Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-08 / 156. szám, csütörtök

AZ INCHEBA '93 HÍDSZEREPBEN Egyfajta hídszerepet szántak a pozsonyi rendezvénynek, amely megkönnyíti az információk áramlását, a partnerkapcsolatok kiépítését. Másrészt teret adott az újonnan létrejött vállalatoknak... (6. oldal) Csütörtök, 1993. július 8. i. kiadá s Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 156. szám TÖRTÉNÉSZI PATYOMKINIZMUS Ezek a tények egyértelműen cáfolják azt a blöffhadjáratot, amely azt próbálná elhitetni a mai szlováksággal, hogy a jelenlegi szlovákiai magyar régióban valaha is szlovák őslakosság élt volna. Nem élt. (8. oldal) VÄLLALKOZOPARTI KÖZLEKEDÉS A szlovákiai és a magyarországi vál­lalkozók egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tegnap Budapesten együttműködési megállapodást írt alá a Vállalkozók és Kisiparosok Pártja, valamint a szlovákiai Vállal­kozók és Iparosok Pártja. Amint azt Miloš Lukáčik, a szlovákiai politikai párt elnöke a szlovák sajtóiroda munkatársának elmondotta, a meg­állapodás meghatározza a kölcsönö­sen hasznos együttműködés konkrét területeit, s megkülönböztetett fi­gyelmet szentel a közös beruházás, vállalkozásfejlesztés kérdéskörének, az árucsere és az idegenforgalom együttes erővel történő fellendíté­sének. VÉGREELDÖLT : NEM LESZ JÁNOŠ A JÁNOS EGYNAPOS VITA UTÁN MEGSZÜLETETT A NÉVHASZNÁLATRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (Munkatársainktól) Mit sem ért a szlovák parlament politikai grémiu­mában született megállapodás. Az egyes pártok frakcióvezetőiből álló testület ugyanis megállapodott, hogy támogatni fogják a név­használatról szóló törvénytervezetet, amelynek tárgyalását egy hete félbeszakították. Ennek ellenére tegnap új módo­sító javaslatok hangzottak el a törvény vitájában, méghozzá olyanok, amelyek alapjában megváltoztatnák a törvény filo­zófiáját. Konkrétan Eva Barto­šová (független) azt indítvá­nyozta, hogy a neveket csak „a hivatalosan kodifikált alakban" írják be, ami lényegében a mai gyakorlat visszaállítását jelente­né. Viliam Sojka (SZNP) is ha­sonló értelmű javaslatot tett - szerinte a névhasználatban ér­vényesíteni kell a szlovák helyesírási szabályokat. Ellenez­te Peter Brňák (független) javas­latát, aki szerint a nők számára nem kell kötelezővé tenni az -ová végződés használatát. Ivan Hudec (független) a kérdés fon­tosságát azzal a félresikerült pél­dával próbálta alátámasztani, hogy felvetette, vajon hogyan írják majd a betelepült kínaiak nevét, mivel ő úgy tudja, hogy Magyarországon ez már ma is gondot okoz. Szavaira először Zselenák Jó­zsef (DBP) reagált. Kikérte ma­gának, hogy párhuzamot vonja­nak az őshonos nemzetiségek és a bevándorló távolkeletiek név­használata között. A vitában egyébként ő állt ki a leghatáro­zottabban a kisebbségek jogai (Folytatás a 2. oldalon) SZTRÁJKSZÜNIDŐ ORVOSIKNÁL A Szlovákiai Orvosi Ka­mara elnöksége úgy dön­tött, szeptember elsejéig .szüneteltetik a „sztrájk az egészségért" elnevezésű akciójukat. A kamara to­vábbra is kitart az egész­ségügy pénzügyi és sze­mélyi problémáinak meg­oldására 1993. június 17-én a parlament egész­ségügyi és szociális bizott­sága elé terj esztett állás­foglalása mellett. Mint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, Ipolyságon valószínűleg július 3-án a mintegy 360 sírkő közül 125-öt ledöntöttek, s 15 sírkövön erőszak nyomai láthatók. A zsidó temetőben történtekkel kapcsolatban állásfoglalást adott ki Michal Kováč, a Szlovák Köztársaság elnöke. Ebben hangsúlyozta, hogy az ipolysági esetet fiatalok meggondolatlan cselekedetének tekinti, és nem antiszemita megnyilvánulásnak. Ennek ellenére elítélendő cselekedetről van szó, hiszen az elhunytak nyughelyének ilyetén való meggyalázása egyetlen civilizált társadalomban sem tűrhető el. így Szlovákiában sem tolerálhatjuk az effajta cselekedeteket. G7-CSÚCS: NEM CSAK A POMPA NAGY MEGÁLLAPODÁS A VÁMCSÖKKENTÉSEKRŐL A The Independent című tekin­télyes brit napilap a Tokióban megnyíló G7 csúcstalálkozót egy bíráló cikkel „köszöntötte", azt írva: csak a pompa nagy, a vár­ható eredmények viszont gyen­gék. A vendéglátó országban akadtak erők, amely sokkal ke­ményebben tiltakoztak a szuper­csúcs ellen: a rendőrség vélemé­nye szerint a csúcsot ellenző ra­dikálisok robbantottak helyi idő szerint hajnali 5 órakor Oszaká­ban egy épülőfélben lévő köz­épületben. Gyakorlatilag ugyan­ebben az időben egy nagy füst­bomba robbant a Tokiótól dél­nyugatra fekvő amerikai katonai támaszponton. Szerencsére egyik esetben sem örtént sé­rülés. ,, , , (Folytatás a 2. oldalon) UJSZO •INFORMÁCIÓ A MAGYAR-SZLOVÁK HATÁRON JÓ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A múlt hét péntekén fejeződött be Pozsonyban a magyar és a szlovák határvédelmi megbízottak tanácskozása. Az SZK rendőri testületének szóvi­vőjétől, Jaroslav Piláttól kérdeztük, mire jutottak a megbízottak a találkozón. - A két partner a határvédelem fejlesztésének eredményeiről, a ha­tárforgalomról és a határvédelmi előírások betartásáról tárgyalt. Meg­állapították, hogy a volt Szovjet­unió, Jugoszlávia, Románia és más kelet-európai államok felől egyre erősödő bevándorlási hullám ellené­re a szlovák-magyar határon jó az együttműködés. Külön figyelmet szenteltek a határsértéseknek, és egy szakbizottság tevékenységének beindítását kezdeményezték, amely­nek feladata a határon való együtt­működés rendszerének kidolgozása lesz. Együtt kívánnak működni a szervezett bűnözés, a csempé­szés stb. megelőzésében. Az 1992. évben a szlovák-magyar határt 19,9 millió személy és 5,5 millió jármű lépte át. - Szó esett olyan konkrétumok­ról, hogy pl. melyik határátkelőhe­lyen milyen változások állnának be? - Nem, most csak általános kérdé­sekről volt szó, itt az alapelvekben egyeztek meg, a konkrét dolgokról egész sor kisebb kétoldalú megbe­szélésen döntenek majd. - Az említett szakbizottság mikor­ra dolgozná ki az együttműködési szerződést? - Pontos dátum nem határozható meg, ez majd több egymást követő megbeszélésen alakul ki. A szerző­dés lényege, hogy mindkét fél mega­kadályozza az egyik országból a má­sikba történő illegális bevándorlást. Ezt nem a határőrség létszámának növelésével, hanem munkájuk minő­ségi javításával kívánják elérni, (gl) IGAZSAGOT SZOLGÁLTATNI A KARVALLOTTAKNAK BESZÉLGETÉS A BENEŠI DEKRÉTUMOK SZEREPÉRŐL Az elmúlt napokban, amikor döntés született Szlovákiának az Európa Tanácsba történő felvételéről, a szlovákiai és a magyaror­szági közérdeklődés előterébe kerültek a második világháború utáni beneši elnöki dekrétumok. Václav Havel cseh és Michal Kováč szlovák köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy a hatálytalanítá­suk iránti kérelemnek nem lehet helyt adni. A mindennapok embere alighanem kissé tanácstalanul áll az egész kérdéssel és a vele kapcsolatos kijelentésekkel szemben. Vajon milyen történelmi és politikai összefüggések húzódnak meg a szóban forgó probléma feszegetése mögött. Erről kérdeztük dr. Popély Gyula történészt, a Magyar Néppárt elnökét és dr. Janics Kálmánt, aki a Hontalanság évei című 1979-ben Münchenben, Illyés Gyula előszavával megje­lent monográfiájában először tárta fel kendőzetlenül és kellő mélységben a szlovákiai magyarság 1945-48 közötti viszontagsá­gait. hivatott parlament, elnöki dekrétu­mokkal, illetve elnöki alkot­mánydekrétumokkal kormányozta az országot. Az év végéig majd száz elnöki dekrétum született, s ezek zöme bennünket, magyarokat egyál­talán nem érint, az állam működőké­pességét szolgálta. Jó néhány vi­szont egyenesen a szlovákiai ma­gyarság felszámolására irányuló diszkrimináló intézkedéseket tartal­mazott. Így például a 33/1945-ös kimondta, hogy, a csehszlovák ál­lampolgárságot elveszti minden né­met és magyar nemzetiségű lakos, a 108/1945-ös számú dekrétum pe­dig a vagyoni elkobzásról döntött. (Folytatás a 8. oldalon) A dekrétumok születési „terheltsége" • A szlovákiai magyarság fiata­labb nemzedékeinek tudatában a dekrétum fogalmához, a szlo­vák nyelvi közvetítés folytán is alighanem a kinevezési okmány képzete társul. Az idősebbek kö­rében viszont keserű emlékek fakadnak fel. Mit is jelentettek annak idején a beneši elnöki dek­rétumok? - P. Gy.: Megítélésem szerint még a közelmúlt történelme iránt érdeklődő emberek között is olyas­fajta meggyőződés él, hogy Beneš köztársasági elnök kiadott talán egy, vagy néhány dekrétumot, mely nem tartalmazott mást, mint a csehszlo­vákiai németek és magyarok jog­fosztását. Nos, az elképzelés kissé téves. Beneš köztársasági elnök 1945 folyamán, amikor még nem működött a törvények szentesítésére Dr. Popély Gyula Dr. Janics Kálmán DÉLSZLÁV VALSAG FOKOZÓDÓ BIZONYTALANSÁG Szerbia legfelsőbb Bíróságának azon döntése, hogy Draskovics ellenzéki vezető továbbra is bör­tönben marad, élénk reagáláso­kat váltott ki országszerte. A Szerb Liberális Párt és Szerbia Polgári Szövetsége az elsők kö­zött ítélte el a bíróságnak „min­den jogi, erkölcsi, humanitárius és politikai alapot nélkülöző" rideg döntését, s "közösen apel­lálnak, hogy a demokratikus szerb ellenzéknek ebben rendkí­vül kiélezett helyzetben együt­tesen kell cselekednie. Felemelte szavát az egyik legtekintélye­sebb politikus, Vojiszlav Kostu­nica, a Szerbiai Demokrata Párt vezetője, aki szerint Draskovics tragédiája egyben az ellenzék tragédiája s mindebből csak azok húznak hasznot, akik a mélybe akarják rántani az or­szágot. A fogva tartott ellenzéki vezető szabadon bocsátása érde­kében Moszkva jegyzéket jutta­tott el Belgrádba, s ugyanezt tette Románia is, mondván: (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents