Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-15 / 162. szám, csütörtök
HÍREK - VÉLEMÉNYEK tÚJSZÓi ALACSONY A MUNKANÉLKÜLISÉG CSEHORSZÁGBAN KELLEMES GOND Csehország a példa arra, hogy a magas fokú foglalkoztatottság is okozhat problémákat. A munkanélküliség aránya Csehországban mindössze 3 százalékos, vagyis a világon az egyik legalacsonyabb. Prágában pedig gyakorlatilag nem is létezik, ami Jindŕich Vodička munka- és szociális ügyi miniszter szerint negatív következményekkel jár. A szakképzett munkaerő hiánya arra készteti az új magáncégeket, hogy túlfizessék a szakembereket. Viszont a miniszter szerint a gazdaság átalakításának időszakában meg kell őrizni a szociális békét, aminek az alacsony munkanélküliség az egyik stabilizáló tényezője. A miniszter úgy látja, jövőre emelkedni fog az állástalanok száma, de nem a vállalatok csődje, hanem privatizálásuk következményeként. Az új tulajdonosok keresni fogják az ésszerűbb megoldásokat, megpróbálják csökkenteni a kiadásokat, ami a foglalkoztatottak számának visszaszorítását fogja eredményezni. JELCIN KÉT ÚJ VERESÉGE Borisz Jelcin orosz elnök kénytelen elkönyvelni két újabb vereséget. A Kalinyingrádi (Königsbergi) terület köztársasággá nyilvánította magát, Valerij Muha, a Novoszibirszki terület vezetője pedig „értelmetlennek" minősítette az alkotmányozó gyűlést. Ennek a testületnek augusztusban kellene ismét összeülnie, azt követően, hogy a 88 helyi közigazgatási szerv már megvitatta Jelcin alkotmánytervezetét. Csakhogy ez az alkotmánytervezet minden jel szerint nem elégíti ki a köztársaságokat, mivel egyrészt kevés önállóságot biztosít a számukra, másrészt pedig nem számolja fel a köztársaságok közti különbségeket. SZOMÁLIA HADJÁRAT AZ AMERIKAIAK ELLEN PATTHELYZET A MAGYAR-SZLOVÁK VÍZMEGOSZTÁSI TÁRGYALÁSOKON Aidid tábornok lázadó hívei Mogadishu utcáin tegnap röplapot terjesztettek, s eljuttatták az újságírókhoz is. A röplap azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy a 24 pakisztáni békekatona június 5-én történt meggyilkolása óta háborút folytat Aidid ellen. A lázadók a röplapban közlik: támadni fogják Szomáliában az ENSZ-célpontokat, főleg az amerikaiak állásait. Egyben felszólították a muzulmánokat az egész világon, hogy országaikban gyilkolják az amerikaiakat. Mintegy a hadjárat bejelentéSzomáliában és Boszniában komoly problémái vannak az ENSZ békefenntartó erőinek, gyenge a szervezettségük és fenntartásukra kevés a pénz is. A kellemetlen tapasztalatok nyomán nem kizárt, hogy a politikusok és a közvélemény megváltoztatja nézeteit az ENSZerők bevetésével kapcsolatban, ami végső soron oda vezethet, hogy a kéksisakosokat csak akkor alkalmazzák, ha biztos lesz: a katonai célokat gyorsan elérik. Trevor Findlay, az ENSZ-bé(Folytatás az 1. oldalról) első államfő, aki a függetlenség kikiáltása utan Szlovákiába látogatott - annak az óhajának adott hangot, hogy Bécs nagyobb mértékben használja ki Szlovákia nyitottságát. Ezzel összefüggésben tett említést az újabb határátkelők megnyitásának, a Bécs -Pozsony közti útszakasz korszerűsítésének, a légi közlekedés beindításának szükségességéről. Ami a szlovákiai atomerőművek kényes kérdését illeti, Kováč elnök elmondta, a mochovcei erőmű harmadik blokkjának és a bősi vízerőműnek a teljes beindítása után leállítják a bohunicei atomerőművet, amely komoly fejfájást okoz az osztrákoknak. sének nyomatékaként Mogadishuban és az ország déli részén nagyon viharos volt a szerdára virradó éjszaka. Aknatámadás ért egy olasz ellenőrző pontot, de szerencsére senki sem sebesült meg. Nem sebesültek meg azok a pakisztáni katonák sem, akik egy ENSZ-bázist őriztek, s akiket gyalogsági automata fegyverekkel támadtak. Támadás ért egy tunéziai egységet is Mogadishuban, míg a déli országrészben egy belga katona sebesült meg a kéksisakosok fegyverbegyűjtő akciója során. keerők szakértője úgy véli, a világszervezetnek nincs orvossága minden problémára. Mindenképpen az lenne a legjobb, ha a problémát ott oldanák meg, ahol keletkezett. A boszniai és a szomáliai akciók körüli gondok azonban nemcsak az ENSZ, hanem a NATO és az Európai Közösségek iránti bizalmat is csökkentették, hiszen próbálkozásuk, hogy az ,,új világrend" keretében megoldják a válságokat, eddig nem sok eredménnyel jártak. Természetesen szóba kerültek az időszerű politikai események is, többek között a nevekről szóló törvény. Michal Kováč elmondta: eddig semmilyen javaslatot sem kapott a kormánytól, hogy a törvényt újratárgyalás céljából terjessze a parlament elé, ahogy azt a kabinet indítványozza. Véleménye szerint most kizárólag nyelvi és nem politikai problémáról van szó. „Ha a törvény nyelvi szempontból nem jó, akkor ki kell javítani, hogy ne legyenek politikai súrlódások." Abban azonban nem kételkedik, hogy az említett törvényt ismét megszavazzák. Az osztrák államfő tegnap délután befejezte szlovákiai látogatását és hazautazott. (ug) Kézzelfogható eredmény nélkül ért véget kedden késő este Brüsszelben az újabb magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalási forduló, melyre az Európai Közösségek kezdeményezésére került sor. Budapesti források szerint ezért az EK részéről felajánlották, hogy egy újabb írásos javaslatot terjesztenének a két fél elé néhány napon belül. Ha ezt Budapest és Pozsony elfogadná, akkor az EK független szakértőkből álló megfigyelőcsoportot küldene a helyszínre, amely kb. három hónapig tanulmányozná a régi és az új mederben kialakult helyzetet. Ennek alapján aztán új javaslatot tenne a vízmegosztásra, valamint a kármérséklésre. Mint ismeretes, az EK korábbi javaslatát, hogy a régi Duna-mederben maradjon a víz kétharmada, míg egyharmada kerüljön a felvízcsatornába, tehát a bősi erőműbe, Pozsony ellenzi. Martonyi János, a magyar küldöttség vezetője a megbeszéléseket követően újságíróknak kifejtette, hogy ez a megoldás újabb időveszteség. Ennek az alternatívája azonban az lett volna, ha a magyar fél látványosan megszakítja a tárgyalásokat. Martonyi szerint ez ugyan politikailag nagyon kellemetlen lehetne a szlovák félnek, de egyúttal tovább rontaná a szigetközi természet helyzetét és bizonyára súlyos károkat okozna a magyar-szlovák államközi kapcsolatoknak is. Más szemszögből nézve a dolgokat, a független szakértők helyzetfelmérése fontos lehet, hogy pontos és vitathatatlan adatokat kapjunk a jelenlegi állapotokról, amelyek aztán kellő támpontot nyújthatnak a nemzetközi bíróság előtti tárgyalásokon is, jegyezte meg Martonyi. Az EK javaslatát, mely néhány napon belül várható, el kell fogadnia a Budapestnek és Pozsonynak is, s csak ezután utazna a helyszínre a független nemzetközi megfigyelőcsoport. Martonyi tegnap Hágában járt, ahol találkozott a nemzetközi bíróság elnökével. Értesüléseink szerint a peres eljárással kapcsolatos formai elemekről folytatott eszmecserét. Illetékes magyar körökből származó információk szerint még az év vége előtt megkezdődhet a nagymarosi térség rehabilitációja, esetleg a körgát elbontása. Mint már jelentettük, a szlovák külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a munkálatok tervezett megkezdése ellen. Ehhez a témához kötődik az országgyűlés vízlépcsővel foglalkozó ideiglenes bizottságának keddi döntése, amellyel ismét a dunakiliti keresztgát, a fenékküszöbök megépítése ellen foglalt állást. A testület elnöke, Pap András ezért levelet írt Antall József magyar miniszterelnöknek, amelyben arra kérte, hogy a kabinet a szigetközi vízpótlás kérdésében hozandó döntéseinél vegye figyelembe a parlamenti bizottság helyszínen szerzett tapasztalatait. A bizottság szerint a fenékküszöbök megépítése elsősorban szlovák érdekeket szolgál. Az Antall-kabinet ezzel kapcsolatos határozata ezért a bizottság szerint ellentétes a magyar országgyűlés egy korábbi, vízlépcsővel foglalkozó határozatával is. A bizottság újra felkérte a kormányt, hogy terjessze a parlament elé a szigetközi kármérséklő intézkedések átfogó programját. Az ülésen szó volt a dunai vízmű által érintett térség helyreállításáról is. Becslések szerint a rehabilitáció mintegy 11 milliárd forintba kerülne. Ebből kb. nyolcmilliárdot a nagymarosi helyreállítási munkák emésztenének fel. KOKES JÁNOS, Budapest 1993. JÚLIUS 15. NÉHÁNY SORBAN N émetország kormánya két lépéssel ismét közelebb került céljához, az állandó tagsághoz az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ugyanis Nagy-Britannia, amely eddig ellenezte a BT-tagok számának növelését, tegnapi információk szerint változtatott véleményén. Állítólag már Tokióban, a G7 csúcstalálkozóján a brit külügyminiszter jelezte német partnerének: támogatni fogják Bonn törekvéseit. Franciaország pedig már hónapokkal ezelőtt módosított elutasító magatartásán. G enfben tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek az Egyesült Államok és Észak-Korea külügyminisztériumainak képviselői, hogy tisztázzák az északkoreai Jongbjonban lévő gyanús nukleáris létesítmény nemzetközi ellenőrzésének ügyét. Ha péntekig nem születik megegyezés, félő, hogy ez a távol-keleti fegyverkezés újabb hullámát indítja el. S tuart Eizenstat személyében Bili Clinton amerikai elnök kinevezte az Egyesült Államoknak az Európai Közösségekhez akkreditált új nagykövetét. Az 50 éves Eizenstat Carter volt elnök belpolitikai kérdésekben illetékes főtanácsadója volt, az utóbbi években pedig egy atlantai ügyvédi iroda washingtoni kirendeltségét vezette. C sehországban az idén 21,8 százalékkal emelkedett az árindex 1992 januárjával szemben - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal. Az áremelkedést a forgalmi adó januári bevezetése okozta. L ech Walesa lengyel államfő tegnap sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy a szeptemberi parlamenti választásokon nem kizárt a posztkommunista baloldal győzelme. Walesa szerint ezt csak egy eiő képes megakadályozni, mégpedig az ő új Pártonkívüli Tömbje a Reformok Támogatására. Viszont többször és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a tömörülés, amelynek múlthavi születésekor főleg ő bábáskodott, nem egy új párt. R ománia vezető lapjai úgy döntöttek, bojkottálják a kormányt, egyetlen hírt sem közölnek a tevékenységéről, mivel a helyükön tartja a súlyos megvesztegetési botrányokba keveredett személyeket, sőt nyíltan védelmezi őket. HAZAFIAS FRANCIÁK Tegnap tette közzé közvélemény-kutatásának felfigyeltető eredményeit a Le Figaro című párizsi napilap. Eszerint a franciák többsége kész meghalni, csakhogy megvédje hazáját, 70 százalékuk pedig helyesli a kötelező katonai százalékot. A megkérdezettek 57 százaléka mutatott hajlandóságot arra, hogy kockáztassa életét egy háború esetén, ami 8 százalékkal több, mint 1987-ben. A 18-24 éves férfiak és nők 52 százaléka is helyesli a 12 hónapig tartó kötelező katonai szolgálatot, vagyis az a korcsoport, amelyet ez érint. A franciák növekvő hazafiasságát (harciasságát?) jelzi az az adat is, mely szerint a megkérdezettek 65 százaléka helyesli az atomfegyverkísérletek folytatását, amit csak 23 százalék ellenez. ENSZ-BÉKEAKCIÓK SZAPORODÓ FENNTARTÁSOK KOVAC: AUSZTRIA HASZNALJA KI SZLOVÁKIA NYITOTTSÁGÁT JAPÁN FÖLDRENGÉS MÉG VÁRHATÓ FOLYTATÁS Tegnap délutáni hivatalos jelentések szerint a japán északi részét sújtó természeti katasztrófa áldozatainak száma már 102-re emelkedett, s 163 az eltűntek száma. A földrengést követő szökőár és a tűzvészek súlyos károkat okoztak, melyek helyreállítása a hétfő éjszakai 7,8 erősségű földmozgások után nyomban megindult. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy ugyanilyen erejű utórezgések várhatóak. Már eddig is észleltek több mint 70 utórezgést, de ezek ereje elenyésző volt. A tokiói csúcstalálkozó és a dél-koreai hivatalos látogatás után Bili Clinton pihen egy kicsit: Honolulu strandján kapták lencsevégre a fotósok