Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-15 / 162. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK tÚJSZÓi ALACSONY A MUNKANÉLKÜLISÉG CSEHORSZÁGBAN KELLEMES GOND Csehország a példa arra, hogy a magas fokú foglalkoztatottság is okozhat problémákat. A mun­kanélküliség aránya Csehország­ban mindössze 3 százalékos, vagyis a világon az egyik legala­csonyabb. Prágában pedig gya­korlatilag nem is létezik, ami Jindŕich Vodička munka- és szo­ciális ügyi miniszter szerint nega­tív következményekkel jár. A szakképzett munkaerő hiánya arra készteti az új magáncégeket, hogy túlfizessék a szakem­bereket. Viszont a miniszter szerint a gazdaság átalakításának idő­szakában meg kell őrizni a szo­ciális békét, aminek az alacsony munkanélküliség az egyik stabi­lizáló tényezője. A miniszter úgy látja, jövőre emelkedni fog az állástalanok száma, de nem a vállalatok csődje, hanem pri­vatizálásuk következménye­ként. Az új tulajdonosok keresni fogják az ésszerűbb megoldáso­kat, megpróbálják csökkenteni a kiadásokat, ami a foglalkozta­tottak számának visszaszorítását fogja eredményezni. JELCIN KÉT ÚJ VERESÉGE Borisz Jelcin orosz elnök kénytelen elkönyvelni két újabb vereséget. A Kalinyingrádi (Königsbergi) terület köztársasággá nyilvánította magát, Valerij Muha, a Novoszibirszki terület vezetője pedig „értel­metlennek" minősítette az alkotmányozó gyűlést. Ennek a testület­nek augusztusban kellene ismét összeülnie, azt követően, hogy a 88 helyi közigazgatási szerv már megvitatta Jelcin alkotmányterveze­tét. Csakhogy ez az alkotmánytervezet minden jel szerint nem elégíti ki a köztársaságokat, mivel egyrészt kevés önállóságot biztosít a számukra, másrészt pedig nem számolja fel a köztársaságok közti különbségeket. SZOMÁLIA HADJÁRAT AZ AMERIKAIAK ELLEN PATTHELYZET A MAGYAR-SZLOVÁK VÍZMEGOSZTÁSI TÁRGYALÁSOKON Aidid tábornok lázadó hívei Mo­gadishu utcáin tegnap röplapot terjesztettek, s eljuttatták az új­ságírókhoz is. A röplap azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy a 24 pakisztáni békekatona június 5-én történt meggyilkolá­sa óta háborút folytat Aidid el­len. A lázadók a röplapban köz­lik: támadni fogják Szomáliában az ENSZ-célpontokat, főleg az amerikaiak állásait. Egyben fel­szólították a muzulmánokat az egész világon, hogy országaik­ban gyilkolják az amerikaiakat. Mintegy a hadjárat bejelenté­Szomáliában és Boszniában ko­moly problémái vannak az ENSZ békefenntartó erőinek, gyenge a szervezettségük és fenntartásukra kevés a pénz is. A kellemetlen tapasztalatok nyomán nem kizárt, hogy a poli­tikusok és a közvélemény meg­változtatja nézeteit az ENSZ­erők bevetésével kapcsolatban, ami végső soron oda vezethet, hogy a kéksisakosokat csak ak­kor alkalmazzák, ha biztos lesz: a katonai célokat gyorsan elérik. Trevor Findlay, az ENSZ-bé­(Folytatás az 1. oldalról) első államfő, aki a függetlenség kikiáltása utan Szlovákiába láto­gatott - annak az óhajának adott hangot, hogy Bécs nagyobb mér­tékben használja ki Szlovákia nyitottságát. Ezzel összefüggés­ben tett említést az újabb határ­átkelők megnyitásának, a Bécs -Pozsony közti útszakasz kor­szerűsítésének, a légi közlekedés beindításának szükségességéről. Ami a szlovákiai atomerőmű­vek kényes kérdését illeti, Ko­váč elnök elmondta, a mochov­cei erőmű harmadik blokkjának és a bősi vízerőműnek a teljes beindítása után leállítják a bohu­nicei atomerőművet, amely ko­moly fejfájást okoz az osztrá­koknak. sének nyomatékaként Mogadi­shuban és az ország déli részén nagyon viharos volt a szerdára virradó éjszaka. Aknatámadás ért egy olasz ellenőrző pontot, de szerencsére senki sem sebe­sült meg. Nem sebesültek meg azok a pakisztáni katonák sem, akik egy ENSZ-bázist őriztek, s akiket gyalogsági automata fegyverekkel támadtak. Táma­dás ért egy tunéziai egységet is Mogadishuban, míg a déli or­szágrészben egy belga katona sebesült meg a kéksisakosok fegyverbegyűjtő akciója során. keerők szakértője úgy véli, a vi­lágszervezetnek nincs orvossága minden problémára. Minden­képpen az lenne a legjobb, ha a problémát ott oldanák meg, ahol keletkezett. A boszniai és a szomáliai ak­ciók körüli gondok azonban nemcsak az ENSZ, hanem a NATO és az Európai Közössé­gek iránti bizalmat is csökken­tették, hiszen próbálkozásuk, hogy az ,,új világrend" kereté­ben megoldják a válságokat, ed­dig nem sok eredménnyel jártak. Természetesen szóba kerültek az időszerű politikai események is, többek között a nevekről szó­ló törvény. Michal Kováč el­mondta: eddig semmilyen javas­latot sem kapott a kormánytól, hogy a törvényt újratárgyalás céljából terjessze a parlament elé, ahogy azt a kabinet indítvá­nyozza. Véleménye szerint most kizárólag nyelvi és nem politikai problémáról van szó. „Ha a tör­vény nyelvi szempontból nem jó, akkor ki kell javítani, hogy ne legyenek politikai súrlódások." Abban azonban nem kételkedik, hogy az említett törvényt ismét megszavazzák. Az osztrák államfő tegnap délután befejezte szlovákiai lá­togatását és hazautazott. (ug) Kézzelfogható eredmény nélkül ért véget kedden késő este Brüsszelben az újabb ma­gyar-szlovák vízmegosztási tár­gyalási forduló, melyre az Euró­pai Közösségek kezdeményezé­sére került sor. Budapesti forrá­sok szerint ezért az EK részéről felajánlották, hogy egy újabb írásos javaslatot terjesztenének a két fél elé néhány napon belül. Ha ezt Budapest és Pozsony el­fogadná, akkor az EK független szakértőkből álló megfigyelő­csoportot küldene a helyszínre, amely kb. három hónapig tanul­mányozná a régi és az új meder­ben kialakult helyzetet. Ennek alapján aztán új javaslatot tenne a vízmegosztásra, valamint a kármérséklésre. Mint ismere­tes, az EK korábbi javaslatát, hogy a régi Duna-mederben ma­radjon a víz kétharmada, míg egyharmada kerüljön a felvíz­csatornába, tehát a bősi erőmű­be, Pozsony ellenzi. Martonyi János, a magyar küldöttség vezetője a megbeszé­léseket követően újságíróknak kifejtette, hogy ez a megoldás újabb időveszteség. Ennek az al­ternatívája azonban az lett vol­na, ha a magyar fél látványosan megszakítja a tárgyalásokat. Martonyi szerint ez ugyan poli­tikailag nagyon kellemetlen le­hetne a szlovák félnek, de egyút­tal tovább rontaná a szigetközi természet helyzetét és bizonyá­ra súlyos károkat okozna a ma­gyar-szlovák államközi kapcso­latoknak is. Más szemszögből nézve a dolgokat, a független szakértők helyzetfelmérése fon­tos lehet, hogy pontos és vitatha­tatlan adatokat kapjunk a jelen­legi állapotokról, amelyek aztán kellő támpontot nyújthatnak a nemzetközi bíróság előtti tár­gyalásokon is, jegyezte meg Martonyi. Az EK javaslatát, mely né­hány napon belül várható, el kell fogadnia a Budapestnek és Po­zsonynak is, s csak ezután utaz­na a helyszínre a független nem­zetközi megfigyelőcsoport. Martonyi tegnap Hágában járt, ahol találkozott a nemzet­közi bíróság elnökével. Értesülé­seink szerint a peres eljárással kapcsolatos formai elemekről folytatott eszmecserét. Illetékes magyar körökből származó információk szerint még az év vége előtt megkez­dődhet a nagymarosi térség re­habilitációja, esetleg a körgát el­bontása. Mint már jelentettük, a szlovák külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a munká­latok tervezett megkezdése ellen. Ehhez a témához kötődik az országgyűlés vízlépcsővel foglal­kozó ideiglenes bizottságának keddi döntése, amellyel ismét a dunakiliti keresztgát, a fenék­küszöbök megépítése ellen fog­lalt állást. A testület elnöke, Pap András ezért levelet írt Antall József magyar miniszterelnök­nek, amelyben arra kérte, hogy a kabinet a szigetközi vízpótlás kérdésében hozandó döntéseinél vegye figyelembe a parlamenti bizottság helyszínen szerzett ta­pasztalatait. A bizottság szerint a fenékküszöbök megépítése el­sősorban szlovák érdekeket szolgál. Az Antall-kabinet ezzel kapcsolatos határozata ezért a bizottság szerint ellentétes a magyar országgyűlés egy ko­rábbi, vízlépcsővel foglalkozó határozatával is. A bizottság új­ra felkérte a kormányt, hogy terjessze a parlament elé a szi­getközi kármérséklő intézkedé­sek átfogó programját. Az ülésen szó volt a dunai vízmű által érintett térség hely­reállításáról is. Becslések szerint a rehabilitáció mintegy 11 mil­liárd forintba kerülne. Ebből kb. nyolcmilliárdot a nagymarosi helyreállítási munkák emészte­nének fel. KOKES JÁNOS, Budapest 1993. JÚLIUS 15. NÉHÁNY SORBAN N émetország kormánya két lépéssel ismét közelebb ke­rült céljához, az állandó tagság­hoz az ENSZ Biztonsági Taná­csában. Ugyanis Nagy-Britannia, amely eddig ellenezte a BT-ta­gok számának növelését, tegna­pi információk szerint változta­tott véleményén. Állítólag már Tokióban, a G7 csúcstalálkozó­ján a brit külügyminiszter jelezte német partnerének: támogatni fogják Bonn törekvéseit. Fran­ciaország pedig már hónapokkal ezelőtt módosított elutasító ma­gatartásán. G enfben tegnap ismét tárgya­lóasztalhoz ültek az Egye­sült Államok és Észak-Korea külügyminisztériumainak képvi­selői, hogy tisztázzák az észak­koreai Jongbjonban lévő gyanús nukleáris létesítmény nemzetkö­zi ellenőrzésének ügyét. Ha pén­tekig nem születik megegyezés, félő, hogy ez a távol-keleti fegy­verkezés újabb hullámát indítja el. S tuart Eizenstat személyében Bili Clinton amerikai elnök kinevezte az Egyesült Államok­nak az Európai Közösségekhez akkreditált új nagykövetét. Az 50 éves Eizenstat Carter volt elnök belpolitikai kérdésekben illetékes főtanácsadója volt, az utóbbi években pedig egy atlan­tai ügyvédi iroda washingtoni kirendeltségét vezette. C sehországban az idén 21,8 százalékkal emelkedett az árindex 1992 januárjával szem­ben - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal. Az áremelkedést a for­galmi adó januári bevezetése okozta. L ech Walesa lengyel államfő tegnap sajtóértekezletén ar­ra figyelmeztetett, hogy a szep­temberi parlamenti választáso­kon nem kizárt a posztkommu­nista baloldal győzelme. Walesa szerint ezt csak egy eiő képes megakadályozni, mégpedig az ő új Pártonkívüli Tömbje a Re­formok Támogatására. Viszont többször és nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a tömörülés, amelynek múlthavi születésekor főleg ő bábáskodott, nem egy új párt. R ománia vezető lapjai úgy döntöttek, bojkottálják a kormányt, egyetlen hírt sem közölnek a tevékenységéről, mi­vel a helyükön tartja a súlyos megvesztegetési botrányokba keveredett személyeket, sőt nyíltan védelmezi őket. HAZAFIAS FRANCIÁK Tegnap tette közzé közvéle­mény-kutatásának felfigyeltető eredményeit a Le Figaro című párizsi napilap. Eszerint a fran­ciák többsége kész meghalni, csakhogy megvédje hazáját, 70 százalékuk pedig helyesli a köte­lező katonai százalékot. A meg­kérdezettek 57 százaléka muta­tott hajlandóságot arra, hogy kockáztassa életét egy háború esetén, ami 8 százalékkal több, mint 1987-ben. A 18-24 éves férfiak és nők 52 százaléka is helyesli a 12 hónapig tartó köte­lező katonai szolgálatot, vagyis az a korcsoport, amelyet ez érint. A franciák növekvő hazafias­ságát (harciasságát?) jelzi az az adat is, mely szerint a megkérde­zettek 65 százaléka helyesli az atomfegyverkísérletek folytatá­sát, amit csak 23 százalék el­lenez. ENSZ-BÉKEAKCIÓK SZAPORODÓ FENNTARTÁSOK KOVAC: AUSZTRIA HASZNALJA KI SZLOVÁKIA NYITOTTSÁGÁT JAPÁN FÖLDRENGÉS MÉG VÁRHATÓ FOLYTATÁS Tegnap délutáni hivatalos jelentések szerint a japán északi részét sújtó természeti katasztrófa áldozatainak száma már 102-re emelke­dett, s 163 az eltűntek száma. A földrengést követő szökőár és a tűzvészek súlyos károkat okoztak, melyek helyreállítása a hétfő éjszakai 7,8 erősségű föld­mozgások után nyomban megindult. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy ugyanilyen erejű utórezgések várhatóak. Már eddig is észleltek több mint 70 utórezgést, de ezek ereje elenyésző volt. A tokiói csúcsta­lálkozó és a dél-ko­reai hivatalos láto­gatás után Bili Clin­ton pihen egy ki­csit: Honolulu strandján kapták lencsevégre a fo­tósok

Next

/
Thumbnails
Contents