Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17 / 164. szám, szombat

DOKUMENTUM iÚJSZÓm 1993. JÚLIUS 17. AZ SZK NEMZETI TANÁCSÁNAK A NEMZETI ÉS ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK-KISEBBSÉGEK JOGÁLLÁSÁT RÖGZÍTŐ ALKOTMÁNYTÖRVÉNYE ALAPELVEINEK TERVEZETE 1. sz. alapelv Az alkotmánytörvény szabályozza a Szlovák Köztársaságban a nemzeti és etnikai közösségek-kisebbségek jogállását, a Szlovák Köztársaságban számbeli kisebbségben élő közösségek jogainak elismeréséi, valamint ezen a téren a nemzetközi normák kötelező voltát. A nemzeti és polgári tolerancia elmélyítéséhez, az általános és különleges jogvédelem kialakításához, az önkormányzati szervek rendszerének, mint a demokrácia fejlesztése alapjának megtecemtéséhez vezet. Indoklás: A Szlovák Köztársaságban, mint soknemzetiségű államban, rögzíteni kell a kisebbségi közösségek helyzetét, pontosan meg kell határozni a közösségek és az állam jogait és kötelességeit. Ennek a társadalmi megállapodásnak alapja az alkotmánytörvény, amely rögzíti a különböző etnikumok együttélésének alapelveit a Szlovák Köztársaságban. A részleteket egy végrehajtó törvénynek • kell meghatároznia, amelynek ebből az alkotmánytörvényből kell kiindulnia. 2. sz. alapelv A Szlovák Köztársaságot polgárai alkotják, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai. Nemzeti és etnikai közösségeknek-kisebbségeknek tekinthetők a Szlovák Köztársaság területén élő polgárok, akik nyelvükkel, kultúrájukkal, hagyományaikkal, vallásukkal különböznek a többségi szlovák nemzettől, tudatosítják nemzeti és etnikai együvétartozásukat, s ezt szervezett formában fejezik ki. A Szlovák Köztársaság polgárai egyenrangúak. Bármelyik közösséghez-kisebbséghez való tartozás nem lehet a polgár hátrányára. Indoklás: A Szlovák Köztársaságban élő polgárok több mint 14,7 százaléka nem szlovák nemzetiségű. Államalkotó mivoltuk és egyenlőségük a polgári és nemzeti elv kombinációjaként fogalmazható meg, s ez megfelel a Szlovák Köztársaság Alkotmánya alapelvének. Minden polgár alapvető joga szabadon dönteni a közösséghez-kisebbséghez való tartozásról. Minden polgár joga, hogy szabadon kinyilvánítsa nemzetiségét, etnikai vagy felekezeti eredetét és bármely közösséghez tartozhat. A hovatartozás miatt nem származhat a polgárnak semmilyen hátránya. 3. sz. alapelv A Szlovák Köztársaságban nemzeti és etnikai közösséget-kisebbséget alkotó polgárok jogait a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, ez az alkotmánytörvény és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvényei határozzák meg, amelyeknek összhangban kell lenniük az Alkotmánnyal és ezzel az alkotmánytörvénynyel. A nemzeti és etnikai közösséget-kisebbséget alkotó polgároknak érdekeik biztosítása, kifejezése és védelme érdekében joguk van, hogy saját szervezeteket, egyesületeket és politikai pártokat hozzanak létre. A Szlovák Köztársaság a nemzeti és etnikai közösségeknek-kisebbségeknek az Alkotmányban rögzített jogok mellett ezeket a jogokat garantálja: - nemzeti, etnikai, nyelvi és kulturális identitásuk és önazonosságuk megőrzésének joga; -az anyanyelven való művelődés és a saját kisebbségi iskolarendszerre való jog; - saját parlamenti képviselet joga; - a kultúra, az oktatásügy és az informatika terén való önkormányzat, a kisebbségi közösségek által lakott régiók igazgatásának joga, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64. cikke 3. bekezdésével összhangban; -saját képviseleti, végrehajtó és önkormányzati szervek létrehozásának joga ezen alkotmánytörvény 5. sz. alapelvének értelmében; - a szülőföldhöz való jog, saját szellemi és anyagi örökségük megőrzésének és fejlesztésének joga, a többségében kisebbségi közösségek által lakott régiók demográfiai összetételének tudatos megváltoztatásával szembeni védekezés joga; - a nemzetközi kapcsolatok fenntartásának joga. A Szlovák Köztársaság polgárainak joguk van arra, hogy szabadon használhassák anyanyelvükön neveiket és vezetékneveiket, joguk van arra, hogy neveiket és vezetékneveiket hivatalosan elismerjék. A Szlovák Köztársaság politikai, gazdasági, ökológiai és más döntései során figyelembe veszi a kisebbségi közösségek érdekeit is. Azokon a területeken, ahol a kisebbségi közösségek aránya meghaladja a 10 százalékot, az állam biztosítja, hogy a hivatalokban és a bíróságokon szóban és írásban is használhassák anyanyelvüket. Ezeken a területeken a nyomtatványok és a hirdetmények kétnyelvűek. A községek, utcák, közhivatalok és közszolgálati szervezetek nevét a kisebbségi közösségek nyelvén is feltüntetik. Ezek a községek ún. különleges statútumot kapnak, amely biztosítja a döntési jogköröket, elsősorban a nyelvhasználat és az identitás védelme terén, ezen törvény 5. sz. alapelve értelmében. Indoklás: A kisebbségi közösségeket alkotó polgárok jogai természetes, megvonhatatlan jogok, amelyeket jogszabályokkal tovább kell fejleszteni. Annak elismeréséből erednek, hogy identitásuk eltér a szlovák nemzetet alkotó polgárok identitásától. Az állam elismeri, védi ezeket a jogokat és biztosítja zavartalan gyakorlásukat. A nemzeti és etnikai közösségeketkisebbségeket alkotó polgárok alapvető jogait rögzíti a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, valamint ez az alkotmánytörvény. E jogok gyakorlását ebből az alkotmánytörvényből kiindulva végrehajtó törvény pontosítja. A saját parlamenti képviselet jogát több ország megoldotta (a keletiek közül például Szlovénia, Románia, Magyarország), a megvalósítás módja a választási törvény módosításának tárgyát képezheti. A régiók igazgatásának joga alatt másodfokú önkormányzati szervek létrehozása értendő a Szlovák Köztársaság valamennyi régiója számára, jogkörüket a mai államigazgatástól veszik át. A részleteket a községi rendszerről szóló Tt. 369/1990 sz. törvény novellizálása határozza meg. A harmadik rész a kétnyelvűség igazságos megoldásával foglalkozik a kisebbségi közösségek által is lakott területeken. A kétnyelvűségnek elsősorban a hivatalokra és közszolgálati szervezetekre, az egészségügyre és bíróságra kellene vonatkoznia; a többi munkahelyen a hirdetményeknek és a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztatásnak kellene kétnyelvűnek lennie. 4. sz. alapelv A Szlovák Köztársaság szavatolja a nemzeti és etnikai közösségeknek-kisebbségeknek az ebben az alkotmánytörvényben rögzített jogállást. Az a törvény vagy jogszabály, amely ellentétben áll ezzel az alkotmánytörvénnyel, érvénytelen. A büntetőtörvény meghatározza azon bűncselekmények tényállását, amelyek az erőszakos asszimilálásra, a közösségek-kisebbségek jogai megsértésére, jogaik megtagadására, át- vagy kitelepítésükre irányulnak. Indoklás: A problémakör teljes megoldása érdekében az alkotmánytörvénynek meg kell határoznia az ebben az alkotmánytörvényben rögzített jogok védelmének mechanizmusát. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya és ezen alkotmánytörvény által védett jogok megsértése esetében, a kisebbségi közösség minden polgárának vagy minden reprezentatív szervezetüknek jogában áll, hogy védekezzen az állami szervekkel szemben; ugyanígy joguk van, hogy nemzetközi szervezetekhez fordulhassanak 5. sz. alapelv A nemzeti és etnikai közösségek-kisebbségek a Szlovák Köztársaságban demokratikus választások alapján, titkos szavazással létrehozzák saját helyi, regionális és országos nemzetiségi képviseleti szerveiket. A nemzeti és etnikai közösségek-kisebbségek önkormányzatai közintézmények, az államhatalmi, államigazgatási szervekhez és a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, különleges pozícióval és jogkörökkel. A nemzetiségi önkormányzatok szervei alapszabályt és tárgyalási rendet fogadnak el. Az állam csak törvényességi felügyeletet gyakorol eme szervek tevékenysége felett. Az önkormányzatok minden egyes kisebbség autonóm szervei. Minden kisebbségi közösség csak egy országos szervet hozhat létre. Más közösség belügyeibe nem szabad beavatkozni. A nemzetiségi önkormányzatok szervei rendeleteket hozhatnak a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, eme alkotmánytörvénnyel és a Szlovák Köztársaság törvényeivel összhangban. Az önkormányzatok minden szinten vagyonnal rendelkezhetnek, és jogukban áll, hogy ezzel a vagyonnal gazdálkodjanak. Az önkormányzatokat az állami költségvetésből, a helyi és regionális szervek költségvetéséből és más forrásokból finanszírozzák. Ezekkel a forrásokkal önállóan gazdálkodnak. Az állam külön alapot hoz létre a nemzetiségi politika támogatására. Indoklás: A modern állam egyik legfontosabb jellemzője az önkormányzati rendszerek működése. Az önkormányzatok különböző formái léteztek (szabad királyi városok, megyék stb.) és jelenleg is biztosított például az egyetemek, egyházak stb. autonómiája. Hasonló megoldás javaslandó a kisebbségi közösségek számára azokon a területeken, amelyek elsődlegesek identitásuk megőrzése szempontjából. Külön minden közösség létrehozná önkormányzati szerveit, országos, regionális és helyi szinten. Az önkormányzati rendszer létrehozásának javaslata nem utasításszerű; az alkotmánytörvény tervezete minden közösség számára biztosítja az önkormányzat létrehozásának lehetőségét. A továbbiakban már az adott közösségtől függ, milyen konkrét önkormányzati szerveket hoz létre ennek az alkotmánytörvénynek az értelmében. Fontos eme szervek jogkörének meghatározása, a pontos meghatározás végrehajtó törvény feladata lenne. A nemzetiségi önkormányzatok országos képviseleti szerveinek jogkörébe tartozik mindenekelőtt a közösség saját intézményeinek létrehozása és megszűntetése, ezen intézmények személyzeti kérdései, beleértve az igazgatók kinevezését, a pénzforrások szétosztását az intézmények között, a szakmai döntéseket ezen intézmények tevékenységével kapcsolatban, az önkormányzatok és az adott intézmények alapszabályaival összhangban. Az országos képviseleti szervek kapcsolatát a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozó testületével, a Szlovák Köztársaság kormányával és a Szlovák Köztársaság jogrendjének más intézményeivel, végrehajtó törvény oldja meg. Az önkormányzatok létrehozása során ki kell alakítani azoknak az intézményeknek a katalógusát, amelyek az önkormányzatok rendszeréhez tartoznak. A közös intézmények esetében az adott önkormányzathoz csak bizonyos részeik tartoznának (múzeumok, tudományos intézmények részlegei, iskolák bizonyos osztályai, vagy egyetemek karai, ahol önkormányzat érvényesülne). A katalógusokban csak az adott önkormányzat eszközölhet változásokat. Az önkormányzatok csak akkor működhetnek, ha végrehajtó szervek alakulnak helyi, regionális és országos szinten. A regionális és helyi önkormányzatok jogköreit végrehajtó törvény oldaná meg, kapcsolatukat a többi szervvel a Tt. 369/ 1990 sz. törvény novellizálása. Az önkormányzatok működésének nagyon fontos eleme a finanszírozásuk. Ez több forrásból valósulna meg, például az országos iskolarendszer finanszírozási rendszerének megfelelően úgy, hogy ebben a rendszerben pótolhatatlan szerepük lenne az állami költségvetésből származó forrásoknak. A kisebbségi iskolarendszer és kultúra állami költségvetésből való finanszírozásának javasolt megoldása: minden közösség az oktatásra előirányzott költségvetésnek a legutóbbi népszámlálás szerinti százalékát kapná, esetleg kiigazításokkal. 6. sz. alapelv A nemzeti és etnikai közösségek-kisebbségek önkormányzati szervei létrehozásának módját, hatáskörüket, kölcsönös kapcsolatukat, valamint kapcsolatukat az államhatalom, az államigazgatás és a községi önigazgatás többi szervével a Nemzeti és etnikai közösségek-kisebbségek jogainak kódexe határozza meg. 7. sz. alapelv Az alkotmánytörvény végrehajtásával összefüggő részleteket A nemzeti és etnikai közösségek-kisebbségek jogainak kódexe határozza meg, amelyet az alkotmánytörvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül kell elfogadni. Az alkotmánytörvény tartalmából kiindulva meghatározza a Szlovák Köztársaság Alkotmánya egyes cikkeinek kiegészítését és módosítását. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvényeit az alkotmánytörvény hatályba lépésétől számított 1 éven belül össze kell hangolni ezzel az alkotmánytörvénnyel. Semmi sem értelmezhető úgy a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és ezen alkotmánytörvény rendelkezéseiből, hogy az bármilyen tevékenységet megengedne, amely ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel, beleértve az államok szuverén egyenlőségének, területi integritásának és politikai függetlenségének elveit. Ez az alkotmánytörvény kihirdetése napján lép hatályba. MINDENKI MÁSKÉPP ÉRTELMEZI (Folytatás az 1. oldalról) is az Európa Tanács ellenőrző mechanizmusának fejlesztésében és alkalmazásában, abból a célból, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya a megelőlegezett bizalmat követően, a nemzetközi normáknak megfelelően alakítsa Szlovákia jogrendjét és biztosítsa a kisebbségek jogait." Végezetül a levélben a magyar kormányfő úgy vélekedik, indokolt, hogy Szlovákia meghozza az ET raportőri jelentésében is megfogalmazott törvényeket, ugyanakkor érvénytelenítse a nemzeti hovatartozás alapján hozott megkülönböztető törvényeket. Az első „mennydörgésről" Václav Klaus gondoskodott, amikor a cseh televíziónak szerdán késő este adott nyilatkozatában azt mondta, a levél túlnyomó része a szlovákiai magyar kisebbség jogainak kétségbevonásával kapcsolatos magyar álláspontot tartalmazza. Kijelentette: ,,Nem e téma miatt utazom Budapestre. Véleményem szerint ez az intézmény nem használható fel néhány állam által egy másik állammal szembeni nyomásgyakorlásra." Közölte továbbá: a cseh fél már elkészítette a választ, s abban leszögezi, hogy a szlovákiai törvényhozás európai színvonalú, s hogy a Cseh Köztársaság nem kíván bekapcsolódni ilyen specifikus témával kapcsolatos vitába. Közben a cseh hírügynökség kormányforrásra hivatkozva azt állította, levelében Antall azt óhajtja, hogy a Közép-európai Kezdeményezés záródokumentuma tartalmazza Szlovákiának a magyar kisebbséggel szembeni nemzetiségi politikája bírálatát, s felkéri Klaust, álljon a magyar fél pártjára ez ügyben. Budapesti munkatársunk, Kokes János tegnap megkérdezte Juhász Judit magyar kormányszóvivőt, aki határozottan cáfolta, hogy a levélben ilyen követelés lenne - amint azt a fenti ismertetés, illetve idézet is bizonyítja. Am a vihar már kitört, s mielőtt Budapestre utazott volna, nyilatkozott az ügyben Vladimír Mečiar kormányfő. Ez is felért egy mennydörgéssel... a figyelmet, s a „csehszlovakizmus" képviselőit is — a magyar képviselőkkel egy kalap alá véve - feszültségkeltéssel vádolta. Természetesen nem feledkezett meg a sajtóról sem, amelyet ismét azzal gyanúsított, hogy nem támogatja az állam integritását, biztonságát és egységét, sőt talán éppen ellenkezőleg... „Senkinek sem akarom előírni, hogyan írjon, de ha naponta szemlézem a magyar, illetve a szlovákiai magyar sajtót, nem múlik el nap, hogy ne jelenne meg olyan írás, amelynek célja ne a feszültség szítása, a veszélyérzet és a konfrontáció növelése lenne. De, az Istenért, ennek a kormánynak nem ez a célja! Ez azoknak jó, akik ezt a légkört alakítják. Éppen ezért keményebben kell velük szemben fellépni" - mondotta. MECIAR: SZLOVAKELLENES HANGULATOT KELTENEK Egyebek között megállapította: ,,Nem tudom, ki mindenkire küldtek ilyen levelet, Pozsonyba nem jött, de azt tudom: a cél, hogy még a tárgyalások megkezdése előtt szlovákellenes hangulatot keltsen. Vladimír Mečiar cáfolta a magyar külügyi államtitkár azon kijelentését, miszerint Szlovákiával nem lehet együttműködni, s nézete szerint hasonló kijelentést tehetne Magyarországgal szemben ő is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiának igaza van, de a külügyminisztérium eddigi tevékenysége csupán arra szorítkozott, hogy a Szlovákiáról szóló valótlan információk terjedését gátolja. A szlovák kormányfő nézete szerint ezt a védekező alapállású diplomáciát fel kell adni, s helyére a „mi igazságunk terjesztése diplomáciájának" kell lépnie. A riporter azon kérdésére, hogy a szlovákiai magyar kisebbség nem válik-e a szlovákiai politikában trójai falóvá, a kormányfő a következőket válaszolta: „Szlovákia politikailag még alakul . . .Ha az etnikai érdeket a területi egység és a lakossági együttélés egysége megőrzésének elve fölé emelik, ez az állam integritásának megbontására irányuló kísérlet. " Vladimir Mečiar a továbbiakban a szeparatizmus veszélyére hívta fel HÍRMA G Y A RÁZ A TÜNK Aligha rajonghat igazán a szlovákiai magyar kisebbség az Antali-levélről szóló híradások, ingerült hangvételű megjegyzések hallatán, hiszen a szóban forgó üzenet - amelynek címzettje Václav Klaus - inkább tekinthető diplomáciai botlásnak, semmint ügyes diplomáciai lépésnek. A beneši dekrétumok megszüntetését szorgalmazó nemzetközi politizálás ugyanis nemcsak a szlovákiai magyar kisebbséget és Szlovákiát érinti, hanem - Csehországot is, amely attól tart, ez nemzetközi precedensként szolgálhat a szudétanémetek követeléseit illetően. Csehországtól, ilyen helyzetben, igazán nem várható el, hogy a beneši dekrétumok által sújtott magyarság helyzetét fogja támogatni - s ezzel saját pozícióit gyengíteni. Arról nem is beszélve, hogy az efféle levelek a magyarellenes hangulatkeltésre is ürügyül szolgálhatnak. Vladimír Mečiarnak a szlovákiai magyar kisebbséggel és a sajtónkkal kapcsolatos kijelentéseit nehéz minősíteni. Szerinte ugyanis nyilván az állam integritásának megbontására teszünk kísérletet azzal, hogy a neveinket szeretnénk végre hivatalosan is magyarul írni; esetleg azzal, hogy nem repesünk az örömtől, amikor holmiféle szlovák tannyelvű magyar iskolákról, azaz: alternatív oktatásról hallunk híreket. A „senkinek sem akarom előírni, hogyan írjon, de..." - féle kijelentések pedig mar a pártállamból is ismerősek. Az ilyen kijelentések következményeinek részletesebb taglalásától hadd tekintsek el, bár összecsengenek a ,,keményebb fellépés" fontosságának hangoztatásával. S végül - ami a feszültség, a veszélyérzet és a konfrontáció növelését illeti enyhén szólva meglepőnek találom, hogy Mečiar úr nem olvassa a saját lapjait, mondjuk az egykori Kondort, vagy méltó utódját: a Republikát, amelynek - sajnos - alig-alig akad olyan száma, amelyben nem lenne magyar- és kisebbségellenes hangulatkeltéssel fűszerezett cikk. Ennyit az érem két oldaláról. FEKETE MARIAN