Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám, péntek

KINEK VAGYUNK ÉS KINEK LESZÜNK HÁLÁSAK? Nem akad Pesten és Budán színész, rendező, aki leereszkedne valahonnan a fennköltség mennyei magasából, hogy lássa a csóró határontúliakat. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1993. június 4. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 128. szám „A SZABADSÁGOT ÖRÖKÖLJÉK TŐLÜNK..." A Keleti Szél lemezét nyugaton játszottuk fel, Franciaországban az MG kiadó terjeszti a Ghýmes második lemezét és egy az egyben átvette az anyagot. (6. oldal) AZ ÚJ SZÓ ÉS A NÁRODNÁ OBRODA KÖZÖS KEREKASZTALA A MAGYAR PÁRTOK VEZETŐIVEL GYÖKERES FORDULATRA VAN SZÜKSÉG Az Uj Szó és a Národná obroda szerkesztősége közös kerekasztalbeszélgetésre hívta meg a szlovákiai magyar pártok képviselőit. Az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós elnök, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Bugár Béla elnök, a Magyar Polgári Párt nevében pedig Petöcz Kálmán szóvivő fogadta el a meghívást. Célunk az volt. hogy tisztázzuk az álláspontokat, az elvárásokat és a napjainkban kiélezettnek minősített szlovák-magyar viszony egyes kérdéseit. Ez a minősítés gyakran olyan félreértésekkel függ össze, amelyek inkább a politikusok, mint a kisebbségek által lakott régiók polgárai között keletkeznek. NÁRODNÁ OBRODA: Kijelentéseiket személyes véleménynyilvánításnak tekinthetjük, vagy pedig pártjuk vezetőinek és tagságának a véleményét tolmácsolják? DURAY MIKLÓS: Az állásfoglalások egyéniek. Minden demokratikus pártban vannak belső ellentétek, de a megoldásra vonatkozó javaslatok és a programtervezetek megegyezés alapján születnek. BUGÁR BÉLA: Mozgalmunk állásfoglalásait tolmácsoljuk. A kisebbségi törvény tervezetének alapelveit is megtárgyalta országos közgyűlésünk. A mi mozgalmunk egységes. ÚJ SZÓ: Gyakran úgy vélekednek, hogy a magyar pártok javaslatai csupán egyes szélsőséges politikusok követeléseit tükrözik. Választóik ismerik javaslataikat és egyetértenek azokkal? BUGÁR BÉLA: A közgyűléseken jelen vannak valamennyi szervezetünk képviselői. Még a közgyűlések előtt a javaslatokat megvitatják a járásokban. Igy tehát ezek választóink nézeteit fejezik ki Mozgalmunk kötelességének tartja, hogy választóit képviselje. DURAY MIKLÓS: Csupán a szlovák sajtóban és a magyar kommunisták között neveznek engem szélsőségesnek. A legújabb közvéleménykutatás eredménye szerint a magyar választók 66 százaléka bizalommal van irántam. Választóink tehát nem tekintik politikánkat szélsőségesnek. NÁRODNÁ OBRODA: Egyetértenek azzal a nézettel, hogy a magyar pártok azonos célt követnek, s csupán módszereik eltérőek? DURAY MIKLÓS: Négy magyar párt van. A két parlamenti párt állandóan konzultál egymással. Nem vagyunk mindig egységesek, de elvi ellentéteink nincsenek. NÁRODNÁ OBRODA: A jövőt illetően elképzelhetőnek tartják, hogy például húsz év múlva a magyarok által lakott területek függetlenek lesznek a szlovák kormányzattól, a határok gyengítése közelebb hozza őket Magyarországhoz és a regionális politika közeledést eredményez a szlovákiai, romániai és vajdasági magyarok között? DURAY MIKLÓS: Nehéz lenne megmondani azt is, milyen lesz DélSzlovákia öt év múlva. Fontos, hogy Közép-Európa régiói között ne legyenek alapvető különbségek. Olyan elvek alapján kell megalakulniuk, amelyek megfelelnek a lakosságnak tekintet nélkül arra, hogy melyik országban élnek. Fontos azoknak a feszültségeknek a kiküszöbölése, amelyek lehetővé teszik a határokkal kapcsolatos bizalmatlanságot. A határok átjárhatósága jó gondolat, de ha nem oldják meg a problémákat az államon belül és a két állam között, az átjárhatóság nem működhet. Moravčík minisztert a közelmúltban megkérdezték Budapesten, mikor nyitnak meg egy új kelet-szlovákiai határátkelőhelyet Azt válaszolta: akkor, ha Magyarország garantálja a szlovák-magyar határ sérthetetlenségét. Szerintem helytelen ilyen feltételeket szabni BUGÁR BÉLA: Maximális mértékben meg kell erősíteni a községi önkormányzatokat és lehetővé kell tenni, hogy a régiókban önállóan döntsenek. Az, hogy a jövőben együtt akarnak-e működni külföldi régiókkal, az az ő döntésüktől függ. PETÖCZ KÁLMÁN: A határok kétségbe vonásának nyugat-európai modellje abból indul ki, hogy a határok fölöslegesek. Egyes keleteurópai országokban a kétségbevonás célja a határok megváltoztatása. Magyarország és a szlovákiai pártok a nyugat-európai modellt támogatják Szükség van azonban a kulturális és nemzeti identitás megőrzésére, valamint annak szavatolására, hogy a magyar kisebbség azonos gazdasági és szociális lehetőségekhez jusson. ÚJ SZÓ: Az Együttélésnek a területi átszervezésre vonatkozó tervezetét, ugyanúgy mint az autonómia fogalmat sokan úgy értelmezik, hogy az Szlovákia területi integritása ellen irányul. DURAY MIKLÓS: A területi integritás csak az államhatárokra vonatkozik, azokon belül az önigazgatásnak kell dominálnia, amely az állam szervezésének alapját képezi A kormány által beterjesztett koncepciók nem felelnek meg ezeknek az alapvető követelményeknek. Ezért a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának kassai kongreszszusa sem fogadta el a kormány koncepcióját. A területi felosztásra vonatkozó elképzelésünk nagyon közel áll a társuláséhoz. Ez az elképzelés egyáltalán nem szélsőséges. BUGÁR BÉLA: Minden javaslatot vissza lehet utasítani. Azonban tárgyalni kell róla Mi a párbeszéd hívei vagyunk. PETÖCZ KÁLMÁN: A volt keleteurópai országoknak még sokat kell tanulniuk, hogy elsajátítsák a polgári társadalom alapjait. Ez a társadalom az autonómia és az önigazgatás különböző formáin alapszik. Az autonómiát mi úgy értelmezzük, hogy vannak olyan csoportok, amelyek valamiben különböznek a többségtől és lehetőségük van arra, hogy érvényesítsék érdekeiket. NÁRODNÁ OBRODA: Szlovák részről a bíráló, sőt visszautasító álláspont védekezés, amely a szlovák területek iránti magyar viszony történetének ismeretéből ered. Ebből a pozícióból bírálta például Ladislav Deák történész a Kárpátok Eurorégiót, a Szlovák Értelmiség Kongresszusának (Folytatás az 5. oldalon) VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ AZ ELSŐ PRIVATIZÁCIÓS HULLÁM UTÁN MÁSODIK IS LESZ, DE... A szlovákiai tőkepiac egyes láncszemei mutatkoztak be egy nagyszabású sajtótájékoztatás keretében tegnap a pozsonyi újságíróknak. A Vagyonjegyes Privatizációs Központ, a Nemzeti Vagyonalap, a privatizációs minisztérium és a pénzügyminisztérium képviselőin kívül ugyanis az Értékpapírközpont, a pozsonyi opciós tőzsde, az RM-S és a Pozsonyi Értékpapírtőzsde vezetői számoltak be első „tőkepiaci" lépéseikről. Tény, hogy az idő előrehaladtával a lakosság mind szélesebb rétegeit fogja érdekelni munkájuk, de - érthetően - egyelőre az érdekli a leginkább, vajon milyen eredménnyel zárult le a vagyonjegyes privatizáció első hulláma, s vajon lesz-e második is. Matúš Šrámek, a Privatizációs Központ igazgatója szerint ugyanis egy decemberi felmérésből kitűnt, hogy a vagyonjegyes privatizációs hullámba 1,5-1,8 millió szlovákiai lakos kapcsolódna be, az illetékesek viszont úgy vélik, legalább 50 milliárd korona értékű vagyont kellene privatizálni vagyonjegyes módszerrel ahhoz, hogy bárkinek is érdemes legyen bekapcsolódnia. A feltételek egyelőre még tisztázatlanok, s hogy milyen lesz a döntés, az némely idevágó törvény módosításán is múlik még. A biztos egyelőre csak az, hogy lesz második hullám. Az első hullám lezárásával kapcsolatban Matúš Šrámek hansúlyozta, hogy május végéig a regisztrációs helyeken 157 645-en nem vették (Folytatás a 2. oldalon) TÁRSULÁS BOS BEFEJEZESERE (Munkatársunktól) - Újabb, erőműmentő, sőt amint az a tegnapi sajtóértekezleten kiadott tájékoztatóból kiderült, még a vízi erőmű környékén élő lakosságot árvíz ellen is védő ötlettel állt elő Július Binder. Mivel az állami költségvetés az idén egyáltalán nem számol a vízi erőmű finanszírozásával, a fővállalkozó forrásai pedig vélhetően kimerültek, az erőmű mielőbbi befejezésében érdekelt vállalatokkal közösen pénzügyi társulást hoztak létre. Ennek tagjai a Szlovák Energetikai Vállalat, a Trencséni Vízerőművek, a Povodie Dunaja, a Vízgazdálkodás Építővállalat, s csendestársként az állam. Lényege, hogy a befejezés érdekében közös pénzalapot hoznak létre, amelyet az állam adókedvezmények formájában biztosít, s ebből finanszírozzák a beruházásokat. A sajtótájékoztatón Binder úr elmondta, hogy a teljes befejezéshez a jelenlegi árakon mintegy 5 milliárd koronára lenne szükség. A társulás 1995 végére, legfeljebb 1996 közepéig szeretné befejezni és rendeltetésének megfelelő formában átadni a vízi erőművet. -tszlmTKD ÚJ SZÓ HÁROM KÉRDÉS-HAT NYEREMÉNY 2. KÉRDÉS Az előző kérdésben megfejtésként szereplő német városban voltak azok a nyári olimpiai játékok, amelyek nem elsősorban a rekordok, hanem a terroristák áldozatául esett sportolók halála miatt került be a sporttőrténeiembe. Meiyik évben rendezték ezt az olimpiát? * * * Vetélkedőnk háromfordulós. A három kérdésre adott választ június 7-éig, hétfő estig levelezőlapon szíveskedjék beküldeni szerkesztőségünk címére: 819 15 BRATISLAVA, PRIBINOVA 25. A levelezőlapra ragasszák rá a három versenyszelvényt is. Ma közöljük az első versenyszelvényt is, amely tegnap kimaradt. A nyeremények: 1. DÍJ: 24 nyelvű elektronikus zsebszótár 2. DlJ: 14 nyelvű elektronikus zsebszótár 3. DÍJ: Angol-magyar, magyar-angol zsebszótár További dijaink: Super Hobel zöldséggyalu, tárolók hűtőszekrénybe, német késkészlet. SZLOVÁK NEMLEGES VÁLASZ ESETÉN JÚLIUSTÓL EGYOLDALÚ HATÁRREZSIM? Jan Rumi cseh belügyminiszter a parlament képviselőháza védelmi és biztonsági bizottságának tagjai előtt ismételten megerősítette: minisztériuma a központi vámfelügyelőséggel és a védelmi minisztériummal együttműködésben intenzíven készül arra a lehetőségre, hogy július 1-jével bevezetik az egyoldalú határrezsimet a szlovák-cseh határon. Szavai szerint egy ilyen döntés elfogadható lenne abban az esetben, ha a Szlovák Köztársaság nem válaszol Václav Klaus kormányfő kérésére, melyet Vladimír Mečiar szlovák kormányfőhöz intézett, vagy ha ez a válasz elutasító lesz. Rumi elfogadhatatlan alternatívának nevezte a vízumkényszer szlovák részről történő bevezetését a határátkelőhelyek kiépítése helyett azzal az indoklással, hogy egy ilyen intézkedést nem tud ellenőrizni. Mint megjegyezte, nem elégíti ki őt az a javaslat, hogy Szlovákia jobban fogja őrizni keleti ós déli határait, mivel a szlovák vezetőket nem terheli felelősség Csehország biztonságáért. Josef Zieleniec cseh külügyminiszter viszont azt nyilatkozta, Szlovákiával intenzív tárgyalásokat folytatnak arról, hogy esetleg vízumkényszert vezetnek be egyes balkáni államok polgáraival szemben. UJSZO -INFORMÁCIÓ —m—mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm__ HAJÓVAL A DUNÁN A Szlovák Dunahajózási Vállalat és ausztriai partnere, a DDSG a múlt év végén gondolt egy nagyot és létrehozta a Blue Danube Travel osztrák-szlovák vegyes részvénytársaságot. Az ötlet arra épült, hogy a két hajózási vállalatnak megvan (Folytatás a 2. oldalon) MEGTARTÓ ERŐNK Akármennyire in igyekszik a politika kiszorítani tudatunkhói és mindennapjainkhói a kultúra fontosságát, bármennyire is rátenyerel eletünkre, azért az ember bizakodik: a könyv, az irodalom, a vers. a regény, az írott szó megmarad tétova létünk szellemi vezérfonalának Továbbra is. és mindinkább, mondaná az ember, annak ellenére, hogy eszébe jut a politikusi kiszólás: amikor a lakást festik, a könyvespolcot kiteszik a balkonra. A könyvekkel együtt, a szellemmel egyetemben. Az anyagelvűség dicshimnuszait gajdoló világban, a lakáspingálói társadalom perifériájára szoruló olvasáskultúra fölötti siránkozás helyett azonban inkább hiszek annak az asszonynak, aki az orosz láger poklában, társaival a fagyott ürüléket csákányozva is könyvekről beszéli, verseket szavalt, azaz, az ember kiirthatatlan vágyát élte a pokol bugyrában is: tisztának maradni és értelmét keresni az éleinek az értelmetlenség és a barbár viszonyok közepette is. Sokszor hallani, van-e értelme az irodalomnak, ment-e előbbre a világ a könyvek által? Ilyenkor az jut eszembe: talán nem ment előbbre, s mindenképp megmaradt félvad állapotában, civilizálísága ellenére. De mire jutott volna enélkiil? S lia manapság kevesebb pénzünk is jní könyvre, kultúrára, azért a buzgó csákányiengetés közepetfe, a sirámokat hallva se feledjük, az a nemzet, amely sátras ünnepet rendez a könyvnek, hasonlóképpen a hit ünnepeihez, nem elveszett, s nem kell feltétlenül apátiába esnie. A könyv, a kultúra megtartó erejét fölösleges ragozni. Nem tudom, milyenre sikeredik a Magyarországon ma megnyíló, s a jövő héten Dél-Szlovákiába is áthurcolkodó könyvhét. Mondják, kevesebb lesz az igazi újdonság, mások szerint bő választék várható, több a kisérő rendezvény, némi tüntetés előszelét is hozzák a médiák (s pont a Vörösmarty-téren). azért akit a könyv érdekel, az. az idén is megtalálja az írott szót, amely megtart és fölemel. KÖVFSDI KAROLY