Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-08 / 156. szám, csütörtök

1993. JÚLIUS 8. lő/szól GAZDASÁG Csak a kiállítók számát ismerik Idén.jubilált a pozsonyi Incheba vegyipari szakkiállítás. Immár 25-ször rendezték meg a szlovák fővárosban, méghozzá új politikai körülmények között: 1989 után megszűnt a KGST államai és Finnország vegyipari cégeinek bemutatója lenni, az idén pedig már nem Csehszlovákia teljes vegyiparát prezentálta, hanem elsősorban Szlovákiáét. Ez meglátszott a résztvevők szánián - amíg 124 helyi vállalat képviseltette magát az Inchebán, addig Csehországból mindössze 75 cég érkezett. Pozsonyban ugyan több kiállítási tartanak, azonban nem túlzás, ha azt állítjuk, az Incheba közülük a legrangosabb, a legismertebb. Jaroslav Kubečka gazdasági miniszter a kiállítást megnyitó beszédében szintén az Incheba fontosságát emelte ki. A hazai vegyipar az összipari termelés 23 százalékát adja, s megközelítőleg a kivitelben is ekkora részt vállal. Az általános világgazdasági recesszió időszakában a honi ipar új piacokat, új partnereket keres. Napjainkban 11 külföldi tőkerészesedésű vegyes vállalat működik a vegy- és gyógyszeripar területén, ami távolról sem felel meg a szükségleteknek és a lehetőségeknek. Az Incheba egyik célja, hogy a kooperációknak teret adjon - hangsúlyozta a gazdasági tárca első embere. Minden kiállítás valamilyen célt tűz maga elé. A jubileumi Incheba szerette volna Közép- és Kelet-Európa vegyiparát közelebb hozni a nyugati országok vegyiparához. Egyfajta hídszerepet szántak a pozsonyi rendezvénynek, amely megkönnyíti az információk áramlását, a partnerkapcsolatok kiépítését. Másrészt teret adott az újonnan létrejött vállalatoknak, hogy bemutassák termékeiket, és szembesüljenek a világszínvonallal. Az egyhetes kiállítás végeztével bajos lenne megmondani, hány sikeres üzletet kötöttek a felek. Régebben a gazdasági minisztérium figyelemmel kísérte, mintegy megszámolta az Inchebán kötött kooperációkai, ma már azonban nem ez a gyakorlat. Ahogy Alexander Rozin, az Incheba Rt. vezérigazgatója mondta: „Csak a kiállítók számáról van pontos áttekintésünk. A sikeres üzletkötést csupán az jelzi, ha a felek mosolyogva jönnek ki a megbeszélésről. Mindössze ilyen közvetetten értesülhetünk a partnerkapcsolatok felvételéről, az üzieti titkokra különben sem vagyunk kíváncsiak". Egy kis statisztika: az Incheba '93 34 ezer négyzetméternyi területei biztosított a kiállításnak. Összesen 400 cég vett részt a rendezvényen, ebből 35 az Incheba keretei közt zajló Interbeauty '93 fodrászati, kozmetikai kiállításon. Huszonkét ország képviseltette magát, érdekesség, hogy Belgiumot Flandria reprezentálta, a vallon rész nem volt jelen. A három legnagyobb kiállító Németország, Ausztria és Magyarország volt. Magyarország az idén nagyobb területen és löbb kiállítóval vett részt, mint tavaly. A 25 magyar kiállító nemcsak az ízlésesen elrendezett tárlókban mutatta be tennékeit, hanem a különböző tájékoztatókon is. A sikeres marketing titka, hogy a fogyasztási cikkek jó részét helyben megvásárolhatják az érdeklődők. Déli szomszédunk igyekezetét siker koronázta: az AMSY Kft. palackozó-flakontöltő sorát az Arany Incheba érmével jutalmazták, s a magyar pavilon elnyerte a legesztétikusabb kiállító díját, az Incheba arany oklevelét. Alexander Rozin vezérigazgató szerint a kiállítással bebizonyították: az Incheba életképes, szükség van rá a megváltozott körülmények között is. A szervezők nem tagadták, mind a kiállítók, mind a látogatók száma a korábbi évekhez képest érezhetően megcsappant. A rendezők ezt az általános recesszióval magyarázták. A pozsonyi Művelődési és Pihenőpark már egyre kevésbé felel meg a kiállítás követelményeinek. A Duna túlpartján épülő Incheba-komplexum viszont mind a mai napig nem üzemképes, ezért a kiállítás ideiglenes helyszíne továbbra sem változik. Megint csak bebizonyosodik: semmi sem időtállóbb, mint az ideiglenes megoldás. (sidó) KÉSZPÉNZFIZETÉSI MÓDRA KÉNYSZERÜLTEK A MEZŐGAZDASÁG VÁLSÁGA - AHOGYAN A PALÁSTIAK LÁTJÁK A Palásti Mezőgazdasági Szövetkezetben az elkeseredett tiltakozási hullám után üdvözölték az öntözéssel kapcsolatos állami támogatást bár nem titkolták: a döntés sokkal korábban is megszülethetett volna. További konkrét gazdasági, pénzügyi intézkedéseket várnak a kormánytól, amelyek meghozatalára Peter Baco földművelésügyi miniszter a közelmúltban Ipolyságon járva ígéretet tett. - Számba vettünk minden lehetőséget, összes belső tartalékunkat kimerítettük - mondja Pavol Hudec, a szövetkezet elnöke. - Önköltségeinket a minimumra csökkentettük, takarékoskodunk ott is, ahol már szinte képtelenség. Az utolsókat rúgjuk. Bár az elnök erősen borúlátó szavai nem indokolatlanok, az ipolysági régió néhány más szövetkezetével szemben Paláston mégis nagyobb életkedvet tapasztaltunk. Mintha itt erősebb lenne a hit, makacsabb a ragaszkodás, mintha az emberek csak azért sem akarnák feladni. Az irodákhoz közeli gazdasági udvar is bizalmat áraszt, bejáratánál virágágyások, rend, tisztaság. A jelek szerint ez nem kis mértékben Péter Margit üzemőr érdeme. - Nincs ipar a környéken, leginkább a mezőgazdaság nyújt munkalehetőséget. Ha tönkremennénk, annak súlyos szociális következményei lennének - magyarázza, s eligazít, hol találjuk az elnöki irodái. Szerény, de kulturált környezet fogad bennünket az irodaházban, s újra csak arra a következtetésre jutunk: itt még van életkedv, még pislákol a holnapokba vetett halvány remény. Az elnöktől megtudjuk, hogy az egykori, több mint négyszáz akü'v tagot számláló egyesített szövetkezetből 1991-ben kiváltak a szemerédiek, s a taglétszám százhetvenkettőre csökkent. A megmaradtak viszont makacsul mindent meg akarnak tenni a fennmaradásért Nem adták fel a reményt noha voltak napok, amikor azt hitték-mondogatták: rajtunk már csak a csoda segít. mését szeretnénk hiánytalanul betakarítani. Oda jutottunk, hogy képtelenek vagyunk adót fizetni. Pénzügyi kapcsolatainkban arra kényszerültünk, hogy kikerüljük a bankokat. „Táskapénz-fizetési" módot vagyunk kénytelenek alkalmazni. Lépten-nyomon készpénzzel kell fizetnünk, így nehezen értékesített termékeinkért mi is az azonnali készpénzfizetést szorgalmazzuk. Sajnos, csak így tudjuk előteremteni tagjaink havonkénti bérét. Pavol Hudec (előtérben) a sztrájkbizottság ülésén érvel (Vass Gyula felvétele) A csoda pedig nem nagyon siet a palástiak segítségére, így maguknak kell a kátyúból kikecmeregniük. Pavol Hudec tovább panaszolja, hogy tavasszal egy fillér hitelt sem kaptak. - Mégis elvetettünk, és a fokozatosan beérő kultúrák terMegtudtuk, hogy a feldolgozó üzemek többsége képtelen az átvett termékekért fizetni. A lévai húsüzem és a detvai PHS nem kevesebb, mint hétmillió koronával adósa a palásti szövetkezetnek. Három hónappal ezelőtt kintlevőségeik még meghaladták tartozásaikat. Mára azonban már annyira elmérgesült a helyzet hogy tiszta adósságaik meghaladják a kétmillió koronát. Veszteségüket fokozta, hogy a túlhízott sertéseket nagyon nehezen és csak áron alul tudták értékesíteni. Nem csoda, hogy az átlagfizetés a szövetkezetben 2800 koronára csökkent, amely csupán a falusi háttér segítségével képes a szövetkezeti tagok számára valamivel a létminimum feletti életszínvonalat biztosítani. Az ipolysági régió szövetkezeteiben a mezőgazdaság válsága egyértelműen a legmarkánsabban jelentkezik. Ennek okát Pavol Hudec több körülménnyel indokolja: A hatvanas években a kis járások felszámolásával ez a körzet az új járás perifériájára került. Ide nem telepítettek ipart, szerény volt a gazdasági fejlesztés, a nagyberuházások elkerülték a régiót. A vidék egyedüli reménye az ígéretesen fejlődő mezőgazdasági termelés volt. Súlyos válságával több ezer ember szociális biztonsága ingott meg az Ipoly völgyében. Az elnök eszmefuttatása, magyarázata nyomán megértjük, munkatársaival együtt számtalanszor átgondolta a szövetkezet helyi és a mezőgazdaság, az önálló Szlovákia általános jellegű, égető problémáit. Erről győződöm meg, amikor a válság kezelésének lehetséges módjait firtatom. - Volna kiút. Sztrájkunk idején tizenkilenc pontba sűrítettük a bizonyos megoldásként is értelmezhető követeléseinket. Ezek lényege: a hitelekből eredő kamatok fizetésére adjon az állam két év halasztást. Ugyanis ilyen gazdasági helyzetben képtelenség 18-20 százalékos kamatok mellett létezni. Hasson oda a kormány, hogy megkapjuk kintlevőségeinket, s termékeinknek - legalább a holtponton való átlendülésig - garantáljon piacol. MÁZSÁR LÁSZLÓ SZLOVÉNIA VÁRJA VÁLLALKOZÓINKAT A közelmúltban Kovácspatakon megrendezett nemzetközi vállalkozói találkozó vendége volt Franc Zavodnite, a Szlovéniai Vállalkozók Szövetségének főtitkára, parlamenti képviselő, az Invest Novo mesto-i magánvállalat igazgatója. Az Iparosok Dél-szlovákiai Szövetsége és a szlovéniai dolenjskai és a Biela krajina-i Vállalkozók Társulása baráti és együtünűködési szerződést írt alá, amelyet szlovák részről Oto Kollárik elnök, szlovén megbízásból pedig Franc Zavodnik látott el kézjegyével. A megállapodással mindkét fél kötelezettséget vállalt hogy a két régió vállalkozóinak kapcsolatteremtését gazdasági együttműködését kezdeményezni és folyamatosan támogatni fogja. Ebből az alkalomból Franc Zavodni kot a szlovén-szlovák vállalkozói kapcsolatokról kérdeztük. - Az egykori Jugoszlávia szétesésével Szlovénia piacának 60 százalékát elvesztette. Ezt az űrt a lehető leggyorsabban ki akarjuk tölteni. Ezért országunk elsőrendű érdeke a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, a szoros gazdasági együttműködés megteremtése a környező országokkal. Nagyon jók és gyümölcsözőek kapcsolataink Magyarországgal. A magyar vállalkozók révén jutottunk el Szlovákiába, ahol a most aláírt megállapodással lényegében elindítottuk szorosabb kapcsolatainkat. o Mi lesz a következő lépés? - Októberben Szlovéniában fogadjuk a dél-szlovákiai vállalkozók küldöttségét. Elképzeléseink szerint akkor már tisztázhatnánk a szorosabb együttműködés lehetséges területeit, amit konkrét együttműködési megállapodásban rögzítenénk. Igyekszünk mihamarabb elérni, hogy a szlovák és szlovén magánvállalkozók egymásra találjanak. Szlovéniában magam is szorgalmazni fogom, hogy államközi megállapodás szentesítse Szlovénia és Szlovákia éledő ígéretes gazdasági kapcsolatait. o Mi segíthetné elő a szlovákszlovén gazdasági kapcsolatok fellendülését? - Hazánkban a privatizáció keretében idén az állami vagyon 40 százaléka, jövőre ugyanennyi kerül magánkézbe. Ez jó feltétel arra, hogy a magánszektor meghatározó szerepet játsszon az ország gazdasági életében. Azokat az alapvető jogszabályokat is létrehoztuk, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, hogy külföldi üzletemberek biztonságosan vállalkozhassanak nálunk. Nemzetközi szempontból az is nagyon hasznos lenne, ha a két ország között vámmentes övezet alakulhatna ki. (mázsár) Szerkesztik: a komáromi KomBit Computer Kft. szakemberei CD-technológia jeligére: Hosszabb ideje rendelkezem audio CD-lejátszóval. A tartós hangminőség zálogaként tartom nyilván a CD-lemezeket. Úgy tudom, már a számúástechnikában is alkalmazzák ezt a technológiát. Milyen felhasználói területeken kerül előtérbe a CD-technológia alkalmazása? A CD-technológiát valóban már évek óta alkalmazzák a számítástechnikában.A CD-lemezekre felvitt információk skálája azonban nem meríti ki a klasszikus CD-ről kialakult nézetet. Míg az audió CD-n mindössze hanginformációk tárolódnak, a számítástechnikában leginkább elterjedt CD-ROM (Read Only Memory csak olvasható memória) lemezekre a klasszikus hanganyag mellett inkább adat-, illetve képi információk kerülnek. Egy általános, mindenki által ismert CD-lemezre mintegy 600 MB-nyi információ (kb. 90 perc) vihető fel. E CD-lemezek lejátszásához egy, a megszokottól kissé eltérő szerkezet szükséges, ami mára már mindinkább a számítógépek standard perifériájává válik (CD-ROM mechanika). A CD-ROM mechanika a számítógépben egy 5,25" floppy mechanika helyét foglalja el, mely képes az audió CD-t is jó hangminőség mellett lejátszani. A CD-ROM lemezekre felvitt hanginformációk hallhatóvá tételéhez egy további bővítőelemre van szükség: ez az ún. hangkártya, amely már rendelkezik a megfelelő minőségű hangkimenetekkel. E kél egységgel bővített gépet nevezzük MPCnek (Multimédia PC), a felhasználói programok pedig az ún. multimédiás alkalmazások. Mára már az alkalmazások széles skálája gyakorlatilag mindenki számára elérhető, csupán pénz kérdése az egész. Címszavakban néhány nagyobb felhasználási terület: - adatbázisok (törvénytárak, szótárak) - CD-ROM applikáció; - lexikonok és enciklopédiák multimédiás feldolgozások, ahol az írt szöveget hangeffektusok is kísérik; - oktatóprogramok (pl. nyelvtanítás - a kiejtés gyakorlásával egybekövetve). Amint ebből a rövid ismertetésből is kiderült, a CD-applikációk egyre inkább teret hódítanak, sőt a technika fejlődésével újabb és újabb CD-formátumok jelennek meg. Ilyen a foto-CD (amely a családi fotóalbumot helyettesítheti kiváló képminőségben), illetve a CD-I (CD-lnteractív). A foto-CD-n levő információk megjelenítéséhez a már megismert CD-ROM olvasó elégséges. Természetesen a kapott kép minősége megfelelő (nagyobb felbontású) monitorral javítható. A CD-I egy, csak a televízióhoz csatlakoztatható külső egységet kíván. Mind a képi, mind a hanginformációk a tévén keresztüljutnak el a nézőhöz, a hangkimenethez erősítőt csatlakoztatva a hang hi-fi minőséggel szólalhat meg. PÁSZTOR ATTILA