Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24 / 170. szám, szombat

1993. JÚLIUS 20. ÚJ szól MOZAIK 24 MEGKÉRDEZTÜK HARMADSZOR NYÁRI SZABADEGYETEM GÍMESEN Van aki utazással, pihenéssel tölti nyári szabadságát, de sokan ismereteik gazdagítására, látókörük bővítésére akarják kihasználni a nyári hónapokat. Ez utóbbiaknak kiváló lehetőséget nyújtanak a művelődési táborok és szabadegyetemek. Immár hagyományosan a MIÉSZ Gímesen rendezi meg szabadegyetemét. Erről a rendezvényről kértünk bővebb felvilágosítást Geönczeöl Zsuzsától, az egyetem szervezőjétől. AMIT MÁR JÁNOŠÍK IS TUDOTT... JÁN ČARNOGURSKÝ A BENEŠI DEKRÉTUMOKRÓL Józan tárgyilagossággal nyilatkozott a Rudé právónak a napokban Ján Čarnogurský, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke többek között a beneši dekrétumok körüli helyzetről. Módja lett volna rá, hogy éljen a jogászi csűrés-csavarással és a politikai ködösítéssel, amint azt egyik-másik jogászból lett szlovák közéleti tisztségviselő részéről tapasztalhattuk. Lapok hasábjain, de az Európa Tanács fórumán is elhangzottak olyasfajta magyarázkodások, hogy a kollektív bűnösség vádjára épülő beneši dekrétumok lényege tulajdonképpen az antifasiszta szellemű igazságtétel volt. Ján Čarnogurský nem hajlik ilyenfajta köntörfalazásra. Viszont a dekrétumok érvénytelenítését szorgalmazó követeléseket is elutasítja. Szerinte a dekrétumokkal a Magyar Köztársaság hozakodott elő Szlovákia Európa Tanácsba történő felvétele kapcsán. „Ezek a dekrétumok a múlthoz kötődnek, amelyet lezártnak tekintünk, ezért nem kívánjuk megváltoztatni azokat" - jelentette ki a lap munkatársának. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: „Nem engedhetjük meg, hogy Szlovákia lakosságának bármely csoportját ma diszkrimináció érje. Ha ilyesmire fény derülne, akkor azt új, mostani törvénnyel kell orvosolni." Tehát a kijelentésben a dekrétumok esetleges következményeinek felszámolása is benne foglaltatik. Ján Čarnogurský értelmezésének azonban van egy zavaró, sőt meglehetősen vitatható pontja. Jelesül az a megállapítás, hogy a dekrétumoknak a diszkrimináláshoz alapot szolgáltató szerepe Szlovákiában már eleve erejét vesztette, mert Szlovákiából - a szudétanémetekkel szemben - nem toloncolták ki a magyarokat, hanem államközi szerződéshez igazodó lakosságcsere mellett döntöttek. Ezért Ján Čarnogurský szerint a beneši dekrétumok formális érvénytelenítése a Cseh Köztársaság számára precedensként szolgálna. S így vélekedve a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a Cseh és a Szlovák Köztársaság összefonódásának a formális függetlenséggel nem sokat törődő példáját véli felfedezni. Idézi a cseh extravagáns, Ivan Svitákot, aki több mint két évtizeddel ezelőtt kijelentette, hogy „abszurd kötelékek fűznek bennünket egymáshoz". Ejnye, ejnye! A történelemben jártas szlovák politikus mintha megfeledkezett volna arról, hogy szlovákiai viszonylatban a magyarok kitoloncolásának elmaradása s a lakosságcsere nem ad különösebb okot a történelmi lelkiismeret megnyugtatására. A kitoloncolás ugyanis azért nem sikerült, mert ehhez hiányzott a nemzetközi, nagyhatalmi beleegyezés. A potsdami értekezlet elutasította a magyarok egyoldalú kitelepítését, s a cseh és a szlovák politikusok kénytelenek voltak lógó orral tudomásul venni, hogy a magyar kormánnyal kell tárgyalásba bocsátkozniuk és beérniük a lakosságcserével. De a szlovákiai magyarság felszámolására irányuló elképzelésekről ezután sem mondtak le. Sztálin támogatásában reménykedtek, ,sa párizsi békekonferenciától várták az áttörést. Nem sikerült. Ami pedig Csehországot illeti, a szudétanémetek kitelepítése nemzetközi megállapodáson alapul. így ez a kérdés az akkori nagyhatalmakat is érintheti. Szó, ami szó, nem a legszerencsésebb volt az Ivan Svitáktól vett idézet. Adott esetben ugyanis nem a cseh-szlovák kötelékek számítanak abszurdnak, hanem a magyarokkal szembeni közös cseh-szlovák politika. Igaz, az értelmi szerzőség a Sztálin „jóakaratát" élvező Beneš nevéhez fűződik. A végrehajtásában azonban a szlovák politika is, módosításokra kényszerülve ugyan, de közvetlenül részt vett. így talán jobb lenne Jánošíkot, a betyárt idézni. Ö tudta, hogy akiket együtt értek tetten, azok felett együtt ítélkeznek. KISS JÓZSEF - A szabadegyetemet augusztus 1-je és 14-ike között rendezzük meg. Elsősorban középiskolások és főiskolások valamint dolgozó fiatalok érdeklődnek iránta. Családosok jelentkezését is elfogadjuk. Idei programunk nem tér el lényegesen a tavalyitól. Most is szervezünk angol és japán nyelvtanfolyamot. Lehetőség nyílik a sportolásra és több szakkör is dolgozik majd a két hét alatt. Többek között pszichológiai, de megismerkedhetnek a fiatalok a fafaragás, nemezkészítés, gyöngyfűzés, rongybabakészítés, szövés rejtelmeivel is. Többször lesz tábortűz, táncház és filmvetítés. A legfontosabbak a délutáni illetve esti előadások. Tavaly több volt a történelmi és ázsiai vonatkozású előadás, most előtérbe kerülnek a pszichológiai, egészségvédelmi és irodalmi témák. Előadóink közül megemlíteném Liikő Gábor néprajztudóst, Zétényi Zsoltot és Csurka Istvánt, a magyar Országgyűlés képviselőit, Eőry Ajándok természetgyógyászt, Timaffy László történészt. Az egyetem keretében egyhetes Tolnai módszertani továbbképzést szervezünk, ennek résztvevői tanúsítványt kapnak a tanfolyam elvégzéséről. Eddig már negyven pedagógus jelezte részvételét. Szabadegyetemünkre mindenkit szeretettel várunk. Az érdeklődőknek nem kell az egész két hetet Gímesen tölteniük, néhány napra is jelentkezhetnek, vagy akár csak egy-egy előadást is meghallgathatnak. A részvételi díj két hétre 700 korona (elszállásolás faházakban + ebéd és vacsora), aki sátorral érkezik, természetesen kevesebbet fizet. Jelentkezhetnek, bővebb tájékoztatást kérhetnek a 07/495 674 vagy a 2407696 telefonszámon, -rDIÓHÉJ LE, A NÉP KÖZÉ... Hallgatom az elnök urat, s eltátom a szám a csodálkozástól. Pedig ez nem minden veszély nélküli cselekedet, ebben a mérges gázoktól, gyárkéményektől fertőzött fáintos pozsonyi levegőben. Dehát nem mindig parancsolhat az ember a saját szájának, sem akkor, ha ízletes szárnyasokból készült trakta közelít feléje, sem a csodálkozás és elbambulás pillanataiban. A száj elnyílik, az alsó ajak lefittyen, és kész. Pedig az elnök úr nem mond semmi egetrengető, szívrepesztő igazságot, mindössze azt üzeni: többet kell járni a nép közé. Mondá ezt a minap, a „végekre" tévedvén, ahol csallóközi polgármesterekkel volt randevúja, na meg némi póri néppel is szóba elegyedett. Oké, konstatálja az ember, nincs ebben semmi különös, hogy az ország első embere időnként elkalandozik, faluzik, szomszédol egyet, szóba elegyedik ezzel-azzal, parolázik, és jól érzi magát. Elvégre vendégszerető nép lakja a „vegyeslakta" területeit Szlovákiának. Hanem ez az elementáris felismerés, ez (Munkatársunktól) Csehország szlovákiai nagykövete, Filip Šedivý az utóbbi két napot a Hernád-parti városban töltötte. Csütörtökön délután Rudolf Bauer főpolgármester kíséretében részt vett a Cseh Baráti társaság öszszejövetelén. Tegnap délelőtt a Kelet-szlovákiai Vasműbe látogatott, ahol a kassai cég termékeinek csehországi forgalmazásáról és felhasználásáról is tárgyalt Zoltán Berghauer elnökkel, majd megtekintette a Kassán létesítendő cseh főkonzulátus székhelyének javasolt Rázus utcai épületet. Amint azt a sajtótájékoztatón elmondta: az intéa frenetikus érzelemkitörés, amit meg kell osztani a többi szlovák politikussal is, ez valahogy tüskét szalaszt az ember talpába. Le kell ereszkedni hozzánk, hiszen mi is Szlovákia polgárai lennénk, s a szlovák politikusoknak érdeke, hogy jól érezzük magunkat szlovákföldön. Szóval ne csak az Együttélés járjon „le" hozzánk, de a DSZM vagy teszem azt az SZNP, esetleg a KDM is, mert mégiscsak Isten ellen való vétek, hogy így elhanyagolnak bennünket. Törődni kell velünk pedig, különben elbitangolunk, mint annak idején Mátyás király kolozsvári bírója, akit a király alaposan helyre tett. Igaz, Mátyás király álruhában járt Kolozsvárott, s némi gerendákat is odább rakott, nem sajnálva a verítéket az igaz ügy érdekében. Mert ha hivatali fehér lovon poroszkált volna be a városba, aligha kapja grabancon az imposztor bírót. Dehát, memento mori, változnak az idők és a királyi szokások, melyek olykor gesztusok és dicséretes vizitálások formájában dívnak, olykor pedig keserves, nehéz szolgálatot jelentenek az uralkodónak. Feltéve, ha komolyan gondolja az igazságtevést. -kövizetet szeretnék még az idén létrehozni. Kifejtette: szükség van rá, hiszen a legutóbbi népszámláláskor a városban 3500-an vallották magukat cseh nemzetiségűnek, ugyanakkor tudomása szerint ebben a régióban vannak olyan lakosok is, akik ugyan nem cseh nemzetiségűek, viszont cseh az állampolgárságuk. Megtudtuk tőle azt is, hogy Csehország egyelőre nem tervez Szlovákiában további konzulátusokat nyitni. Szó van viszont arról, hogy Szlovákiának Ostravában nyílna főkonzulátusa. (gazdag) BENZINKÚT ÉPÜL A SZOROSKÖ ALAH (Munkatársunktól) A tervek szerint Szádalmás község határában rövidesen nonstop benzinkút építését kezdik el a rozsnyó -kassai főút mentén. A szádalmási polgármester, Hric Pál úgy tájékoztatta lapunkat, hogy több nagy olajvállalattal, köztük az Agippal, BP-vel, Shellel folytattak tárgyalásokat töltőállomás építéséről, míg végül mégis az olasz Tamoil céggel egyeztek meg, ez kínálta ugyanis a legkedvezőbb feltételeket. A napokban a kiszemelt építkezési telek tulajdonosaival folytattak tárgyalásokat. Ha ezek sikerrel végződnek, a pozsonyi Realit Centrum részvénytársaság megkezdi az építkezést, s a tervek szerint decemberre be is fejezi. Nemcsak töltőállomást építenek, hanem egy 40 személyre méretezett bisztrót, sőt egy kisebb javítóműhelyt is. A távlati elképzelés pedig az, hogy egy hetvenágyas szálloda is helyet kapna ezen a területen. (k-t) AHOGY ÉN LÁTOM MELÓS - TÁPPÉNZEN Vannak dolgok, amelyekhez - ha egyszer már megvoltak - egyetlen kormány sem mer hozzányúlni. A táppénzfizetési rendszer is ilyen volt. Mondom, volt... Mert a szociális érzékenységére oly büszke kormánypárt szakértői — Keltošová szociális miniszter és Roman Kováč miniszterelnökhelyettes (egyébként volt szakszervezeti csúcsvezető) irányításával - most olyan javaslatot dolgoztak ki, amelynek értelmében jobbik esetben megfeleznék, rosszabbikban teljesen eltörölnék a munkaképtelenség első három napjára eső táppénzt. Javabán folynak az érdekegyeztető tárgyalások a szakszervezetek és kormány képviselői között. Az érdekképviseleti szervezet vezetői - úgy tűnik - a sarkukra álltak, és minden igyekezetük arra irányul, hogy legalább ne a munkavállalók számára megalázó rosszabbik változatot tatalmazó törvényjavaslat kerüljön a parlament elé. A szakszervezetek ugyanis — ha valóban komolyan veszik feladataikat — rendelkeznek statisztikákkal, tudják, hogy a munkavállalóknak melyik rétege milyen gyakran és milyen következményekkel válik munkaképtelenné. Azt is fudják, hogy a gazdasági szerkezetváltás következtében milyen változások következtek be a betegállományúak statisztikájában. Az utóbbi három esztendőben mind az átlagosnál többet keresők körében, mind a létminimum körüliek kategóriájában csökkent a táppénzen levők száma. A jól keresők ezért vonakodnak beteget jelenteni, mert az egy napra eső táppénz maximális összegét olyan gyalázatosan kis összegben állapították meg, hogy ennek következtében az emberek a szó szoros értelmében rettegnek orvoshoz menni, hiszen huzamosabb betegség esetén egyharmadára-egynegyedére csökkenne a család életszínvonala. Sokan inkább szabadságidejük rovására betegeskednek. De - úgy vélem - a társadalomnak nem a jobban kereső csoportjának táppénzellátási rendszere jelenti a fő problémát. Még a fentiekben vázoltnál is „cifrább" problémák derülnek ki, ha szemügyre veszszük a kiskeresetűek „betegeskedési szokásait"! Az éppen a létminimum határán élők számára a szó legszorosabb értelmében tragédiát jelentett már eddig is a betegállományba kerülés, hiszen olyan családokról van szó, amelyek költségvetése akár néhány száz korona kiesése esetén is összeomlik. Ha ez eddig így volt, a helyzetük csak tovább romlik, amennyiben a kormány javaslata alapján a parlament majd olyan jogszabályt fogad el, amelynek értelmében a munkaképtelenség első három napjára nem folyósítanának táppénzt. Mečiar miniszterelnök a reá jellemző szerénységgel egy esztendeje azt mondotta: „Szlovákiának bölcs kormánya van". Rendben van, tegyük fel, hogy valóban bölcs a kormány, és most részint a költségvetési hiány, részint a Nemzetközi Valutaalap hitelfolyósítási feltételei nyomán le akarja faragni a kiadásokat. Ehhez azonban törvénymódosításokra van szükség, így a parlament tagjainak kell eldönteniük, hogy minek, kiknek a rovására történjék az állami kiadások mérséklése. Demokratikusan megválasztott parlamentünk képviselői az idén tavasszal bebizonyították, hogy értenek a pénzhez, és tudják, tudatosítják, mennyire megingatta a családi költségvetéseket a drágulás. Bebizonyították, hogy tudják, mit jelen a gyakorlatban a jövedelmek valorizálása. Törvényhozóink a dráguláshoz hozzáigazították a képviselői fizetéseket; 15 ezerről 25 ezer koronára módosították. Ha most humorizálni akarnék, azt írnám, hogy van szociális érzékük. Most nemsokára a parlament elé kerül a táppénzfizetés módosításáról (a valóságban csökkentéséről) szóló törvény. A honatyák és a honleányok ismét bebizonyíthatják, hogy van szociális érzékük. Bebizonyíthatják például azzal, hogy szemügyre veszik, mi a helyzet az üzemekben, ahol a kisfizetésű melós nem tudja eldönteni, merjen-e betegállományba menni. Ugyanis a betegség három szempontból is csapást jelent a „bérből és fizetésből". Először mert a betegség egyébként is sorscsapás. Másodszor mert a betegség első három napjára a legjobb esetben is csak a napi munkabér 50 százalékát kapja meg. Harmadszor (és ez a legsúlyosabb veszély) mert hogyan, hogyan nem, de a munkaadók mindig azokat bocsátják el legkönnyebben, akik gyakran betegeskednek. Egy szó mint száz: jó lenne, ha a parlament képviselői kétszer is meggondolnák, megszavazzák-e a táppénztörvény módosítását. Mondom, vannak dolgok, amelyekhez nem szabad hozzányúlni. TÓTH MIHÁLY CSEH FŐKONZULÁTUS NYÍLIK KASSÁN