Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-21 / 167. szám, szerda

7 DOKUMENTUM ÚJSZÓ 1993. JÚLIUS 21. RA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK TULAJDONÁRÓL i közös részei lletve tartozé­elkek haszná­Uala a lakás i lakás céljára lálatával kap­•,ban lévő nem lyiség tulajdo­i lakás céljára snak is bérbe :ban lévő nem :lyi ség, illetve és albérietét yozzák. i házban lévő ló helyiség tö­retlen kapcso­szeinek és kő­it ve tartozéka­ís a telekhez og vagy más i és közös be­ékai és a telek :övetelhetik a ítélését a Pol­án. '.ban ' ' vő nem lyiség tulajdo­n kötelesége, részt vegyen, rozzon a ház ; berendezése­és a telekről, •lésének, kar­nak módjáról, a szavazatok (GYÖKERES GYÖRGY felvétele) többsége dönt. A tulajdonost minden egyes lakás és a házban lévő nem la­kás cáljára szolgáló helyiség után egy szavazat illeti meg. Ha a ház közös ré­szeit és közös berendezéseit, illetve tartozékait és a házhoz tartozó telkeket illetően fontos határozatról van szó, a lakások és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdono­sai a bírósághoz fordulhatnak, a dön­tést kérve. (3) Szavazategyenlőség esetében, vagy ha nincs szavazattöbbség vagy nincs megállapodás, bármely társtulaj­donos kérésére a bíróság hozza meg a döntést. (4) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdo­nosait a szavazás során a lakásukra vagy a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségükre eső egy szavazat illeti meg. 15.1 (1) A házat, a ház közös részeit, kö­zös berendezéseit és tartozékait il­letően jogcselekményekből keletkezett követelések biztosítására és a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket érintő olyan jog­cselekmények biztosítására, amelyeket a lakástulajdonos vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség tu­lajdonosa tett meg, a törvényből eredően keletkezik zálogjog 1® a lakás­hoz vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséghez, mégpedig a társulás javá­ra: ha a társulás nem jön létre, a zálog­jog törvényből eredően a többi lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosainak javára keletkezik. A zálogjog keletkezését és megszünteté­sét az ingatlankataszterben bejegy­zik.") (2) A lakáshoz vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek­hez fűződő zálogjog harmadik sze­mélyjavára is létesíthető. 164 Külön rendelkezések a lakástulajdon és a nem lakás cédára szolgáló helyiségek tulaj­donának átruházásáról. (1) Azt a lakást, amelynek bérlője magánszemély, a ház tulajdonosa (5. § ötödik bekezdése) csak ennek a bérlőnek tulajdonába ruházhatja át. (2) Az első bekezdés szerinti olyan lakást, amelynek bérlője több mint hat hónap idejére nem fizette, meg a lak­bért vagy a lakás használatával kap­csolatos szolgáltatásokért járó térítést, és ezt a tartozást nem egyenlítette ki a lakás tulajdonosának írásbeli figyelmeztetésétől számított három hónapon belUl sem, a bérlet további megszűnése után haramadik személy tulajdonában is ál lehet ruházni. A la­kás bérlőjének a lakás eredeti tulajdo­nosa pótlakást") köteles biztosítani. A külön előírás") rendelkezései ilyen esetben nem alkalmazhatók. (3) Az első bekezdés szerinti olyan lakást, amelynél a bíróság egyetértett a bérlet írásbeli felmondásával 2 0) , har­madik személy tulajdonába is át lehet ruházni, ha ez a személy a bérlőnek a külön előírás 2') szerinti pótlakást nyújtja. (4) A házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőit, a házban lévő lakások tulajdonait és bérlőit elsőbbségi jog illeti meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség átruházását illetően, mégpedig a következő sor­rendben másoknak, mint a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek, a házban lévő lakások tulaj­donosainak és bérlőinek a nem lakás céljára szolgáló helyiséget tulajdonuk­ba csak a társulás jóváhagyásával lehet átruházni: ha társulás nem jön létre, a házban lévő összes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdono­sai, illetve a házban lévő lakások bérlői többségének előzetes jóváha­gyására van szükség: a szavazás során a házban lévő minden egyes lakás után a lakás tulajdonosát és bérlőjét egy szavazat és a házban lévő minden la­kás céljára szolgáló helyiség tulajdo­nosát egy szavazat illeti meg. Érvény­telen a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség átruházásáról szóló olyan szerződés amellyel a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyi­ség bérlőjének a házban lévő lakás tu­lajdonosának vagy bérlőjének elsőbbségi jogát megsértették. (5) A nem lakás céljára szolgáló he­lyiségeknek a 27. § negyedik bekezdé­se szerinti átruházása a szövetkezet tu­lajdonából a jogi vagy magánszemély tulajdonába csak a társulás előzetes jó­váhagyása után történhet meg, és ha a társulás nem jön létre, akkor a házban lévő lakások tulajdonosai és bérlői többségének előzetes jóváhagyásával. A házban lévő nem lakás céljára szol­gáló helyiség átruházásáról szóló olyan szerződés, amely ezt az előzetes jóváhagyást nélkülözi, érvénytelen. (6) Az állami vagy községi tulaj­donban. illetve az állami vagy községi részesedésű kereskedelmi társaság tu­lajdonában vagy a lakásszövetkezet tulajdonában lévő garázs vagy műte­rem bérlője, amennyiben a lakásszö­vetkezet tagjáról van szó, elsőbbségi joggal rendelkezik arra, hogy a garázst vagy a műtermet a tulajdonába átru­házzák. (7)lla a lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség át­ruházásáról szóló szerződés szerint a lakásszövetkezet tulajdonából való át­ruházásról van szó, a szerződésnek tar­talmaznia kell a ház karbantartásának és javításának finanszírozsára szánt azon eszközök kölcsönös elszámolását is, amelyek a tulajdonátruházás tár­gyát képező házban levő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre esnek. Kölcsönös elszámolás a jelen törvény alkalmazásában az, amikor a lakás jövőbeni tulajdonosa, illetve a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség jövendőbeli tulajdonosa a házra eső hálralékokat kiegyenlítik, il­letve kölcsönös elszámolás a nem ki­merített hátralékok kiegyenlítése is. A ház, a lakás és a házban lévő nem la­kás céljára szolgáló helyiség karban­tartására és javítására szánt eszközöket a lakásszövetkezet a házban lévő laká­sok és nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek tulajdonosainak üzemeltetési, karbantartási és javítási alapjába (10. §) utalja át. Az emlftett felhasználásra a 10. paragrafusban említett rendelke­zések vonatkoznak. A lakás és a házban lévfí nem lakás céljára szolgáló helyiség ára 17.§ (1) A lakás és a házban lévő nem la­kás céljára szolgáló helyiség árát, a tartozékok árát és a telek árát az eladó és a vevő kölcsönös megállapodása 2 2) határozza meg. (2) A lakásnak az első bekezdés szerint kikötött (megállapodás sze­rintí) ára nem haladhatja meg a jelen törvény 18. paragrafusa szerint meg­határozott árat, ha a lakást az eddigi bérlő tulajdonában az állam vagy a község tulajdonából, az állam vagy a község részvételével működő kereske­delmi társaság tulajdonából ruházzák át, vagy ha a külön előírások 2 3) szerint megszerzett házakban lévő lakásokról van szó. (3) Azokat a lakásokat, amelyek az eddigi bérlő tulajdonába történő átru­házás tárgyát képezik, nem lehet külön előírás 2 4) szerint árverésre bocsátani. (4) Ha a lakást a lakásszövetkezet tulajdonából ruházzák át a lakásszö­vetkezet olyan tagjának tulajdonába, aki a lakás bérlője egyben, a lakásszö­vetkezet tagja a lakásszövetkezetnek a lakás áraként a lakására cső még le nem törlesztett hitelt a tartozékaival (kamataival) együtt köteles megfizet­ni. A szövetkezeti lakás tulajdonjogá­nak átruházásával megszűnik a szövet­kezet tagjának a szövetkezed tagrész visszatérítéséhez való igénye. A külön előírások rendelkezéseit a jelen tör­vény nem érinti 7). (5) Ha a lakás átruházására a negye­dik bekezdés szerint kerül sor, nem al­kalmazhatók a külön előírásoknak 2 5) azon rendelkezései, amelyek a szövet­kezetet az állami hozzájárulás vissza­térítésére kötelezik. 18. § (1) Ha a lakást vagy a műtermet az eddigi bérlő tulajdonába az állam vagy a község tulajdonából, illetve az állam vagy a község részvételével működő részvénytársaság tulajdonából ruház­zák át, vagy ha külön előírás 2 3) szerint megszerzett házban levő lakásokról van szó, a lakás egy négyzetméteré­nek árát úgy állapítják meg, hogy a ház beszerzési árából levonnak a/ a lakások esetében 2 százaléknyi, műterem esetében 0,5 százaléknyi amortizációt a ház korának minden egyes évéért; ez a csökkentés nem ha­ladhatja meg a-80 százalékot, b/ a ház építésének éve szerint az összehasonlítható szövetkezeti lakás építéséhez nyújtott állami hozzájáru­lásnak megfelelő összeget, és az így kapott összeget elosztják a házban lévő lakások padlóterületének össze­gével. Ha a beszerzési ár nem állapít­ható meg, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma határozza azt meg. (2) A műtermeknek az első bekez­dés szerint kikötött ára nem haladhat­ja meg a 17. § negyedik bekezdése és a 18. § első bekezdése szerintí árat. (3) Ha a lakást az állam vagy a köz­ség tulajdonából a bérlő tulajdonába ruházzák át, a/ a ház tulajdonosa a lakás tulajdo­nának átruházásáról szóló szerződés megkötésekor a vevőnek a vételár megtérítésére az első bekezdés szerint kiszámított lakásárból 30 százaléknyi levonást köteles nyújtani, b/ a vásárló a lakás tulajdonának át­ruházásáról szóló szerződés aláírása után készpénzben fizeti ki a lakás árá­nak legalább 15 százalékát (az a/ pont szerintí levonás után); az ár fennmara­dó részét rendszeresen törlesztett ka­mat nélküli részletekben a lakás tulaj­donának átruházásáról szóló szerződés aláírásától számított 10 éven belül kell megfizetni, cJ annak a vásárlónak, aki a lakás tulajdonának átruházásáról szóló szerződés aláírása után a lakás leg­alább 70 szazaiékát készpénzben meg­fizeti, a lakás tulajdonosa tízszázalé­kos árkedvezményt nyújt. (4) A vásárló az ár kifizetetlen ré­szét teljes összegben megfizeti, ha a lakást a lakás tulajdonának átruházá­sáról szóló szerződés aláírásától szá­mított tíz éven belül más személyre ru­házzák át, mint házastársra, gyermeke­ire vagy unokáira 19. § A ház közös részelnek, közös berendezése­inek és tartozékainak tulajdona (1) A ház közös részei, közös beren­dezései és tartozékai a lakások és a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak tulajdoná­ban vannak, hacsak a tulajdonosok nem állapodnak meg másként. A lakás és a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonának átru­házásával vagy átszállásával együtt száll át a ház közös részeit, közös be­rendezéseit és tartozékait illető közös tulajdon, valamint a telket illetően társtulajdonosi vagy egyéb közös jo­gok, esetleg a lakás és a nem lakás cél­jára szolgáló helyiség tulajdonával kapcsolatos további jogok és köteles­ségek. 20. § A lakás és a nem lakás céljára szolgáló he­lyiség tulajdonának átruházása és átszállása A lakás és a házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosá­nak jogában áll, hogy tulajdonát más személyre átruházza. A tulajdonjog át­ruházására vagy átszállására a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell al­kalmazni, hacsak a jelen törvény nem rendelkezik másként. Harmadik rész Házépítés A törvény harmadik része a társas­ház építésénél keletkező jogviszonyo­kat szabályozza, miközben előírja, hogy az építkezőknek nyilván még az építkezés megkezdése előtt szerződés­sel kell szabályozniuk kölcsönös vi­szonyaikat, s ennek a szerződésnek hatályba lépéséhez szükséges az ingat­lankataszterbe történő bejegyzés is. Negyedik rés/. Közös rendelkezés 23. 5 A telekhez flMdfi Jogok (1) A lakás vagy a házban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulaj­donához elválaszthatatlanul kapcsoló­dik az olyan telekhez fűződő közös tulajdonjog vagy más közös jog, ame­lyen a ház áll és a házhoz tartozó te­lekhez. Ha a ház tulajdonosa tulajdonosa egyben a teleknek is, a la­kás tulajdonának átruházásáról szóló szerződéssel ruházza át a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tu­lajdonosára a megfelelő társtulajdo­nosi hányadot a telket vagy a házhoz tartozó telek tulajdonjogáról. (2) Az olyan telek tartós használa­tának joga, amelyen a lakásszövetke­zet tulajdonában levő ház épült, illetve az ilyen házhoz tartozó telek tarlós használati joga, amely a korábbi előírások alapján keletkezett,és a jelen törvény hatályba lépésének napján is tart, a jelen törvény hatályba lépésé­nek napján a lakásszövekezetek tulaj­donjogává változik. (3) A lakásszövetkezet azt a beépí­tett vagy a házhoz tartozó telektulaj­doni, amelyet a második bekezdés sze­rint szerzett, ingyenesen köteles a la­kás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosára átruházni; a tu­lajdoni hányad nagyságát az 5. § első bek. b/ pontja alapján határozzák meg. Ez a kötelesség a lakásszövetkezetei akkor is terheli, ha a lakást külön előírás 7> alapján ingyenesen ruházza át. (4) Ha a ház tulajdonosa nem tulaj­donosa egyben a teleknek is, de a Pol­gári Törvénykönyv szerintí elbirtoklás feltételei teljesítve vannak, a háztulaj­donos az ingatlankataszterbe való be­jegyzéssel köteles a telek tulajdonjo­gát rendezni, mégpedig az első lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyi­ség átruházását megelőzően. (5) Ha a háztulajdonos nem tulajdo­nosa egyben a teleknek, a telekhez olyan dologi tehernek 2 7) megfelelő jog keletkezik, amelyet az ingatlankatasz­terbe bejegyeznek. 24. § A jelen törvény rendelkezései meg­felelően vonatkoznak azokra a házakra is, amelyek nem lakóházak. 25. § A ház közös részeihez, közös beren­dezéseihez, tartozékaihoz és a telek, közös tulajdonához csak akkor létesít­hető zálogjog 2 8), ha egyben zálogjogot létesítenek a lakáshoz vagy a nem la­kás céljára szolgáló helyiségekhez is. Ötödik rés/ Átmeneti rendelkezés A törvény ötödik részének rendel­kezései számos részkérdéssel foglal­koznak. Így például a 26. § leszögezi, hogy ha a vállalati lakás bérlőjének la­kásbérletét bírósági ítélettel abból az indokból szüntették meg, mert a mun­kaviszonya megszűnt, az eredeti lakás­bérlet megújul, ha a a lakást a törvény hatályba lépésének napjáig (azaz 1993. szeptember elsejéig) megszakí­tás nélkül használta. A szövetkezeti lakásokkal kapcso­latban fontos az az átmeneti rendelke­zés (28. §), miszerint a szövetkezeti la­kást bérlő lakásszövetkezeti tagnak az éppen ismertetett törvény szerint is jo­gi igénye van arra, hogy lakását a tu­lajdonába átruházzák, ha ezt már a ko­rábbi törvény alapján nem kérelmezte. Ha viszont a lakásszövetkezeti tag már a szövetkezetek transzformálásáról szóló törvény alapján kérelmezte az általa használt lakás, garázs vagy műterem átruházását, a lakásszövetke­zet ezt 1995. szeptember elsejéig köte­les megtenni (azaz a törvény hatályba lépésétől számított kétéves határ­időben). Gyakorlati szempontból fontos ren­delkezés az is, amely szerint: „az álla­mi vállalatok, költségvetési és dotált szervezetek, valamint lakásszövetkeze­tek a lakás átruházásáról szóló szerződést attól a naptól számított két éven belül kötelesek megkötni, amikor a bérlő a jelen törvény szerint kérel­mezte a lakás átruházását saját tulajdo­nába." Utalások: 1/ Az SZNT 189/1992. Tt. sz. törvényének 2. paragrafusa 2/ Az SZNT 189/1992. Tt. sz. törvényének 3. paragrafusa 3/ A 83/1976. Tt. sz. rendelet 44. §-ának első bekezdése 4/ A devizatörvény 25. paragrafusa 5/ A Polgári Törvénykönyv 121. §-ának másodi k bekezdése 6/ Pl. a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek bérletéről szóló 116/1990. Tt. sz. törvény 7/ A szövetkezetek transzformálásáról szó­ló 42/1992. Tt. sz. törvény 22. és kővetkező paragrafusai 8/ A Polgári Törvénykönyv 132. paragra­fusa 9/ A Polgári Törvénykönyv 43. és köve­kező paragrafusai, illetve 588. és következő paragrafusai 10/ A 265/1992. Tt. sz. törvény 1. és 2. pa­ragrafusa 11/ A Polgári Törvénykönyv 18. § máso­dik bekezdésének d/ pontja 12./ A 472/1990. Tt. sz. törvény 1. parag­rafusa 13/ Pl. az 50/1976. Tt. sz. törvény 14/ A Polgári Törvénykőnyvl 15. paragra­fusa 15/ A Polgári Törvénykönyv 685. paragra­fusa; a 116/1990 Tt. sz. törvény 16/ A Polgári Törvénykönyv 151. b parag­rafusa 17/ A 266/1992. Tt. sz. törvény 3 § első bekezdése d/pontja 18/ A Polgári Törvénykönyv 712. §-ának 1., 2., 3., 5. és 7. bekezdései 19/A 189/1992. Tt. sz. törvény 1., 2. és 3. bekezdései 20/ A Polgári Törvénykönyv 711. §-a első bekezdésének c/, d/, g/ és h/ pontjai 21/ A Polgári Törvénykönyv 712. §-a 22/ Az árakról szóló 526/1990. Tt. sz. tör­vény 23/ A 92/1991 Tt. sz. nagyprivatizációs törvény 24/ A 92/1991. Tt. sz. törvény 14. §-ának első bekezdése 25/ Pl. a 136/1985. Tt. sz. rendelet 6. §­ának 6. bekezdése 26/ A Polgári Törvénykönyv 876. §-a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents