kanadának meg kellene szüntet­nie az állami költségvetés deficitjét és támogatnia a takarékossági prog­ramokat. Japán pedig ígéretet tett olyan pénzügyi politikai intézkedé­sek megvalósítására, melyek célja, a kereslet állandó növekedésének biztosítása a hazai piacon. A hetek legnagyobb sikerként azt könyvelik el, hogy sikerült előzetes megállapo­dásra jutniuk a vámok csökkentését illetően, ami a GATT-tárgyalások uruguayi fordulójának sikeres befe­jezésével kecsegtet. Bili Clinton amerikai elnök a csúcstalálkozót követően találko­zott Mijazava Kiicsi japán kormány­fővel. Azokat a kereskedelmi prob­lémákat vitatták meg, melyekben nem sikerült dűlőre jutni a keddi megbeszéléseken. Bár Mijazava még a tárgyalások előtt azt mondta, kész mindent megtenni a megegyezés ér­dekében a két ország közti kereske­delemben felmerülő problémák megoldására, Clinton elnök - jelen­tették megfigyelők - a záróbanket­ten nem tűnt valami elégedettnek. A csúcstalálkozó hivatalos befeje­zése után az orosz elnök is találko­zott a résztvevőkkel. Még mielőtt erre sor került volna, Nakaszone Jaszuhiro volt japán miniszterelnök javasolta neki, hogy Oroszország de­militarizálja a négy vitatott Kurill­sziget területét. Jelcin megígérte, hogy ezt az indítványt megvitatja az orosz kormánnyal. MEČIAR TEGNAP HALLGATOTT Először maradt el tegnap Vladimír Mečiar szokásos tízperces pénteki rádiónyilatkozata. Nem hivatalos forrásokból úgy értesültünk: állító­lag a rádió igazgatója tiltotta meg a hírszerkesztőség munkatársai­nak, hogy interjút készítsenek a miniszterelnökkel, a parlament elnökével, valamint a DSZM képviselőivel. Legalábbis ezt állította hírforrásunk Anna Nagyovára, a kormányfő titkárságának igazgató­jára hivatkozva. Viszont a hírműsor főszerkesztője cáfolta, hogy lenne ilyen tilalom. Szavai szerint a rádió igazgatója azt tartaná kívánatosnak, ha a rendszeres tízperces beszédeket ő készítené. (Ú) DEVALVÁLTÁK A SZLOVÁK KORONÁT! (Folytatás az 1. oldalról) csökkennek, csak a rosszakaró­ink követelik a leértékelést. A Nemzetközi Valutaalap második missziója után mérsék­lődnek a melldöngető nyilatko­zatok. A honi pénzpolitika csi­nálói elismerték, túl nagy a költ­ségvetési deficit, legalább 90 millió dollár kell a valutatartalé­kok megszilárdítására, a belső konvertibilitás megőrzésére. El lehet képzelni, micsoda belső ví­vódás után döntött így a Szlovák Nemzeti Bank s rajta keresztül a Mečiar-kabinet. Milyen fájdal­mas volt felismerni, hogy a rideg tények túlságosan is makacsak, az ország háztartása s azon belül a szlovák korona nem verse­nyezhet a cseh gazdasággal és annak fizetőeszközével. Túl vagyunk a független Szlo­vákia pénzének első leértékelé­sén, s ezzel a devalvációs vára­kozások végre beteljesültek. Mi­lyen előnnyel jár e lépés? Javul általa a fizetési mérleg, a valuta­tartalékok növekedhetnek, javul a hazai gazdaság exportesélye. Másrészt inflációgerjesztő hatá­sa van, drágul a behozatal, vala­mint a külföldi nyersanyagokon alapuló hazai termelés. A lakos­ság számára ez azt jelenti, ha külföldre utazik, kevesebbet kap a koronájáért, itthon pedig töb­be kerül a fogyasztási elektroni­ka, a külföldi édességek, illatsze­rek és még sorolhatnánk. Felmerül a kérdés: vajon elég­séges-e a 10 százalékos leértéke­lés? Vajon a szerkezetváltás ter­heit nyögő szlovák gazdaság tud-e élni a devalváció nyújtotta előnyökkel? A kérdésre félig máris választ adhatunk: ha elég volna a 10 százalék, akkor ugyan minek kellene még a 20 százalékos védővám bevezeté­sét fontolgatni? Lehet, a védő­vám szó szebben hangzik, mint a devalváció, ám a hatása szinte ugyanaz. Ezek után nyilvánvaló: az ország kettéválását szorgal­mazók optimista jövendölései nem váltak be, a napnál is vilá­gosabb, a nemzetközi megmé­rettetésben csak a devalválás és a védővám eszközével tudjuk úgy-ahogy tartani magunkat. (sidó) FRICSKA A szlovákoknak, mint a Szlovák Köztársaság egyetlen államalkotó nemzetének senki által kétségbe nem vont kötelessége, hogy meghoz­za a nyelvi játék szabályait az etni­kailag vegyes területeken, szögezi le NEM ÉR A NEVEM a Republika című, magát hivatalosan is kormánypártinak valló nem hiva­talos kormánylap a tegnapi vezércik­kében (a logikai bukfencekért a kor­mány, illetve az említett napilap fő­szerkesztője tartozik felelősséggel). Különös, a nemzetközi fórumo­kon számos szlovák politikus tagad­ja, hogy a nemzeti kisebbségek tag­jait másodrendű állampolgárok hely­zetébe kényszerítették volna, s hogy csak szlovákok lehetnének ebben az új államban államalkotó tényezők. A kormánypárt) lap vezércikke vi­szont a cáfolt nézeteket erősíti meg. Sőt, rátesz egy lapáttal: a szlovákok kötelessége, hogy a nyelvi játék sza­bályait meghatározzák. Meg kell hogy mondjam: én nem akarok játszani - legalábbis nem nyelvelösdit a szlovákokkal. Én to­vábbra is csak annyit, annyi jogot kívánok magamnak, amennyit a szlovákok bírnak; azt, hogy az anyanyelvemen beszélhessek, írhas­sak, tanulhassak... Lehet, hogy a Republikában publikáló szlovákok játszani akarnak velünk - akár nyel­velösdit. Ami pedig a játékszabályo­kat illeti, azt a játékot, amelyben a játszótársak közül csak az egyik­nek kötelessége (joga!) meghatároz­ni a játék szabályait, Európában nem játéknak, hanem diktátumnak, tota­litarizmusnak nevezik. Az ilyen ,,já­tékokban'" pedig csak azzal az uni­verzális játékszabállyal élhetek, hogy a „játékból" kilépve kijelen­tem: nem ér a nevem. (fekete)

Next

/
Thumbnails
Contents