Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24 / 170. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. JÚLIUS 24. MÁSOK ÍRTÁK A SZLOVAK-MAGYAR ELLENTET TOVÁBB ÉLEZŐDHET Csak a határtalan optimista számolhatott azzal, hogy Vladimír Mečiar és Antall József budapesti találkozója után megoldódnak a magyar-szlovák ellentétek. A Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete, amelyen a két kormányfőnek alkalma nyílt, hogy megmagyarázza álláspontját, még jóformán be sem fejeződött, amikor Jeszenszky Géza, a magyar diplomácia feje személyesen cáfolta azt a hírt, hogy Magyarország hajlandóságát fejezte ki: együttműködési szerződést köt Szlovákiával, amelynek részét képezte volna a határok megváltoztathatatlanságának garantálása. Néhány nappal később Budapest hivatalosan elhatárolta magát attól is, hogy egyáltalán foglalkozik az ilyen szerződésről folytatandó tárgyalásokkal. Ugyanebből a forrásból olyan hírek is elterjedtek, hogy a szlovák miniszterelnök és Antall találkozója távolról sem volt baráti jellegű, és a magyar fél most már tudja, Szlovákia nem akar következetesen eleget tenni az Európa Tanács azon ajánlásainak, amelyek a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkoznak. Közismert, hogy az Antall-kormány adunak tekinti a kisebbségi kérdést. A magyar kormány határozottságában már többször fejjel ment a falnak. Legutóbb azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Antall küldött Klaus cseh miniszterelnöknek. Ugyanakkor be kell ismerni, a pozsonyi kormány nem tartozik azok közé, amelyek Ígéreteinek érdemes hinni. Ráadásul Szlovákia erősen nemzeti irányzatot követő vezetői nagyon ingerülten reagálnak Budapest szurkálásaira. Végül megtörténhet, hogy a kormányok közti ellentétek kárvallottja a szlovákiai magyar kisebbség lesz. Azt is meg kell mondani, hogy a szlovák politikusok nem fogadják lelkesedéssel az Európa Tanács ajánlásait és a parlamentben távolról sem tapasztalható politikai akarat ezek megvalósítására. Pozsony ösztönszerűen Budapest lépései mögött a határok megváltoztatására irányuló törekvést érzi. Hivatalosan az egyik fél sem állítja ezt. A megfigyelők azonban figyelmeztetnek, hogy a régi szlovák-magyar ellentét logikája szerint nincs más magyarázat. KAROL WOLF MF DNES 1993. július 22. A CSEH SAJTÓBÓL A Lidové noviny tegnapi számában összehasonlítást tesz a szlovákiai és a magyarországi kisebbségi névhasználat között. A cseh lap budapesti munkatársa megállapítja, hogy a magyarországi nemzetieskedők az ottani sajtó egy részével közösen kapva kaptak a kínálkozó lehetőségen, amikor Vladimír Mečiar visszaadta a parlamentnek újratárgyalásra a kisebbségek névhasználatára vonatkozó törvényt. Rögvest kampányba kezdtek, amelyben azt bizonygatták, hogy egyáltalán nem nyelvtani kérdésről van szó, hanem a Szlovákiában élő magyarok nemzeti identitástól való megfosztására irányuló újabb kísérletről. Az egyik lap ezzel kapcsolatban nem kevesebbet állított, mint azt, hogy „a szlovákok már ellopták tőlünk a Dunát, most pedig asszonyainktól el akarják lopni neveiket is". A szlovákok természetesen nem maradtak adósak a válaszszal: a magyarok nem riadnak meg attól sem, hogy elcsúfítsák anyanyelvünket". E macska-egér harc újabb fejezetében a szlovák félnek váratlan oldalról érkezett támogatás. Valéria Babjaková asszonyság (vagy magyarul: Babjak Valéria) a Népszavazának azt nyilatkozta, hogy az érvényes magyar törvények szerint az a Marta Slezáková, aki Barabás János nevezetű úr felesége, Magyarországon kizárólag Barabás Jánosnéként, esetleg Barabásné Slezák Mártaként van nyilvántartva, de semmiképpen sem Marta Barabásováként. Ugyanez történt a magyar parlament szlovák nemzetiségű képviselője, Mária Jakabova esetében, akit Jakab Róbertnéként ismernek. (Ez a lap tudósítója szerint példátlan egész Európában, kivéve bizonyos angol szokásokat.) A küzdelem tehát kiegyenlített, véli a tudósító. A magyar Komáromban élő szlovák Mária Kovácsovát Kovács Mártonnéként, a Komárnóban lakó magyar Kovács Mártonnét Mária Kovácsováként tartják nyilván. A származásukhoz hű szlovák és magyar nemzetiek egyedül azzal, vigasztalhatják magukat, hogy a Duna mindkét partján azonos mértékben szenved csorbát nemzeti identitásuk, állapítja meg a Lidové noviny tudósítója. RMDSZ-VMDK TÁRGYALÁSOK AZ AUTONÓMIÁRÓL Kolozsvárott tegnap megbeszélések kezdődtek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének küldöttségei közt a kisebbségi autonómiák megvalósításának lehetőségeiről, valamint a két kisebbségi szervezet együttműködésének intézményesítéséről. A tárgyalásokat a két szervezet elnöke, Markó Béla és Ágoston András vezetik. Mint ismeretes, mind az RMDSZ, mind a VMDK is elkötelezte magát annak érdekében, hogy megpróbálja kidolgozni, majd megvalósítani a gyakorlatban is, a magyar kisebbségek autonómiáját. Mindkét szervezet politikai nyilatkozataiban és programjaiban ez már megfogalmazódott, s megszülettek a javaslatok a kisebbségi autonómia lehetséges modelljeinek a kidolgozására. Ezek a koncepciók területi, kulturális és személyi elvű autonómiával, belső önrendelkezéssel számolnak, ami azt jelenti, hogy nem kívánják a jelenlegi államhatárok megváltoztatását, bár gyakran éri őket ilyen rágalom. Úgy az RMDSZ, mint a VMDK is azon a véleményen van, hogy a kisebbségben élő magyar nemzetrészeket megilleti a belső önrendelkezés joga. Mindehhez természetesen fokozatosan meg kell teremteni a megfelelő politikai, társadalmi, jogi és intézményi feltételeket. Markó és Ágoston, valamint a küldöttségek tagjai, természetesen azt is megbeszélik, hogyan lehetne bővíteni és rendszeressé tenni a két szervezet, s rajtuk keresztül a két országban élő magyar népcsoportok kapcsolatát, együttműködését. A VMDK küldöttsége Kolozsvár után ellátogat Marosvásárhelyre is, ahol lehetősége lesz konkrét tapasztalatokat, információkat szerezni a székelyföldi magyarság életéről. Kokes János Mogadishu kikötőjébe befutott tegnap a Beerberg teherhajó, fedélzetén német katonákkal, akik azonnal megkezdték az ENSZ-erők kötelékében Szomáliában szerepet vállaló német különítmény 110 harci járművének a kirakását. Ma a járműkonvoj elindul a számára kijelölt bázisra, s közben a konvoj haladásának biztonságára nigériai és olasz ENSZ-alakulatok ügyelnek. FESZÜLT HELYZET A TADZSIK-AFGAN HATARON MOSZKVAI CAFOLAT Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár felajánlotta, hogy megpróbál közvetíteni a kiéleződött tádzsik -afgán határhelyzet megoldásában. Egyidejűleg az orosz külügyminisztérium megerősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy kész Tádzsikisztánt katonai támogatásban részesíteni a fenyegető afgán támadások elhárítására. Alekszandr Sisljakov tádzsik védelmi miniszter utasította az afgán határ mentén elhelyezett egységeket, hogy lőjjenek a határ átlépésével próbálkozó fegyveres ellenzéki csoportokra. Cáfolta ugyanakkor a moszkvai afgán nagykövetség nyilatkozatát, miszerint az utóbbi napokban az afgán tádzsik határnál mintegy 300 személy életét vesztette, illetve megsebesült. Moszkva cáfolta azokat a híreszteléseket is, hogy az afgán területen lévő tádzsik ellenzéki állásokat nehéztüzérségi támadás érte. Moszkva a leghatározottabban visszautasította Kabul vádjait, miszerint afgán terület ellen támadásokat terveznek. Orosz részről viszont felhívták a figyelmet arra, hogy mintegy 5 ezer fős afgán ütőképes harci alakulat a tádzsik határ felé tart. Ezzel összefüggésben újra felhívta a figyelmet a tádzsik ellenség és az afgán mudzsahidek tervezett Tádzsikisztán-ellenes támadására, amelynek célja a Tádzsikisztánban lévő autonóm terület elszakítása ós iszlám köztársasággá való nyilvánítása. JAPÁN ELLENZÉKBE SZORUL AZ LDP? Miután Japánban lemondott az eddig kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöke, Mijazava Kiicsi, könynyen megtörténhet, hogy az országban 38 éve egyedül kormányzó párt ellenzékbe szorul annak dacára, hogy a legltöbb szavazatot érte el az elmúlt hétvégi választásokon. Ezt hangsúlyozta nyilatkozatában a választásokon sikeresen szerepelt ellenzéki Új Japán Párt elnöke, Hoszokava Morihiro. A pártelnök olyan széles körű koalíciós kormány mellett száll síkra, amelyből kimaradnának a kommunisták és az eddig kormányzó LDP. Ha a többi hét párt szövetségre lépne, akkor a parlament felsőházában többségük lenne. „Ez az egyedüli módja annak, hogy más kezekbe kerüljön a hatalom", vélekedett Hoszokava. HA SAROKBA SZORÍTJÁK A KISEBBSÉGET... (Folytatás az 1. oldalról) mértékben a kínálkozó lehetőségeket. Ami a fegyvereladásokat illeti, Moszkva ily módon szándékozik visszafizetni adósságainak egy részét, mind Magyarországnak, mind Szlovákiának. Attól azonban nem tart, hogy olyan térségbe szállítja vadászbombázóit, ahol robbanásveszélyes a helyzet. Jasztrzsembszkij érintette a határmódosítás kérdését is, aláhúzva azt, hogy Oroszország a Helsinkiben rögzített dokumentumból indul ki. A határok csak akkor változtathatók meg, ha ebben a partnerek megegyeznek, tehát fegyveres úton semmiképp. Érdekes volt a nagykövet eszmefuttatása a Szovjetunió felbomlása után külföldön rekedt mintegy 25 millió orosz ajkú polgárok sorsáról, amely iránt Oroszország, természetesen, nem lehet közömbös. Jelenleg is ezért biztosítanak támogatást Tádzsikisztánnak, melynek, mint mondotta, területi egységét mindenképp meg kell őrizni. Röviden ismertette a Tádzsikisztánból tucatjával érkező leveleket, amelyekben az ott élő oroszok drámai hangon ecsetelik hétköznapjaikat. Oroszországot arra kérik, ne hagyják őket sorsukra, mert ellenkező esetben „megölik, széttépik őket" az iszlám fundamentalisták. Moszkva úgy véli, hogy az orosz érdekek természetes, emberi és nem birodalmi vonatkozású övezetét képezik azok az utódállamok, amelyekben orosz nyelvű kisebbség él. Oroszország érdeke, hogy ezek az emberek továbbra is ott éljenek, ahol eddig, de követeli: biztosítsák számukra a fejlődés egyenjogú feltételeit. Ezt próbálja elmagyarázni Tallinnak és Rigának is. Hiszen a kisebbség összekötő erőként tud fellépni, nagymértékben tud hozzájárulni a független állam fejlődéséhez. Ám ott, ahol sarokba szorítják, könnyen olyan helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban vagy Hegyi Karabahban, vélte az orosz nagykövet. (urbán) NÉHÁNY SORBAN T

egnap Bagdadba utazott az ENSZ-ellenőrök egy csoportja, amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze az atomfegyverek elhelyezését iraki területen. A Reuter hírügynökségjelentése szerint az atomenergia ellenőrzésével foglalkozó szakértők 16 fős csoportja, melyet Maurizio Zifferero olasz tudós vezet, öt-hét napot tölt majd Irakban. Mint ismeretes, az ENSZ és az Irak közötti kapcsolatok a múlt héten javultak, amikor Irak beleegyezett nukleáris potenciáljának hosszú távú ellenőrzésébe. 0,—ingapúri ülésükön a Délkeletkj Z/ ázsiai Nemzetek Társulásának képviselői felszólították az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson azonnali támogatást az ideiglenes kambodzsai kormánynak - tájékoztatott a Reuter. Egyben arra kérték az ENSZ-t, hogy hosszabbítsa meg a Kambodzsában állomásozó 22 ezer főnyi kontingensének mandátumát. A tagországok ugyanis attól tartanak, hogy miután az UNTAC augusztusban kivonul Kambodzsából ismét kirobban az erőszakhullám. Időközben Ali Alatas indonéz külügyminiszter ugyancsak az ülésen cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy országa diplomáciai kapcsolatokat teremt Izraellel. S

panyolország keleti partvidékén, Alicante város banképületei előtt tegnap két nagy erejű pokolgép robbant. Hivatalos források szerint a robbanás súlyos anyagi károkat okozott, de személyi sérülés nem történt. A Reuter szerint a robbanások előtt egy névtelen telefonáló figyelmeztette a helyhatóságokat, hogy az ETA baszk szeparatista szervezet merényletet tervez. A rendőrség azonnal kiürítette a térséget, s ezzel megakadályozta a tragédiát. J

ugoszláviában továbbra is biztonságban vannak az átutazók. A Népszabadság értesülése szerint a közbiztonság ugyanis nem romlott jelentős mértékben, a turistáknak azonban fel kell készülniük arra, hogy az országban nem tudnak tankolni. K

anadában, a Wainwrighte-ban levő támaszpont közelében csütörtökön lezuhant egy Hercules C-130-as típusú repülőgép kilenc személlyel a fedélzeten. A hírt a belügyminisztérium szóvivője közölte, ám további részletekről nem tájékoztatott. Egyelőre tehát azt sem lehet tudni, hogy túlélte-e valaki a balesetet vagy sem. E

gyiptomban folytatódik a kivégzések sorozata: tegnap egy katonát végeztek ki, akit azzal gyanúsítottak, hogy megölt egy 70 éves nőt. Az iszlám fundamentalisták által kirobbantott erőszakhullám óta a katonai bíróságok 21 fanatikus terroristát ítéltek halálra, mert állítólag összeesküvést szerveztek Mubarak elnök kormánya ellen. Az utóbbi két hónap alatt 15 fundamentalistát végeztek ki. N

icaraguában ismét kiújultak a harcok a hadsereg reguláris egységei és a volt sandinista hadsereg mintegy 150 tagja között. Ez utóbbiak nem hajlandók átadni fegyvereiket. Az ország északi részén, Esteli város környékén 45 személy vesztette életét a harcokban. K

asmírban az indiai hadsereg katonái összecsaptak a muzulmán szeparatistákkal. A harcokban 29 idegen „zsoldos" halt meg, s további 14-et letartóztattak - tájékoztatott a Times of India című napilap. A halottak közt afgánok, bahreiniek és pakisztániak voltak. Indiai becslések szerint mintegy 1500 külföldi harcol a kasmíri szeparatisták oldalán.