Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-02 / 152. szám, péntek

MOZAIK .Ú/SZÔI 1993. JULIUS 2. MITŐL ÍZLETES A KIRÁLYHELMECI GAZDAG-KENYÉR? HA JÓ A LISZT, A GÉP MEG A MESTER IS Kevés olyan tennék van a világon, amelyet annyian és oly gyakran kóstolgatnának és minősítenének, mint a kenyeret. Ez a rendszeres „közellenőrzés", persze, a pék rangját is meghatározza. Az összes pékét egyben, ugyanakkor viszont egyenként minősíti is őket. Mert mindennapi eledelünk sem mind egyforma. Ilyen is van, meg olyan is... Rengeteg tényezőtől függ a minősége. Függ a liszttől, a kemencétől, ám sokban a pék szaktudásától, munkájától. Mert ha rosszul bánik például a tésztával, az később már kenyérként minősíti őt ország-világ előtt. „Elpanaszolja" készítőjéről, ha sok vízzel itatta, s azt is, ha kevéssel; elmondja, hogy fázott-e a szakajtóban vagy esetleg túl melege volt; elárulja, tüzes volt-e a kemence, vagy hidegebb-melegebb a megfelelőnél; beszámol arról is, hogy dédelgette-e a pék, vagy netán mostohán bánt vele... A pék névjegye és becsülete a kenyér. Tisztában van ezzel a királyhelrneci Gazdag Géza is, aki bár nem a szakajtó mellett nőtt fel és nem is ebben a szakmában kezdte a kenyérkeresést, 1991-ben mégis ebben a szakmában kezdett el vállalkozni. Döntését alapos helyzetfelmérés előzte meg, s tudatosította: roszszabbul nem csinálhatja, mint a már meglevő helyi vagy környékbeli pékségek, mert akkor nem él meg belőle. Tudta, csakis olyan kenyeret érdemes sütni, amilyenre Shakespeare-rel együtt gondolnak sokan szerelmüket becézve (Az vagy nekem, mint testnek a kenyér...). Elhatározását kitartó munka követte és követi mindmáig. A fiatalember megvett egy belvárosi régi házat, annak végében felépített egy sütődét, a helyi BAKER cégtől vett bele egy villany kemencét, keresett és szerződtetett néhány péket, illetve pékségi munkához értő „segédet", közben pedig kellő piackutatást is végzett az ország malmaiban és a Bodrogköz élelmiszerboltjaiban . - Hogy nem féltem-e belevágni? Nézze, bennem is felmerültek némi kétségek, ám az elhatározásom meg hát a család elhatározása, mert ugye ez családi ügy is, mindig erősebb volt a kételyeknél. Bíztunk benne, bíztunk a kis csapatban... • Azt mondja, kis csapat. Ma hányan vannak? - Lassan húszan leszünk... A megrendelés, az igény ugyanis egyre nő. Kilencvenegy decemberétől kezdte üzemelését a Gazdagpékség, s azóta naponta három műszakban kétezer darab finom kenyeret, 7 ezer darab kiflit és több száz mákos, túrós, diós és lekváros péksüteményt ad a széles környék fogyasztóinak asztalára. A konkurencia jó dolog Azt mondják, a jó bornak nem kell cégér. Nos, az eddigi tapasztalatok, eredmények szerint a Gazdag-pékségnek sincs rá szüksége. E sorok írója csupán kíváncsiságból kopogtatott be az eddig számára ismeretlen névrokonához. - így is alig győzzük kielégíteni a rendeléseket - jegyezte meg a szervezési teendőket is ellátó tulajdonos. - Két áruszállító járművünk állandóan a Bodrogköz falvait járja, egy pedig a helmeci üzletek és a pékségünk között ingázik. Igaz ugyan, hogy a megrendelők többsége általában reggel hat órára kéri a friss árut, de szerencsére később sem unatkozunk. Sőt. A közelmúltban egy újabb kemencét helyeztünk üzembe. • Úgy tudom, ma Királyhelmecen három pékség van. Nem sok ez ide ? - Eddig úgy látom, ez egyikünknek sem gond, egyikünknek sem okoz megélhetési problémát. Egyébként a tisztességes versengésnek állok elébe, hasznosnak tartom. Akinek a mi kenyerünk ízlik, az nálunk rendel, Ahol a vállalkozó ügyes szervező (balról), s rátalál egy olyan pékmesterre, mint amilyen Mokrí Zoltán, ott csakis jó kenyér, ízletes péksütemény kerülhet ki a kemencéből (A szerző felvétele) nálunk vásárol, akinek ez nem kell, az másutt vesz. így van ez rendjén. A jó árut nem kell különösebben kínálni, azt a vevők megtalálják. Mi jelenleg 35 magánboltba szállítunk rendszeresen. A siker titka Hogy mi a Gazdag-pékség jó rajtjának titka? Nos, a tulajdonos szerint ez két dologban keresendő. A pékmester hozzáértésében, szakmaszeretetében és a technológiai berendezésben. - Lehet, ha egy olcsóbb kemencét vásároltam volna annak idején, akkor most gondjaim lennének. Ki tudja?! Én megbíztam a helyi BAKER cég gyártotta berendezésben, már csak azért is, mert az a cég itt van a szomszédban, és szükség esetén a szakemberei azonnal kiszállnak, megjavítják a gépet. A fiatal vállalkozó élettársa, Irénke asszony - aki a könyvelésből és a többi szervezési teendőből is nagy részt vállal - három dologban látja eredményességük kulcsát: A munkában, a munkában és a munkában. „No, persze, kell egy kis leleményesség is, s legalább olyan liszt, mint amilyen mostanában a kassai" - tette hozzá azonnal. Úgy látszik, a királyhelmeci belvárosi maszek pékségben „összejöttek" a versenyképes termelés feltételei. így aztán nem csoda, hogy az ígért állami támogatásban még mindig reménykedő cég termékei iránt nagy a kereslet. GAZDAG JÓZSEF MÉG EGYSZER A VASÚTI KÖZLEKEDÉSRŐL Többször irtunk már korábban is a vasúti személyszállításban tegnap érvénybe lépett változásokról. Ezúttal szeretnénk felsorolni néhány, az eddigi tudósításokból kimaradt változást: • Azokon a vasútállomásokon, amelyek külföldre nem adhatnak ki menetjegyet, a legközelebbi (jegypénztárraI rendelkező) külföldi vasútállomásra vagy a határátkelőhelyig adnak jegyet. A Szlovákia és Csehország közötti kedvezményes diákjegyek június 30-ával érvényüket veszítették. • A 100 kilométernél rövidebb útra kiadott menetjegy következő nap reggel 6 óráig, a 100 km-nél nagyobb távra szólók másnap éjfélig érvényesek. Az utat 100 km-nél rövidebb táv esetén nem lehet megszakítani: ha a távolság 100 km-nél hoszszabb, 100 km megtétele után az út megszakítható. A megszakítással a menetjegy érvényessége nem hosszabbodik meg. • A szociális, öregségi, özvegyi vagy teljes rokkantnyugdíjban részesülők, valamint az 57 évesnél idősebb nők, akik nem kapnak nyugdíjat, és nincs állandó állásuk, személyvonaton másodosztályú féljeggyel utazhatnak. A 70 évesnél idősebbek a személyvonat másodosztályán ingyen, a gyorsvonat másodosztályán a személyvonatra szóló félárú jeggyel és a teljes gyorsvonati pótdíjjal, az első osztályon pedig a teljes értékű első osztályú jeggyel és a gyorsvonati pótdíjjal utazhatnak. • Bérletet vállalatok, szervezetek magánvállalkozók és állampolgárok kaphatnak. ^ ORDÓDY KATALIN - A rejtély még most sem hagy nyugodni. Mi olyat tudhat rólam a rendőrség, ami indokolná az eljárásukat? Hiszen a papírjaim rendben voltak, a munkaadó pecsétje, az igazgató és Kadnár aláírása sem hiányzott. — Az az aljas — mondta valaki egész halkan, mintegy magának. Hátrafordult, ahonnan a hang jött. Péter állt ott, az új főnök. Ránézett, várta, hogy mond még valamit, de Péter szó nélkül bement a dolgozószobájába. Dórát nem hagyta nyugton a megjegyzés. Vajon kire értette? Az igazgatóra? Kadnárra? Vagy csak hangosan gondolkodott? Elhatározta, alkalomadtán megkérdezi. Az alkalom hamar elérkezett. Ebédre indultak. Béla a minisztériumban intézett valamit, még nem jött vissza. Alinka megint fogyókúrázott, egy almát meg egy szelet sajtot hozott ebédre, Lacit pedig leállították a kollégák. Péterrel kettesben folytatták útjukat a szomszédos utcában levő üzemi konyha felé. Az asztalnál biztosan melléjük telepszik valaki. - Péter - nézett a főnökére -, a napokban három szó szaladt ki a száján. Más nem is hallhatta, csak én, mert egész közel, a székem mögött állt. Azt mondta: az az aljas. Csóka Péter arcán zavar tükröződött. O - Azt mondtam volna? - Igen, igen. És nagyon kérem, ne találjon ki valami mesét, mondja meg, kire gondolt? Éppen azon rágódtam, hogy az igazgató és a káderes aláírása ellenére sem adta meg a rendőrség a kiutazási engedélyt, s hogy ezt nem értem. Péter nem felelt mindjárt, de nem tett úgy, mint aki már nem emlékszik a dologra. Lelassította lépteit, majd megállt, s úgy mondta: - Nem volt tőlem okos, hogy hangosan reagáltam a szavaira. Akaratlanul csúszott ki a számon. Ha most magyarázatot adok, csak komplikálhatom azt a szerencsétlen ügyet, amin változtatni már úgysem lehet. Nem elégszik meg ennyivel, Dóri? - Úgy gondolom, jogom van tudni, ki itt az aljas és miért. Kollégák mentek el mellettük, odaköszöntek, Csóka visszabólintott, de Dóra senkiről sem vett tudomást, csak a főnöke arcát leste, várta, mit fog mondani. - Eltemeti, amit itt mondok? - kérdezte Csóka. — Tudnia kell, hogy ha a dolog továbbgyűrűzik, az állásomba kerülhet. - Az állásába? Akkor nincs jogom faggatózni. De azt meg kell mondjam, hogy nem vagyok felelőtlen, és mindenképpen megtartanám magamnak, amit hallok. Magától függ, mennyire bízik bennem, s miképpen dönt. Ahogy Péter később bevallotta, ez volt az a pillanat, amikor beleszeretett Dóriba. " Péternek tulajdonképpen ideje sem volt dönteni, mert Laci kollégájuk utolérte őket és csatlakozott hozzájuk. Tele volt új hírekkel, és észre sem vette, hogy azok ketten milyen szórakozottan hallgatják. Munkaidő után valahogy úgy alakult — s ez aligha volt véletlen —, hogy Péterrel ő maradt utolsónak. Kiléptek a kapun, s Dóra nem tette fel újra a kérdést, de amikor Péter megkérdezte, merre megy, tudta, hogy nyert. A villamos ott állt meg előttük. Útba esett egy török fagylaltozó, s Dóra az édes fagylalttal együtt nyelte le a keserű pirulát. - A személyzeti osztályon volt dolgom. Kadnár ajtaja nyitva volt, de valaki volt bent nála, hát vártam, nem akartam zavarni. De hallottam, amint azt mondja a vendégének: „Én ugyan ajánlottam, de kaptam közben egy fülest, hogy állítólag kint akar maradni. A papírok már nálatok voltak, így hál most közlöm ezt az információt." — Tehát Kadnár. - Dóra keserűen elmosolyodott. - A rendőrség nem sajnálja a fáradságot, néha személyesen megy érdeklődni az emberek után. — De hát én olyan kis pont vagyok... Még ha kint maradtam volna is... Nem, arról már nem beszél Péternek, hogy Kadnár a lakásán akart neki megmutatni holmi dokumentumokat. Az ügy ezzel valóban lezárult. De egy másik most kezdett bontakozni, s Dóra rövidesen úgy érezte, hogy teljes és édes kárpótlást kap az elmaradt utazásért. Egyre gyakrabban csináltak közös programot, s különösebb vallomások nélkül is tudomásul vették, hogy fülig szerelmesek egymásba. Olyan szépnek, boldognak indult az a nyár, s most, ha visszapergeti, az volt a legszomorúbb, legfeketébb nyara. Apa meghalt. Anyuka nagyon tönkrement, ő pedig komoly lelkiismeretfurdalást érzett, mert bárhogy sajnálta apját, szívét nem a bánat töltötte be, hanem a boldogság. Ott volt Péter, komolyan tervezgették a jövőt, s ez még anyját is átsegítette a legnehezebb heteken, mert látta a boldogságát. A kis kollektívában nem bomlott meg az összhang, mert bár Alinka kissé irigykedett, hogy a fiatal, rokonszenves főnök nem neki csapja a szelet, a veszteség miatt, ami apja halálával érte, részvétet is érzett iránta, s ez valahogy kiegyenlítette egymást. Laci és Béla pedig egy hajszálnyival mintha figyelmesebbek lettek volna iránta. Ha Kadnárral néha összetalálkozott a folyosón vagy valami ülésen, elfogta az enyhe utálat. Különben rendben volt körülötte a világ. Néha elkísérte anyját a temetőbe, s olyankor beszélgetett apával. Megkérdezte tőle: ugye látja, milyen szép fordulatot vett az élete, mennyire szeretik egymást Péterrel? Egy késő nyári napon elsőként apjának árulta el a titkot, ami ugyan inkább még csak sejtelem volt. „Apa, édes, nem ludom, te hogyan nézel a dolgokra onnan túlról, de azt hiszem, unokád lesz. Ugye, nem neheztelsz rám ezért? Farsangban akartuk tartani az esküvőt, de amint biztos lesz a dolog, előbbre hozzuk. Tudom, Péter is így látja majd jónak. Azt is tudom, hogy ez nincs egészen rendjén a te normáid szerint, de én örömet érzek, és biztos vagyok benne, hogy pompás kisunokád |PS7 " (FOLYTATJUK)