Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-31 / 176. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓi 1993. JÚLIUS 31. JOZEF M0RAVČÍK „RELATIVITÁSELMÉLETE" Jozef Moravčík tegnap pozsonyi sajtóértekezletén számolt be kétna­pos párizsi látogatásáról, tárgyalásairól a 24 országot tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) elnöké­vel; Jean Claude Paye-jal, valamint a francia szenátus elnökével, René Monoryval. A szlovák külügyminiszter el­mondta, francia kollégájával, Alain Juppével átfogó megbe­széléseket folytatott, amelyeken 3 fő témakörre összpontosítot­ták figyelmüket. Elsősorban a kétoldalú, kérdésekre, ezen be­lül a gazdasági együttműködés­re, amelynek bővítése nemcsak Szlovákiának, hanem Franciaor­szágnak is érdeke. Párizs ugyan­is a jövőben nagyobb mértékben kívánna bekapcsolódni az itteni gazdasági életbe és a privatizá­ciós folyamatba - ehhez pedig Szlovákia jó feltételeket szeret­ne teremteni. Juppé ugyancsak érdeklődést tanúsított Szlovákia és a szomszédos országok közöt­ti viszony iránt, így Moravčík­nak lehetősége nyílt arra, hogy tájékoztasson a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásáról. A legtöbb időt a biztonságpo­litikának szentelték — mondotta a külügyminiszter —, hiszen Franciaország napjainkban épp ezen a téren tett kezdeményezé­seket, mondván: a jelenlegi eu­rópai biztonsági helyzet eléggé kritikus, ugyan újakkal nem kell helyettesíteni a meglevő rend­szereket, de ezeknek minden­képp igazodniuk kell a jelenlegi problémákhoz. Ezzel összefüg­gésben esett említés a Balladour­tervről, amely — mint Moravčík mondotta - felvázolja a problé­mákat, ezen túlmenően megol­dási javaslatokat tartalmaz. Fon­tos részét képezi a nemzeti ki­sebbségek kérdése, illetve ennek a problémakörnek a megoldása, amely szorosan összefügg a ha­tárkérdéssel. Ami a megoldás módszereit illeti, a nemzeti ki­sebbségek kollektív jogai mellett az individuális jogok állnak az előtérben. Párizsban Moravčík igyekezett rámutatni a szlová­kiai sajátosságokra, vagyis - mint mondotta — arra, hogy Szlovákiában nem léteznek olyan területek, ahol kizárólag egy nemzetiség polgárai alkotják a lakosságot. Ez pedig szerinte „nagymértékben relativizálja a kollektív jogok elismerését". „Visszatérve" Párizsba, a francia terv a kétoldalú tárgya­lásokra helyezi a hangsúlyt, míg Szlovákia, mint már többször kifejtette, a bilaterális és a multi­laterális szintek kombinációját tartja célszerűnek. Ki kell dol­gozni a kisebbségek alapvető jo­gait rögzítő chartát, amely aztán alapul szolgálhatna a kétoldalú tárgyalásokhoz. Úgy tűnik, tisztázódtak a ma­gyar-szlovák alapszerződés kö­rüli félreértések is: augusztus 18-án vagy 19-én Pozsonyban találkoznak először a szakértői munkacsoport tagjai, hogy meg­kezdjék a tárgyalásokat a doku­mentumról. Ami a toloncszerző­déseket illeti, Szlovákia Len­gyelországgal írt alá ilyen szer­ződést, Ukrajnával parafálta a megállapodást, s Magyaror­szággal most készíti elő - tájé­koztatott végezetül a szlovák diplomácia vezetője. (urbán) SALZBURG MIÉRT HIÁNYZOTT MICHAL KOVÁČ? Pozsonyban zokon vették, hogy Michal Kováč köztár­sasági elnök nem kapott meghívást a Salzburgi ünnepsé­gek múlt szombati megnyitására. Thomas Klestil oszt­rák elnök azonban emiatt nem lát okot az elkeseredésre - nyilatkozta az államfő sajtószóvivője az APA hírügy­nökségnek. Egyáltalán nem arról van szó, hogy megfe­ledkeztek Szlovákiáról. Ám abban az időben, amikor a meghívókat szétküldték, még nem létezett az önálló Szlovákia. Természetesen, a következő nem hivatalos elnöki találkozókra immár a szlovák államfőt is meghívják, mondotta Klestil Salzburgban. Erre pedig legközelebb a cseh fővárosban kerül sor a Prágai tavasz megnyitó ünnepségén. Az elnöki szóvivő arról is beszámolt, hogy Göncz Árpád Salzburgban nyilvánosan garantálta a szlovák­magyar határok állandóságát. CHRISTOPHER ELŐBB KÖZVETÍT - KÉSŐBB UTAZIK a támadások során, jelentette a helyi rendőrség. Közben Warren Christopher amerikai külügyminiszter a liba­noni tűzszünet érdekében köz­vetít az ellenséges felek között. A külügyi szóvivő arról számolt be, hogy Christopher nyomást próbál gyakorolni Tel Avivra, amely azonban egyelőre hajtha­tatlannak bizonyul. Mint ismere­tes, az amerikai diplomácia ve­zetője a Közel-Keletre készül, ám az eredeti tervekkel ellentét­ben nem szombaton, hanem csak hétfőn utazik a térségbe. Ezt tegnap Amr Musza,egyipto­mi külügyminiszter közölte mi­előtt Damaszkuszba indult. Itt ülnek össze az Arab Liga képvi­selői, hogy megvitassák a libano­ni helyzetet. FIDESZ NARANCS NÉLKÜL? A Magyar Narancs tegnap meg­jelent számában a hetilap két vezető munkatársa is terjedel­mes cikkben foglalkozik a szer­kesztőség és a Fidesz viszonyá­val. Az írásokból kiderül: a MaNcs nem kívánja követni a párt politikai fordulatait. Más lapokban is jelentek meg olyan nyilatkozatok, cikkek, amelyek a szerkesztőség és a párt civódá­sára utaltak. Egyebek közt arról folyt a vita, hogy a narancsos emblémát a párt adta-e a lapnak, vagy a hetilap a pártnak. A legújabb lapszámban Bozó­ki András megírja: „akik a na­rancsot szerkesztik, nehezen tudnak azonosulni azzal, hogy a Fidesz kétértelmű, lebegteté­ses politikát folytat az MDF-fel szemben, amelynek még a libe­rálisnak nevezett szárnya is aktí­van közreműködött a közszolgá­lati újságírás függetlenségének felszámolásában. Nem tudták el­fogadni, hogy a Fidesz egyes politikusai Antall Józsefet tekin­tik politikai példaképüknek. Egy másik cikk hasonló értelemben elemzi a Fidesz viszonyát az értelmiséghez. Sükösd Miklós szerint a székházbotrány miatt a pártot elhagyó szimpatizánsok jelentős része magasan kvalifi­kált értelmiségi - s nem véletle­nül. A szociológus szerző leszö­gezi: a botrány miatti népszerű­ségcsökkenés nem a szocialisták mesterkedéseinek tulajdonítha­tó, ahogy a Fidesz-vezetők az ügyet láttatni akarták, hanem a dolgukat tevő médiáknak és a volt rokonszenvezők erkölcsi ítéletének. Mind a két írás figyel­meztet arra, hogy a Fidesz szakí­tott korábbi radikális és alterna­tív vonásaival. ÚJABB KILÉPÉS AZ MDF-BÖL Levélben közölte az MDF veze­tőségével Kiss Gy. Csaba, a Kö­zép-Európa Intézet igazgatója, hogy kilép a kormánykoalíció legerősebb pártjából. A neves irodalomtörténész a párttá ala­kuláskor az MDF alelnöke volt, majd 1990 végén lemondott. Ki­lépését az Új Magyarországnak azzal indokolta, hogy az MDF már nem az az MDF, amelynek egyik alapítója volt. Az országos elnökség levélben köszönte meg a munkáját. A kilépésről hírt adott a szlovákiai Národná ob­roda, hangsúlyozva, hogy Kiss Gy. Csaba neve jólismert a szlo­vákiai szakmai körökben is. Több, a szlovák-magyar kapcso­latokkal, így például Madách Imre szlovák nyelvű közszerep­lésével foglalkozó tanulmányt írt. (k-s) MAGYAR KÜLKERESKEDELEM KEDVEZŐTLEN MÉRLEG Mintegy kétmilliárd dollár értékű bruttó s 1,368 milliárd dollár nettó értékű passzívummal zárult az idei első félévben a magyar külkeres­kedelem mérlege. A tavalyi év első feléhez mérve a magyar külkereskedelem 27 százalékkal esett vissza, míg a behozatal hat százalékkal emelkedett. Az említett adatokat Kádár Béla, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok minisztere ismertette újságírókkal buda­pesti sajtótájékoztatóján. A miniszter leszögezte: a külke­reskedelemben tovább folyta­tódnak az elmúlt hat hónapban a kedvezőtlen folyamatok, ame­lyek tavaly ősszel kezdődtek. A magyar kivitel abszolút értéke az első félévben 3,8 milliárd dol­lárt tett ki, míg a behozatalé 5,8 milliárd dollárt. Az export csök­kenésének okai közt említette a miniszter, hogy a magyar kivi­tel 60 százaléka olyan országok­ba megy - például Németország, Ausztria, Olaszország-amelyek valutái átlagosan mintegy 17 százalékkal leértékelődtek a dollárhoz képest az említett időszakban. Az aszály miatt az agrárexportban mintegy 39 szá­zalékos visszaesés, tehát kb. 500 millió dolláros csökkenés kelet­kezett. A fogyasztási cikkek ki­vitele 37 százalékkal csökkent. Ezt Kádár Béla már a nyugat­európai recesszió hatásának, va­lamint annak tulajdonította, hogy a magyar munkaerő drá­gább, mint a konkurens cseh vagy a lengyel munkaerő. A mi­niszter beismerte, hogy a gon­dokban nagy szerepet játszik az exportfinanszírozás tisztázatlan­sága is, s a magyar gazdaság más felgyülemlő bajai is. A kedvezőtlenül alakuló ke­reskedelmi mérleg hatását rész­ben enyhíti, hogy a tőkekapcso­latok területén továbbra is aránylag sikeres Magyarország. Az első félévben Magyarorszá­gon befektetett tőke értéke a statisztikai hivatal adatai sze­rint elérte a 700 millió dollárt. Ez mutatja, hogy nem csök­kent a külföldi befektetők bizal­ma Magyarország iránt. Kádár véleménye szerint az ország külkereskedelmének eredményei jövőre javulhatnak, miután a Nyugat-Európát sújtó recesszió várhatóan véget ér. A javulást elősegíthetik továbbá azok az egyezmények is, melye­ket Magyarország a visegrádi csoport más országaival, illetve az EFTA-tagországokkal kötött. KOKES JÁNOS, Budapest NÉHÁHY SORBAN H oszokava Morihirót jelölte a hét japán ellenzéki pártot tömörítő koalíció a miniszterel­nöki tisztségre. Az arisztokrata benyomást keltő, megnyerő kül­sejű 55 éves politikus azzal vált ismertté a japán közéletben, hogy a közelmúltban megalapí­totta a Japán Új Pártot, ezt meg­előzően az eddig 40 éven át kormányzó, ám a két héttel eze­lőtti parlamenti választásokon leszerepelt Liberális Demokrata Párt tagja volt. L eonyid Kravcsuk ukrán ál­lamfő tegnap kijelentette, hogy az USA és Oroszország nyomása ellenére a kijevi parla­mentben még nem ratifikált START I hadászati fegyverzet­korlátozási szerződés nem tesz említést az ukrán területen lévő többrobbanófejes 46 SS-24-es stratégiai nukleáris rakétáról. Kravcsuk szerint országa terüle­tén 176 olyan hadászati atom­fegyver van, amelyet a felbom­lott Szovjetuniótól örököltek. Az ukrán elnök úgy véli, hogy a START-2 szerződésbe bele nem foglalt 46 darab SS-24-es rakéta sorsát egy újabb hármas amerikai-ukrán szerződésben kellene rögzíteni. A zerbajdzsán parlamentje úgy döntött, hogy augusz­tus 28-ra referendumot írnak ki, amelyen eldőlne, hogy a Baku­ból két hónappal ezelőtt elmene­kült Abulfaz Elcsibej államfő él­vezi-e a lakosság bizalmát. A Reuter a hírhez hozzáfűzte: a népszavazás kiírásának oka abban keresendő, hogy Elcsibej visszautasítja a parlament dönté­sét, mellyel az elnöki jogkörrel az ország egykori kommunista vezetőjét, Gejdar Alijevet ru­házta fel. Elcsibej egyébként je­lenleg szűkebb hazájában, a na­hicsevani térségben tartózkodik. M ost mellett a cseh rendőrség 26 kilogramm Semtex robbanóanyagot foglalt le. A Semtexet egy családi ház gará­zsában fedezték fel egy kölcsön­zött autóban, s az ott-tartózkodó három férfit azonnal letartóztat­ták. Egyikük azt vallotta, hogy a robbanószerhez munkahelyén jutott hozzá, s az volt a szándé­ka, hogy jó pénzért eladja. Az év eleje óta a cseh rendőrség ezúttal 17. alkalommal foglalt le nagyobb mennyiségű Semtexet. R ománia egyelőre nem kapja meg a Világbanktól a re­mélt 187 millió dolláros hitelt, mivel a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet nem lát garanciákat arra, hogy a gazda­sági reform folytatódni fog. A Világbank szóvivője közölte, hogy a hitel folyósítását bizony­talan időre elhalasztották, s ké­sőbb a bank újabb missziója Ro­mániába utazik, hogy tájékozód­jon a reform előrehaladásáról. A kölcsönt Romániának egyéb­ként a gazdasági szerkezetváltás támogatására folyósítanák. J ohn Major konzervatív pártját tegnap újabb vereség érte, amikor jelöltjük a konzervatívok hagyományos bástyájának szá­mító dél-angliai Christchurchben elvesztette a pótválasztást a li­berális jelölt ellenében. E vere­ség nyomán az alsóházban a konzervatívok mindössze 17 mandátumos többséggel rendel­keznek. K entuckyban a helyi egyetemi kórházban meghalt a ked­den műtéttel szétválasztott két­hónapos sziámi ikrek egyike, egy kislány. Az orvosok jelenté­sek szerint számoltak azzal az eshetőséggel, hogy az ikerpár gyengébbik tagja nem éli túl a műtétet. Személy- és tehergépkocsik százai árasztják el a Bejrútba vezető szidoni autópályát: dél-libanoniak menekülnek az izraeli támadások elől. Tegnapra virradó éjszaka Liba­nonból 50 Katyusát lőttek ki ismét észak-izraeli területekre - tájékoztattak a térségből kü­lönböző hírforrások. Izraeli je­lentések szerint még csütörtökön este öt rakéta csapódott be Ga­lileába, aminek következtében két polgári személy megsebe­sült. A rakétákat az Irán-párti Hezbollah által elfoglalt terüle­tekről lőtték ki. A biztonsági övezetben lévő Mardzsaúnból, az izraeli hadse­reg főhadiszállásáról származó információk szerint az izraeli tü­zérség egész éjszaka több hul­lámban lőtte az ellenséges terü­leteket, a vadászbombázók és a helikopterek pedig szünet nél­kül köröztek Dél-Libanon felett. Eddig 114 személy vesztette éle­tét és 426-an sebesültek meg

Next

/
Thumbnails
Contents