Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-29 / 174. szám, csütörtök

1993. JÚLIUS 29. LÚJSZÓI MOZAIK MEGINT A ZSEBÜNKBE NYÚLNAK Amint arról tegnapi számunkban tudósítottunk, a kormány a szociális szférát érintő öt törvényjavaslat közül négyet jóváhagyott. Tette pedig ezt annak ellenére, hogy a háromoldalú érdekegyeztető tanács múlt heti ülésén a szakszervezetek nem értettek egyet a javaslatokkal. A kérdéssel kapcsolatban Oľga Keltošová miniszter már régebben nyújtott be törvényjavaslatokat, azokat azonban a Nemzetközi Valutaalap restriktív javaslatai miatt át kellett dolgozni, hogy a szociális szférán (is) spóroljanak. Igaz, a javaslat csak a parlament jóváhagyása után jut törvényerőre, de nem árt tudni, hogy ha megszavazzák, hogyan érinti majd az állampolgár pénztárcáját: amennyiben a nyugdíjas a nyugdíján kívül havonta 2200 koronánál többet keres, elveszíti nyugdíját; családi pótlékot csak azok a családok kaphatnak, amelyek havi bevétele nem éri el a meghatározott havi maximumot, ami kéttagú család esetében 9150, háromtagú család esetében 13 200, négy- és többtagú család esetében pedig 16 800 korona, ugyanakkor a családi pótlékra jogosult gyermek felső korhatára 26 évről 25 évre csökken; a szülői (volt anyasági) segélyt a létminimum legközelebbi határérték-szabályozásáig 140 koronával emelnék, ugyanakkor az állami kompenzálási segélyt eltörölnék, úgyhogy a családi bevétel változatlan maradna. (g|) HOFBAUER SAJÁTSÁGOS VÉLEKEDÉSE FEJŰNK FÖLE - SAJÁT TETŐT VILLÁMINTERJÚ AIĹ PALÓC NAPOK ELÉ Augusztus 13—15-én zajlanak Füleken a Palóc Napok rendezvényei. A műsorról Mázik Istvánt, a városi művelődési központ igazgatóját, az egyik szervezőt kérdeztük: — A hetvenes években vált hagyománnyá Füleken a magyar dolgozók területi népművészeti fesztiválja, melyet kétévente rendeztek meg. Ez volt a Palóc Napok előzménye. A Palóc Napokat először két "évvel ezelőtt tartottuk meg. A rendezvénysorozat augusztus 13-án, pénteken délután 6 órakor kezdődik: amikor is fényképkiállítás nyílik a füleki várban — a vár történetéről. Másnap, szombaton délután 5 órakor újabb kiállítást nyitunk, ezúttal a városi művelődési központban. Ezen Jacsmenyík József képzőművész mutatkozik be a nagyközönségnek. Fél órával később a füleki Zsibongó gyermekszínház lép ugyanitt színpadra, este hét órakor pedig a Zsákszínház tart előadást. Schwajda György Csoda című darabját mutatják be. Fél tíztől szabadtéri diszkóban szórakozhatnak majd a fiatalok, melyet a VMK, azaz a Vigadó udvarán rendezünk meg. A diszkóra 20 koronás belépőt szedünk, egyébként a többi szombati műsorra a belépési díj összegét a közönség belátására bízzuk. A Palóc Napokat a hagyományos füleki Boldogasszony-napi búcsú idején rendezzük meg, így vasárnap délelőtt sor kerül az ünnepi körmenetre és a szentmisére is. A körmenet után a katolikus templomban a füleki férfi énekkar ad koncertet. Vasárnap délután 14 órakor a füleki fúvószenekar játszik a várudvaron. A fő műsor 15 órakor kezdődik a vár tövében felállított színpadon. A műsorban fellépnek a füleki és a környékbeli együttesek és szólisták. Többek között a fülekpüspöki Palóc táncegyüttes, a losonci magyar alapiskola énekkara, Agócs Sándor, Balgó Veroni, Takács Katalin szólisták. Este 9 órakor Boney M-slágerek magyarul címmel a Neoton zenészei szórakoztatják majd a fiatalokat. A vasárnapi, 25 koronás belépőjegyek tulajdonosai között értékes nyereményeket sorsolunk ki. • Kik szervezik és támogatják a rendezvényt? — Intézményünkön, a füleki VMK-n kívül a Csemadok losonci területi választmánya, illetve füleki alapszervezete, társrendezőink pedig a regionális művelődési központ és a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara járási szervezete. Támogatóink között pedig több alapítvány és magánvállalkozó is szerepel, (klinko) ŐRZÖÜ ZÖLDHATÁR Martin Fendrych cseh belügyminiszter-helyettes szerint a harmadik országokból érkező polgárok ellenőrzéséről szóló cseh -szlovák határszerződés függelékének jóváhagyásából arra kell következtetni, hogy a cseh félnek - amely immáron ellenőrzi a harmadik országokból érkezett személyek útleveleit — őriznie kell a zöldhatárt is. Hogy erre mikortól lehet számítani, Fendrych nem részletezte - tájékoztatott tegnapi számában a Mladá fronta Dnes. A lap szerint csak annyit mondott, hogy a cseh-szlovák határt legkésőbb az év végéig úgy kellene őrizni, mint a többit. (Munkatársunktól) — A vasút jelenlegi áldatlan helyzete nem 1993. január 1-jének, Csehszlovákia kettéválasztásának következménye, hanem annak, hogy a közös kasszából a szlovákiai vasút fejlesztésére lényegesen kevesebb jutott, mint amennyit a vasút Szlovákia területén kitermelt - jegyezte meg Roman Hofbauer közlekedési miniszter a DSZM tegnapi sajtótájékoztatóján annak apropóján, hogy a DBP kedden rámutatott: ha a vasút nem kap azonnal pénzt, úgy lehetséges, hogy szeptemberre megbénul. Hofbauer szerint a DBP semmi újat nem mondott, s így fogalmazott: biztosan az általa készített jelentésekből ollóztak Weissék. Ez volt egyébként az egyetlen konkrét válasz a minisztertől, aki a sajtótájékoztatón a DSZM alelnökeként vett részt. Roman Hofbauer nem tudta, akarta megítélni, hogy Vladimír Mečiar konfrontációs hangnemet használt-e (nemcsak Cernákékkal); jó lenne-e, ha az SZNP szombaton menesztené Ľudovít Černákot a párt éléről; mi lesz, ha nem AHOGY ÉN LÁTOM egyeznek meg a koalíció létrehozásáról; az üres miniszteri posztokra csak DSZM jelöltek kerülhetnek-e, vagy valaki más is... A legilletékesebbek hiányoztak a tájékoztatóról. Hofbauer magyarázata szerint Pozsonyon kívül vannak, illetve voltak. A továbbiakban cáfolta, hogy a kormány a kedden elfogadott intézkedésével korlátozná a nyugdíjasok lehetőségét, hogy munkaviszonyban legyenek. Majd úgy nyilatkozott: amikor az országban 300 ezer munkanélküli van, akkor nem logikus támogatni a nyugdíjasokat abban, hogy munkát vállaljanak. Hogy ez nincs teljesen összhangban az emberi jogokkal? Erre a kérdésre a miniszter megjegyezte, az sem logikus, hogy ilyen helyzetben a nyugdíjasok bért és nyugdíjat is kapjanak. Nem adott túl határozott választ arra a kérdésre: számolt-e a kormány azzal, hogy bizonyos áremelkedés esetén a nyugdíjakat valorizálni kell, illetve telik-e majd erre a költségvetésből. G. A. (Folytatás az 1. oldalról) juk is megoldódott. Jó tudni: ha kérik a tulajdon átruházását, a szövetkezet két éven belül köteles azt végrehajtani. • A törvény elsősorban a községi, korábban állami tulajdonban levő lakásokról rendelkezik. A lakásszövetkezetek mégis várták, sürgették elfogadását. .. - Számunkra nagyon fontos, hogy a törvény értelmében rendezhetők a szövetkezeti házak telkei. Erre ugyanis a transzformációs törvény nem tért ki. A telkek többségét korábban a szövetkezeteknek tartós használatba adták, de voltak rendezetlen telekügyek is, most ezek elintéződhetnek. Lényegesnek tartom, hogy a házak igazgatása is egyértelművé válik, hisz a törvény részletesen rendelkezik a lakók, pontosabban a tulajdonosok kötelességeiről. Az sem elhanyagolható tényező, hogy tisztázódott: a lakást csak akkor lehet eladni harmadik személynek, ha a bérlő hat hónapon át nem fizeti a lakbért. • Ezek szerint jó a törvény. Minden, a lakással kapcsolatban felmerülő kérdésre választ találunk benne? - A kétségtelen pozitívumai mellett, sajnos, vannak benne alkotmányellenes rendelkezések is. A szövetkezetektől erőszakkal veszik el a szövetkezeti vagyont, ugyanis, ha a jelenlegi lakáshasználó kéri a lakása tulajdonjogának átruházását, a szövetkezet köteles eleget tenni kérelmének. A másik pedig: a községi lakások árait megszabja. Milyen jogon avatkozik ebbe? Hogyan határozhatja meg a törvény valaki vagyonának az értékét? Az alkotmány mindenkinek egyformán szavatolja a tulajdonjog védelmét, sérthetetlenségét. Bízom benne, hogy ezekhez a kérdésekhez a kormány és a parlament visszatér, és a törvény módosításával kiküszöböli az említett alkotmányellenes részeket. • A szövetkezetekben már megkezdték a lakások eladását? - Igen, eddig már több mint ezer lakás tulajdonviszonyát rendezték Szlovákia-szerte, és folyamatosan intézik az ügyeket. A törvény hatályba lépése után könnyebb, egyszerűbb lesz a szerződések elkészítése. Eddig kénytelenek voltunk a lakás, pontosabban a ház üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi részletkérdést a szerződésben rögzíteni. Ezentúl nem szükséges, hogy a törvény által meghatározott feltételek valamennyi iratban szerepeljenek, tehát egyszerűsödik az eljárás. • A tulajdonjog átruházása már folyik. Milyen nehézségek merülnek fel a szövetkezetekben? - Különösebb problémák nincsenek. Ugyanis, ha a jogos személy jelentkezik, hogy tulajdonos szeretne lenni, minden további nélkül megveheti a lakását. A gondok más jellegűek. Sok helyen hiányosak a házak dokumentációi. Ezek összegyűjtése munka- és időigényes. Ott okozza a legtöbb problémát, ahol nem tartották helyben az iratokat, és most keresni kell őket. • Végezetül engedjen meg egy időszerű kérdést. Szerkesztőségünkbe az utóbbi napokban többen telefonáltak: ismét emelték a vízdíjat, már megint többet kérnek, mint az előző hónapban. Mi az oka ennek? - Vagy azért kérnek a lakóktól többet, mert a szolgáltató emelte az árat, tehát többe kerül a víz, de az is lehetséges, hogy eddig alacsony előleget fizettek, amely nem fedezi a tényleges költséget. Ha a lakásokban nincs vízmérő, amelyről pontosan leolvasható a fogyasztás, akkor a házban lakók vízfogyasztását vesszük alapul és ebből számítják ki — a családok létszáma szerint —, mennyit kell fizetni a vízért. Ezek az adatok a szövetkezetek illetékes osztályain ellenőrizhetők. DEÁK TERÉZ KI LOVAGOLJA MEG A KIÁBRÁNDULTSÁGOT? Csaknem egy hónapnyi késéssel ismét közreadták a pártok és politikusok népszerűségét tükröző közvélemény-kutatási eredményeket. Bevallom, ahogy múlik az idő, engem egyre kevésbé érdekel, hogy mennyire csökken, netán növekszik az egyes pártok támogatottsága, vagy hogy mennyire népszerű valamelyik kormánypárti vagy ellenzéki politikus. A holnap esélyeiről és veszélyeiről nem az sejtet legtöbbet most sem, hogy 1992 decemberéhez viszonyítva további 14 százalékkal csökkent a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom népszerűsége, vagy hogy a Szlovák Nemzeti Párt ez alatt 7 százaléknyival előretört. Az sem árul el mindent, hogy Vladimír Mečiar népszerűsége még mindig 26 százalék körüli, illetve hogy Peter Weiss, a DBP elnöke május óta 3 százalékot veszített. Az azonban nyugtalanító, hogy hónapról hónapra növekszik azoknak a száma, akik (ha ma lennének a választások) senkire sem szavaznának. Egyszerűen nem mennének el választani. Vagy ha elmennének is, szavazási magatartásuk nem tudatosan, valamilyen értékhez ragaszkodva alakulna, hanem pillanatnyi benyomások alapján. Európában már gyakran előfordult a XX. században, hogy önjelölt prófétákból éppen a mindenből kiábrándultak hátán felkapaszkodva lett diktátor. Júniusban 37 százaléknyi volt azoknak a részaránya, akik már minden pártból kiábrándultak. A szlovákiai magyarság körében pedig 59 százalék... Kisebb-nagyobb pontossággal csak találgatni lehet a kiábrándulás okát. Abban azonban egészen biztosak lehetünk, hogy a gazdasági szempontok főszerepet játszanak. 1989-ben, a kommunizmus megbuktatásakor az emberek tisztában voltak vele, hogy belátható időn belül itt nem lesz földi paradicsom. Abban azonban reménykedtek, hogy lesznek változások. Ma már látják, hogy azok is leálltak 1992 júniusa, a választások óta, amelyek a szövetségi kormányban mérvadó szerepet játszó Klaus, illetve Szlovákiában Čarnogurský vezetésével beindultak. Magyarán szólva: Szlovákia kormánya cselekvési krízisben szenved, ugyanakkor ez a baja az ellenzéknek is. Semmi sem vált ki nagyobb visszatetszést a mindennapi kenyérproblémákkal küszködők körében, mint amikor naponta tapasztalják, hogy azok, akik az elmozdulás „levezénylésére", a csődbe jutott szocializmus alternatívájának kidolgozására lennének hivatva, megtelepedtek az útkereszteződésen, és nem mozdulnak. Sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, sem máshol. Amióta ez a kormány került hatalomra, úgyszólván teljesen leállt a privatizálás. Néhány nagyvállalatot ugyan eladtak, készpénzért értékesítettek, az ebből befolyt összeget azonban a valutatartalékok úgy-ahogy egyensúlyban tartására használták fel. A kiábrándultság oka tehát a kormány tehetetlensége. A lakosság megértéssel viseltetne, elviselné a szegénységet, ha legalább látná, hogy fény pislákol az alagút végén. Csak sötétséget lát. Vajon mivel magyarázható, hogy a szlovákiai magyarság körében az országos átlaghoz képest csaknem kétszeres, 59 százalékos az összes politikai pártból kiábrándultak részaránya? Kétségtelen, hogy ez az Együttélés és az MKDM programjának egysíkúságával is nagy mértékben összefügg. Sőt, talán ez a legfőbb ok. A két politikai erő programja úgyszólván csak nemzeti célokat tartalmaz. Közben pedig a szlovákiai magyar naponta tapasztalja, hogy ő nemcsak magyar, hanem munkavállaló és a piaci folyamatok részvevője is. Vagy éppen vállalkozó. Az iparban vagy a mezőgazdaságban. Ilyen minőségében szinte semmit sem tud neki a parlamentbe bekerült két párt mondani. Most éljük a böjtjét annak, hogy 1992 tavaszán nem sikerült tető alá hozni az összes magyar politikai erőt és az egész magyar szellemi teljesítőképességet összefogó, négy fő áramlatból álló kisebbségi koalíciót. A magyar koalíció is hasonlóan járt, mint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. Túlságosan nyomasztja egy domináns szerepbe került személy. A pártot is, az országot is. A magyar koalíciót is, a szlovákiai magyarságot is. És közben történt még egy olyan eset is, amely éberségre késztet minden szlovákiai magyar politikust: Duray még saját, maga választotta koalíciós partnerét, Popélyt is kisemmizte. Nagy a kiábrándultság mind országosan, mind kisebbségünk viszonylatában. Vajon ki lovagolja meg? Egy-egy vezér? Vagy aki demokratikus és szociális alternatívát kínál? TÓTH MIHÁLY