Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-01 / 151. szám, csütörtök

1993. JÚLIUS 1. HÍREK - VÉLEMÉNYEK iú U szól HATÁRREZSIM TUCHYŇA: POZSONY NEM GÖRDÍT AKADÁLYOKAT OSZTRÁK-SZLOVÁK SZERZŐDÉS A BŰNÖZÉS ELLENI HARCRÓL ÚJABB AMERIKAI AKCIÓ IRAKBAN CLINTON SZERINT EZ A MEGSZOKOTT ELJÁRÁS NÉHÁNY SORBAN (Munkatársunktól) Tegnap Po­zsony vendége volt Franz Lösch­nak osztrák belügyminiszter, aki szlovák partnerével, Jozef Tuchyňával együtt újságírók je­lenlétéberr írta alá a bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni harcról szó­ló osztrák-szlovák szerződést. A két miniszter ezt követően a tárgyalásokon érintett témák­ról szólt. Megállapítást nyert: számos olyan terület létezik, amely megköveteli a szorosabb együttműködést. Franz Lösch­nak példaként említette a mene­kültproblémát, ezzel kapcsolat­ban pedig a ma érvénybe lépő új német törvényt, amely bizonyá­ra problémákat és fokozódó fe­szültséget von majd maga után. A határokon túllépő szervezett bűnözés megfékezése érdeké­ben ugyancsak szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a két or­szág rendőrsége között - mon­dotta a miniszter. Ehhez, persze, a technika korszerűsítésére is szükség van, hiszen tarthatatlan egy olyan állapot, amikor a bű­nözők Pozsony és Bécs között adóvevővel értesítik egymást, de a rendőri szerveknek ugyan­erre nincs lehetőségük. Osztrák vélemény szerint nagy figyelmet kellene fordítani a természeti Tegnapig úgy volt, hogy 1993. július elsejétől (a 7-es számú törvény értel­mében) a Nemzeti Biztosító függet­len lesz az állami költségvetéstől. Helyzete enyhén szólva furcsa, hi­szen a hazai törvényhozásnak kö­szönhetően „űrben" lebeg. A parla­ment, a kormány nem hosszabbítot­ta meg eddigi státusát, s mivel júli usra már ismét kiutalták az anyagia­kat (a költségvetés 8,3 százalékát), úgy tűnik, minden marad a régiben. Törvény, rendelkezés nélkül. Erről s a jövőbeni elképzelésekről szólt Marta Jančovičová mérnök, a Nemzeti Biztosító Egészségügyi Alapjának igazgatója a tegnapi po­zsonyi sajtótájékoztatón. Nem ta­gadta, tevékenységük addig nem bontakozhat ki, míg a pénzügymi­nisztérium, illetve az egészségügyi Václav Havel cseh köztársasági elnök mai szlovákiai munkaláto­gatása során vendéglátójával, Michal Kováč szlovák elnökkel egyebek közt megvitatja a két ország közti államhatárok létesí­tésével kapcsolatos problémá­kat, s erről a kérdésről folytat eszmecserét a cseh és a szlovák külügyminiszter is. A cseh-szlovák határ több mint fél. évvel a közös állam megszűnése után sem nevezhető igazi határnak. Prága és Pozsony mindmáig nem egyezett meg a közös határátkelőhelyek léte­sítésében. Cseh részről úgy lát­ják a határállomások hiányát, hogy az elsősorban a harmadik országokból érkezők számára lehet kellemetlen, hiszen nem tudják, mikor és hol léphetik át a két ország határát. A cseh elnök legutóbbi vasár­napi rádiónyilatkozatában bő­vebben foglalkozott a határkér­déssel. Szerinte egy független államhoz hozzátartozik a határ is. Amikor Csehszlovákia két részre szakadt, azzal is számolni kellett mindenkinek, hogy a két új állam közt valamilyen határ­nak is kell lenni. Havel egyértel­csapások, katasztrófák során nyújtandó kölcsönös segítségre. Mint kiderült, Jozef Tuchyňa a megbeszéléseken tájékoztatta vendégét a magyar partnerrel folytatott múlt heti tárgyalások­ról, továbbá a jövő héten Ukraj­nával és Lengyelországgal aláí­randó toloncszerződésről, me­lyet kedden hagyott jóvá a szlo­vák kormány. Természetesen, mondotta, Franz Löschnakkal is­mertette a cseh—szlovák határ­kérdéssel kapcsolatos szlovák ál­láspontot is. Eszerint Pozsony nem tagadja meg a csehek jogát arra, hogy lépéseket tegyenek, biztonsági intézkedéseket hoz­zanak és nem gördít majd akadá­lyokat abban az esetben sem, ha a prágai kormány a vízummen­tes kapcsolatokról szóló szerző­dések felmondása mellett dönt. Ebben az esetben Szlovákia kész új tárgyalásokat kezdeni a határ­rezsim új feltételeiről. Az oszt­rák miniszter ez ügyben nem foglalt állást. Ami a szlovák-osztrák határ­rezsimet illeti, jelenleg jól műkö­dik, ezért egyelőre nincs szükség szigorításokra. Hogy a jövőben kerül-e sor változásokra vagy sem, az az események alakulásá­tól függ. (ug) minisztérium utalja ki számukra a pénzt, míg nem tudják, hogy az egészségügyi alapba a biztosítottak mennyi pénzt fizettek be tulajdon­képpen. Hogy ez miért titok, arra nem tudott válaszolni sem ő, sem munkatársai. Remélik, hogy a fent említett minisztériumok a közeljö­vőben majd partnerként kezelik őket. De hogy mikor lesz ez, arra sem tudták a választ, mert például a tegnapi egyeztető tanács ülésére - ahol szó volt az egészségügyről, az anyagiakról, a biztosítóról - nem őket hívták meg, hanem az egészség­ügyi minisztérium képviselőjét. Ez persze eléggé különös, hiszen az egészségügyi miniszter nemrég kifej­tette, hogy a tárcának tulajdonkép­pen nincs köze a Nemzeti Biztosí­tóhoz. (péterfi) műen visszautasította a feltevé­seket, hogy valamiféle politikai határról lenne szó, hogy a Mor­va folyó képezné a Kelet és a Nyugat közti elválasztó vona­lat. - A Cseh Köztársaság létér­deke, hogy ne váljon egy világ peremterületévé, amely mögött szakadék tátong, s egy egészen más világ kezdődik - hangoztat­ta, majd nyomatékosan leszö­gezte: szó sincs a két ország állampolgárai szabad mozgásá­nak a másik köztársaság terüle­tén való bármilyen korlátozá­sáról. A szabályos határrendszer fel­építését jelenleg a menekültkér­dés teszi időszerűvé. Ezért a cseh fél számára abszurdnak tűnik, hogy Szlovákiával van ugyan visszatoloncolási egyez­ménye, de mindmáig nincsenek meghatározva a cseh-szlovák határon azok a pontok, ahol a másik félnek át lehetne adni a területéről érkező illegális me­nekülteket. A Cseh Köztársaságnak a ha­tárátkelőhelyek mielőbbi felépí­tésére vonatkozó kezdeménye­zésére a szlovák fél úgy vála­szolt: számára fontosabb keleti Tegnapra virradóan újabb ame­rikai-iraki légi incidensre került sor, afnikor is McDonnel Doug­las AF 4-G típusú felderítő va­dászgépek rakétákat lőttek ki egy iraki légelhárító radarra, amely két amerikai harci gépet vett célba. Bili Clinton csökken­teni igyekezett az incidens jelen­tőségét, azt állítva, hogy az iraki légitilalmi zónában a légierő ré­széről ez a megszokott eljárás. Bagdadban viszont azt állítot­ták, hogy a radar nem volt ame­rikai célpontokra irányítva és az akciót „gyáva agressziónak" mi­nősítették. Hírek szerint az iraki vezetés ezúttal nem helyezett kilátásba válaszintézkedéseket. Németországban ma lép érvénybe az új menekültügyi törvény, amely­től azt várják, hogy lényegesen csök­ken az országba bevándorlók száma. Tavaly mintegy 440 ezer menekült érkezett az országba, az idei év első öt hónapjában ez a szám elérte a 193 ezret. Német források szerint ebben az országban keres menedéket az EK-tagországokba érkező menekül­tek 70 százaléka. A bevándorlási hullám Németország egyik legége­tőbb belpolitikai gondjává vált. A menekültekre vonatkozó új tör­vény lényege, hogy kitoloncolják az országból azokat, akik a szomszédos országokon keresztül érkeznek ezekbe az államokba, elsősorban Lengyelországba és Csehországba. Az új rendelkezés értelmében nem kaphatják meg a menekültstátust azok a külföldiek, akik az úgyneve­zett biztonságos harmadik országok­ból érkeznek Németországba. Bonn­ban így nevezik azokat az államo­kat, amelyekben a menekülteket nem fenyegeti politikai üldözés, s ahol védelmet találhatnak. Az EK­tagországokon kívül ide sorolják a Cseh Köztársaságot, Lengyelorszá­got, Ausztriát, Svájcot, Finnorszá­got, Norvégiát és Svédországot. Ezekbe az államokba azonnal kito­loncolhatják a menekülteket. A törvény értelmében Németor­szág gyakorlatilag csak ezekkel a biztonságos államokkal van körül­véve, vagyis gyakorlatilag kizárt, hogy a politikai menekültstátusáért folyamodó kérvénye pozitív elbírá­lásban részesül. Bonni becslések szerint az érke­határainak megerősítése. A prá­gai kormány viszont ragaszko­dik az átkelőhelyek létesítésé­hez, hiszen, amint Jirí Grumlík, a cseh határ- és idegenrendészeti rendőri szolgálat igazgatója nyi­latkozta, az idén a Cseh Köztár­saságból 344 külföldit kellett ki­toloncolni, 32-vel többet mint tavaly. A kiutasítás sokba kerül. Például egy kiutasított vietnami repülőjegye 40 ezer koronába, de a kiutasított két kísérővel együtt utazik, akiknek vissza is kell jönniük. így a kiadás vég­összege 200 ezer korona. A mű­ködő határrendszer Csehország számára azért is fontos, mert a cseh kormány egyes európai országok állampolgáraival szem­ben újólag vízumkényszert ve­zetett be. Cseh illetékesek váltig han­goztatják, hogy a szokványos határrendszer létesítése, a határ­állomások felépítése semmi eset­re sem érinti Szlovákia és a Cseh Köztársaság állampolgárait, ők továbbra is minden akadály nél­kül érvényes személyazonossági igazolvánnyal utazhatnak a má­sik országba. A többi külföldi­nek, tehát akik nem szlovákiai, Az atnerikai polgárok körében viszont valóságos pánikot keltett a washingtoni külügyminisztéri­um egyik illetékesének nyilatko­zata, miszerint a külföldre utazó amerikaiaknak fokozott óvatos­ságot kellene tanúsítaniuk. Mihail Gorbacsov a Nyezavi­szimaja gazeta hasábjain tegnap elítélte a Bagdad elleni támadást és azt, hogy az orosz kormány is helyeselte az akciót, mint önvé­delmi lépést. A szovjet exállam­fő szerint Washington újra a vi­lágcsendőr szerepére tör, akár­csak a hidegháborús időszakban tette. Szerinte Clinton elnök sú­lyos hibát követett el, amikor az akciót elrendelte. zők 80 százaléka lengyel és cseh területről jut át Németországba. A német vezetés kétoldalú megálla­podásokkal kívánja megoldani visz­szatérítésük kérdését. Varsóval már májusban aláírták az erre vonatkozó egyezményt, Prágával azonban még nem zárultak le a tárgyalások. Cseh részről azt a nézetet vallják, hogy először hagyományos jellegű határ létesítéséről kell megállapodásra jut­ni Pozsonnyal. A háborús menekültek Németor­szágban különleges státust élvez­nek, s addig menedéket nyújtanak számukra, amíg nem térhetnek visz­sza hazájukba. Ez vonatkozik a bal­káni menekültekre is. A német ható­ságok egyébként felhívták az utazó­közönség figyelmét arra, hogy mától kezdve lényegesen szigorítják a ha­tár védelmét az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. A ba­jor határőrség például arra is figyel­meztetett, hogy az alaposabb ellen­őrzéseknél a határon hosszabb vára­kozási idővel is számolni kell. XXX Ausztriában a hét végén lép ér­vénybe a külföldiek tartózkodását szabályozó új törvény. Aki három hónapnál hosszabb ideig kíván Ausztriában tartózkodni, ezt kérel­meznie kell, még mielőtt átlépi a ha­tárt. Ez a rendelkezés nem vonatko­zik a turistákra, a menekültstátu­sért folyamodókra, a menekültek­re, a sajtó munkatársaira, továbbá a svájci, liechtensteini, luxemburgi és dél-tiroli lakosokra. (kpr) iiietve csehországi lakosok, a szlovák-cseh határon fokozot­tabb rendőri ellenőrzéssel kell számolni. E hét elején kezdték meg munkájukat Prágában a cseh és a szlovák határkijelölő szakér­tők, akik a határmegállapító bi­zottság jövő heti ülésének anya­gát készítik elő. A szakértők a cseh-szlovák határvonal pon­tos kijelölésével, a munkálatok ütemtervének meghatározásával foglalkoznak elsősorban. A cseh-szlovák határvonal hossza valószínűleg 220-250 ki­lométer közt lesz, s az idén a kö­zös határ kijelölését 50-60 szá­zalékban el is végzik. A cseh kormány, közölte minap Ivan Kočárník pénzügyminiszter, a cseh—szlovák határvonal építé­sével összefüggő kiadásokra fél milliárd koronát irányzott elő. Egyes becslések szerint a határ­vonal kijelölésének költségei el­érik a 40 millió koronát. Ezt a terhet, a nemzetközi szokások­nak megfelelően, fele-fele arányban viselné a két szomszé­dos állam. Cseh elképzelések szerint a közös határon 12 köz­úti és két vasúti határátkelőhe­lyet létesítenének. SOMOGYI MÁTYÁS E duard Balgyin ellentenger­nagy, a fekete-tengeri flotta parancsnoka tegnap utasítást adott arra, hogy a parancsnoksá­ga alatt álló összes hajóra vonják fel a haditengerészetnek a szov­jet időkből származó sarlós-ka­lapácsos zászlaját. Ezzel az in­tézkedéssel próbálja megakadá­lyozni a tisztek tiltakozását a flotta Oroszország és Ukrajna között való felosztása ellen. P etr Uhl egykori disszidens, a csehszlovák szövetségi gyűlés volt képviselője, a Cseh­szlovák Sajtóiroda volt főigazga­tója, az 52 éves „meggyőződé­ses föderalista" az állampolgár­ságról szóló, a kettős szlovák és cseh állampolgárságot tiltó cseh törvény elleni tiltakozás sajátos módját választotta: tegnap meg­jelent Szlovákia prágai nagykö­vetségén és kérte, hogy sze­mélyazonossági igazolványába jegyezzék be a szlovák állam­polgárságot. A vonatkozó szlo­vák törvény ugyanis engedélye­zi a kettős állampolgárságot Csehországból származó lakosai számára. 0,-áz korona értékű új bank­ijZi jegyet hozott tegnap for­galomba a Cseh Nemzeti Bank. Immár hagyományosan zöld szí­nű, egyik oldalát IV. Károly portréja, a másikat a Károly Egyetem pecsétje díszíti. A felül­bélyegzett szövetségi százkoro­nások augusztus 31-éig lesznek érvényben. O roszország nem politikai okokból állította le a gáz­szállítást a balti országoknak, hanem azért, mert nagy össze­gekkel tartoznak neki - közöl­ték a Gazprom társaság vezetői. Június közepén Észtország 10,1, Litvánia 56,5, Lettország pedig 4,9 milliárd rubellel tartozott. A Gazprom már figyelmeztette Moldovát és Belorussziát is - amelyek 13,9, illetve 76,9 mil­liárd rubellel tartoznak a leszál­lított gázért hogy esetleg leáll a szállítással. B ili Clinton kormánya úgy döntött, az Egyesült Álla­mok nem újítja fel az atomfegy­ver-kísérleteket a ma lejáró mo­ratórium után sem mindaddig, amíg valamely más ország nem folytatja a kísérletezést. O _ entpétervárott az ősztől nemzetközi iskola nyílik egy orosz-amerikai program ke­retében, Baltimore és Washing­ton városok közreműködésével. Az ötlet Anatolij Szobcsak pol­gármestertől származik, aki ab­ban bízik, hogy nemcsak a vá­rosban élő egyre több külföldi család gyermekeinek oktatását sikerül ilyen módon megoldani, hanem ez az iskola lehet az alapja egy amerikai-orosz egye­temnek, amelyet orosz és külföl­di hallgatók látogatnának. POSTARABLÓK TALÁLKOZÓJA A BBC brit tévétársaság azt ter­vezi, hogy a London-Glasgow vonalon történt nagy vonatrab­lás 30. évfordulója alkalmából augusztus 8-án Rio de Janeiró­ban megrendezi a postarablók találkozóját. Azért Rióban, mert ott él Ronald Biggs, a legendás rablóbanda vezére. Meghívták állítólag az akkori rendőrfőnököt is, aki a rablás kivizsgálását vezette. A 2,6 mil­lió font sterlinget eltulajdonító ,,gentleman rablók" közül azon­ban nem mindenki jelenhet meg a találkozón, hiszen többen már meghaltak, ketten pedig 17 évi börtönbüntetésüket töltik, mivel kokaincsempészésen érték őket. JOGILAG TISZTÁZATLAN HELYZETBEN A MORVA FOLYÓ NEM LESZ KÉT VILÁG HATÁRA NÉMETORSZÁG BEZÁRJA KAPUIT

Next

/
Thumbnails
Contents