Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám, péntek
1993. JUNIUS 4. MOZAIK HA A MINISZTER BELELENDÜL Dr Viliam Soboňa egészségügyi miniszter április 1 -je óta, amikor rajtaütésszerűén leváltotta többek között dr. Páíházy Bélát, a pozsonyi Ružinov kórház igazgatóját, mintha visszafogta volna magát. Ritkán lépett fel nyilvánosan, nem hangoztatta korszakalkotó egészségügyi téziseit, pedig az eltelt időszakban is érték támadások. A dolgok odáig fajultak, hogy az orvosi kamara vezetői - képviselve a fehérköpenyesek sokezres táborát - kijelentették, betelt a pohár, s továbbiakban nem a miniszterükkel, hanem kizárólag dr Roman Kováč kormányalelnökkel tárgyalnak arról, miként lehetne meggyógyítani a beteg egészségügyet. A kormány alelnöke bizottságot állított azzal a céllal, hogy felülvizsgálja a felgyülemlett panaszokat, az elégedetlenség okait, s megpróbálja a lehetetlent: emelni az egészségügyi költségvetés öszszegét. Vihar előtti csend ez - mondták az óvatosak, és igazuk volt. Mert a miniszter június 1-jén ismét parádés lépésre szánta rá magát: leváltott újabb kórházigazgatókat. (Dr. Tibor šagátot a kramárei, és dr Marián Benčatot. a túrócszentmártoni kórház igazgatóját. Az utóbbi a Szlovákiai Kórházak Társulásának elnöke). Nem változtatott azon szokásán sem, Pozsonyban az elbocsátó szép üzenetet két hivatalnok vitte, Túrócszentmártonba fax érkezett. Aláírás és „természetesen" indoklás nélkül. A miniszter lépéseit elemző orvosokat nem lepte meg „főnökük" viselkedése. Köztudott, hogy a miniszter - szinte kivétel nélkül - a vele egyet nem értő, döntéseit, a minisztériumot nyilvánosan bíráló igazgatóktól vált meg, s helyükre „saját" embereit nevezte ki - többnyire pályázat nélkül. S bár a régiók, az orvosi kamara, a kórházak társulása, illetve a szakszervezetek, s az alkalmazottak tiltakoztak, sőt, a közvélemény tudomást szerzett arról, hogy dr. Soboňa ígéretet tett. az esetleges leváltásokról előre értesíti a kormányalelnököt, szavát szegte. Nem először. A miniszter azt tesz, amit akar. Bár egyre többen bírálják, nem sokra mennek vele Hiábavalónak bizonyult a képviselők - a miniszter leváltását célzó - indítványa. A bársonyszék ingását maga Vladimir Mečiar szüntette meg azzal, hogy kimondta: az egészségügy soha nem tapasztalt változásokon ment át. (Sajnos, azt nem fejtette ki, hogy vajon pozitív, vagy negatív volt-e). A legutóbbi leváltások kapcsán dr Roman Kováč nemtetszésének adott hangot, s úgy nézett ki, hogy a miniszter terve - megszabadulni a szókimondó, szófogadatlan szakemberektől - mégsem sikerül. Rövid nyilatkozhatháború következett, de végül a kormány egy hetet adott az egészségügyi miniszternek arra, hogy részletesen indokolja meg a kórházigazgatók leváltásának okait. Megteszi. És akkor mi van (lesz)?! (péterfi) // (/ Elégedett vagyok az egészségügy jelenlegi ň helyzetével Peter Gossányi rajza A KÖZÉP-EURÓPAI SZELLEMISÉG ÁRAMKÖRÉBEN A KALLIGRAM KIADÓRÓL - KÖNYVNAPOK ELÓTT A könyvkiadás válsága alaposan kihatott a kiadói intézményrendszer működésére is. Megszaporodnak a tiszavirág életű vállalkozások. Úgy tűnik, nincs nagy esélyük a hosszútávú kiadói kezdeményezéseknek, a könyvkiadás tartós intézményesülésének. Bizonyára voltak a szlovákiai magyar közegben, akik másfél-két évvel ezelőtt így ítélték meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó színrelépésének jövőjét is. Mostanra viszont, bármennyire is hihetetlennek tűnik, a Kalligram létét csaknem 40 megjelent könyv jelzi. Az ilyesfajta kiadói termékenység mögött az olvasó önkéntelenül is kiterjedt apparátust sejt. De hogy is néz ki valójában a Kalligram kiadó, kérdezem a főszerkesztőtől. Fazekas Józseftől. - Lehet, hogy a régi beidegződések szerint talán szégyellni is kellene, hogy a kiadót valójában rajtam és Szigeti Lászlón kívül még két ember, Grendel Lajos és Farnbauer Gábor jelenti. A szerkesztőség dunaszerdahelyi lakótelepi otthonunk dolgozószobája, egy pozsonyi parányi helyiségben van az egyszemélyes, félállásos adminisztrációnk. • Alighanem jóadag merészségre, civilkurázsira volt szükség ahhoz, hogy így vágjatok neki a könyvkiadásnak. - Szeretném hangsúlyozni, hogy nem fejetlenül. Előtte alaposan, a legapróbb részletekig átgondoltuk a könyv elkészítésével járó teendőket, a célszerű munkaszervezést, főleg az „önmegszervezést". • Emlékszem, a Kalligram indulásakor nem hiányoztak az élcelődő megjegyzések, amikoris a kiadói szándékot a közép-európai szellemi értékcsere előmozdításában jelöltétek meg. - Sőt, egyes értelmiségi berkekben ezt a szlovákiai magyarság iránti kötődés lebecsülésének igyekeztek beállítani, s erre még rátett, hogy extravaganciának tekintették azt a szerzői leleményt, hogy Farnbauer Gábornak Az ibolyák illata című gondolatregénye a borítóhoz felhasznált vegyianyag jóvoltából tényleg ibolyaillatot árasztva jutott el az olvasókhoz, akiknek ez tetszett. Egyébként kezdettől fogva tudatában voltunk, bizonyos mennyiségi teljesítmény felmutatására is szükség van ahhoz, hogy bekerüljünk a középeurópai szellemiség áramkörébe, és ezt senki se vonhassa kétségbe. • A megjelent több mint negyven könyv között egyaránt található szépirodalom és tudományos-publicisztikai kiadvány, hazai és külföldi szerző műve, ún. rejtett, tehát esetlegesen gyarapodó, ugyanakkor gondosan tervezett sorozat. Ha valaki e produkciót sokszínűségében tekinti át, szinte egymást gerjesztő erővonalakat vélhet felfedezni. - Valószínűleg így van. Hisz a Domino sorozat már elnevezésében is a kockák egymáshoz illeszkedésére utalva jelzi a közép-európai sorsproblémák összefonódását. Kellőképpen bizonyította ezt a közelmúltban megjelent három esszé és tanulmánykötet, Kiss Gy. Csaba, Petr Príhoda és Miroslav Kusý közép-európai léthelyzetet vizsgáló írásainak közreadása. A budapesti fogadtatás szinte már egy párbeszéd elindításához adott ösztönzésről tanúskodott, s reméljük, hogy Czeszlaw Mítosznak és Danilo Kiének ugyancsak ebben a sorozatban s ugyanezt a problémakört megvilágító írásait megjelentetve a véleménycsere iránti igény még erőteljesebben jelentkezik. • Úgy tűnik, hogy ez a tágabb közeg és összefüggésrendszer szinte természetszerűen magával vonta a hazai, szlovákiai kisebbségi sorskérdések feszegetését. - Azt hiszem, Peéry Rezső tanulmányai első kötetének, a Gondolatok a tehervagonban, avagy védőbeszéd a szlovákiai magyarok perében megjelentetése eleve a kisebbségi értelmiségi magatartás erkölcsi erőgyarapodását szolgálja. Ugyanakkor a Kalligramhoz fűződik a magyar kisebbségi kultúrtörténet és kisebbségtörténet elfeledett értékeinek felszínre hozása is. Úgy vélem, joggal lehetünk büszkék a Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítására. A feledésbe merült tájkutatói munkák újrakiadása talán képes olyan érdeklődést kiváltani, mely az egyszerű olvasókra is kiterjed. • S tegyük hozzá, anélkül, hogy feladtátok volna a kezdetektől követett értékközpontúságot. - Nos, alighanem bebizonyosodik, hogy az értékközpontúsághoz ragaszkodva sikerült elkerülnünk a kisebbségtől elidegenítő szellemi különcködés buktatóit, de a kisebbségi belterjesség és elszigeteltség veszélyeit is. így merem állítani, hogy a szellemi igényesség jelenti a legerőteljesebb kisebbségi kötődést. Persze, megjegyzem, hogy eközben óvjuk pártsemleges politikai függetlenségünket, a szerzők megválasztásába nem szólnak bele politikai szempontok és egyéb személyi összefonódások. • Az értékcentrikusság és a szellemi nyitottság ügy tűnik, a kiadót kisebbségi tudományos értékteremtésre is sarkallja. - Valóban. A Mercurius elnevezéssel formálódó kutatói csoportosulás kész társadalomtudományi kiadványokkal és készülő feldolgozások kiadástervével keresett fel bennünket, s mi felvállaltuk a megjelentetést. Kiadói bázisukká válva talán egy kisebbségi társadalomtudományi alkotóműhely kialakulásának cselekvő közreműködői lehetünk. Most, a könyvhétre jelent meg Vadkerty Katalin történésznek kiterjedt levéltári feltárómunkára épülő, az úgynevezett reszlovakizációt feldolgozó kismonográfiája, s előkészületben van Gyurgyík Lászlónak a szlovákiai magyar népességalakulást vizsgáló elemzése. • Az idén tehát már gazdagabb kínálattal vehettek részt a ma kezdődő budapesti Ünnepi Könyvhéten. - így van, s megjegyzem, hogy két kiadvánnyal már tavaly is bekerültünk a könyvhét legrangosabb könyvei közé. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének rendkívül igényes zsűrije az idén már öt könyvünket vette fel erre a listára, ami talán, mondanom sem kell, komoly értékjelzőnek számít. Ezek a könyvek: Peéry Rezső említett tanulmánykötetén és Vadkerty Katalin feldolgozásán kívül Tóth László Elfeledett évek című gyűjteményes kötete, a Vagyunk ós leszünk című, a szlovákiai magyarság 1918-1945 közötti társadalom rajzát bemutató tanulmányválogatás, valamint a Danilo Kiš reflexióiból készült összeállítás. • Nyilván a szakmai elismerés kétségtelen jelei is bátorságot adtak az ünnepi könyvhétnek egyfajta szlovákiai kiterjesztéséhez, amelyről lapunk már tájékoztatta az olvasókat. - Kétségtelenül. Az I. szlovákiai magyar könyvnapok megrendezése abból a felismerésből fakadt, hogy az ünnepi könyvhét légköre, érzelmi hatása a kisebbségi közegbe is átmenthető. A budapesti Akadémiai Könyvkiadóval, a dunaszerdahelyi Bog-Molnár Könyvterjesztő Vállalattal és az Új Szó szerkesztőségével együtt több dél-szlovákiai kisvárosban könyvsátrakat állítunk fel, amelyekben a budapesti ünnepi könyvhéten felvonultatott művek jelentős része, sok más értékes kiadvánnyal kiegészülve 10 százalékos engedménnyel megvásárolható. A seregszemlén számos jeles magyarországi szerző, szlovákiai magyar írókkal együtt helyben dedikálja majd műveit. Szeretettel várjuk könyvsátrainkba az értékes irodalom iránt érdeklődő szlovákiai magyar olvasókat. KISS JÓZSEF MIRŐL IS TÁRGYALT BUDAPESTEN MATÚŠ KUČERA? Szombati számunkban közöltük budapesti tudósítónk, Kokes János beszámolóját Matúš Kučera szlovák oktatási miniszter budapesti tárgyalásairól. Tegnap Ján Felix, a Szlovák Oktatás- és Tudományosügyi Minisztérium sajtótitkára az alábbi faxot küldte szerkesztőségünknek: ..Sajnálattat állapítjuk meg. hogy valótlan információnak adtak teret, ugyanis a tárgyalások során Mádt Ferenc magyar oktatásügyi miniszter egyáltalán nem szólt arról, hogy bővíteni kellene a magyar tanítási nyelvű iskolák hálózatát, s nem emelt szót a Szlovákiában létesítendő hungarológiai intézetek érdekében sem. Matúš Kučera miniszter úr magyarországi tárgyalásai korrektek. kölcsönösen toleránsak voltak, s hozzájárultak a tárcaközi kapcsolatok tervezett javításához." A magyar-szlovák oktatásügyi tárgyalásokkal kapcsolatban felhívtuk a magyar művelődési és közoktatási minisztériumot, melynek sajtóosztályától a következő információt kaptuk: A kisebbségi oktatási hálózat, s a felsőfokú pedagógusképzés fejlesztésének szükségessége ügy Magyarországon, mint Szlovákiában szóba került a kétoldalú megbeszélések során. A magyar fél tájékoztatta a szlovák felet, hogy a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán megindul a jövő iskolai évtől a szlovák nemzetiségi tanítóképzés. Ezzel kapcsolatban a magyar fél érdeklődött a szlovákiai magyar oktatásügy fejlesztése iránt. A szlovák fél elmondta, hogy a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán megalakult a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Kara, s ezzel fontos előrelépés történik a nemzetiségi, ezen belül a magyar oktatás területén. Másrészt a két minisztérium együttműködési munkatervében már évek óta szerepel, hogy Magyarországon egy szlovák nemzetiségi kutatóközpontot, míg Szlovákiában egy magyar nemzetiségi kutatóközpontot hoznak tétre. Magyarországon, Békéscsabán a szlovák nemzetiségi kutatóközpont már működik. Igy a magyar fél a tárgyalások folyamán információt kért partnerétől és azt a választ kapta, hogy a szlovákiai magyar kutatóközpont a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán megalakított Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karán belül fog létrejönni és működni. További pontosítás végett még egy idézet az MTI pénteki híréből: A mostani tárgyalásokon Mádl Ferenc felhívta a figyelmet arra. hogy még mindkét országban erősíteni lehetne az ott élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását. Javasolta, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségek képviselőit közvetlenül vonják be az őket érintő oktatási tárgyalásokba. Szó esett vitás kérdésekről is. A magyar miniszter szorgalmazta, hogy a Szlovák Köztársaság a jövőben az ott élö magyar nemzeti kisebbség létszámarányának megfelelően támogassa több magyar anyanyelvű pedagógusjelölt magyarországi részképzését. Ezzel szemben Matúš Kučera úgy vélte, ők nem rakhatnak ilyen súlyos terhet az amúgy is gazdasági gondokkal küszködő fiatal szlovák állam vállára, ezt más forrásokból, esetleg alapítványi pénzekből kellene megoldani. KOKES JÁNOS, BUDAPEST NEMZETISEGI KAR, MINT KIRAKAT INTERPELLÁCIÓ A MINISZTERHEZ A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szeptembertől induló Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának ügyében nyújtott be tegnapelőtt interpellációt Fóthy János magyar kereszténydemokrata képviselő az oktatási miniszterhez. A képviselő arra figyelmeztette Matúš Kučerát, késleltetik a kar megalakulásához szükséges feltételek megteremtését, márpedig ez fenyegeti a nemzetiségi pedagógusképzést, mind a magyar iskolák számára, mind pedig a többi nemzetiség és etnikum iskolái számára. A főiskola akadémiai szenátusa ugyanis szeptember elsejével szavazta meg a kar megalapítását, márpedig kézenfekvő dolog, hogy ha szeptembertől a karnak hallgatókkal működnie kell, ahhoz legalább kéthárom hónapos előzetes szervezőmunka szükséges. Hasonlóképpen nem megnyugtató az a tény sem, hogy - mint Fóthy János fölhívja rá a figyelmet - noha kormányrendelet szabályozza a nemzetiségi pedagógusképzés megemelt finanszírozását, a pénzt eddig nem használták KISEBBSÉGI RÁDIÓSTALÁLKOZÓ Június 9-től 12-ig a magyar nemzetiségi rádióállomások főszerkesztőit látja vendégül a Szlovák Rádió Magyar Adásának Főszerkesztősége. A rendezvény születésének körülményeiről és céljáról Papp Sándor főszerkesztő nyilatkozott lapunknak. A találkozó ötlete a Kossuth Rádió révén fogant, amely két éve rendszeresen tanácskozásra hivja meg a határon túli magyar rádiók szerkesztőit. Ott ismerkedtem meg a kollégákkal, s beszámolhattunk egymásnak munkánkról, problémáinkról. Kiderült, hogy a Szlovák Rádió magyar adása aránylag elfogadható körülmények között dolgozik, összehasonlítva helyzetünket például az erdélyi kollégákkal, akiknek jelentős anyagi és műszaki gondokkal kell megküzdeniük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy meghívjuk a kollégákat tapasztalatcserére. A Szlovák Rádió központi igazgatója örömmel fogadta és támogatta az ötletet. így június 9-én a Szlovák Rádió vendégeként nyolc főszerkesztő látogat Pozsonyba: az ungvári, lendvai, marosvásárhelyi, temesvári, kolozsvári, bukaresti, újvidéki és a szabadkai magyar adás vezetői. Egyelőre csak visszajelzéseket kaptam, de bízom benne, hogy mindenki megérkezik. A négynapos találkozó műsorát megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk a rendelkezésünkre álló időt. Programunkból kiemelném a pozsonyi Magyar Kulturális Központban június 9-én 18 órakor kezdődő fogadást, melyen Sunyovszky Szilvia, a központ igazgatója látja vendégül a szerkesztőket és a pozsonyi magyar értelmiséget. Június 10-én 10 órakor sajtóértekezletet tartunk a Szlovák Rádió üléstermében, melyre szeretettel várjuk az újságíró kollégákat. Ugyanezen a napon 15 órakor pedig kerekasztal-beszélgetés lesz a Pavilon élő adásában, melybe természetesen hallgatóink is bekapcsolódhatnak. Azon kívül, hogy egymás munkáját megismerjük, szeretnénk az együttműködésünket rendszeresíteni. A „rádiós híd"-müsorok, \alamennyi elérhető rádióállomás közreműködésével jó alkalmat kínálnak arra, hogy a határokon túli magyarlakta vidékek kölcsönösen megismerhessék egymás életét, problémáit. (mislay) föl célszerűen, sőt a főiskola idei éves költségvetésében nincs föltüntetve az új karnak járó pénzeszközök kiemelése. Mindezen túl aggasztó a főiskola vezetőségének arra irányuló kísérlete, hogy a kar előkészítő bizottságának tervezetét semmibe véve, a képzést csupán az alapiskolák alsó tagozatos pedagógusainak felkészítésére szűkítsék le, megszüntetve a lehetőséget a felső tagozatos és középiskolai pedagógusképzésre, valamint a népművelők és etnográfusok képzésére. „Amennyiben elfogadásra kerülne a kar szűkített profilja, a pedagógusképzés kérdésének megoldása formálissá válik. A Szlovák Köztársaság nemzetiségi politikájának kirakatává válna a kar" - fejezi be az oktatási miniszterhez intézett interpellációját Fóthy János. ( bl t)
